Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-22 / 197. szám

Kedd, 1978. augusztus 22. 3 Ópusxiaszeren Alkotmányunk kösiontése | Losonczi Pál beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) magtárban az ország ke­nyere. Az Elnöki Tanács elnöke ezek után az idei aratásrój beszélt. Megemlékezett azok­ról, akik hősies munkával betakarították az ország ke­nyerét, majd a gazdasági építés más kérdéseiről szó­lott. Megállapította: — Az év első hét hónap­jának előzetes adatai újból bizonyossá teszik, hogy az évek óta tartó, nehéz világ­gazdasági körülmények kö­zött — sőt ezek ellenére — erőteljesen fejlődik a ma­gyar népgazdaság. Alapjában véve sikeresen oldjuk meg az intenzív fejlődésre való áttérés, valamint a megvál­tozott világpiaci körülmé­nyekhez való alkalmazko­dás bonyolult feladatait. Demokratikus jogrendünk fejlődését elemezve mondta: — A szocialista eszmékre épülő nemzeti egység az alappillére politikánknak is és terveinknek is. A dolgozó nép egységét, összeforrottságát, a párt po­litikájával való egyetértését, cselekvőkészségét úgy te­kintjük, mint a nagy nem­zeti céljaink valóra váltá­sáért kifejezett szándékot. Es erre az egységre ma ugyanúgy nélkülözhetetlenül szükség van, mint volt .bár­mikor eddig, a ránk váró. megszaporodott és megnö­vekedett feladatoknak a végrehajtása érdekében. Megállapította, hogy élet­színvonalunk rendszeres emelésének érdekében a jö­vőben sem mondhatunk le népgazdaságunk dinamikus KeaftwevOH; Loauuczi fal Deszédét hallgatják fejlődéséről, majd így foly­tatta: — Határozottabban kíván­juk érvényesíteni a korsze­rűség követelményét. Ennek érdekében igyekszünk nagyobb össz­hangot kialakítani a telje­sítmények és a jövedelmek között. A gazdasági szabályozókkal is ösztönzőbb hatást aka­runk kifejteni. A személyi és a vállalati jövedelmek nagyobb differenciálásával is javítani akarjuk a mun­kaerő célszerűbb foglalkoz­tatását. A nagyobb követel­ményekkel is elő akarjuk segíteni, hogy hatékonyabb legyen a gazdálkodás. Beszédének befejező ré­szében a nemzetközi hely­zetet, külpolitikánkat ismer­tette Losonczi Pál. Egyebek között megállapította: — Nemzetközi tevékeny­ségünk arra irányul, hogy kedvező külső feltételeket teremtsünk a szocializmus építéséhez. Ezért küzdünk a békéért, az új világháború elhárításáért, a különböző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett éléséért. A szocializmus építésében elért sikereinket annak is köszönhetjük, hogy immá­ron 33 éve békében élhe­tünk; hogy elkerültük a háborút. Mi szentül meg vagyunk győződve róla, hogy a békés egymás mellett élés korunk­ban az egyetlen lehetőség. Nincs más választása sem az emberiségnek, sem a kormányoknak: csak a tár­gyalások, az érdekeket köl­csönösen szem előtt tartó és elismerő megegyezések révén élhet és létezhet a világ. — Bizonyosak vagyunfe benne, hogy közös erőfe­szítéseink beérlelik a gyü­mölcseiket, ahogy előbbre jutunk nagy társadalmi cé­lunk, a fejlett szocialista társadalom építésének út­ján, alkotmányunk beteljesülésé­nek, érvényesülésének széles országútján! Vidám szórakozás Bográcsban készül az ebed Nyolcvan esztendővel ez­előtt Nagy Sándorné Murá­nyi Julianna szülei aligha gondolták volna hogy leá­nyuk, 1978-ban belekerül a Magyar Képeskönyvbe. Pe­dig ez töftént. A Budapest Táncegyüttes bemutatója előtt a nézők között helyet foglaló Losonczi Pál őt kér­dezte meg, honnan jött, ho­vá való, mióta jár az Ár­pád-emlékünnepségekre. A rövid párbeszédből kiderült, hogy az idős asszony Móra­halomról jött, azért, mert valamikor Ópusztaszer la­kója volt, s minden évben ellátogat erre a történelmi ünnepre. Ezzel már el is mondtuk, hogy az egész na­pos kulturális programot a Budapest Táncegyüttes egy­órás bemutatója vezette be. Amikor ez véget ért, akkor Losonczi Pál Szabó G. Lászlónak, a megyei tanács elnökhelyettese kíséretében a romkertet tekintette meg. majd végigsétált a Nemzeti Történelmi Emlékparkban felállított sátrak között. A kulturális műsor és a lovasbemutató délután volt. Először a Szegedi Nemzeti Színház művészei léptek a pódiumra, majd a zákány­széki parasztkórus, a sán­dorfalvi citerazenekar, a csongrádi szövetkezeti nép­táncegyüttes, a hódmezővá­sárhelyi szövetkezeti tánc­együttes lépett a pódiumra. Ezután következett a látvá­nyos lovasbemutató, az or­szág legjobb lovasainak köz­reműködésével. Még az alkonyat is ott ta­lálta Ópusztaszeren az ün­nepség résztvevőit. Igazi népünnepély volt vasárnap, s a népünnepélyeken ottle­vők nem szoktak korán ha­zatérni. Tisztavatás a Parlament előtt Az alkotmány ünnepén, vasárnap az Országház épü­lete előtt — sok ezer érdek­lődő jelenlétében — tartot­ták meg a hagyományos tisztavató ünnepséget: a Kossuth Lajos Katonai Fő­iskola, a Zalka Máté Kato­nai Műszaki Főiskola, a Ki­lián György Repülő Műsza­ki Főiskola, valamint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság katonai tisztképző főiskoláin, s a na­zai egyetemeken, főiskolá­kon idén végett hallgatók tettek tiszti esküt Az Állami Zászló előtt díszőrség sorakozott fel. A térre bevonultak néphadse­regünk új tisztjei, az emel­vényen elfoglalták helyüket az ünnepség meghívottai, közöttük Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára és Borbándi János, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Ott volt tár­sadalmi és politikai életünk több más vezető személyisé­ge. részt vett a tisztavató ünnepségen a néphadsereg és a társ fegyveres testüle­tek sok vezetője, a táborno­ki, a parancsnoki kar szá­mos tagja. Eljöttek a kato­nai tanintézetek parancsno­kai, s az ifjú tisztek hozzá­tartozói is. Jelen volt az ünnepségen Jurij Naumenko vezérezredes, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsno­kának magyarországi képvi­selője, Fedőt Krivda vezér­ezredes, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport pa­rancsnoka. A Himnusz elhangzása után felolvasták a honvé­delmi miniszternek a tiszt­avatás alkalmából kiadott parancsát. Ezt követően az ifjú tisz­tek fogadalmat tettek nemes hivatásuk teljesítésére — nevükben Tóth Oszkár fő­hadnagy mondta a tiszti fo­gadalom szövegét, majd Czinege Lajos mondott be­szédet; A honvédelmi mi­niszter végezetül köszönetet mondott a szülőknek, hozzá­tartozóknak fáradozásukért, s elismerését fejezte ki a nevelőknek, az ifjúsági szer­vezetek vezetőinek a haza fegyveres szolgálata iránti vonzalom felkeltéséért. A fiatal tiszteknek katonai hi­vatásuk eredményes betölté­séhez sok sikert, erőt, egész­séget kívánt. Felhangzott az Internacio­nálé, majd az újonnan fel­avatott tisztek díszmenet­ben vonultak el az Állami Zászló előtt. Vízi- és légiparádé, tűzijáték Budapesten Vasárnap a Parlament előt­ti Duna-szakaszon több tíz­ezer nézője volt a budapesti honvédelmi nap fő esemé­nyének, a színpompás vízi­és légiparádénak. Fél 12-kor fanfarok jelezték a hagyomá­nyos demonstráció kezdetét. A dunai látnivalók sorát a Magyar Népköztársaság és az MHSZ címerével,' vörös és nemzetiszínű zászlókkal dí­szített szárnyashajók, motor­csónakok felvonulása nyitot­ta meg, nyomukban a hatal­mas transzparenseket vontató úszó kompokkal. Az élőké­pek alkotmányunk törvény­be iktatásának 29. évforduló­ját, a pártot és a szocializ­mus építését, az ifjúságot és a közelmúltban megtartott világifjúsági találkozót, az MHSZ 30. évfordulóját kö­szöntötték. Néphadseregünk bemutatói, az ejtőernyősök, az egész parádé nagy siker volt. Vasárnap este már jóval 9 óra előtt talpalatnyi hely sem volt a tűzijáték színhe­lyének körzetében, a Margit­híd ,és a Petőfi-híd közötti Duna-szakasz pesti és budai oldalán megtelt a rakpart. 9 óra előtt néhány perccel fényszórók pásztázták a Du­nát: a fénynyalábok a tűzijá­ték kezdetét jelezték, s a Ci­tadelláról, a Gellérthegy ke­leti sétányairól és a Gellért rakpartról másodpercnyi pon­tossággal összesen csaknem 10 tonna „fénypetárdát" lőt­tek a levegőbe. A szivárvány­színben úszó Duna-szakass lenyűgöző látványát fokozta az ezüsteső, az idei tűzijáték fénypontja. A félórás tűzijá­ték — hagyományosan — a bengálpor fellövésével zárult: az égbolt biborszínt öltött Nagygyűlések Az Elnöki Tanács elnöke sorokat ír a Budapest Tánc; együttes emlékkönyvébe Középen az egyik legfiatalabb résztvevő Szerte az országban poli­tikai demonstrációkkal, munkás-paraszt találkozók­kal, a jól végzett munka tu­datát, örömét tükröző nép­ünnepélyekkel és avatások­kal folytatódtak az augusz­tus 20-i ünnepségek vasár­nap. Az ünnepen nagygyű­léseket tartottak. A dél-baranyai Sellyén, az Ormánság központjában nagyszabású munkás-paraszt, találkozót és kenyérszegő ünnepséget tartottak vasár­nap, mintegy félszáz Dráva menti település lakóinak részvételével. A találkozót megnyitó nagygyűlésen, amelyen részt vett Nagy Jó­zsef, a Baranya megyei párt­bizottság első titkára is. Ap­ró Antal, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke mondott beszédet. Nyíregyháza eddig épült legnagyobb új városrésze. Jósaváros — amelyet ez al­kalommal avattak fel — adott otthont vasárnap Sza­bolcs-Szatmár megye köz­ponti alkotmány napi ün­nepségnek. A városnegyed 9 számú általános iskolájá­nak tornacsarnokában meg­tartott politikai nagygyűlé­sen, amelyen részt vett Áb­rahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter is, Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja. Nyíregyháza országgyűlési képviselője mondott beszé­det. A várossá nyilvánításának tizedik évfordulóját is ün­neplő Sárváron színpompás felvonulással kezdődték meg az augusztus 20-i ünnepsé­gek. A Nádasdy vár előtti téren felállított díszemel­vóny előtt — amelyen töb­bek között helyet foglalt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, egy órán át vonultak a város üzemeinek, vállala­tainak, szövetkezeteinek, in­tézményeinek dolgozói. A felvonulás után a festői szépségű várparkban nagy­gyűlést tartottak. A szónok Borbély Sándor volt Hagyománnyá vált, hogy augusztus 20-a előestéjén Békéscsaba termelőszövet, kezetl parasztsága színpom­pás felvonuláson mutatja be az aratás régi eszközeit, A felvonulás után a váro­si ligetben alkotmány napi nagygyűlést tartottak, ame­lyen Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára mondott beszédet. <

Next

/
Oldalképek
Tartalom