Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-02 / 180. szám

8 Szerda, 1978. augusztus 2. Seprűk exportra Magyar— csehszlovák közlekedési tárgyalások Emlékeztető okmány aláírásával kedden befejeződtek Budapesten Pullai Árpád. | közlekedés. és postaügyi miniszter, valamint Vladimír Blazek csehszlovák közlekedésügyi miniszter tárgyalásai, amelyeken áttekintették a két szomszédos ország közlekedési együttműködésének időszerű kérdéseit Kiemelten foglalkoztak a határátkelőhelyek fejlesztésének közös feladataival, valamint a Nagymaros—Gabcsikovó vízlépcső építésével összefüggő közlekedésügyi problémákkal. A csehszlovák közlekedésügyi minisztert fogadta Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese. (MTI) Somogyi Károlyné felvétele A Szegedi Ecset- és Seprűgyár kisméretű seprűit különösen az autótulajdonosok kedvelik. A rövid nyelű eszközzzel a legrejtettebb zugot is kitakaríthatják. A termék több országba is eljut; az Amerikai Egyesült Államokba a napokban 1 millió 600 ezer darabot szállítottak. Francia megrendelők 80 ezer darabot kapnak belőle az év végéig. A nyugat-európai piacokon hosszú ideje keresettek a hollandi seprűk, amelyekből az idén 100 ezer darabot exportál a szegedi gyár. A belkereskedelem — készülve a tanévnyitóra — az iskolai ecsetek iránt érdeklődik e napokban. Érdekessége ennek a terméknek, hogy a szőr kivételével minden része műanyagból készül. A hosszú nyelű seprű a hazai és a külföldi vásárlókhoz is eljut. Ezek nyelét termelékeny gépeken állítják elő. Felvételünkön a befejező művelet, a csiszolás látható. A munkát az NSZK-ból nemrég vett automata géppel ketten végzik. Régebben hét ember kellett ehhez Romes Csandra hazánkban Az Országos Béketanács meghívására néhány napos magyarországi látogaásra kedden hazánkba érkezett Romes Csandra, a Béke-világtanács elnöke. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelentek Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára, a Béke-világtanács elnökségének tagja, valamint az Országos Béketanács más vezetői. (MTI) Őrjáraton a KÖJÁL Tapasztalatok boltokban Csörömpölnek a pénztárgépek. Aki belép, a távozni készülő kezéből kapja a kosarat. Az ÉLIKER 29-es számú, Marx térre nyíló üzletébe kitartóan ömlik az embertömeg. Közben a kövezetre tapossák a blokkot, a papírdarabokat, ha mellé hullik az utánpótlás, ügyet sem vetnek rá. Papírkosár nincs a közelben. Lassan, de biztosan gyűlik a szemét ... Alig kezdjük el az ellenőrző körutat Vass Valériával és Révai Istvánnéval, a Csongrád megyei KÖJÁL ellenőreivel, máris szabálytalanságba botlunk. Az édességgel teli polcok előtt önkiszolgáló módon árusítják a kenyeret. Látszólag a vásárlónak kedveznek vele, mert így bárki nyugodtan válogathat. Viszont elképzelni könnyebb, mint megszámolni, hányan fogdossák végig azt a veknit, amelyet utolsónak visznek el. Szente Szabolcsúé üzletvezető-helyettes védekezik. — Másként nem tudjuk ellátni a vevőket. Kevesen vagyunk, a bolt túlterhelt. A kenyerespultnál mást is árusítunk, az üvegeket is ott váltjuk vissza. Miért nincsenek tekintettel a dolgozókra? Aztán segítségül hív egy eladót és a kosár zsúrkenyér visszakerül a pult mögé. — Máskor is előfordult ugyanez. Többszöri figyelmeztetés után július 19-én bejelentettük a szabálysértést, •úgy látszik nem használt — fűzi hozzá Vass Valéria. Mielőtt a raktárba is benéznénk, védőöltözéket kell felvennünk. Mindegyik boltban kötelező tartalékolni „vendégköpenyt", itt nincsen, de emiatt nem marad el a vizsgálat. Kiderül, hogy újracsomagolják, ami a cukorzsákokból kifolyik, ahelyett, hogy a FÜSZÉRT-nek visszaküldenék, a tejet nem a hűtőben tartják, a tejterméket pedig együtt tárolják a hentesáruval — ez azért ellenkezik az előírással, mert a húsok szalmoneüát terjeszthetnek. A két utóbbi szabálytalanságot nem követnék el a boltiak, ha néhány polcot szereltetnének a hűtőbe. így elég hely lenne mindent a rendelkezések szerint elhelyezni. Szóba kerül még, hogy szűk az öltöző, a raktárra ráférne a takarítás (ezen a megérkezésünkre söprűt ragadó raktárosok sem tudtak változtatni) és célszerű lenne, ha szeméttárolót helyeznének el a bejáratnál. A hiányosságokról jegyzőkönyv készül, amelyet az üzletvezető-helyettes ellenvetés nélkül aláír. • — Legtöbbször csak levelek tömkelegével tudjuk elérni, hogy az illetékesek változtassanak az egészségtelen körülményeken és a vásárlókat veszélyeztető hanyag kiszolgáláson. A Somogyi-tejivóban nemrégiben látták el üvegtáblákkal a süteményesszekrény tetejét és a pultot, hogy a kihelyezett áruból kézzel ne válogathassanak a vevők. Ez a jelentéktelennek tűnő siker is több hónapos papírharc eredménye. Van rá eset, hogy alulmaradunk. A Kölcsey utcai gyorsbüfénél kifogásoltuk, hogy nem lehet az edényeket alaposan elmosni és fertőtleníteni, mert kevés a hely. A vállalat azonban a közönség kívánságára hivatkozott, kérte a minisztériumtól, hogy továbbra is tízféle ételt árusíthasson. Az engedélyt megkapta, pedig a büfében, mint a legutóbbi ellenőrzés is bizonyította, ugyanúgy mosogatnak, mint azelőtt — mondja Vass Valéria élelmezési ellenőr. * Ebéd után éppen elül a forgalom a gyorsbisztróban. Nagy a forróság, a személyzet nyitott ablaknál dolgozik, van ugyan ventillátor, de annak a szelét nem nagyon, inkább a főzőlapok melegét érezni. A minimális alapterületű asztalok azt a képzetet keltik, hogy aki elvéti a mozdulatát, belekönyököl a szomszédja tányérjába. Egy férfi készségesen felugrik a székről és így már bemehetünk a konyhába. Révai Istvánná a nagyobbfajta háztartásokhoz is alulméretezett mosogatóra mutat. — Ebben kellene zsírt leoldani, öblíteni és fertőtleníteni. Egészségtelen, hogy a tiszta edényeket ugyanott adják ki, ahol a mosatlant visszaveszik. — Már mi is szóltunk a vállalatnak és azt is kértük, hogy vonják be szúnyoghálóval az ablakokat — jegyzi meg Bodor Béláné üzletvezető. A jegyzőkönyv hossza egyáltalán nincs arányban a bisztró méreteivel, az ellenőrök, ezúttal már sokadj ára a hibákat sorolják fel elsősorban. * Mintaközértbe lépünk be, a Csemege Kereskedelmi Vállalat 109-es boltjába. A bejáratnál ott a sok helyen hiányolt szemétkosár. A raktár is gondos kezekről árulkodik, pedig itt is éppúgy elkelne az ember, mint a többi üzletben. A jegyzőkönyvbe bekerül: „Az áruda rendje, tisztasága megfelelő." Néhány doboz Mátra sajtnak, poharas kefirnek egy-két nappal lejárt ugyan a fogyaszthatósági ideje, de még ez sem rontja le az igen kedvező összképet. A KÖJÁL ellenőreit mintha kicserélték volna, már nem tűnik akadékoskodásnak a kérdezősködésük. örülnek, pedig nem ezen az egy helyen múlik, hogy több vagy kevesebb lesz a munkájuk. Jámbor Ernő E

H fiff f? N

égy fénykép egymás alatt az egyik képes hetilapban. Aratásról készült mind. Az elsőn kézi kaszások és marokszedők. A felirat 1938, a termés 16,6 mázsa hektáronként. A másodikon cséplőgép 1948-ból, amikor saját földön egy hektáron 11,5 mázsa búza termett. A harmadik fotó 1962-ben készült. Aratógép rója a sorokat, vágja a rendet. Az újonnan alakult termelőszövetkezetekben 18 mázsa gabonát takarítottak be egy-egy hektárról. Kombájnok katonás sorban a negyedik felvételen. Az időpont 1977 — a búza termésátlaga 40,5 mázsa hektáronként. Idén is jó termés ígérkezett, de az időjárás alaposan megnehezítette az aratók dolgát. így nem tudni, mennyi búzát fognak majd a mezőgazdasági üzemek betakarítani. Az aratás javán tűi vagyunk. Most hajráznak az emberek és a gépek a gabonatáblákban. Az aratókon az ország „vigyázó szeme", az emberek többsége figyelemmel kíséri a mezőgazdaság nyári erőpróbáját. Sportnyelven: tiszta szívből szurkol, hogy idejében és nagyobb veszteség nélkül kerüljön a magtárba a kenyérnekvaló. Az aratás feltételei évről évre javulnak. Az idén például már 14 ezer kombájn látott munkához. Ennyi arató-cséplő még nem dolgozott a magyar mezőgazdaságban. Két hét alatt le is arathattak volna az üzemek. A vizes, a sáros, a gazos és a megdőlt gabonában azonban lényegesen lassabban dolgozhattak a kombájnok. A kedvezőtlen időjárás „számlájára" írható, hogy nehéz aratás az idei. De nemcsak nehéz, hanem drága is. Elég csak arra gondolni, hogy máskor két aratásban sem „szakadtak" annyit a gépek, mint most. Más esztendőkhöz viszonyítva lényegesen több alkatrész is fogyott. Az újabb, nagy teljesítményű kombájnok se tudták bizonyítani, mire képesek. A megdőlt búzatáblák miatt sok volt már eddig is az üresjárat. A vizenyős talajon a nehéz gépek minduntalan elakadtak. A többszöri húzgálás, vonszolás, feszegetés még a legerősebb „csontú"' gépeket is megviselte. Summa summárum: lassabban haladt az idei aratás, és nem a dolgozók hibájából. Ök például arról sem tehettek, hogy a szállítójárművek munkanapjait nem lehetett optimálisan megszervezni... Néhány termelőszövetkezet már learatott, néhol az utolsó hektárokon járnak a kombájnok. Másutt viszont a vetésterület 30 százalékán is talpon van még a gabona. A szövetkezeti mozgalom alapgondolatából fakad, hogy az üzemek egymást segítsék. A lehetőség most is kínálkozik, élni kell vele. A kooperációra évek óta szép példákat láthatunk betakarítás idején" is. Nehéz aratáskor erre még nagyobb szükség van. A szegedi járás két termelőszövetkezete megérdemli a dicséretet. A szatymazi Finn—Magyar Barátság Tsz-ben az egyik nap befejezték az aratást, s a következő nap már az ópusztaszeri Árpád vezér Termelőszövetkezetben dolgoztak a kombájnok. Az ilyen kapcsolat mindkét gazdaközösségnek előnyös. Mégis előfordul olyan, hogy néhány szövetkezet vezetői nem néznek át a szomszéd táblájára... És igaz az ellenkezője is: más szövetkezetek vezetői — talán saját erejükben bízva, vagy esetleg „sértődésből" — elzárkóznak a felajánlottásegítségtől. A megtermelt gabonát azonban optimális időben illik betakarítani. Az aratás vége felé az összefogásra már nagy szükség van, mert csak így gyorsítható a munka. A gyorsaság pedig lényeges, hiszen a túlérett kalászokból sokkal jobban kipereg a szem. Aratni soha sem volt könnyű. A gépesítéssel elértük ugyan, hogy lényegesen kevesebb embert érint a búza betakarítása, mint régen, de hiába tudnak többet, a gépek, irányítani is kell azokat. És az az ember, aki hajnaltól napestig rázatja magát a kombájn nyergében, mégsem panaszkodhat, hogy nagy a por, kibírhatatlan a hőség, vagy már nagyon fáradt és álmos. Nincs idő ilyesmire gondolnia. A

gépek teljesítménye mérhető. Vajon mérhető-e az emberé? Csak részben. Igaz, az idén sem a kombájn aratott, hanem a vezetője. És tény az is. hogy ott sikerült viszonylag hamarabb befejezni az aratást, ahol jól megszervezték a munkát, s kihasználtak minden kedvező időt. Persze, a „normát" így sem lehetett teljesíteni. A szövetkezetek vezetői igyekeztek is méltányolni a rendkívüli erőfeszítést és a példás helytállást. Általában 20—25 százalékos fizetéskiegészítés járt a megdőlt gabona aratásáért. A kombájnosok még így sem tudták elérni a tavalyi átlagkeresetüket. Talán majd az aratás végén kiosztásra kerülő prémium kifejezheti az aratók megbecsülését, elismerését. Ha folytatni kellene a képes hetilapban megjelent aratási képsorozatot egy mostani felvétellel, gondban lennénk. Miért? Az emberekről, a kombájnosok helytállásáról. az 1978-as betakarításról egyetlen fénykép — úgy érzem — nagyon keveset mondhatna. Radics Ferenc Nincs hiány kombájnalkatrészekből A Mezőgép Tröszt aratási ügyeletéhez eddig 600 esetben fordultak, mert a kedvezőtlen időjárás, a megdőlt gabona és a felvert gyom miatt gyakorivá váltak a kombájnok, az erőgépek tengely, és variátortörései. Az ügyeleti munkába bevont több mint 350 műszaki szakember eddig 7500 munkaórát fordított a hibás gépek megjavítására. A hét minden napján szinte éjjelnappal több mint 150 korszerűen felszerelt szervizkocsival járják a szövetkezeteket, gazdaságokat. A tröszt rendszeresen ellenőrzi az aratási ügyeletet tartó 14 vállalat munkáját. Mivel a kombájnok és az erőgépek terhelése jóval nagyobb, mint a korábbi években, lényegesen nőtt a gazdaságok alkatrészigénye is Tavalyhoz képest 35 százalékkal több pótalkatrészt, részegységet igényelnek. A javító-szerelő munkát könynyíti, hogy a Mezőgép Tröszt ügyeletet tartó vállalatai szoros kapcsolatban állnak az alkatrészeket forgalmazó MEGÉV-vel, és számolva a lehetséges problémákkal, jó előre feladták a rendeléseket. Sok esetben egy-egy szerkezeti elemet — például felhordó csigát, fogaskereket — akkor is kiadtak a javítómunkákhoz, ha ezzel kevesebb készterméket, például hajtóművet tudtak legyártani. Ezekből a hiányt a következő hetekben nagyobb sorozatok előállításával fogják pótolni. A Mezőgép Tröszt tájékoztatása szerint jól beválnak azok az új kombájnok is, amelyekből csaknem ezret szereltek össze az idei aratásra a gazdaságoknak. Az importalkatrészek ezekhez is rendelkezésre állnak. Egyedül az IFA-járművekhez szükséges pótalkatrészek beszerzése okoz továbbra is problémát. Hallgatók négy országból Kedden megnyitotta kapuit a nyíregyházi irodalomtörténeti és történelmi nyári egyetem. Negyvenkilenc hallgatója négy országból érkezett A nyári egyetem idei téma' ja — születésének centen áí. riuma tiszteletére — Krúdy Gyula élete és munkássága. A Nyírség nagy írófiának pályáját és korának történelmi hátterét 10 előadás ismerteti. A Krúdy életművének szentelt rendezvény vendégei szabad programjaik során kirándulnak Krúdy gimnáziumi tanulmányainak egykori színhelyére, a csehszlovákiai Podolinba is. (MTI) Agrokémiai bázis Bolyban A huszonkétezer hektáron gazdasági üzem társulásával gazdálkodó Bólyi Mezőgazda- százhúszmillió forintos költsági Kombinát az országban -„.„„, , . . . . • elsőként teljes agrokémiai 568861 harom telepet let6S1' bázisrendszert épít ki terű- tenek a kemikáliák korszerű leitén. Tíz környékbeli mező- és gazdaságos tárolására. Megy eu utcán Katonai pályára készülnek Ez év júniusában bocsátot- ságot kötöttek a katonai főta ki első végzős hallgatóit iskolák hallgatóival, az Egri Középiskolai Kato- Ez év őszétől azonban már nai Kollégium. A négy esz- más városok és más jellegű tendő alatt a kollégium feladatok várják a kollégium diákjai a középiskolai tanul- végzett hallgatóit: a különmányok mellett honvédelmi böző katonai főiskolákon kiképzést is kaptak. Rend- folytatják tanulmányaikat és szeresen látogatták a csapatokat, és jó kapcsolatokat alakítottak ki a katonai főiskolákkal. Ezeken a tanulmányutakon ismerkedhettek a harci eszközökkel, közelről láthatták a repülőgépeket, a harckocsikat. A nyári táborozáson pedig szoros barátkészülnek fel a hivatásos katonai pálya gyakorlására Közülük többen — akik négy éven keresztül élen jártak a tanulásban, a KISZ- és a társadalmi munkában — külföldi egyetemeken és főiskolákon ismerkedhetnek a hadtudományokkal.