Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-01 / 179. szám

A Z MSZMP SZEGED VÁROS I BIZ OTTSÁ G Á N A K L A PJ A> ^ Szegedi tömlők az Északi-tengeren Kádár János hazaérkezett a Szovjet­uniókéi 68. évfolyam 179. szám 1978. augusztus 1.f kedd Áras 80 fillér Magyar szabadalmak — Indul az úszótömlők program/a —120 milliós beruházás Makón Azon a színes KLM-rek­lámfotón, wnelyet Mikes Sándor, a Taurus szegedi gumigyárának igazgatója mutat, nem a rotterdami ki­kötő impozáns látványa, fe­lülnézetből is óriási mére­tei az érdekesek számunk­ra. A rakpart mellett hor­gonyoz egy hajó, melyen te­kintélyes átmérőjű dobra te­kert csőkígyó látható. „Hát erről van szó, ez a JET­tömlő." Ilyenkor úgy érzem, mű­szaki ismereteket is be kel­lett volna szereznem, ak­kor talán tudnám kérdezés nélkül is, hogy ez mi.., s hogy is írják. Meg, hogy mi Is az a „jettelés". Leteszem a tollam, becsukom a no­teszom, jobb lesz itt most csak figyelni... A tengeri olajbányászat egyik lényeges munkafo­lyamata az olajat szállító csővezeték lesüllyesztése a tenger feflekére. Hogyan „ágyazzák meg" a csőnek a medret? Az előzőleg lefek­tetett csőkígyó fölött — szinte milliméteres pontos­sággal fölötte — hajó ha­lad, amelyről gomitömlő ve­zet a mélybe. A tömlőbe nagy nyomású vízzel kevert levegőt juttatnak, mely 250 atmoszférája minden ere­jével árkot mélyít a cső kö­rül. Huszonkétezer liter víz percenként — kivájja még a követ is. Ebbe az árokba aztán magától belefekszik a cső, a többit a tenger maga elvégzi — betemeti az ár­kot. A világon négy-őt ilyen ten­geri csőfektető vállalkozás van, és sokáig csupán egy francia cég gyártotta a jet­te léshez, a tenger alatti „árokásáshoz" szükséges tömlőt Hogy miért jogos a múlt idő használata? Nem nehéz kitalálni: másfél éve a Taurus szegedi gumigyá­rában is készülnek ilyen JETT-tömlők. Egészen pon­tosan nem is ilyenek... A franciák ugyanis kétszázmé­lerest szállítanak, a szegedi­ek pedig 30 méterest. Mind­kettőnek megvannak a ma­ga előnyei: a francia töm­lőt könnyebb szerelni —sok esetben elég a csőfektetés­hez egyetlen darab is. Ha azonban ez a tömlő tönk­remegy valamilyen okból, le kell állnia a csőfektető bajónak — s ez naponta 35 ezer dollár veszteség a meg­rendelőnek! A csere általá­ban három napig tart, mert a kétszáz méteres tömlőből tartalékot nem is tárolhat­nak a hajón. Ki kell hát menni a partra, aztán újra vissza, cserélni... Nő a számla végösszege ... A rövidebb, magyar töm­lőből ,vihet tartalékot is a hajó, cseréje is egyszerűbb, mindössze négy óra szüksé­ges hozzá. S persze csak a meghibá­sodott 30 méteres, csatla­kozóval előre ellátott töm­lőt kell kiselejtezni. Nyil­vánvalóan ezt az előnyt is­merték fel az amerikai cső­fektető vállalkozók, hogy a Taurussal kötöttek üzletet: a másfél év alatt összesen 850 ezer dollár értékben. A sze­A szegedi gyárban a régi gépek lényeges átalakítása nél­kül készül a JET-tömlő gedi így lett a vállalat ki­lenc gyára közül a legna­gyobb exportőr, JET-tömlői­vel már az Északi-tengeren „fektetik" az olajcsöveket. S hogy milyen is a JET­tömlő? Tizenhét rétegű, át­mérője 8 coll; gumi, textil­szövet, acéldrót és mű­gyantába ágyazott üvegszá­la* poliészterbetét együtte­séből alakítják ki a? egyen­ként 3,5 tonna súlyú töm­lőket. Az évente másfél mil­liárd forintnyi termelési ér­téket előállító gyárban a JET-programhoz magyar szabadalmakat is felhasz­náltak, ezek egyikének kö­szönhető, hogy a tömlő a megengedettnél nagyobb hú­zóerő esetén sem roppan össze. S alig indult el vi­lágpiaci útjára a csőfektető tömlő, máris megkezdődött az új termák, az úszótömlő programja. Az olajat szál­lító tankhajók a kisebb ki­kötőkbe nem tudnak a rak­parthoz állni, ezért a hajó tartályaiból csővezetéken kell a kikötői tartályokba juttatni az olajat. Vagyis az úszótömlők közbeiktatása val. Ezek az úszótömlők lesznek a szegedi gyár kö­vetkező, várhatóan ugyan­csak sikeres termékei. négyzetméter alapterületű csarnokot építettek Makón, a dunaújvárosi 28-os szá­mú építőipari vállalat dol­gozói, a csarnokban mára gépeket szerelik, hogy 1978. harmadik, Uletve negyedik negyedévének végén meg­kezdődhessen a két gyárt­mánycsalád termelése. S míg 120 millió forintos be­ruházás tart, a szegedi gyár­ban képezik a szakembere­ket; úgy tervezik, hogy az egyelőre 200—250 munkást foglalkoztató makói gyár­egységben később ezer em­ber talál majd otthonához közel munkát. Pálfy Katalin Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, aki a Krímben találko­zott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkárával, a Szov­jetun'ó Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökévél, va­sárnap hazaérkezett a Szov­jetunióból. Kádár János fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Aczél György, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Óvári Miklós, a Központi Bi­zottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai; Brutyó Já­nos, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, valamint Katona István, a Központi Bizottság tagja és Berecz Já­nos, a KB osztályvezetői. Je­len volt Vlagyimir Jakovle­vics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) Elutazott az A. P. Sityikov vezette kíitdottség Vasárnap elutazott Buda­pestről az európai biztonság és együttműködés szovjet bi­zottságának küldöttsége, amely Alekszej Pavlovics Si­tyikovnak, a Legfelsőbb Ta­nács Szövetségi Tanácsa, va­lamint az európai biztonság és együttműködés szovjet bi­zottsága elnökének vezetésé­vel járt hazánkban. A ven­dégeket Kállai Gyula, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának és az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságá­nak elnöke búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete is. (MTI) A kenyérgyárakban az űjliszt Szép, szép, mondhatja most az olvasó, hogy . ma­gyar tömlőket adunk el a világpiacon, de vajon, a legegyszerűbb háztartási gu­miáruk gyártásával mi lesz? Kuktagyűrűt például miért csak ritkán lehet kapni? Nos, a szegedi gyár ma­kői üzemegységében jelen­leg is tartó építkezés be­fejeztével a kérdésekre már nemcsak választ, de kukta­gyűrűt is adhatunk. A ma­kói beruházásnak ugyanis épp az a célja, hogy az ide­haza keresett műszaki le­mezfélékből és sajtolt for­macikkekből kielégíthessék a hazai igényeket. Üj, 3500 Végre kedvez az időjárás az aratásnak, az elmúlt hét második felében napsütéses a_ volt az idő. A korábban „el­j ázott" gabonatáblák mind­jobban felszáradnak, a fel­szikkadt talajon jobban mo­zognak a kombájnok, és meggyorsult a szállítás is; hétfő estig a termőterület­nek mintegy kétharmadat betakarították. Különösen „viselkedik" az idén a gabona. A kombájno. sok szerint a rendkívül sze­szélyes időjárás következté­ben olyan a gabona, hogy a kombájnok a sokévi átlag­hoz képest lényegesen las­sabban haladhatnak. A ko­rábbi viharok nyomán meg­dőlt termés veszteségmentes betakarítása csakis így kép­zelhető el. Az újbúza gabonaipari feldolgozását megkezdték, sőt már a sütőipar is fogad­ia az úi lisztet. Van olyan lisztszállítmány, amelynek 60—70 százalékát már idei búzából őrölték. A Gabonaipari Kutató In­tézet segítségével ellenőriz­ték az 1978. évi termés mi­nőségét. A szakemberek megállapították: ízletes, jó minőségű kenyeret lehet süt­ni az új termésből. A testvérvárosi kapcsolatok továbbfejlesztése céljából a szabadjai Szakszervezeti Szö­vetség Községi Tanácsának meghívására háromtagú de­legáció utazott di-. Dobóczky Károlyné SZMT-titkár veze­tésével ma hajnalban Sza­badkára. A küldöttség tagjai Bányai Sándor, az SZMT szervezési és káderosztályá­nak vezetője ée Fabula Szakszervezeti delegáció utazott Szabadkára Andrásné, az SZMT tagja, a Pedagógusok Szakszervezete Szeged városi bizottságának titkára. A delegációt a határon dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára búcsúztatta. A háromnapos szabadkai tar­tózkodás során a küldöttek a szakszervezetek kulturális nevelő munkáját tanulmá­nyozzák. Közgazdasági nyári egyetem Több mint 100 külföldi résztvevő, főként közgazdász, pénzügyi és gazdasági szak­ember jelentkezett az avgusz. tus 7—18. között Buda; sten — hetedik alkalommal — megrendezésre kerülő köz­gazdasági nyári egyetemre — jelentették be hétfőn a TIT közgazdasági szakosztá­lyának sajtótájékoztatóján. Legtöbben az NDK-ból, a Szovjetunióból jelezték rész­vételi szándékukat. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Az új híd krónikája Somogyi Károlyné rc-ivetelei A Római körúton lakók figyelemmel kísérhetik a tartó­gerendák beemelését megelőző készülődést A mérőműszerek, földmunkagépek, daruk nélkül aligha haladhatna a kívánt tempóbar. az új híd építkezése. A gép segítőtársa az embernek, s fotótéma a riportérnek is. Felvételeink háromféle munkafolyamatban örökítik meg az „együttműködést". A szegedi oldalon a hídfeljáró ellenőrző szintezése ad majd választ: milyen munkát végeztek eddig az építők A feljáró környékén van még földmunka is

Next

/
Oldalképek
Tartalom