Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-05 / 156. szám

68. árfolyam 156. szám 1978. július 5m szerda Ara: 80 fillér r^lüiGO VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! Határszemle Szegeden és a jórásban Csongrád megye párt. és tanácsi vezetői Szeged és a szegedi járás határának egy részét járták be tegnap, hogy személyes tapasztalatokat szerezzenek az aratási előké­születekről és tájékozódja­nak körzetünk belvízhelyze­téről. Részt vett a határ­szemlén dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke, Papdi József, a megyei párt­bizottság osztályvezetője, Berta István, a szegedi párt­bizottság titkára, Jáhni László, a szegedi járási párt­bizottság első titkára. Szabó Jánosné, a megyei tanács el­nökhelyettese, Pap p Gyula szegedi tanácselnök. Bányai­né dr. Birkás Mária, a váro­si tanács elnökhelyettese és dr. Kiss Imre, a szegedi já­rási hivatal elnöke. Elkí­sérték a vendégeket a szem­le során érintett szövetkeze­tek elnökei is. Május és június szokatla­nul esős időjárása, az utóbbi hét nagy esője és az erős szél együttes következménye, hogy a lassan érő. aratásra váró gabona megdőlt A szegedi határban több olyan búzatáblát is láttunk, amely sima, mintha henger döntötte volna meg, és a fá­cánok a megdőlt gabonán járkálnak. Nagyon nehéz aratásra van kilátás, hiszen a dőlt gabonát sokkal nehe­zebben- vágják a gépek. Saj­nos, számítani kell arra is, hogy a kúszó gyomok kere­kednek felül, és ez újabb lassító tényező lesz a kom­bájnosok előtt. A nehezedő betakarítás fokozza a szem­veszteség lehetőségét is, el­sőrendű feladattá lépett elő tehát az aratás lehető leg­jobb megszervezése. Láttunk aratókat Tiszasziget, Kübek­háza és Deszk határában is, ahol a sárral küszködtek a gépek, és egy-egy lánctalpas traktor húzta ki alkalman­ként a megragadt kombájno­kat A határszemlén azt a következtetést vonták le a megye vezetői, hogy a koráb­bi aratási terveket minde­nütt az adott helyzethez kell igazítani, és minden órát ki kell használni Számítanunk kell rá, hogy elhúzódik az idei aratás, és a szövetkeze­tek közötti együttműködsére, a város és a járás közötti ha­gyományos kapcsolat továb­bi erősítésére most is nagy szükség lesz. A Tiszaszigettől Kistelekig nagy területet érintő határ­szemle másik súlyos tapasz­talata, hogy nyár derekán még mindig sok hektárt bo­rít belvíz. Néhány szövetke­zet elnöke sajnálkozva mondta, hogy egyébként szé­pen termő területeik egy ré­szét sajncc nem tudjuk meg­tekinteni, mert az oda vivő utak is járhatatlanok. Az át­ázott talaj nehezíti a betaká­Az egészségügyi dolgozók idei bérrendezéséről Az egészségügyi dolgozók tdei bérrendezéséről tárgyalt kedden az Orvos-Egészség­Ügyi Dolgozók Szakszerveze­tének Központi Vezetősége. A béremelés mintegy 85 ezer embert érint, és évente 640 millió forintot fordít erre az állam. Az idei bérintézkedés mé­retéről, jelentőségéről dr. Horváth Dávid, az Egészség­ügyi Minisztérium főosztály­vezető-helyettese közölte: —A tavalyi egészségügyi bér­rendezésnek szerves folyta­tása az idei. Tavaly elsősor­ban a három műszakban dol­gozó ápolónőket és fizikai dolgozókat érintette, továbbá rendezték a valóban igen ala­esony ügyeleti-készeniéti dí­jakat is. Az idén október 1-től esedékes bérrendezés mindenekelőtt az érintettek életszínvonalának növelését szolgálja, de célja a kereseti arányok javítása — a felső­fokú végzettségű egészség­ügyi dolgozók átlagbére mint­egy 15—25 százalékkal ala­csonyabb a népgazdaság egyéb ágazataiban azonosnak ne­vezhető munkakörökben fog­lalkoztatottakénál —; a szak­mai tudás jobb megbecsülé­se; a munkaerőgondok eny­hítése: egyes megyék egész­ségügyi ellátásának javítása. — Az orvosok és az egye­temet végzett egészségügyi alkalmazottak bérét átlago­san mintegy 20 százalékkal, azokét a szakdolgozókét, akik tavaly kimaradtak a béreme­lésből, körülbelül 17, a gaz­dasági-ügyvitelben működő­két pedig mintegy 10 száza­lékkal emelik. Ez természe­tesen nem személyenként hanem átlagban értendői, hi­szen az emelés az átlagnál alacsonyabb is lehet bizonyos esetekben, például kisebb szolgálati idővel, vagy más egyéni okbóL — Viszont ennél az átlag­nál többet kaphatnak azok, akik kiemelkedően dolgoz­nak, akik területi és szociá­lis munkát végeznek. rítást a szállítást, de nyoma látszik az ősszel érő növé­nyeken is. A víz nyomta te­rületeken kipusztult, vagy igen gyengén fejlődik a ku­korica, a fűszerpaprika, né­hol az őszibarack és más gyümölcs is sínyli. Láttunk olyan táblákat, ahol idén másodszor, sőt néhol har­madszor is vetettek — dol­gos igyekezetben nincsen te­hát hiány —, úgy tűnik saj­nos hiába. Szegeden a Felszabadulás illetve a tápéi Tiszatáj Ter­melőszövetkezetben, vala­mint Kübekháza és Sándor­falva határában borít leg­nagyobb területeket még mindig belvíz, de a máskor száraz homoki területek szö­vetkezeteiben is — Balás­tyán és Kisteleken — sokat pusztít a víz. A tavaszi fa­gyok már önmagukban nagy károkat okoztak, ez a ráadás igen kellemetlen. A reális helyzet fölméré­sére indultak a szemle részt­vevői, a realitáshoz pe­dig az is hozzátartozik, hogy a szövetkezetek veze­tői és dolgozói a nehéz állapotok ellenére is bíznak saját erejükben, vállalják a betakarítással járó megterhelő munkát. Végső következtetéskent az is el­hangzott, hogy a belvíz súj­totta területek összetett ren­dezési programja szerint ugyan nagy erőfeszítések tör­ténnek a szinte évenként visszatérő veszély teljes föl­számolására, de a gazdasá­goknak saját erőből is el kell követniük minden tőlük tel­hetőt Sajnos, láttunk gondo­zatlan csatornákat is. H. D. Tanácskozás Gépek és munkavédelem A gépek, berendezések és járművek munkavédelmi mi­nősítésének eredményeként csökkent a balesetek száma — állapította meg az Orszá­gos Munkavédelmi Bizottság a SZOT székházában tartott keddi ülésén. 1968 óta csak­nem 10 ezer gép, berendezés és jármű munkavédelmi mi­nősítését végezték el, s ezek 60—70 százaléka felelt meg a „vizsgán". A többi gép és berendezés biztonságtechni­kai felszerelését a jegyző­könyvben rögzített követel­ményeknek megfelelően pó­tolták. A munkavédelmi minősí­tés jelentősen hozzájárult ah­hoz, hogy az erőgépek, a különböző munkagépek és emelőgépek okozta balesetek arányszáma — 100 ezer mun­kásra vetítve — az 1968. évi 11-ről 7,2-re csökkent. Az építő- és az építőanyagipar­ban — bár a gépek száma és teljesítménye megsokszorozó­dott — a gépiek miatt bekö­vetkezett halálos balesetek száma 10 év alatt a felére csökkent. Az eddigi eredmények megfelelő alapot adnak a mi­nősítések továbbfejlesztésére. Az a cél, hogy már a gépiek tervezésekor, gyártásakor gondoskodjanak a biztonság­technikai leltételekről, s eze­ket a termékek műszaki és gazdasági jellemzőivel egyen­rangúan érvényesítsék. Ha­sonlóképpen fontos feladat az importgépek és berendezések munkavédelmi minősítése is. Az ülésen megtárgyalták a SZOT Munkavédelmi To­vábbképző Intézetének mun­kájáról előterjesztett jelen­tést 1977-ig a munkavédel­mi szakembereket a SZOT felsőfokú tanfolyamain képez­tek ki. Az 1976-ban létreho­zott SZOT Munkavédelmi Továbbképző Intézet a ko­rábbinál magasabb szinten képzi a szakembereket Az ülésen eredményesnek értékelték az intézet munká­ját Hagyar-oszfrák külügyminiszteri tárgyalások Kedden Bécsben megkez­dődtek a magyar—osztrák külügyminiszteri tárgyalások. Púja Frigyes, aki háromna­pos hivatalos látogatásra hét­főn érkezett az osztrák fővá­rosba. a reggeli órákban lá­togatást tett a Nemzeti Ta­nácsban. ahol Roland Min­lcowitsch alelnök, valamint a törvényhozás több tagja üd­vözölte a magyar külügymi­nisztert. A több mint egyórás láto­gatás során Minkowitsch al­elnök tájékoztatást adott a parlament tavaszi ülésszakái­nak munkájáról és legfonto­sabb témaköreiről. majd válaszolt a feltett számos, ér­deklődő kérdésre. Púja Fri­gyes szólt a magyar—osztrák kapcsolatok fejlődésének leg­főbb vonatkozásairól és is­mertette a magyar kormány­nak a nemzetközi helyzet és a világgazdaság legfontosabb kérdéseiben elfoglalt állás­piontját. Ezt követően a Ballhaus Platzra hajtatott, ahol a kan­cellári hivatal tanácstermé­ben a szakértők bevonásával megkezdődtek az érdemi megbeszélések. Púja Frigyes és dr. Willi­bald Pahr osztrák külügymi­niszter keddi tanácskozásán áttekintették a nemzetközi helyzetet, amelyen belül a legnagyobb figyelmet az eny­hülés kérdésének szentelték, A felek egyetértettek abban, hogy tovább kell folytatni az enyhülési politikát. A ma­gyar és az osztrák diplomá­cia vezetője a nemzetközi helyzet több kérdésében azo­nos, vagy egymáséhoz közeli álláspontot foglalt el. A tanácskozást követően Willibald Pahr ebédet adott Púja Frigyes és kísérete tisz­teletére. Az ebéden a kél külügyminiszter pohárkö­szöntőt mondott. Délután a bécsi Pálffy-pa­lotában az Osztrák Külpoli­tikai és Nemzetközi Kapcso­latok Társaságának felkéré­sére Púja Frigyes előadást tartott a Magyar Népköztár­saság külpolitikájának fő vo­násairól és az európai együttműködés időszerű kér­déseiről. A külügyminiszteri tárgya, lások szerdán délelőtt foly­tatódnak. (MTI) Szojuz—30 A nemzetközi urpáros készül a visszatérésre Befejeződtek kedden a kö­zös kísérletek a Szaljut űr­állömáson. A Szojuz-—30 nemzetközi személyzete, Pjotr Klimuk és Mitoslaw Hermaszewski, áz első len­gyel űrhajós már a vissza­térésre készül. Az utolsó na­pon is van még bőven ten­Erich Honecker fogadta Czinege Lajost Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának fótitká­ra, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke — aki egyben betölti az NDK nemzetvé­delmi tanácsának elnöki tisztét is — kedden Berlin­ben fogadta Czinege Lajos vezérezredest, honvédelmi minisztert, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagját, aki katonai küldöttség elén hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik az NDK-ban. A szívélyes, baráti találkozón Erich Honecker a Magyar Néphadsereg és az NDK nemzeti hadserege közötti együttműködés és fegyver­barátság erősitése terén szerzet kimagasló érde­meiért a Scharnhorst Ér­demrendet, az NDK legma­gasabb katonai kitüntetését nyújtotta át Czinege Lajos vezérezredesnek. A Fe'ér mecyel Állami Építőipari Vállalat Székesfehérvárott megkezdte a FENFAP I.AST típusú könnyűszerkezetes szakipari falak gyártását. Üj termékeiket, amelyek alkalmazásával az építési idő felére csökken, főként bölcsődék, óvodák, iskolák, üz­letek építésénél használják fel. A képen: speciális gépek az új üzemben nivaló, így befejezték a hétt főn megkezdett újabb kris­tályosítási kísérletet, össze­gezték az orvosi-biológiai kutatások eredményeit. A közös munka érdekes­sége volt, hogy a lengyel tu­dósok által összeállított programban számos pszicho, lógiai teszt is szerepelt Az űrhajósok kétségkívül a leg­könnyebb munkának a tévé­nézést tekintették — holott ez is tudományos igényű kí­sérlet A Lengyel Televízió -egitségével ugyanis a pszi­chológusok többfajta szóra­koztató műsort állítottak jisze az űrhajósok számára, amelyet a Szaljut videomag­netofonján játszották le. Az , űrhajósoknak rögzíteniük I kellett benyomásaikat, 1« kellett írniok, melyik műsor tetszett nekik és miért „lz­lésnormának" Hermaszewskl ítéletét tekintik, de vala­mennyien már a Földön is végeztek hasonló „televíziós kritikusi" munkát. A kísérlet célja az, hogy megállapítsák, milyen kikap­csolódási lehetőséget nyújt­hat a fedélzeti tévémozi az űrhajósoknak, akiknek vi­szonylag igen kevés szabad I idejük van, a tartós űruta­zások során. Ismeretes, hogy az űrállomáson egyébként kis könyvtár és magnetofon­felvételekből zenetár is ren­'elkezésre áll. A másik rszichológiai jel­legű kísérlet lényege az, hogy az űrhajósoknak az út során rendszeresen válaszol­niok kell előre megadott, írásban feltett kérdésekre, mintegy naplót kell vezet­niük s ebben értékelniök kell közérzetüket, munkaké­pességüket, pontosan be kell számolniok hangulatukról. A pszichológiai vizsgálat is a tartós űrutazások előkészíté­sre szolgál (MTlj

Next

/
Oldalképek
Tartalom