Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-14 / 164. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! 0rr<S ŰELMA6YAR0RSZAB AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 68. évfolyam 164. szám 1978. július 14., péntek Ara: 80 fillér Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala köz­li: a Minisztertanács csütörtökön ülést tar­tott. Lázár György, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a KGST XXXII. ülésszakáról és a végrehajtó bizottság 86. üléséről. A, Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést. Megbízta az illetékes állami szerveket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az elfogadott ajánlások végrehajtására. A Minisztertanács megtárgyalta és elfo­gadta a magyar—vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bi­zottság VII. ülésszakáról szóló jelentést, és megbízta a nemzetközi gazdasági kap­csolatok bizottságát, hogy dolgozzon ki in­tézkedési tervet az ülésszakon elfogadott határozatok végrehajtására. A Minisztertanács megtárgyalta és elfo­gadta a nehézipari miniszter és a KNEB elnökének jelentését a paksi atomerőmű létesítésének helyzetéről. Határozatot ho­zott a létesítmény program szerinti meg­valósítása érdekében szükséges intézkedé­sekről. A pénzügyminiszter és az igazságügy­miniszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott a vállalati felügyeleti és a vállalati belső ellenőrzésről. A kohó- és gépipari miniszter jelentést tett a gépipar szelektív fejlesztése meg­valósításának helyzetéről. A Miniszterta­nács tudomásul vette a jelentést. Az egészségügyi miniszter jelentése alap­ján a Minisztertanács megtárgyalta és jó­váhagyta az V. ötéves terv kórházfejlesz­tési és rekonstrukciós programjának eddi­gi teljesítéséről szóló értékelést és megha­tározta a további feladatokat. A kormány ezután egyéb ügyeket tár­gyalt. (MTI) Jól fejlődött a gépipar Az idén a gépipari ter- portban azonban lemaradás kek csoportjába tartozik melés 54 százaléka már a van. Ez a minőség, a szol- majd. A gyártás- és gyárt­dinamikusan fejlesztett gáltatások és a szervizellá- mányfejlesztést segítik a li­gyártmányokból adódik, a tás javításával, gondosabb cenc- és know-how vásár­termékek 32 százalékát ki- alkatrészellátással és haté- lások. Tavaly például 187 tevő gépipari cikkek előál- konyább ármunkával be- licencet vezettek be, ami az Irtását pedig megszüntetik, hozható a következő évek- eddigi összes gépipari H­illetve csökkentik. Ebben az ben. A burgonyatermesztésben Kilenc szövetkezet együttműködése évben utoljára készülnek — cencvásárlások 62 százaié­Diesel-tehergépkocsik, egyes A belföldi igények jobb ki- ka. vasúti motorkocsik, mozdo- elégítését, az export foko- A jelentés foglalkozott a syok, csuklós villamosok és zását célozzák az ágazat fej- háttéripar szerepével is, mezőgazdasági utánfutók, lesztő beruházásai, amelyek megállapítva, a nemzetközi nehany korszerűtlenné vált , , - ° . ' . , . , . , talajművelő ée számítóbe- 1,8része csak a kovetke- együttműködési lehelősegek rendezés, valamint külön- ző két évben fejeződik be. fokozottabb hasznosításával, fé'e fémszerelvények. Egye- A jelenleg is folyó korsze- a megvalósuló öntödei és bek kezt ezt tartalmazza a fűtésekkel, új kapacitások kovácsolóüzemi fejleszté­kohó- es gépipari miniszter _ , ' * . , , , . , jelentése a gépipar szelektív üzembe lépésével l»80-ban sekkel gazdaságosan meg­fejlesztéséről, amelyet a kor- a gépipari gyártmányok oldható az alkatrészek, sze­roány csütörtöki ülésén fo- csaknem 80 százaléka a ver- relvények, gépelemek, szer­gadott eL senyképes, korszerű termé- számok gyártása. (MTI) A korábbi felmérések alapján a termelési szerke­zet átalakítása a gépipari termelés 40 százalékát érin­ti. A Minisztertanács 1976­ban fogadta el a tárca erre vonatkozó programját. Az utóbbi két esztendőben meggyorsult a gazdaságos gyártmányválaszték kiala­kítása. Ennek megfelelően a gépi berendezések és fém­tömegcikk-ipari termékek aránya fokozatosan csök­ken, ugyanakkor nő a kor­szerű híradás- és vácuum­technikai, valamint műszer­Ipari termékek aránya. Kü­lönösen gyors ütemű a szá­mítástechnikai és adatátvi­tel-technikai berendezések fejlesztése és gyártásnöve­kedése, s eredményeket ér­tek el a gépipari vállalatok a finommechanikai, az elekt­ronikai, az ügyviteltechnikai es az orvosiműszer-gyártás fejlesztésében. Változik a termékszerkezet a közleke­dési eszközöket gyártó alága­zatban is: mivel különösen vasúti és vizi járművek­ből jóval kevesebb készül mint korábban, az iparág részaránya csökken a gép­iparban, de az ágazat fő gyártmányainak, elsősorban az autóbuszoknak és a jár­műrészegységeknek a ter­melése tovább bővül. A szelektív fej'esztés ed­digi eredményei révén nőtt a gépipar kivitele. A ter­mékek több mint 44 szá­zalékát exportálják. Az öt­éves tervre szóló szocialis­taexport-előirányzatot álta­lában időarányosan teljesí­tik a vallalatok, a tőkesex­Kádár János fogadta a Dán KP elnökét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön fogadta Jörgen Jensent, a Dán Kom­munista Párt elnökét. A szí­vélyes, elvtársi légkörű ta­lálkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi hely­zet, a nemzetközi munkás­mozgalom, valamint a két ország és a két párt együtt­működésének időszerű kér­déseiről. A találkozón részt vett Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és C. Hermán Jensen, a Dán KP Központi Bizott­ságának tagja. (MTI) Magyar küldöttség utazott Irakba Rendszerszemíélel és pedagógia Megnyílt a XV. pedagógiai nyári egyetem 8mBhfiKi s* m mw Az Arab Újjászületés Szo­cialista Pártja Nemzeti Ve­zetőségének és az Iraki Köztársaság kormányának meghívására csütörtökön ma. gyar párt- és állami küldött, ség utazott Irakba, az iraki forradalom 10. évfordulójá­nak ünnepségeire. A küldöttséget Rácz Pál, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, külügyi ál­lamtitkár vezeti. A fogyasztói piac szerve­zettebb, folyamatosabb ellá­tására, a nagyhozamú faj­ták és a legfejlettebb tech­nológiák alkalmazására, az értékesítési biztonság meg­teremtésére, zöldség- és bur­gonyatermesztési társulást hozott létre az elmúlt év­ben megyénk kilenc szövet­kezete. A nagymágocsi Egye­sült, a kiszombori Üj Elet, a rúzsai Népszabadság, a csengelei Aranyhomok, a kis­teleki Magyar—Szovjet Ba­rátság és Üj Élet, a sándor­falvi Magyar—Lengyel Ba­rátság Tsz és a bordányi Előre Szakszövetkezet az Ül­lés—Forráskúti Haladás Tsz gesztorságával mintegy 1300 íektáron, évi 2 ezer 200—2 ?zer 400 vagon burgonya ?lőáHtására vállalkozott. Tegnap, az egyszerű gazda­sági együttműködés tagszö­vetkezetei első ízben ren­deztek tapasztalatcserét, be­íárván a kiszombori, a nagymágocsi, a rúzsai és a "orráskűti területeket. Mindenekelőtt arra keres­tek választ, a burgonyater­melő szövetkezetek szakve­zetői, hogy a mostani rend­kívüli csapadékos időjárás körülményei között hogyan állta meg helyét az iparsze­rű technológia, a számos, rö­videbb és hosszabb tenyész­idejű fajta, valamint milyen kilátások vannak a termés elhelyezésére. A gazdaságok az idén a krumplinál is olyan elgon­dolást követtek, hogy bát­ran kell alkalmazni — a célszerű kockázatvállalás alapján — a fajtacserét, a fajtaváltást és köztermesz­tésbe vonni a nagyhozamú, a gépi betakarítást jól vise­lő, a betegségekkel szemben nagy ellenállóképességű, in­tenzív fajtákat. Mivel a ve­tőmagellátást jócskán befo­lyásolja az import lehető­sége, szakítani kellett azzal a felfogással, hogy csak a piroshéjú burgonyára van piaci kereslet. A termés — a növényzet fejlettsége alapján — re­kordokat ígér mind a feke­teföldi tájon, mind a homok­vidéki gazdaságokban. Igaz, a szövetkezetek nem állítot­ták túl magasra a hozam­mércét, 180 mázsás átlagot terveztek be, de ennél jó­val magasabb hektáron­kénti 300—350 mázsás ter­més felszedéséről és érté­kesítéséről kell gondoskod­ni. A termelési tapasztalat­cserén nagy nyomatékkal kerül szóba a gazdaságok szerepe a burgonya piaci előkészitésében, sőt átmene­ti tárolásában. A társulás ugyan szerződést kötött a ZÖLDÉRT-tel a termés át­adására, de ki szavatolhatja azt, hogy a beérkező áru­mennyiséget el is tudja he­lyezni raktáraiban a nagy­kereskedelmi cég, amikor a vöröshagymából is a terve­zetten felüli termés ígér­kezik. Adott esetben üzemi érdek a felszedett termés azonnali értékesítése, át­adása, de most a közös ér­dekeltség alapján az eddigi­eknél nagyobb mértékben lesz szükség az üzemi áru­feldolgozásra. A tegnapi tapasztalatcsere olyan tekintetben is gyü­mölcsözött, hogy a jövőben nagyobb mérvű kooperáció­ra lesz szükség a légi nö­vényvédelem alkalmazásá­ban. Az idén csupán 300 hektárnyi területen dolgo­zott a repülőgépes szolgá­lat, mert tiszta ráfizetés 50—100 hektáros táblához igénybe venni egy gépet. Ezen a téren van jelentő­sége a további szakosodás­nak, hogy azonban a gaz­daságokban foglalkozzanak nagy arányokban a krumpli­val, vagy egyéb kertészeti, gazdasági növénnyel, ahol legmegfelelőbb hozzá az adoltság. S mindjárt jöve­delmezőbben lehet alkal­mazni a legfejlettebb tech­nikát is. Tóth József A nyári egyetem résztvevőinek egy csoportja Tizenötödik alkalommal gyűltek össze a Szegedi Ün­nepi Hetek egyik legrango­sabb tudományos rendezvé­nyének, a pedagógiai nyári egyetemnek hallgatói. A másfél évtizedes hagyomá­nyokkal és tapasztalatokkal bíró továbbképző fórum ün­nepélyes megnyitóját tegnap, csütörtökön reggel tartották az MTA Szegedi Biológiai Központjában. A résztvevő­ket dr. Ágoston György, a neveléstudományok dokto­ra, tanszékvezető egyetemi tanár, a nyári egyetem igaz­gatója köszöntötte. Ott volt az ünnepi nyitáson dr. Ku­rucz Imre, a TIT főtitkára, dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, Deák Béla, a városi pártbizottság titkára, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyette­se, Bányainé dr. Birkás Má­ria, a városi tanács elnökhe­lyettese, dr. Antalffy György tanszékvezető egyetemi ta­nár, a JATE rektora, ökrös János, a Pedagógusok Szak­szervezetének Csongrád me­gyei titkára, dr. Gácsér Jó­zsef, a Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára és Molnár Zoltán, a TIT megyei tit­kára. Dr. Ágoston György kö­szöntőjében emlékeztetett arra, hogy tizenöt esztende­je minden nyáron több mint kétszáz tanulni vágyó, ér­deklődő közoktatásügyi ve­zető, iskolaigazgató, pedagó­gus, oktató és kutató gyű­lik össze a TIT pedagógiai nyári egyetemén. E tovább­képző fórum megalapítása­kor a szervezők azt a célt tűzték maguk elé, hogy az érdeklődőknek frissen, ele­venen közvetítsék a nevelés­tudomány és társtudomá­nyok legújabb kutatási ered­ményeit, melyeknek gyakor­lati alkalmazása, népszerűsí­tése jelentősen segítheti ok­tatás. és nevelésügyünk cél­jainak elérését. Az elmúlt évek alatt a szegedi fórum fontos helyet vívott ki ma­gának a pedagógus tovább­képzés rendszerében. Az idei téma a pedagógia tudo­mányát új nézőpontból, a rendszerszemlélet szemszögé­ből vizsgálja. Köszöntő szavai után dr. Kurucz Imre, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat fő­titkára tartott előadást. Meg­állapította, hogy fejlődő, vál. tozó szocialista társadal­munkban minden embernek, tudósnak és szakmunkásnak a permanens művelődés kér­dése korparancs. A szegedi pedagógiai nyári egyetem mindig a legfrissebb ered­ményeket tudatosította az oktatás, és névelésügy leg­jobb szakemberei előtt. Az elmúlt tizenöt évben mint­egy ötezer pedagógus vett részt a szegedi nyári egye­tem továbbképző fórumán, őszinte tanulási vágyból, ön­kéntesen. Az idei témáról szólva dr. Kurucz Imre el­mondta. hogy a pedagógia nem állhat egymagában, csak az élet más területeivel, kölcsönhatásban fejlődhet, felhasználva a társtudomá­nyok legújabb eredményeit. Ezért is van külön jelentő­sége a mostani témának,, hi­szen a rendszerszemlélet át­fogja egész társadalmi való­ságunkat. A közművelődés fejlődésének lényege, hogy kilép keretei közül és integ­rálja más tudományok ered­ményeit. E rendszerszemlé­leti megközelítés a pedagógia fejlődésének is kulcskérdése. Vizsgálni kell azokat a le­hetőségeket a rendszerszem­lélet aspektusából, melyek elősegítik a tudás minél op­timálisabb átadását és a ne­velési célok minél hatható­sabb elérését. A mostani szegedi nyári egyetem elő­adásai, vitái alkotó választ adhatnak a pedagógia és rendszerszemlélet körvonala­zódó kapcsolatára, segíthet­nek fölvázolni a jövő isko­lájának rendszerét. A tegnapi programban A rendszerszemlélet kiberneti­kai alapjai címmel dr. Szé­kely Sándor, a filozófiai tu­dományok kandidátusa, a JATE Kibernetikai Labora­tóriumának vezetője tartott érdeklődéssel kísért előadást. A kurzus hallgatói délután városnézésén vettek részt. A mai programban két ie­ientös előadás szerepel. Dr. Kulcsár Kálmán akadémi­kus. az MTA Szociológiai Kutató Intézetének igazgató­ja A társadalmi szervezetek és a rendszerszemlélet cím­mel délelőtt, dr. Gegesi Kiss Pál akadémikus A személyi­ség, mint szabályozási rend­szer címmel délután tart elő­adást. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom