Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-06 / 157. szám

8 Csütörtök, 1978. jfflius 6. 8 röviden Palánk presszó Mennyi kettősség van az ember­ben! Például én is: undorodom a szegénységtől, közben szórom a pénzt. Elajándékozom a kávéfőző­met, a nyakékemet, mindent Ez ter­mészet dolga is. Meg az is bennem lehet tán tudat alatt: így lehet meg­szerezni magunknak legkönnyebben az embereket. Én, ha kiszálláson vagyok is, mindig fizetek. A hentes­nek fröccsöt, az állatorvosnak ko. nyákot. S nekem mindent el monda, nak. Persze, nem élek vissza vele. Csak azt az egyet nem tudtam megmagyarázni magamnak, mért maradtam én egyedül. Szép vagyok, érdekes vagyok, jól keresek, becsü­letes vagyok, és sehol egy férj, sehol egy gavallér... Még egy „bűnös sze­relem" se! Tán leginkább az anyámra hason­lítok. Talán. Az anyám hihetetlen lelki intelligenciával rendelkezett. Imádott olvasni, mindent megjegy­zett, ami figyelemre méltó volt ab­ban az időben, azokban a körökben. Imádta Jókait. Mikszáthot. Mórát, meg az újságolvasást. Apámmal úgy bánt. ahogyan a gyerekkel szokás. Az apám durva ember volt. gorom­ba. Nem a családjához, hanem ide­genekhez. A cigányok is azt mond. ták egymásnak, ha már túlzásba vitte valamelyik a káromkodást, „Hát te alábbvaló vagy a kőműves, nél!" Apámra értették. Anyám meg apám mindazonáltal nagyon szerették egymást. Ezért volt az, ha néha anyám másként akart tenni, mégis ráhagyta apám­ra. Hihetetlenül türelmes volt, jóin­dulatú, olyan jó anyagból gyúrt Soha nem volt beteg, soha nem fáradt el. Szokta is mondani: „Én már beteg se lehetek. Nekem mindent birni kell." De bírt is mindent... Elrendezem „őseim" képét a fa­lon. Apám képét anyám képe mellé tettem. Az én drága jó anyám. Még az emléke is megríkat Hogy ragasz­kodott hozzánk! Még ahhoz a durva apámhoz is. Milyen jó, hogy írom ezt a naplót. Lehetséges, hogy az én modorom is durva? Lehetséges, hogy az apámhoz hasonlítok? Én is könnyen föltüzesedek, és akkor nem nézem: főnök-e. vagy beosztott az illető, legorombítom a legnagyobb plénum előtt... De abban semmi­képp nem hasonlítok az apámra, ami földhözragadtságát illeti. Mert ő az istennek se akart mozdulni a falu. jából. Azt hitte, ha ő ott született ott is kell meghalnia. A harmincas években munkája se volt anyám el. adta a földünket a házunkat és amikor már semmink nem maradt. Pestre költöztünk. Apám Pesten se tudott belenyugodni abba. hogy kénytelenek vagyunk távol élni a falunktól. Volt egy unokatestvére, aki kiment Amerikába, és hívta apámat oda. De ő oda se ment. Én akkor alig voltam tízéves, de elha­tároztam. hogy én nem leszek any. nyira földhözragadt. Például Ameri­ka mindig vonzott. A lehetőségek hazájaként élt bennem. Végre 1973­ban volt alkalmam megtapasztalni, milyen lehetőségek várnak ott az emberre. A nővérem fia hívott ki oda engem, aki New Yorkban él, egyszerű tisztviselőként. Milyen ér­dekes, hogy amíg apám nem moz­dult megszokott helyéről, addig mi, a gyerekei — talán tanulva az ő példáján — vágyakozva gondoltunk mindig a külföldre. Hát elmondha­tom, hogy Amerika, az — Amerika. Nem hasonlít semmihez. Keresni le­het ott, de élni — kiteljesedni — azt nem! Igazi falansztervilág... Szokni kell... Anyám képe bölcsen, megadón néz apám képére, ott a falon, apám a képen önmagába mélyedve dacolt. Lehetséges, hogy rá hasonlítok? De hiszen mindenki mondja, hogy a vo­násaim. a jószívűségem, anyám munkabírása — pontosan olyan, mint az egyem. Mégis — kettőjükből vagyok gyúrva. Én is úgy dacolok, mint apám, csak én — mosolyogva. A mosolyom megtévesztő... Anyám érdekes légkört tudott árasztani maga körül, olyan „ott­hon"-légkört. Mi legiobban otthon szerettünk lenni. Meg nagyoa szerettünk „betegek" lenni. Persze, tudta ő, hogy huncutok vagyunk, de azért bevitt bennünket a fehér pad­lójú nagy szobába, ami mindig ki­járt. ha betegek voltunk, és tyúkot főzött, meg befőttet bontott. Délben, ha hazajött apánk, be­hívta őt is a nagyszobába, és ékte­len kézcsapkodások közben mondo­gatta: „Jaj de beteg ez a gyerek! Te apja, nézd mán, milyen beteg ez a gyerek!" Persze, jóformán semmi bajunk se volt. Télen, amikor apám jégpályát csinált nekünk, kiszöktünk az udvarra mezítláb csúszkálni egyet, hát akkor meg-megfáztunk kicsit. És akkor bemehettünk a fe­hér padlójú szobába, a dunna közé, urizálni, tyúkot enni meg kompótot. Ilyenkor aztán nagyon csinálta anyám a járást körülöttünk. Milyen jó is visszaemlékezni rá. S mosta­nában milyen gyakran jut eszembe anyám! Kár, hogy már nem él... Dér Endre Acs S. Sándor felvétele Az Oskola ntca és a Vlcfor Husro utca sarkán, a volt Pa­lánk bisztró helyén — mint közöltük — új farylaltüzemet létesített a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat, amelyben a legkorszerűbb gépek dolgoznak. Viszonylag kevés mun­kaerő kell ahhoz, hogy naponta, a legnagyobb kánikulában is, annyi fagylaltot gyártsanak, amennyi bőségesen elég a vendéglátó vállalat üzleteiben. Az (izem mellett kialakí­tottak egy kis presszót — képünkön —, ugyancsak Palánk néven, ahol az üdítő italtól a legkülönbözőbb cukrászati készítményekig minden kapható 19—24a BARTÓK BÉLA NEMZETKÖZI KÓRUSVERSENY Tizenöt ország csaknem négyezer dalosát és szak­emberét várja Debrecen a július 5—15-e között lezaj­ló nyolcadik Bartók Béla nemzetközi kórusversenyre. Minden jel arra mutat, hogy az Idei lesz az eddigi leg­nagyobb szabású kórusver­seny, hiszen a benevezett kórusok száma — 23 kül­földi és 47 magyar —mesz­sze felülmúl minden eddi­git A magyar közreműkö­dőik mellett érkeznek ének­karok a Szovjetunióból, Len­gyelországból. Romániából. Angliából, Franciaországból, Hollandiából, az NSZK-ból. Svájcból, Dániából és Finn­országból. ÁLLATTENYÉSZTÉS E600 MÉTER MAGASAN A mongóliai Bajanhongor njmakban átadták a Bajdrag mezőgazdasági kombinátot. A tengerszint felett 2600 méter magasságban létesí­tett nagyüzem tenyészálla­tok tartásával foglalkozik. Az állatállomány jelenleg 6000 tehenet és 60 000 juhot számlál. A pásztorlakások, az iskola és a kórház szov­jet segítséggel épültek. A kombinát felszerelését ku­tak, tehénistállók és gépe­sített állatmosók egészítik ki. SZEMÉLYI VÁLTOZÁS Huszonegy évi pártmunkás érdemeinek elismerésével felmentették beosztásából Hoffmann Mártont, a DÉ­LÉP vállalati pártbizottságá­nak titkárát. Helyébe a pártbizottság megválasztot­ta Martonosl Imrét, a vál­lalati pártbizottság titkárá­vá. Hoffmann Mártont ki­nevezték a vállalat személy­zeti és szociális ellátási igazgatójának. Beiktatásán jelen volt Csáki János, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium főosztályve­zetője. ELŐKÉSZÍTŐ FŐISKOLAI FELVÉTELIRE Fizikai dolgozók tehetsé­ges gyermekei részére főis­kolai felvételire előkészítő tábort nyitottak szerdán Egerben a Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskolán. Az or­szág különböző területeiről százhúsz olyan diák érke­zett a történelmi városba, akik az elmúlt tanévben vé­gezték el a középiskola har­madik osztályát, és már ko­rábban levelezési kapcsolat­ba léptek tantárgyi ismere­teik bővítése érdekében az egri tanárjelöltekkel. A két­hetes tábor lakóit tíz tan­tárgyból készítik fel. Az elő­adásokat a főiskola oktatói tartják, a felsőbb éves fő­iskolai hallgatók pedig sze­mináriumokon beszélik meg a diákokkal az anyagot. Várható időjárás csütör­tök estig: Nyugat felől föl­szakadozó felhőzet, keleten még több, nyugaton már csak szórványos záporral, zi­vatarral. Élénk, helyenként erős déli. délnyugati, foko­zatosan északnyugatira for­duló szél. Zivatar idején vi­haros széllökések. Várható legmagasabb nappali hőmér­séklet csütörtökön: 19—24 fok között. CSIKŐT NYERT A XIV. nemzetközi hor­tobágyi lovasmapon tombo­lajegyre kisorsoltak egy mé­nesbeli hároméves szilaj csikót. A szerencsés nyer­tes Tóth Lajos fiatal föl­desi segédmunkás. Mivel a paripára nem volt szüksé­ge, a Hortobágyi Állami Gazdaság negyvenezer fo­rintért megvásárolta tőle a tombolán nyert csikót. JUGOSZLÁVIA KGST-KAPCSOLATAI Jugoszlávia egyre széle­síti gazdasági együttműkö­dését a KGST-országokkal. Egy nemrég aláírt szerző­dés értelmében mintegy 15 millió méter gyapjúszöve­tet és 4000 tonna gyapjúfo­nalat, szállítanak az NDK-ha különféle textilipari' nyers­anyagok fejében. A nisl gépgyárból 5000 mosógép ér­kezik Csehszlovákiába, a Káma-folyó melletti szov­jet autógyár pedig 10 ezer készlet pneumatikus beren­dezést kap Belgrádból. Nyári fényben Őszinteség — Drágám, nemcsak azért akarsz engem el­venni, mert Dóra néni­től öröklöm a házat és az autót? — Nem, szerelmem, mi jut eszedbe?! Akkor is elvennélek, ha valaki mástól örökölnél! A betörő hiába köreteit kártérítést Llebmann Béla felvétele Á franciaországi Troyes városában 8 hónapi börtön­büntetésre ítéltek egy mű­helytulajdonost, mert víkend­házát pokolgéppé átalakított tranzisztoros rádióval „biz­tosította be". Amikor a ház­ba betört két bűnöző, az egyik életét vesztette, a má­sik pedig súlyos sérüléseket szenvedett. A tulajdonos mentségére legyen mondva a ház ajtajára táblát akasztott ki, amelyen figyelmeztette a tetteseket a robbanás veszé­lyére. A saját maga készí­tette rádiókészüléket egy szekrényben helyezte el. Azért szánta el magát erre a lépésre, mert víkendházá­Köe/ílneéet mondok mindazon rokonoknak. Ismertetőknek, akik frleJthrteUen édesapám, RACZ ION AC temetésén megjelentek, részvétükkel ás virágaikkal mely fájdalmamat enyhíteni Igyekez­tek. Gyászoló leánya. Köszönetet mondunk mindazon rokonoknak, barátoknak, isme­rősöknek, a vízügyi igazgat óság­nak tel mindazoknak, akik fe­lejthetetlen halottunk, SPECZ GYULA hamvasztás utáni bú­csúztatásán megjelenlek, részvé­tükkel es virágaikkal mély fáj­dalmunkat enyhíteni Igyekeztek. A gyászoló család. 21 470 Drága Jó férjem, SZUCK JÓ­ZSEF Június 3-án glhunyt. Ham­vasztás utáni búcsúztatása Július ll-en 15 órakor lesz. a Belvárosi temeió ravatalozójából. Gyászoló felesége, özv. Szuck Jószefne — Oskola U. 12/A. 24 471 Szomorú szívvel tudatjuk, hogy a szereteti édesanya, SZAIlO l'E­C£KN£ csonka Töreti* vkratia­r*'1­Gyász­közlemények nul elhunyt. Temetése Július 7-én 13 órakor lesz az Alsóvárosi te­mető kápolnájából. A gyászoló család. 24 740 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a felejthetetlen édesanya, nagvmama, dédmatna, KISS SANDORNE Csúri Erzsébet éleié­nek 78. évében rövid szenvedés után elhunyt. TPmotí-se július 6­án 15 órakor lesz a Dugonles-te­metó ravatalozójából. A gyászoló család - Tarján 317. 24 737 Köszönetet mondunk mind­azoknak a rokonoknak, Ismerő­söknek, Jó barátoknak, szomszé­doknak, munkatársaknak, akik felejthetetlen halottunk, SZECSI ISTVÁN temetésén megjelentek, részvétükkel ta virágaikkal mély fájdalmunkat enyhíteni igyekez­tek. A gyászoló család - Mihály­telek. 24 734 Köszönetet mondnnk minden rokonunknak, ismerősnek, szom­szédoknak, akik édesanyánk, MFNESI JOZSEFNE temetésen megjelentek, és részvétükkel fáj­dalmunkat enyhítették. Köszöne­tet mondunk továbbá kezelőorvo­sának áldozatos munkájáért, mellyel élete megmentéséért fá­radozott, továbbá a főorvos úr­nak segítőkészségéért. A gyá­szoló család - Petőfi S. sgt. 88. 24 726 Köszönetet mondunk mind­azoknak a rokonoknak, ismerő­söknek, jó barátoknak, akik fe­lejthetetlen halottunk, KISFALU­Sl JÖZSEFNE temetésén megje­lentek, részvétükkel és virágaik­kal mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Külön köszönetet mondunk az I. belklinika és az I. sebészeti klinika orvosainak és ápolóinak odaadó munkájukért. A gyászoló család. U 7» ban már tizenkétszer Jártak betörők. A troyes-i bíróság megál­lapította, hogy az effajta önvédelem túllépi a megen­gedhető mértéket és törvény­telen. A bíróság ugyanakkor elutasította a robbanást túl­élő, s időközben felépült tet­tes követelését, miszerint a ház tulajdonosa fizessen ne­ki kártérítést a betörés so­rán elszenvedett testi sérü­léseiért. Franciaország-szerte nagy feltűnést keltett a kü­lönös per, mert a ház tulaj­donosa vallomásában arra hivatkozott, hogy 6 csupán jogos önvédelmet gyakorolt. HALAL A SÍNEKEN Debrecenben egy vasúti átjáróban Kálmánczy Antal 48 éves előadó. debreceni lakos segédmotoros kerék­párjával az áthaladó teher­vom atnak ütközött, és a helyszínen meghalt. Kál­mánczy szabálytalanul akart áthaladni a vasúti átjárón. — A szatymazi MÁV-állo­máson ifj. Német István 39 éves MAV-dolgozó, móra­halmi lakos kocsi "összekap­csolást végzett, közben két vagon közé szorult és olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy a helyszínen meghalt. A baleset okának vizsgála­tát a rendőrség MÁV-szak­értő bevonásával megkezd­te. Van-e Császár Zuglóban? A magyar nyelv hetének ankétjain sokszor felteszi a hallgatóság a kérdést: ezt, vagy azt a régies írásmód­dal leírt családnevet hogyan kell kiejteni. A kérdés jogos, mert bizony e téren nagy a fonetikai zűrzavar. A legtöbb gondot az „ő" hang régi időkből megma­radt jelölésmódja okozza. Az Eötvöst, az Eördöghöt, az Eörsyt általában helyesen Ötvösnek, Ördögnek, örsy­nek ejtik, de a Thewrewket nem mindig mondják Tö­röknek, a Weörest Vörösnek, a Beöthyt Bőtinek, a D>t sewffyt pedig gyakrabban ej­tik Desevfinek, mint helye­sen Dezsőfinek. A Széchenyi, Széchényi név ejtésével viszont általában nincs baj, majdnem min­denki Szécsényit mond. A Zuglóban villamoson, buszon utazók hallhatják időnként, hogy a jármű a Házár And­rás utcánál jár. Nos, nyil­vánvaló, hogy a kezdő más­salhangzó helyes ejtése „cs", a szóközi z-t pedig sz-nek kell ejteni: a név tehát így hangzik: Császár! Ugyanis az sz hangot valamikor z­vel jelölték, igy maradt meg a Zabó (Szabó), a Zenthe (Szente) családnév régies írásmódja. Előfordul, hogy maga a család is Zabónak, Zentének mondja már ma­gát. Hasonló dolog a zs be­tűnek s-sel való leírása: már említettük a Dessewffy­Dezsőfi nevet, s hozzátehet­jük a Sigmond-Zsigmond és a Sidó-Zsidó családnevet is. Itt is előfordul, hogy maga a család is s-sel ejti nevét. DELMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szered városi Bizottságának napilapja Főszerkesztő: S. NAGY ISTVÁN Főezerkesztö-belyettes: SZ. SIMON ISTVÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal i 6740 Szeged. Tanácsköztársaság útja 10. - Telelőn: 12-433 Felelős kiadó: KOVÁCS LASZLO A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utca 22. Nyomdaigazgató: DOBO JÓZSEF Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető minden postahivatalban és a kézbesítőknél Előfizetési ülj egy hónapra 20 forint — index: 25 023 ISSN* UU-Ott X

Next

/
Oldalképek
Tartalom