Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-27 / 175. szám

5 Csütörtök, 1978. július 27. Tanyaszínház — Három leányt ragadtak el a törökök és vittek a csá­szárnak eleibe. Egyiknek An­na volt a neve, másiknak Zsuzsanna, a harmadiknak Irénke. íme, nektek megmu­tatjuk, miképpen vetekedtek ők a császárral a körösztyén hit mellett, és az ő szüzes­ségüknek megtartásáért Azért, hogy ha titeket ls odaragadnának, hát ti is úgy tegyetek! Aztán a fiú két társával együtt zenélni kezd. Szól a hegedű, a gitár és a fuvola. Mellettük az emelvényen tur­bános-bugyogós törpe cigány­kerekezik, a török császár némán ül, természetesen tö­rökülésben. Egy rémítő arcú, csizmás alak pedig korbács­csal hajt három fehér inges szép lányt. — Magának hogy tetszik? — Szép ez. Szép. Cirkusz már sokszor vót Öpusztasze­fen, de ilyen még nem vót. — Hát nektek, lányok? •— Érdekes. Ilyet még nem is láttunk... Az iskolában se igytan ultuk, de olyan igaz­nak tűnik... Az iskola hosszan elnyúló, földszirjtes épülete mögöt­tünk lassan belevész a szür­kületbe. Itt kint az udvaron nagy a fényesség. Jut a lát­hatóan hirtelenjében össze­ütött emelvényre bőven, de a füves térségben sorjáztatott székekre, tornatermi padok­ra is. * Elhagyatott, meleg falusi délután. Andalító-álmosító képek: a házsorral szemközti erdő szélén tyúkok kapirgál­nak, öregember hajlong az egyik kiskertben. A távolban bicikli csenget, kutya ugat. Magyar Árkádia '78. Az éles hangok úgy rob­bannak bele az idilli csönd­be, akár valami gyorsan jött égzengés a határban. Zene, ének, kiabálás. Lódobogás, kocsinyikorgás. A sarkon most kanyarodnak be. A ko­csis mellett a bakon törpéül, néha hátraugrik a „platóra", s ugrándozni, vívni kezd egy kalózmódra bekötött fejű, magas fiúval. A kocsi szélén egymás mellett, lábukat ló­bázva ülnek a többiek, min­denféle ruhákban. Egy lila lepelbe öltözött lány most le­ugrik, odafut a kapuban ül­dögélő-beszélgető asszonyok­hoz. Hangok a kocsiról: — Ma este negyed 8-kor színielőadás lesz az iskola udvarán! A három körösz­tyén lányról szóló darabot adjuk elő! Szeretettel várunk mindenkit! Szeretettel várjuk önt is! Gyerekek futnak a kocsi mögött, ajtók-ablakok nyíl­nak, előre jön nek a kertekből az utcára. Traktor húz el a lovas kocsi mellett. — A lovakat nem pántli­kázta föl, Jani bácsi? — Ahogy egy jó lakoda­lomban a legfinomabb pe­csenye is csak kenyérrel ér valamit, úgy a szórakozta­tást, a neveltetést sem vá­laszthatjuk el a „tanító" cél­zatosságtól — mondja Szend­rő Iván, a Szegedi Nemzeti Színház művésze. (Melléke­sen: ő a törökülésben pom­pázó, póruljárt török csá­szár.) — Kilencen vagyunk, többszöri átalakulás után jött össze a jelenlegi gárda: Csernák Árpád Kaposvárról, Oravecz Mária Kecskemét­ről, Fehér Anna és Horváth Zsuzsa másodéves színművé­szeti főiskolai hallgatók, Bese Sanyi, a törpénk, meg három zenész. Jártuk már Bács­Kiskun megyét, idén először tíz előadást tartunk Csong­rád megyében, a szegedi já­rásban. Nem a tájelőadásokat akarjuk pótolni. Felelevenít­ve a régi vásári komédiákat, farce-okat, új tartalommal megtöltve. Magunk írjuk, dol­gozzuk fel a régi legendákat, gyűjtőutakon beszélgetünk idős falusi emberekkel. Túl belterjes a mi színházi éle­tünk. Valami olyasmit sze­retnénk, amit Bartók és Ko­dály tett a zenében... Gya­korlati kapcsolatba kerülni a mi népünkkel. Mit mutatha­tunk fel így? A tisztaságot, a becsületet, a hazaszerete­tet, az idegen elnyomás gyű­löletét. A bohózati elemek tragikus momentumokkal váltakoznak, hiszen van kín­zás, mártírhalál és meglec­kéztetett zsarnok is. Az iskola udvarán az épü­lethez vezető ösvényt élő­sövény fogja közre. Termé­szetadta díszletfal. Előtte áll az emelvény, immáron üre­sen. Nemsokára szétszedik, elrakják, a busz és a teher­autó indul vissza Szegedre. Húsz év körüli lány kerülgeti az összevissza álló székeket — a többiek most hordják vissza a „nézőteret" az is­kolába. Mögötte szemüveges­bajuszos bácsi közeleg, ka­lapban,. mellényben. — Nem tetszik tudni, hol lesz legközelebb tanyaszín­ház? Domonkos László Soha ilyen vendéprás Soha ilyen vendégjárás nem volt a magyar ország­határon, mint az "idén. Az Országos Idegenforgalmi Ta­nács gyorsmérlege szerint az első félévben 1,7 millió ma­gyar állampolgár utazott külföldre, s 4,7 millió kül­földi állampolgár, egymillió 150 ezerrel több érkezett hazánkba, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Szurdi István, az Országos Idegenforgalmi Tanács el­nöke az MTI munkatársá­nak elmondta: A hazánkban megfordult külföldiek 87 százaléka, ezen belül a turisták 84 száza­léka a szocialista országok állampolgára. Ugyanakkor — évek óta először — a tő­kés országokból érkezettek száma, és a tőlük származó devizabevétel is emelke­dett. Ez részben annak tu­lajdonítható, hogy január el­sejétől a nyugati országok turistái számára megszűnt a kötelező valutabeváltás. A turisták 83 százaléka Csehszlovákiából, Jugoszlá­viából és Lengyelországból érkezett hazánkba. A tőkés államok közül a legtöbben változatlanul Ausztriából és az NSZK-ból keresik fel Magyarországot. Ha a külföldiek érkezésé­nek növekedési üteme to­vábbra sem csökken, akkor az év végéig mintegy 16 millió külföldi látogatóval számolhatunk, és idegen­forgalmunk gazdasági ered­ményei minden tekintetben jobbak lesznek az előző éveknél Az idei idegenforgalmi idényt a lehetőségekhez ké­pest felkészülve, megnöve­kedett, kibővült fogadóhá­lózattal vártuk. Az elmúlt évben és az idei első fél­évben az OIT anyagi tá­mogatásával 5600—5700, vi­szonylag alacsony áron bé­relhető, új szálláshellyel bő­vültek a motelek, nyaraló­házak, kempingek. Több au­tóparkolót is kialakítottak az üdülőterületeken, össze­sen mintegy 2500—3000 sze­mélygépkocsi befogadására. Űj strandok is nyíltak, a régiek egy részét korszerű­sítették, így egyszerre 5500— 6000-rel több vendég pihen­het már a medencék mel­lett, mint az elmúlt év­ben, SZEGEDI ÜNNEPI HETEK VII. Művelődéselméleti Nyári Egyetem, az MTA Biológiai Központjában. Előadások 9 órától. A 19. Szegedi Nyári Tár­lat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Kép­tárában, naponta 10—19 óra között. Medgyessy Ferenc-emiék­kiállítás a November 7. Művelődési Központban, megtekinthető naponta 10 —18 óra között. Váró Márton szobrász­művész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupola­csarnokában, naponta 10— 18 óra között. A Víz előtti Szeged, a Somogyi-könyvtár kiállítá­sa, naponta 10—18 óra kö­zött. Tanyaszínház, Balástya, ma este 7 órakor. Szegedi Ipari Vásár, Marx tér, nyitva naponta 10—19 óra között. A fotóklubok 14 szegedi szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, mindennap 10—18 óráig. Iparművészeti VIT-pályá­zati kiállítás a Gulácsy La­jos-teremben, naponta fél 10—18 óra között. A Szegedi Szabadtéri Já­tékok húsz éve. Kiállítás a Móra Ferenc Múzeum dísz termében, valamint a mú­zeum állandó kiállításai. Dán néptánctábor. Ved­res István kollégium. Ember és olaj címmel • Horváth Dezső és Gyenes Kálmán fotókiállítása az Ady Endre Művelődési Ház­ban, naponta 10—12 és 18— 22 óra között. Népi hangszerek kiállí­tása Tápén, a Juhász Gyula Művelődési Házban, na­ponta 15 és 19 óra között. Melinda és Ottó Csak énekelhessek 99 99 Vághelyi Gábort tulajdon­képpen nem lehet kezdőnek tartani szakmájában, az ope­raénekesek között. Négy éve tagja a szegedi színház ope­ratársulatának, s 1970-ben és 1975-ben szerepelt már a sza­badtérin is. Mégis kiemelke­dő állomás a fiatal művész életében az idei szegedi nyár, amikor Ciliéi Ulrikot alakít­ja Erkel Hunyadi Lászlójá­ban. — Nem is tudom, mit mondjak hirtelen... Nekem örök nagy vágyam volt az éneklés, elég cikcakkos úton jutottam addig, hogy ez betel­jesülhetett Most óriási a fe­lelősség, az első jelentős sze­rep ilyen komoly fórumon ... Meghatódottság és öröm tölt el, akármekkora közhely is. Ciliéi terjedelmében nem nagy szerep, de dramaturgiai fontossága annál nagyobb. Ezt érzékeltetni kell, de olyan nagy művészekkel ;gyütt, mint Simándy József, olyan karnaggyal, mint Va­szy Viktor, olyan rendezővel, mint Mikó András, remélem, sikerül. Boldog lehetek, hogy bekerültem egy ilyen csapat­ba ... Ezen a színpadon iga­zán lehet énekelni. Még a legkisebb pianókat is vissza­hallom, kitűnő az akusztika. A méretek miatt a színészi játék persze nem élhet any­nyira. Éppen ezért széles gesztusok és mimika helyett hangban kell elsősorban el­játszanom Ciliéit... — Játszottam már intrikus szerepeket, az operairodalom­ra általában is jellemző, hogy » i ti A Bánk bán színlapján szereplő szegedi művészek mellet! szegedi születésű, innen indult, lehetséges színészeket örö­kített meg fotóriporterünk, a Mebndát játszó Molnár Piros­kát, és Ottó je'mezében Szegvári Mcnyhériet. Mo'nár Pi­roska immár a budapesti Nemze tben kezdi az őszi sze­zont, Szegvári Menyhért a pécsi társulat erőssége. A Bánk bemutatóján mindketten bizonyítottak ott, ahol talán a leg­nehezebb: hazai pályán Megkezdődtek a János vitéz próbái Hatodszor mutatják be kién a szabadtérin Kacsóh Pongrác daljátékát, a Já­nos vitézt. Bár az augusztus 9-i premier még kissé mesz­sze van, tegnap a Dóm té­ren Vámos László rendező, Kossuth-díjas érdemes mű­vész irányításával megkez­dődtek a próbák. Koós Iván hangulatos, eredeti díszletei is állnak már. Űj elképzelésben, a mű daljátékvoltára erőteljeseb­ben koncentráló megvalósí­tásban kerül színre most • János vitéz. A főbb szere­pekben a Fővárosi Operett­színház fiatal művészeit lát­hatjuk. Kukorica Jancsi' Kovács József, Oszvald Ma• rika: Iluska, Gárdái Gábor. Bagó, Zsadon Andrea: fran­cia királykisasszony. Más neves fővárosi színészek ia fellépnek: Békés Itala less a gonosz mostoha, Suka Sán­dor alakítja majd a franci® királyt. Ciliéi: Vághelyi Gábor a baritonnak ilyen szerepkö­röket kell gyakran betölte­nie. Szerintem azért roppant fontos alak Ciliéi, mert olyan általános embertípust jelké­pez, olyan magatartásformát tükröz, amit ma is, időről időre fel kell mutatni. Nem fantomként, nem luciferi köntösben. Sőt, néha éppen ellenkező előjellel mutatko­zik meg... Ez sem mindegy. — Tervek? Még ezen a nyá­ron a Hiltonban, a Budavári vigasságokban hat előadáson lépek fel, ősszel itthon pedig Verdi Jeanne d'Arc-jában ... Tudom, nagyon sok tanulni­valóm van még. Minden sze­repnek örülni fogok a jövő­ben is, hiszen mondtam már, nem könnyen jutottam idáig sem. Egy vágyam van most is: csak énekelhessek... D.L. Váró Márton szobrai A baudelaire-i correspon­denclák mélyrétegekben je­len levő láncszemei teszik igazán izgalmassá Váró Már­ton szobrászművésznek a Közművelődési Palota kupo­lájában rendezett kamaratár­latát. Azok a kapcsolatok, melyek nem a felszín hámré­tegében, hanem a tartalmi kötődések láthatatlan vagy alig látható megnyilvánulá­saiban érhetők el. Mert Váró Márton, aki a kolozsvári ta­nulóévek után 1970 óta a deb­receni művésztelep lakója, nagyon eredeti plasztikát képvisel. Egyértelműen vál­lalja a görög szobrászat máig ható emberközpontú üzene­tét, de tanul minden olyan mestertől, akik szintén ezen Húszéves a szabadtéri Akár „az olaj esztendejé­nek" is nevezhetnénk. Ek­kortájt kezdődtek meg a nagyarányú olajfeltárási munkálatok Szeged környé­kén. Bent. a városban is ké­szülődés és újdonságok. Pél­dául a Klauzál téren a Dél­magyarország fényújságja, amely akkoriban az ország­ban másodikként tájékoztat­ta fénybetűivel, az épület homlokzatéról, az olvasókat. A Bánk bán premierjével, Erkel operájával pedig kez­detét vette a Játék. Másnap a Turandot nagy érdeklődés­sel várt előadásán bemutat­koztak a híres külföldi ven­dégművészek, Nikola Niko­lov, Amy Shuard és Jeanette Pilou. Az ember tragédiája be­mutatójára eljött Konsztan­tyin Szimonov, a neves szov­jet író is. Angol vendég­együttes, a Harlequin-balett előadásában mutatták be a West Side Storyt, a musicalt John Gregory rendezte. „Nem érdektelen, hogy az együttes angol, amely köz­vetlen közelről ismeri a nyu­gati világot. Ez a helyzeti előny, ez a valóságismeret és tapasztalat kétségtelenül ér­ződött az előadás minden mozzanatán", írta a kritika. Ám, ezzel együtt ki kell mondani: ez az előadás szá­mított az egyetlen komoly bukásnak a húsz esztendő alatt. Erdei Ferenc nyitotta meg az országos őszibarack-kiál­lítást. A bemutatott fajtákat versenybizottság értékelte, ám a szebbnél szebb gyü­mölcsökben egy város kö­zönsége gyönyörködhetett Az ünnepi sportesemények között kiemelkedő fontossá­gú volt a Duna magas vízál­lása miatt Szegeden, a Ti­szán megrendezett kajak­bajnokság. No és a hagyo­mányos sportprogramok: a maratoni, a kézilabda sza­badtéri kupa, a gokart-ver­seny — s a SZEAC-pályán a nemzetközi motoros salak­verseny is ... Az utolsó napokra is ma­radt meglepetés. Bemutató rangjával mérhető, premier­rel felérő művészi estet tar­tottak a Dóm téren: a Ma­gyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának koncertjét. Fischer Annié és Simándy József közreműkö­désével, Lehel György ve­zényletével Beethoven III. Leonóra nyitányát, Esz-dúr zongorahangversenyét, vala­mint Kodály Psalmus Hun­garicus-át adták elő. Kétszázötven-ezren láto­gattak ebben az évben a vá­rosba. az úton teljesítették ki művé­szetüket, az erdélyi hegyek kőfaragó mestereitől Szervá­ciusz Jenőn át Brancusi-ig, Moore-ig, vagy a magyarok közül Ferenczy Károlytól, az emlékkiállításával most je­len levő Medgyessy Ferencen át Schaár Erzsébetig. Váró Márton tiszteli és szereti a szép fényű, finom rajzolatú, selymesre csiszol­ható márványt. Váró Már­ton szereti az antik épületek kóréit (tartóoszlop szerepét betöltő drapériás nőalakokat, a görög szobrok drapériás fi­guráit). Váró Márton szereti az épített, a teret formáló, erőteret szító plasztikát, mely minden nézetből új és új vi­zuális izgalmakkal szolgál. Mindössze tíz szobor látha­tó a kupolában. E tíz szobor mégis olyan fegyelmezetten válogatott, olyan kristálytisz­tán megfogalmazott, olyan pontosan megrendezett, hogy teljes képet nyújt Váró Már­ton szobrászi elképzeléseiről és rövid idő alatt kiharcolt, megbecsült és elismert helyé­ről kortárs képzőművésze­tünkben. Szinte előttünk épí­ti fel hullámzó felületű már­ványkockáiból két torzóját, helyezi azokat új rendet te­remtve acéllapok fegyelmező keretébe, bontja ki táncosai­nak lendülő ruharedőit a ke­mény anyagból, majd jellé alakítja, szimbólummá ne­mesíti vörösmárvány hasá­bok közé állított nőalakjait az Ünnep és a Győzelem cí­mű szobrokon. Váró Márton fiatalember, pályája kezdeténél tart. Már­is nagyon határozott és ere­deti plasztikai világ ábécéjét dolgozta ki, melyből tovább építhető és kiteljesíthető ez az antikvitásra utaló, mégis korszerű, erjedő, forrásban levő szobrászat. T.L. r «

Next

/
Oldalképek
Tartalom