Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-27 / 175. szám

5 Csütörtök, 1978. július 27. Tanyaszínház — Három leányt ragadtak el a törökök és vittek a császárnak eleibe. Egyiknek Anna volt a neve, másiknak Zsuzsanna, a harmadiknak Irénke. íme, nektek megmutatjuk, miképpen vetekedtek ők a császárral a körösztyén hit mellett, és az ő szüzességüknek megtartásáért Azért, hogy ha titeket ls odaragadnának, hát ti is úgy tegyetek! Aztán a fiú két társával együtt zenélni kezd. Szól a hegedű, a gitár és a fuvola. Mellettük az emelvényen turbános-bugyogós törpe cigánykerekezik, a török császár némán ül, természetesen törökülésben. Egy rémítő arcú, csizmás alak pedig korbácscsal hajt három fehér inges szép lányt. — Magának hogy tetszik? — Szép ez. Szép. Cirkusz már sokszor vót Öpusztaszefen, de ilyen még nem vót. — Hát nektek, lányok? •— Érdekes. Ilyet még nem is láttunk... Az iskolában se igytan ultuk, de olyan igaznak tűnik... Az iskola hosszan elnyúló, földszirjtes épülete mögöttünk lassan belevész a szürkületbe. Itt kint az udvaron nagy a fényesség. Jut a láthatóan hirtelenjében összeütött emelvényre bőven, de a füves térségben sorjáztatott székekre, tornatermi padokra is. * Elhagyatott, meleg falusi délután. Andalító-álmosító képek: a házsorral szemközti erdő szélén tyúkok kapirgálnak, öregember hajlong az egyik kiskertben. A távolban bicikli csenget, kutya ugat. Magyar Árkádia '78. Az éles hangok úgy robbannak bele az idilli csöndbe, akár valami gyorsan jött égzengés a határban. Zene, ének, kiabálás. Lódobogás, kocsinyikorgás. A sarkon most kanyarodnak be. A kocsis mellett a bakon törpéül, néha hátraugrik a „platóra", s ugrándozni, vívni kezd egy kalózmódra bekötött fejű, magas fiúval. A kocsi szélén egymás mellett, lábukat lóbázva ülnek a többiek, mindenféle ruhákban. Egy lila lepelbe öltözött lány most leugrik, odafut a kapuban üldögélő-beszélgető asszonyokhoz. Hangok a kocsiról: — Ma este negyed 8-kor színielőadás lesz az iskola udvarán! A három körösztyén lányról szóló darabot adjuk elő! Szeretettel várunk mindenkit! Szeretettel várjuk önt is! Gyerekek futnak a kocsi mögött, ajtók-ablakok nyílnak, előre jön nek a kertekből az utcára. Traktor húz el a lovas kocsi mellett. — A lovakat nem pántlikázta föl, Jani bácsi? — Ahogy egy jó lakodalomban a legfinomabb pecsenye is csak kenyérrel ér valamit, úgy a szórakoztatást, a neveltetést sem választhatjuk el a „tanító" célzatosságtól — mondja Szendrő Iván, a Szegedi Nemzeti Színház művésze. (Mellékesen: ő a törökülésben pompázó, póruljárt török császár.) — Kilencen vagyunk, többszöri átalakulás után jött össze a jelenlegi gárda: Csernák Árpád Kaposvárról, Oravecz Mária Kecskemétről, Fehér Anna és Horváth Zsuzsa másodéves színművészeti főiskolai hallgatók, Bese Sanyi, a törpénk, meg három zenész. Jártuk már BácsKiskun megyét, idén először tíz előadást tartunk Csongrád megyében, a szegedi járásban. Nem a tájelőadásokat akarjuk pótolni. Felelevenítve a régi vásári komédiákat, farce-okat, új tartalommal megtöltve. Magunk írjuk, dolgozzuk fel a régi legendákat, gyűjtőutakon beszélgetünk idős falusi emberekkel. Túl belterjes a mi színházi életünk. Valami olyasmit szeretnénk, amit Bartók és Kodály tett a zenében... Gyakorlati kapcsolatba kerülni a mi népünkkel. Mit mutathatunk fel így? A tisztaságot, a becsületet, a hazaszeretetet, az idegen elnyomás gyűlöletét. A bohózati elemek tragikus momentumokkal váltakoznak, hiszen van kínzás, mártírhalál és megleckéztetett zsarnok is. Az iskola udvarán az épülethez vezető ösvényt élősövény fogja közre. Természetadta díszletfal. Előtte áll az emelvény, immáron üresen. Nemsokára szétszedik, elrakják, a busz és a teherautó indul vissza Szegedre. Húsz év körüli lány kerülgeti az összevissza álló székeket — a többiek most hordják vissza a „nézőteret" az iskolába. Mögötte szemüvegesbajuszos bácsi közeleg, kalapban,. mellényben. — Nem tetszik tudni, hol lesz legközelebb tanyaszínház? Domonkos László Soha ilyen vendéprás Soha ilyen vendégjárás nem volt a magyar országhatáron, mint az "idén. Az Országos Idegenforgalmi Tanács gyorsmérlege szerint az első félévben 1,7 millió magyar állampolgár utazott külföldre, s 4,7 millió külföldi állampolgár, egymillió 150 ezerrel több érkezett hazánkba, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Szurdi István, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke az MTI munkatársának elmondta: A hazánkban megfordult külföldiek 87 százaléka, ezen belül a turisták 84 százaléka a szocialista országok állampolgára. Ugyanakkor — évek óta először — a tőkés országokból érkezettek száma, és a tőlük származó devizabevétel is emelkedett. Ez részben annak tulajdonítható, hogy január elsejétől a nyugati országok turistái számára megszűnt a kötelező valutabeváltás. A turisták 83 százaléka Csehszlovákiából, Jugoszláviából és Lengyelországból érkezett hazánkba. A tőkés államok közül a legtöbben változatlanul Ausztriából és az NSZK-ból keresik fel Magyarországot. Ha a külföldiek érkezésének növekedési üteme továbbra sem csökken, akkor az év végéig mintegy 16 millió külföldi látogatóval számolhatunk, és idegenforgalmunk gazdasági eredményei minden tekintetben jobbak lesznek az előző éveknél Az idei idegenforgalmi idényt a lehetőségekhez képest felkészülve, megnövekedett, kibővült fogadóhálózattal vártuk. Az elmúlt évben és az idei első félévben az OIT anyagi támogatásával 5600—5700, viszonylag alacsony áron bérelhető, új szálláshellyel bővültek a motelek, nyaralóházak, kempingek. Több autóparkolót is kialakítottak az üdülőterületeken, összesen mintegy 2500—3000 személygépkocsi befogadására. Űj strandok is nyíltak, a régiek egy részét korszerűsítették, így egyszerre 5500— 6000-rel több vendég pihenhet már a medencék mellett, mint az elmúlt évben, SZEGEDI ÜNNEPI HETEK VII. Művelődéselméleti Nyári Egyetem, az MTA Biológiai Központjában. Előadások 9 órától. A 19. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában, naponta 10—19 óra között. Medgyessy Ferenc-emiékkiállítás a November 7. Művelődési Központban, megtekinthető naponta 10 —18 óra között. Váró Márton szobrászművész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában, naponta 10— 18 óra között. A Víz előtti Szeged, a Somogyi-könyvtár kiállítása, naponta 10—18 óra között. Tanyaszínház, Balástya, ma este 7 órakor. Szegedi Ipari Vásár, Marx tér, nyitva naponta 10—19 óra között. A fotóklubok 14 szegedi szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, mindennap 10—18 óráig. Iparművészeti VIT-pályázati kiállítás a Gulácsy Lajos-teremben, naponta fél 10—18 óra között. A Szegedi Szabadtéri Játékok húsz éve. Kiállítás a Móra Ferenc Múzeum dísz termében, valamint a múzeum állandó kiállításai. Dán néptánctábor. Vedres István kollégium. Ember és olaj címmel • Horváth Dezső és Gyenes Kálmán fotókiállítása az Ady Endre Művelődési Házban, naponta 10—12 és 18— 22 óra között. Népi hangszerek kiállítása Tápén, a Juhász Gyula Művelődési Házban, naponta 15 és 19 óra között. Melinda és Ottó Csak énekelhessek 99 99 Vághelyi Gábort tulajdonképpen nem lehet kezdőnek tartani szakmájában, az operaénekesek között. Négy éve tagja a szegedi színház operatársulatának, s 1970-ben és 1975-ben szerepelt már a szabadtérin is. Mégis kiemelkedő állomás a fiatal művész életében az idei szegedi nyár, amikor Ciliéi Ulrikot alakítja Erkel Hunyadi Lászlójában. — Nem is tudom, mit mondjak hirtelen... Nekem örök nagy vágyam volt az éneklés, elég cikcakkos úton jutottam addig, hogy ez beteljesülhetett Most óriási a felelősség, az első jelentős szerep ilyen komoly fórumon ... Meghatódottság és öröm tölt el, akármekkora közhely is. Ciliéi terjedelmében nem nagy szerep, de dramaturgiai fontossága annál nagyobb. Ezt érzékeltetni kell, de olyan nagy művészekkel ;gyütt, mint Simándy József, olyan karnaggyal, mint Vaszy Viktor, olyan rendezővel, mint Mikó András, remélem, sikerül. Boldog lehetek, hogy bekerültem egy ilyen csapatba ... Ezen a színpadon igazán lehet énekelni. Még a legkisebb pianókat is visszahallom, kitűnő az akusztika. A méretek miatt a színészi játék persze nem élhet anynyira. Éppen ezért széles gesztusok és mimika helyett hangban kell elsősorban eljátszanom Ciliéit... — Játszottam már intrikus szerepeket, az operairodalomra általában is jellemző, hogy » i ti A Bánk bán színlapján szereplő szegedi művészek mellet! szegedi születésű, innen indult, lehetséges színészeket örökített meg fotóriporterünk, a Mebndát játszó Molnár Piroskát, és Ottó je'mezében Szegvári Mcnyhériet. Mo'nár Piroska immár a budapesti Nemze tben kezdi az őszi szezont, Szegvári Menyhért a pécsi társulat erőssége. A Bánk bemutatóján mindketten bizonyítottak ott, ahol talán a legnehezebb: hazai pályán Megkezdődtek a János vitéz próbái Hatodszor mutatják be kién a szabadtérin Kacsóh Pongrác daljátékát, a János vitézt. Bár az augusztus 9-i premier még kissé meszsze van, tegnap a Dóm téren Vámos László rendező, Kossuth-díjas érdemes művész irányításával megkezdődtek a próbák. Koós Iván hangulatos, eredeti díszletei is állnak már. Űj elképzelésben, a mű daljátékvoltára erőteljesebben koncentráló megvalósításban kerül színre most • János vitéz. A főbb szerepekben a Fővárosi Operettszínház fiatal művészeit láthatjuk. Kukorica Jancsi' Kovács József, Oszvald Ma• rika: Iluska, Gárdái Gábor. Bagó, Zsadon Andrea: francia királykisasszony. Más neves fővárosi színészek ia fellépnek: Békés Itala less a gonosz mostoha, Suka Sándor alakítja majd a franci® királyt. Ciliéi: Vághelyi Gábor a baritonnak ilyen szerepköröket kell gyakran betöltenie. Szerintem azért roppant fontos alak Ciliéi, mert olyan általános embertípust jelképez, olyan magatartásformát tükröz, amit ma is, időről időre fel kell mutatni. Nem fantomként, nem luciferi köntösben. Sőt, néha éppen ellenkező előjellel mutatkozik meg... Ez sem mindegy. — Tervek? Még ezen a nyáron a Hiltonban, a Budavári vigasságokban hat előadáson lépek fel, ősszel itthon pedig Verdi Jeanne d'Arc-jában ... Tudom, nagyon sok tanulnivalóm van még. Minden szerepnek örülni fogok a jövőben is, hiszen mondtam már, nem könnyen jutottam idáig sem. Egy vágyam van most is: csak énekelhessek... D.L. Váró Márton szobrai A baudelaire-i correspondenclák mélyrétegekben jelen levő láncszemei teszik igazán izgalmassá Váró Márton szobrászművésznek a Közművelődési Palota kupolájában rendezett kamaratárlatát. Azok a kapcsolatok, melyek nem a felszín hámrétegében, hanem a tartalmi kötődések láthatatlan vagy alig látható megnyilvánulásaiban érhetők el. Mert Váró Márton, aki a kolozsvári tanulóévek után 1970 óta a debreceni művésztelep lakója, nagyon eredeti plasztikát képvisel. Egyértelműen vállalja a görög szobrászat máig ható emberközpontú üzenetét, de tanul minden olyan mestertől, akik szintén ezen Húszéves a szabadtéri Akár „az olaj esztendejének" is nevezhetnénk. Ekkortájt kezdődtek meg a nagyarányú olajfeltárási munkálatok Szeged környékén. Bent. a városban is készülődés és újdonságok. Például a Klauzál téren a Délmagyarország fényújságja, amely akkoriban az országban másodikként tájékoztatta fénybetűivel, az épület homlokzatéról, az olvasókat. A Bánk bán premierjével, Erkel operájával pedig kezdetét vette a Játék. Másnap a Turandot nagy érdeklődéssel várt előadásán bemutatkoztak a híres külföldi vendégművészek, Nikola Nikolov, Amy Shuard és Jeanette Pilou. Az ember tragédiája bemutatójára eljött Konsztantyin Szimonov, a neves szovjet író is. Angol vendégegyüttes, a Harlequin-balett előadásában mutatták be a West Side Storyt, a musicalt John Gregory rendezte. „Nem érdektelen, hogy az együttes angol, amely közvetlen közelről ismeri a nyugati világot. Ez a helyzeti előny, ez a valóságismeret és tapasztalat kétségtelenül érződött az előadás minden mozzanatán", írta a kritika. Ám, ezzel együtt ki kell mondani: ez az előadás számított az egyetlen komoly bukásnak a húsz esztendő alatt. Erdei Ferenc nyitotta meg az országos őszibarack-kiállítást. A bemutatott fajtákat versenybizottság értékelte, ám a szebbnél szebb gyümölcsökben egy város közönsége gyönyörködhetett Az ünnepi sportesemények között kiemelkedő fontosságú volt a Duna magas vízállása miatt Szegeden, a Tiszán megrendezett kajakbajnokság. No és a hagyományos sportprogramok: a maratoni, a kézilabda szabadtéri kupa, a gokart-verseny — s a SZEAC-pályán a nemzetközi motoros salakverseny is ... Az utolsó napokra is maradt meglepetés. Bemutató rangjával mérhető, premierrel felérő művészi estet tartottak a Dóm téren: a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának koncertjét. Fischer Annié és Simándy József közreműködésével, Lehel György vezényletével Beethoven III. Leonóra nyitányát, Esz-dúr zongorahangversenyét, valamint Kodály Psalmus Hungaricus-át adták elő. Kétszázötven-ezren látogattak ebben az évben a városba. az úton teljesítették ki művészetüket, az erdélyi hegyek kőfaragó mestereitől Szerváciusz Jenőn át Brancusi-ig, Moore-ig, vagy a magyarok közül Ferenczy Károlytól, az emlékkiállításával most jelen levő Medgyessy Ferencen át Schaár Erzsébetig. Váró Márton tiszteli és szereti a szép fényű, finom rajzolatú, selymesre csiszolható márványt. Váró Márton szereti az antik épületek kóréit (tartóoszlop szerepét betöltő drapériás nőalakokat, a görög szobrok drapériás figuráit). Váró Márton szereti az épített, a teret formáló, erőteret szító plasztikát, mely minden nézetből új és új vizuális izgalmakkal szolgál. Mindössze tíz szobor látható a kupolában. E tíz szobor mégis olyan fegyelmezetten válogatott, olyan kristálytisztán megfogalmazott, olyan pontosan megrendezett, hogy teljes képet nyújt Váró Márton szobrászi elképzeléseiről és rövid idő alatt kiharcolt, megbecsült és elismert helyéről kortárs képzőművészetünkben. Szinte előttünk építi fel hullámzó felületű márványkockáiból két torzóját, helyezi azokat új rendet teremtve acéllapok fegyelmező keretébe, bontja ki táncosainak lendülő ruharedőit a kemény anyagból, majd jellé alakítja, szimbólummá nemesíti vörösmárvány hasábok közé állított nőalakjait az Ünnep és a Győzelem című szobrokon. Váró Márton fiatalember, pályája kezdeténél tart. Máris nagyon határozott és eredeti plasztikai világ ábécéjét dolgozta ki, melyből tovább építhető és kiteljesíthető ez az antikvitásra utaló, mégis korszerű, erjedő, forrásban levő szobrászat. T.L. r «