Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-27 / 175. szám

2 Csütörtök, 1978. ;útios 27: Belgrádban Folytatódik a tanácskozás © Belgrád (MTI) Szerdón délelőtt és dél­után, plenáris, nyílt ülésen folytatta munkáját Belg­rádban az el nem kötelezett országok külügyminiszteri értekezlete. A szerdai munkanap mind­két ülését valóban nyílt vi­ta jellemezte, beleértve azt is, hogy a jövő évi csúcs­találkozó házigazdáját, Ku­bát meghatározott irányok­ból újabb támadások érték, elsősorban Afrikában Ját­szott aktív politikájáért, a felszabadítást mozgalmaknak más esetben agresszió cél­pontjaivá vált államoknak a törvényes kormányok fel­kérése alapján nyújtott — támogatásáért, amit az el nem kötelezettek mozgal­mán belül nem néznek jó s/emmel a jobboldalt kép­viselő, és legalábbis anyagi, de politikai szempontból mindenképp az Egyesült Ál­lamok mellett vagy az egy­kori gyarmattartók mellett elkötelezett országok. Ugyanakkor érzékelhető az a törekvés, ls, hogy a je­' nlevő országok túlnyomó többsége ősz'ntén törekszik a felmerülő, és a mozgalom irkaságából értelemszerűen 'dódó ellentétek rugalmas negoldására. Fokozódik a feszültség Libanonban © Bejrút (Reuter) Hírügynökségi jelentések szerint kedden, a délutáni óráktól kezdve késő estig nehéztüzérségi támadást intéztek az arabközi békefenntartó erők Bejrut egyik külvárosa, Hadath ellen. A támadást megtorlásként hajtották végre a jobboldali fallanglsták ellen, akiknek az egységei előzőleg tüzeltek a jobbára szíriaiakból álló békefenntartó egysé­gekre. A fallangisták jelenlése szerint a tüzérségi támadás­nak legalább 27 halálos áldpzata van. A lövöldözés köz­ben Bejrút területén is folyt. Az AFP szerda hajnali jelen­tése szerint, egyes kivételektől eltekintve, a tűzpárbajnak vége lett mind Bejrútban, mind a külvárosokban. n bejrúti csata Kommentár Semmi kétség: Libanon a közel-keleti válság egyik leg­veszedelmesebb tűzfészke. Kö­rülbelül egy hete Bejrútban szinte állandó a lövöldözés: rakéták és nehéztüzérség! lö­vedékek tartják rettegésben a lakosságot, meg-megismét­lődnek a Jobboldali milicis­ták és az arabközi biztonsági erők szíriai alakulatai közöt­ti heves összecsapások. A festőt fekvésű Bejrút va­lóságos frontvárossa válto­zott. Ügy tűnik, Szíria vég­leg elszánta magát: véget vet a jobboldali garázdálkodás­nak, s megsemmisítő csapást mér fegyveres alakulataira. Közben azonban a háttérben is fölélénkültek a diplomáciai frontok. Kuvaiti források tud­ni vélik, hogy az Egyesült Ál­lamok szeretné rábírni a da­maszkuszi vezetést: vonja vissza csapatait Libanonból, „a belső helyzet normalizálá­sa érdekében". Szíria éppen a fenti okokbol állomásoztatja fegyveres erő­it a szomszéd orszi&gban, s az amerikai puhatolózás aligha talál helyeslésre Damasz­kuszban. Közismert, hogy a libanoni jobboldal milyen Szíria, avagy közel van Kelet 2. Jelkép és valóság Kuneltra Damaszkusztól — Miért, van itt egyálta­lélnyugatra fekszik: Golón Ián arany? — kínlódom ki Most már óvatosan — pe­dig nincs ró szükség — lép­icgye székhelye. Volt. La- magamból a szellemességet kedünk a kihalt város, Ku­vóinak szama 50 ezer fö — és Abdul Razak szélesen int, neitra romjai között. Mint volt. Nyüzsgő elet,-., híres mutatva a tájra, amely a egymásra rakott lepények, yümolcstermesztők vidéke víz nyomán olyan zöld, volt. Most romok, kiégett olyan harsogó, mint az oázis. úgy feküsznek az emeletek egymáson, a kórház kiégett alak, kártyalapokként egy- Művelt, emberileg tervezett, falai,''^edig mint régi-régi kapcsolatot ápol Izraellel, s az ország déli részén mennyi­re összehagolt akciókat foly­tat a palesztinokkal szemben. Nemrég a bejrúti kormányzat arra kényszerült, hogy levált­sa dél-libanoni erőinek két parancsnokát, akik Izraellel együttműködve, a jobboldali milicistákkal szoros összhang­ban gyakorolták az ellenőr­zést a vidék fölött. Félő, hogy a szír katonák esetleges tá­vozása után Libanonban a tényleges hatalom is a jobb­oldal kezébe kerülne, ami be­láthatatlan következmények­kel járna nemcsak az ország, hanem a palesztin ügy sorsá­ra is. Bonyolítja a helyzetet, hogy például az ENSZ „kéksisako­sainak", vagyis békefenntartó alakulatainak, minduntalan olyan palesztin csoportokkal szemben kell fellépniük, ame­lyek a PFSZ egyértelmű ál­lásfoglalása, Jasszer Arafat többszöri világos nyilatkoza­ta ellenére is támadnak. Mindezek ellenére a liba­noni baloldal egyik vezetője javasolta, hogy fegyvereseik készek átvenni az ellenőrzést Dél-Libanonban, megakadá­lyozva az izraeliek — nyugati politikai berkekben egyálta­lán nem kizártnak tartott — újabb beavatkozását. Ilyen körülmények között az újabb, minden eddiginél hevesebb bejrúti csata méltán kelt aggodalmat. Eliász Szár­kisz elnök egyre kisebb esély­lyel próbálkozik a tűzszünet létrehozásával, s félő, hogy előbb-utóbb beváltja korábbi fenyegetését: lemond tisztsé­géről. Egy ilyen lépés súlyos következményekkel járhatna Libanonra, söt a közel-keleti helyzet egészére nézve is. Gyapay Dénes Á szovjet küldöttség látogatásai • Budapest (MTI) Ar. európai biztonság és együttműködés magyar nem­zeti bizottságának meghívá­sára Alekszej Pavlovics Si­tyikovnak, a Legfelsőbb Ta­nács szövetségi tanácsa elnö­kének, az európai biztonság és együttműködés szovjet bizottsága elnökének vezeté­sével hazánkban tartózkodó küldöttség szerdán folytatta Hajdú-Bihar megyei látoga­tását. A vendégeket elkísérte Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak és az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának elnö­ke. Velük tartott Félix Pet­rovics Bogdanov, a Szov­jetunió budapesti nagykövet, ségének követtanácsosa. Délelőtt Debrecenben tt megyei pártbizottság szék­házában Slkula György a megyei pártbizottság első titkára fogadta a vendégeket, s tájékoztatta Hajdú-Bihar megye politikai, gazdasági életéről. Ezután a debreceni Agrártudományi Egyetemen tettek látogatást. A vendégek délután a Hortobágyra is ellátogattak. fi katonai enyhülés akadályozói romok, amelyekben oly gaz­dag Szíria, nem az évezre­dek kultúráját, de a közel­múlt évek barbarizmusát hirdetik. Nehéz elképzelni, inasra zuhant födémek. Né- a természettel sikeresen masag. Csend. Csak a kato- szembeszegülő ember terem­nai alakulatok kekiszínú tette mesterséges oázis. Nem egyenruhája, meg dórthálók, bántam, hogy itt is csalóka ellenőrző pontok, szír és az volt a felszin, itt Alraedben, ENSZ-erók bázisai, amott amely majd félezer kilómé- hogy a szétrepedt, dudva meg az tzraell megfigyelő terre fekszik Kuneitrától, és verte, hőség gyötörte asz pont a Golán csúcsán — még El Saurától ls órányi falt utakon valamikor, nem uralja a tájat Riadt és szag- autóútra. gatott dudaszó... Mi az azonos a két város­— Vissza vissza — ban- pontosabban a maiSzí­Integetnek a "katonák,' s'ofö- riónak ez a ké* profilja, ho­rök, de fogalmam sincs eyan válik egységes arccá, miért. - Aknásított a terű- mlért Íelk*P « valóság Ru­lett - fújnak nagyot, hogy neitra és vele együtt El égre szót értettem és visz- Saur"' a romok és a vizek, szaugrottam az aknák körze. a kntonal táborok és a gát­éból, kezemben a fényképe- flrök- a talajjavítók satorai? •ogeppel. Szép kis felvétel Ha megpróbáljuk megérten ett volna. Az utolsó. Hiába, es ennek nyomán feloldani a harminc-egynéhány éves az ellentmondást, megertjük >éke immár bele ivódott az Szlrlát es megertjük azt is. emberbe, dehogyis jut az •szébe, hogy a földfelszín, a srmészet, az elburjánzott fű s sárgára aszalódott nö­vényzet csak a halál álcá­zása. Pedig tudhattam volna, • hiszen Kuneltrai a pusztítás, Dr Fade, E, Ansar, a ' hab.°IUK emlékmuvuz ÉS Baath párt nemzeti, tájékoz­"fi u u í8lt PP€n tatási osztályának vezetője: i-gyeden puskalövés sem is olyan régen, éktelen tül­köléssel tolakodtak a teher­autók, autóbuszok, személy­autók, cikáztak a kerékpá­rok, cammogtak az öszvé­rek szembe a forgalommal, kínálták áruikat a kereske­dők, s nézték néma csend­ben e számukra félelmetes­nek tűnő forgalmat a város­ba érkező beduinok. Mindez már a múlté. A tűzszünet után tíz nap­pal egyszerűen bevonultak a hogy" miért "van "hozzánk 'is Golan-fennsíkról a városba oly közel Közel-Kelet, miért az izraeliek es elzavartak a oly nagy a figyelem ebben lakosságot.. Azokat is, akik az arab országban is a szo­cialista országok, köztük Magyarország iránt csattant az 1973-as, 90 na­— Az izraeli állandó konf. vállalták volna akár az iz­raeli megszállást is. Ismerős, nagyon ismerős módszer: egyetlen ruha, néhány kilós összekapható csomag és minden egyéb marad. A szegényes motyó csakúgy, mint a jómódúak háza, va­gyona. És marad az érintet­— — — - ... . .. .. len város és környéke, gaz­poa háború alatt Mégis >»<}»» «4tolj®» dagon termő gyümölcsösei­.„,v fejlődést... Mi itt Szíriában . u.-.-At u„„a rom. El Saura Damaszkusztól fejlődést. hiszünk az állandó igazsá­gos békében. De ehhez tel­vel, búzát árpát hozó föld­jeivel, az évi ezer milllmé­a min­dent termővé változtató jó­tékony csapadékkal. A vá­északkeletre fekszik, az Euf- ^ J^nul^. ** is meghaladó, rátesz folyó partján El SS, TESTZ ^ *mrM ^ Saura tízéves múltra tekint- Wii«f„wr«t =. niaM7tinnic het vissza, s bar ennyi időt ^a nak m£adéktata£biz- rosbó1 és a megyéből 70 ezer aligha lehet múltnak nevez- JosRására .T müídez nem ZX^tondh'atoV^ n egy varos eletében, neve tnvAhhr„ is f-nnán magáénak mondhatott egy mégis fogalommá vált Szi- s,kerl11' tovabbra ,s íenna11 /ncí.h,,, riában. Ez az új vároa az „ Eufrátesz gát. és vízrend- , Eauz' Keyali, a szíriai Ha­szer fővárosa. Fél százezer ,ad<^ Nemzeti Front vezető lakója van. Arab stílusú, de egyénisége, a Színál Arab modern városrészei ott épül- s5°c a L^, Fnió (nasszerista lek fel. ahol egy ma már Pórt> főtitkára: szinte névtelen kis szír falu — ...hogyan volna lehet­tengette életét, küszködve a séges a társadalom olyan kl-ktáradó és olyankor nagy ütemű fejlesztése, mint ami­pusztítást okozó folyóval, lyenre szükségünk lenne, s meg a féléves szárazsággal, mint amilyen ütemet sze­amely méterekre a víztől retnénk, ha állandóan ne­mar sivatagosra aszalta a gyedmillló emberünk áll tájat fegyverben. Szíriában min­- Mit keres, aranyat? - kat°nára tíz civil dol­kerdi nevetve Abdul Razak A nemzeti jövedelem A1 Hasszun, az öntözörend- 60-70 százaléka közvetlen is szer egyetemi tanarból lett Bzlria vedelmét szolgaija, igazgatóhelyettese. Vlgyo- Szíria ma szó szerint is lógva, szégyenkezve kotorá- fegyvert tart az egyik kezé­szom a sárban, mig megta- ben, s szerszámot a másik­lalom végre a cipóm párját ban. várost, teljes épségben. Gyurkó Géza (Következik: 3. Az élet vize) Carter elnök újabb intézkedései # Moszkva (TASZSZ) A két fél között létrejött megállapodás alapján ez év júliusának közepén Moszk­vában meg kellett volna tar­tani a szovjet—amerikai tu­dományos-műszaki együtt­működési vegyes bizottság hatodik ülésszakát. A moszk­vai amerikai nagykövetség azonban közölte az illetékes szovjet szervekkel, hogy Carter, az Egyesült Államok elnöke nem engedélyezte tu­dományos és műszaki tanács­adójának, valamint az általa vezetett küldöttségnek az ülésszakon való részvételt. Az amerikai fél tehát egy­oldalú módon megakadá­lyozta az ülésszak megtartá­sát. Ez kétségtelenül káro­san hat a szovjet—amerikai tudományos-műszaki kapcso­latokra. A vegyes bizottság szovjet tagozatának képviselői az ülésszak időpontjának felté­telekhez való kötését a Szov­jetunió belügyeibe való meg­engedhetetlen beavatkozás­ként visszautasították. Űregyüttműködés # Varsó (MTI) Szerdán olyan kristályokat tartalmazó ampullákat ad­tak át a lengyel tudósoknak, amelyeket a szovjet—lengyel közös űrkísérlet során a „Szplav" szovjet automatikus berendezéssel állítottak elő. Ez a munka vált a Szaljut—6 szovjet—lengyel kozmikus expedíció egyik legjelentősebb eseményévé. A kísérletet Miroslaw Hermaszewski lengyel és Pjotr Klimuk szovjet űrhajós együttesen végezte. A kísérletnek az volt a célja, hogy a súlytalanság vi­szonyai között nyerjenek félvezető anyagokat. A kvarc­ampullába helyezett „higany—kadmium—tellur" és „higany —kadmium—szelén" hármas félvezető kristályokat a súly­talanság viszonyai között ötvözték, az űrhajón felállított olvasztókemencében. Sokakban — némelykor aggodalommal vegyes bi­zonytalansággal — felme­rül a kérdés: tekintettel az enyhülési folyamat ellent­mondásaira, a nemzetközi méretű osztályharc élező­désére és általában a külön­böző társadalmi berendezke­désű országok, országcsopor­tok (politikai-katonai szö­vetségek) kapcsolatainak „át­rendeződésére", bonyolul­tabbá válására, nem kell-e attól tartanunk, hogy az erőviszonyokban számunk­ra kedvezőtlen változások következhetnek be? Anél­kül természetesen, hogy ta­gadnánk a regionális — az egyes térségeket érintő — történések ilyen vagy olyan előjelű hatását az adott erő­v iszonyok állapotára és di­namikájára, a kérdés meg­közelítése csakis a mélyebb összefüggések, tendenciák és a nemzetközi élet fő vonu­latainak megvilágításával lehet helyes. Ebből a nézőpontból Irány­mutatónak fogadhatjuk el az MSZMP KB idei, április 19 —20. ülésén elfogadott ha­tározat megállapítását, mi­szerint „az elmúlt három év­ben a szociallmus pozíciói világméretekben tovább erő­södtek, a kapitalizmus ál­talános válsága mélyült, je­lentős sikereket ért el a nemzeti felszabadító m.oz­galmak harca, szélesedett a békeszerető erők küzdelme a/ enyhülés irányzatának to­vábbi térhódításáért". Ez az értékelés magától értető­dően csupán sommázás és részletesebb kifejtése adhat magyarázatot arra, hogy ez a helyzetelemzés miért va­lóságos és a tényekkel össz­hangban álló. Induljunk ki abból, hogy ez erőviszonyokat a két el­lentétes világrendszer közti mindenkori politikai, kül­politikai-diplomáciai, gaz­dasági és katonapolitikai vi­szonyok határozzák meg. Alakulásukban, fejlődésük­ben a három fő forradal­mi áramlat '— a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista és munkás­mozgalom, s a nemzeti fel­szabadító mozgalmak egy­másra hatása, „kifelé" su­garzása — játssza a főszere­pet. Ezen belül a szocialista világrendszer és ennek köz­ponti magva, a szocialista közösség a döntő erőténye­zó. Ügy is fogalmazhat­nánk: hogyha az elmúlt év­tizedekben — a két másik forradalmi áramlat fellen­dülésével együtt — sikerült megváltoztatni az erőviszo­nyokat a társadalmi hala­dás, a béke és a szocializ­mus javára, akkor ez első­sorban a Szovjetunió és szö­vetségesei rendkívüli áldo­zatvállalásának, erőfeszíté­seinek köszönhető. A ter­monukleáris katasztrófa ve­szélyének csökkentése, az Európa történelmében for­dulópontot jelző helsinki záróokmány „tízparancsola­tának" elfogadtatása a ve­zető tőkés államok kormá­nyaival, a földrészünkön im­már negyedik évtizede él­vezett békés fejlődési idő­szak elképzelhetetlen lett volna a szocializmus és az Imperializmus erőpotenciál­jának kiegyenlítődése, majd a szocializmus javára tör­tént minőségi átcsapása nél­kül. A békés egymás mellett élés és az enyhülés termé­szetesen nem fogható fel egyszer és mindenkorra adott mozdulatlan állapot­nak; ez a folyamat dina­mikus mozgásban van, ered­ményei nemzetközi osztály­harcban születtek és jövője is kemény harcban dől el. Nupjainkban tanúi va­gyunk annak, hogy az Egye­sült Államok kormánya —, amely már túl van a viet­nami sokkon és a Waterga­te-ügy kiváltotta erkölcsi­politikai mélyponton — igyekszik ismét úgy fellép­ni a nemzetközi porondon, mintha egymaga határozhat­ná meg, mit tegyenek és mit ne a NATO-szövetsége­sek, s megkísérli rákénysze­ríteni akaratát a szocialista országokra. Ez a törekvés azonban távol áll a realitá­soktól, s ellentmond a mos­tani erőviszonyok adta le­hetőségeknek is. G. Arba­tov szovjet akadémikus, ne­ves Amerika-szakértő ez­zel kapcsolatban leszögezi: „Amikor a Szovjetunió gaz­daságilag és technikailag »a jelenlegihez képest össze­hasonlíthatatlanul gyengébb volt, az USA-nak évtizede­ken át erőltetett fegyverke­zési hajszával sem sikerült szert tennie olyan katonai fölényre, amellyel rákény­szeríthette volna akaratát Moszkvára. Milyenek lehet­nek a remények erre most? Az erőpolltika nem bizto­síthat reális és ésszerű le­hetőségeket azoknak a prob­lémáknak megoldására, ame­lyekkel ma minden ország — így az Egyesült Államok is — szembe találja ma­gát". Minden olyan próbálkozás, amely meg akarná bontani sz enyhülés alapját képe­ző katonai egyensúlyt akár Európában, akár a világ más térségében, természe­tes ellenakciókat, lépéseket vált ki a másik oldalon. Az­zal mindenesetre számol­nunk kell, hogy az amerikai imperializmus — stratégiá­jának változatlansága mel­lett, de rugalmasabb mód­szerekkel — kísérletet tesz minden politikai, gazdasági és katonai tartalékának mozgósítására az erőviszo­nyok számára kedvező meg­változtatása érdekében... Serfőző László

Next

/
Oldalképek
Tartalom