Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-25 / 173. szám

2 Kedd, 1978. július 25. Ereklyék a dómszínpadon Erkel és Katona, a Hunyadi és a Bánk nemzeti kultúránk összehangzó kincsei. Tisztelegni előttük, avagy napi színházjá. róknak föltálalni — ez itt a kérdés. Most, hogy a próza-Bánk oly fesztelen termé­szetességgel sétált be a dómszínpadra, ép­pen a Hunyadi-opera másnapján, rfiintha nem is keresztelőre, de sokadik születés­napra érkezne, az együvé-tartozásuk evi­denciája mellett arra eszméltet: a szegedi szabadtérinek nem elvállalt missziója, ki­küzdött méltósága csupán, hanem éltető közege is az a kontinuitás, mely a hazai szinházkultúra legjelesebb értékeit napi szükségletként állítja ki. A Hunyadi és a Bánk itt vedlctte-vedli le sátoros ünnepek talárjait, hogy a teátrumok ereklyedíszei­ből eleven valóságiban láttassa meg ma­gát. A múzeumból színház lett Szege, den. Hunyadi László neuraszténiás ficsúr bujkál. Fölfelé charme-osan kinyíló, izgalmasan fényes tenorját is eszerint szabályozza, ka­rakterfestőn, s olykor arra a Szabó Miklósra emlékezte­tőn, akinek tán leghálásabb szerepét kínálta V. László ugyanitt. Szabó Rózsa deko­ratív La Grange-áriája csak részben feledteti, hogy lát­hatóan megharcol Szilágyi Erzsébet szólamáért. Friss hang, szopránja látványos felfutásokra, spicces magas­ságokra képes, de nincs még természetes folyamatossága, dalolása, hellyel-közzel for­szírozni látszik, építkezése _ . laza. A karrierista Gara ná­bzaboicsi Bence írja Er- nál (karigazgató: Dékány beli kettőse Gara Mária: dor tűzkemény figurájához kelről: „drámaíró volt, olyan Endre). Vaszy Viktor sem Kalmár Magdával. A rokon- Sólyom Nagy Sándor mar­drámaíró, aki korának min- tehetett mást, óvatos indí- szenves művésznőnek olyan káns áriát énekel, s egésze­den nagy történelmi-társa- tás után igyekezett kitapasz- előd árnyéka is kijut, mint ben mintha véleményt is dalmi konfliktusát megérez- talni, mikor kerül azonos Orosz Júlia. Először énekli mondana öltözetéhez; Roz­te, s ezeket a konfliktusokat hullámhosszra a zenekari és Máriát, fogékonyan és rop- gonyiként Mersei Miklós ba­a maga színpadán súlyos és színpadi hangzás, hogy a ké- pant muzikálisan, ám a ca- ritonja szép, bár súlytalan, tömör erővel, a lényeget fel- sőbbiekben inkább minőség- baletta koloratúráiban, ne- Két szegedi' énekes kapott táróan, ugyanakkor magával kívánalmakkal foglalkozzék, tán a hideg levegő okán, a még feladatot, soványabb ragadó lendülettel, nagy me- Akinek úgyszólván nincse- kelleténél visszafogottabb, terjedelmű, dramaturgiailag lódiákban tudta ábrázolni", nek gondjai: Simándy Jó- bizonytalanabb. Kelen Péter azonban felette fontos szere­Ilyeténképpen a Hunyadi zsef, a címszereplő. Tenor- László királya elsőrangú, a pekben. Mátyás jövendölésé­Lászlóhan is. (A néhai kriti- jának férfias zengése mit premier nagy felfedezése, ben Karikó Teréz a leendő ka vegyesen fogadta az 1844- sem csorbult, selymes lírája Életkora is közeli a szerep- nagy királyból is megsejtet es bemutatót, sokan csalódá- ma is igéző, a figura övé hez (ilyesmi az operákban valamit, Vághelyi Gábornak suknak adtak kifejezést — egészen, jelenlétének kisu- többnyire elhanyagolt szem- _ . .. . , a Bátori Mária után. Szeles gárzása inspirálja társait. Az pont, most látszik, ártani g . ' ngurat Ki­ötlet biztatja papírra, ha előadás legszebb pillanatai- azért nem árt), minden rez- Ciliéi sötét színekkel már „lefújtuk a port", ból való a második felvonás- dőlésében az ideggyenge, megspékelt szólama, ugyanitt, a Brankovics Györgyről, itt van még a (színházunkat egykor meg­járt Sarolta, s utánanézhet­nénk a Bátorinak is.) Varga Mátyásnak húsz év előtti tervrajzát elnézve, szembeötlő a változás, ami az előadások mérnökeinek a templomhoz fűződő viszo­Bánk bán gükben Márk Tivadar szín , . ,_. gazdag jelmezei, nemzeti ru- az a teny csigazta, hogy határunk választékos forma- — zsigerei ben sok a sha­készletével. (Nehéz érteni vi- kespeare-i (kompozíciós tu­szont, korabeli rajzok és lajdonságaiban, erőteljes jel­Hunyadi László bakólegen- lemvonalaiban, drámai nyel­_ . , ví>7»tóheml rsartKor. azran mggau xe, s szoveuiczeu daja nyomán, a rövidre vá- vezeieoenj látja be, „nincs a teremtés- általában (és gott fiús frizurákat, annál ~ ** a lem aacara ben vesztes, csak ő" (már- ián) lenni sz kevésbé, mivel napjaink di­sem vették még elő. Gertrudist, királyunk immár mestere. Vagyis a szereplők valamennyi információ bir- játékstílusában nincs egyön­tokában nevezi előbb gyil- tetűség — miként ez a sze­kosnak, s akarja büntetni gedi szabadtérin alkalomra Bánkot, aztán higgad le, s szövetkezett társulatoknál érthetően ta­szokott. Simon mint Bánk) — nehéz teher, Zoltán zenei betétjei izgal­SZEGEBI ÜNNEPI HETEK Erkel Ferenc: Hunyadi László. Előadás a Dóm té­ren. este 8 órakor. VII. Művelődéselméleti Nyári Egyetem. Ünnepélyes megnyitó az MTA Biológiai Központjában, ma délelőtt 10 órakor. Megnyitó elő­adást tart: dr. Koncz Já* nos, a neveléstudományok kandidátusa, az MSZMP Csongrád megyei bizottsá­gának titkára. A 1». Szegedi Nyárt Tár­lat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Kép­tárában, naponta 10—19 óra között. X. Ipari-tudományos kon­ferencia az MTESZ Tech­nika Házában. Medgyessy Ferenc-emlék­kiállitás a November 7. Művelődési Központban, megtekinthető naponta 10 —18 óra között. Váró Márton szobrász­művész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupola­csarnokában, naponta 10— 18 óra között. A Víz előtti Szeged, a Somogyi-könyvtár kiállí­tása, naponta 10—18 óra között. Tanyaszírház, ő.iuszta­szer, ma este 7 órakor. Szegedi Ipari Vásár, Marx tér, nyitva napon­ta 10—19 óra között, A fotóklubok 14. szegc­di szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, mindennap 10—18 óráig. Iparművészeti VIT-pá­tyázati kiállítás a Gulácsy Lajos-teremben. naponta fél 10—18 óra között. A Szegedi Szabadtéri Já­tékok húsz éve. Klállitás a Móra Ferenc Múzeum dísz­termében, valamint a mú­zeum állandó kiállításai. Dán néptánctábor. Ved­res István kollégium. Űttörő néptánctábor, Csongrád megyei tanács diákotthona. Ember és olaj címmel Horváth Dezső és Gyenes Kálmán fotókiállítása az algyői Ady Endre Mű­velődési Házban, naponta 10—12 és 18—22 óra kö­zött. Népi hangszerek kiálli tása Tápén, a Juhász Gyu­la Művelődési Házban, na­ponta 15 és 19 óra kö­zött. Minthogy a szabadtéri sok is, semmivel sem kur- dot. Az „emelt stil" kétség­színház Inkább kedvez a ze- tábbak a kőszínházinál, amit telenül illik a dóm elé. Bes­.. . . nés műfajoknak, s benne ki- elvesztünk a réven, nyerhető senyei Ferenc nagy formá­nyaban altalaban is lezajlott. vált a Hunyadihoz hasonló a vámon, ami ott kivitelez- tumú, sziklányi egyénisége Jo ideig tudniillik birokra históriás operák fészkelnek hetetlen, itt könnyűszerrel mellé kulcsfigurának maga­Keltek dfszletezoink a dóm otthonosan, a próza ösztönö- megoldható. Például, Udva- sodik Kállai Ferenc bozontos üguraüs-szinjelolo-kultikus sen pattintja föl a dilemmát: ri bál, táncos vigalom a szín- Peturja, hiszen ő (meg Ti­jelenletevel ^ majd iassacs- Való az ide vagy sem. A drá- padi árkádok befelé terjesz- borc persze) hitelesíti Bánk Kan folvaUaltaK, s nem le- ^ hendikepjét okosan fo- kedő lagunáiban (Fehér tettét (annak ellenére, hogy t-iKarni igyeKezteK, inkább gyasztotta, hogy az eltelt Miklós díszletei ugyanazt a megátkozza az ismeretlen kitakarni. Maga Varga Ma- húsz évben kényelmes ágyat misét celebrálják, mint Var- alattomos gyilkost): ha Gert­t. as (korábbi Aidájához ha- vetettek a misztériumnak, ga Mátyáséi a Hunyadiban, rudisznak közvetlenül nincs S vsS sz^mi Ja: a or" Shakespeare-nek, Madách legfeljebb puritánabb mó- is része Melinda meggyalá­nyokbol vet horgonyt, s a Tragédiájának, Mózesének, don, s több folyosóval, köz- zásában, az országéban igen­homlokzat ornamentikaját, Jbsen peerjének, IUyés Dó- zel, hajóval) — miközben a is van. Kovács János Tibor­írunt villámhárító az eg nyi- íjának vagy a Budai Nagy rivaldához közel Petúrék vi- ca rusztikus keresetienségé­Té /EVeíf -,a. ká színpadra. Antalnak; tehát azoknak a tája szikrázik. A tarajos in- ben az előadás igazi ásza, L epcsot, hajói akar a temp- műveknek, amelyekből erős dulatokra megszakad a zene, bensőből fogalmazott, át­lóm aláhullott Kockakoyei- történelmi affinitás árad, s a táncolók odakíváncsiskod- élt, fölforrósító. Csakúgy D0I epumenek, adom voro- aho, a jélek hangjai meg- nak, majd Petur lehiggadtá- tiszta, sa Hangtalan, üres pó­sesoarnajat remoszurKébe, zendithetőek „velőtrázó hú- val visszavonulnak a „bálte- zoktól mentes Molnár Piros­tígtaszmbe mártja. A Hu- rokon» A színjátszás nyel- rembe". Tehát szimultán já- ka Melindája is. Almási Éva nyao, színtere, varak, cse- vére forditva: sikerrel ka- ték folyik. A jelenetek is pontosan érzi. hogy Gertru­jeKmenye torteneiem. A bkodnak itt azok a dara- gördülékenyen követik egy- diszának még Bánkot is díszlet tresKoszerusegebeon- bok melyek viszonylag ke- mást, emitt véget sem ér az überelnie kellene, csak KO Anaras a mozgo látvány vesebbet csonkulnak attól, előző, amott indul a követ- szusszal, energiával nem bír­íresKoszerüségét oltja. KkKo- bogy tervezőik kedvezmé- kező, dialógus dialógusba ja végig, a második részben ra Kórustömeg még nern ma- nyes áron felszini iatvány- kapaszkodik, mint a precí- elhalványul. Tordy Géza in­Sirozott a dom eiott. MiKót kocsikon kénytelenek üze- zen összepasszított fogaske- tellektuális köpenybe burkol­azonban a látvány dekora- meitetni, s a szereplői sem rekek. (A teret úgy kicsinyí- ja Biberach kalandor termé­tivitasa, tetszetőssége, csak merülnek alá — kifejezésbe- tik, hogy az árkádokát be- szetét, s Szegvári Menyhért addig kalauzolja, amíg a u készletükkel, csöndjeik, húzzák függönyökkel.) Ottója sem hasztalanul für­muzsuta verbunkos iuktetese moccanatlanságaik passzén- Lenivel Gvörev a drámát készi a kényekedve herceg l^etatotl ^^ Tehiu buváröltönyében - a ju^TtlgaJtóJU váltai- emberi manírjait. SS s^reSt. HuJ mélvfégeT^ V^yis ^k a t Aöal -a Jf^senyeiék. ellenpontján nva% Lászlót és Máriát el- -ys,egeibel , .a hogy a mu annyit vitatott tfj. Ujlaky Laszlo (II. End­sf^áiv^ Sldlul s^ÍneL rVfem^ytlsutStóak ^jezeset (Hevesi Sándor re) és Némethy Ferenc TiViican HPWí a «7LPmközti ' nemcsak elsuttognatoaK. legszívesebben Gertrudis ha- (Mikhal ban) képviseli szo­v Sta maid a kásőbb Hiszen koszlnhazban' . mint lálával beszegte volna) visz- vegmondásban is a másik Sásétáftari?- a tudjuk' elíatszhato a szaadja Katona dramaturgié- stílust, a hevennyel szembe­"Srl rvflffS^ telefonkönyv — a szegedi jának. Az ötödik szakaszban ni szikár, kopottas, morfon­Eek^ Dedi^f^ozatos^n tM- szabadtérin lejjebb a Blb* ugyanis Illyés csak akkor dírozva-értelmezöt. Ide csat­ti föl látvánnyal a színpadot ba" ihozza színre Bánkot, mi- lakozik Kátay Endre Myska leghatásosabban az eskünél A Búnk iránti érdeklődést után Tiborc beszámolt az bánja, Mentes József Zaszló­hocv meekondulnak a ha- részint az operai változat- udvarnak Melindáéit lemé- sa, Joós László Simon bán­rangok is Ilyenkor szemre- nak két évtizeden át meg- szároltatásáról. Tudja ezt a ja, Rácz Tibor Udvarnoka, vötJioThetöek teiiec wnié- tapasztalt népszerűsége, ré- király, s hogy Bánk bejön, amoda pedig a még főisko­veieiezneioeK xeijes szepse ^^ történelmj vonzata, és elhaUgatja, miután pedig a lás Molnár Zsuzsanna Izidó­bán megvallja ő ölte meg rája és Emöd György Sólom Megnyílt a nyári tárlat Acs S. Sándor felvétele Dr. Boros Sándor megnyitóját mondja, mellette jobbról Papp Gyula, balról dr. Trogmayer Ottó v-rtró megint a hocsrii fürt 1 Eme fogyatékosság altala- miért csak később. Ezzel masak. Barkóczy Sándor vaxja megint a nosszu iun.; ^ sem vet j6 fényt honi s2emben Lengyel az eredeti táncötletei a Hunyadiéhoz A zenei kivitelezes felvo- színjátszásunkra. A Bánk so- dramaturgiát választja, ahol hasonlóan ízlésesek, Mial­násról felvonásra javuló, káig mostohagyermek vagy a király előbb tisztázza kovszki Erzsébet kort idéző Korábbi esős-cúgos estékről protokollelőadás maradt, ha Bánkkal, miféle indítékok jelmezei azonban imitt­ittrpkerit hidoehen nersze csak le nem számítjuk a leg" vezették a gyilkossághoz, s amott előnytelenek. Kár, ittrekedt hidegben persze ul6bbi időszakot, amikor is a büntetésről csak azután hogy az eIőadás első részé„ ^ism lehet csodalkozm a Illyés Gyula „giocondai tesz ie, hogy egyszerre érte- n°8y „ , pizfúvósok gikszenein, sőt az ajánlata" áramütésszerű iz- sülTiek Melinda sorsáról, s a le jellemzo lraPPirozott,sag, énekeseknél is megbicsaklik galmat váltott ki sziniműhe- ^ összeroppan. lendület, folyamatossag meg­, , , , „„ lyeink házatáján. A koszm- megtöredezik a szünet után, egy-ket magasabb hang. Az h'ázakban lezajlott Bánk-vi- A ^ erény* sok kitűnő g 0 ' ' eljadás fokozatosan vetkezi tához persze a szegedi sza- szerepe; nem veletlen, ha s a veSe ~ melyhez a máig le kezdeti tempótlanságát, badtéri, a már emlegetett múlt századi eleink más-más megoldatlan dramaturgiai ahogyan bemelegszik a gár- „hátrányos helyzeténél" fog- figuráit egyaránt választhat- döccenet asszisztál — kissé da, pontosabbak lesznek a va, vajmi kevés hozzászó- ták jutolomjátékul. „A drá­belépések is. A széles vász- lássál kecsegtetett. A rende- mának célja — írja valahol nú kórus — mely kezdetben ző, Lengyel György mégsem Katona — embert tenni a mennyiség csupán, a zenés állhatta, hogy lényeges kér- világ elébe, nem oktalan öl­tablókat csúszásaival eltöre- désekben ne mondjon véle- döklőt." Lengyel György ezt lye< s ennek fölismerésében dezi — lassan magára talál, ményt. Bizonyítani egy- a mozzanatot erősíti: szen- Lengyel Györgyék bemuto­s hellyel-közzel a méreteket szersmind, a szegedi tér le- vedélyes, tüzes, pátoszos hő- tója elvitathatatlan érdemű, meshazudtolóan tisztén totor hetóségeit, meJygfe ha &okkel iázasítja be a szinpa- Nikolényi István vontatottá lesz. Mindazonáltal a próza­Bánk jó széllel hajózott be a szegedi játékokra. Ott a hg­A szegedi nyár legrango­sabb képzőművészeti rendez­vénye nyílt meg vasárnap délben a Móra Ferenc Mú­zeum Horváth Mihály utcai Képtárában. A 19. alkalom­mal megrendezett Szegedi Nyári Tárlat 175 művész 320 alkotását sorakoztatja fel, keresztmetszetét adva a kor­társ magyar képzőművészet­nek. Az ünnepélyes megnyi­tón az alkotók és a népes ér­deklődök között megjelent dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese, Deák Béla, a városi pártbizottság titká­ra. Dr. Trogmayer Ottó mú­zeumigazgató köszöntő szavai után dr. Boros Sándor kul­turális miniszterhelyettes mondott megnyitó beszédet. Szavai után Papp Gyula, a városi tanács elnöke és Do­bóczky Károlyné, az SZMT titkára átadták az idei tárlat dijait, Szeged megyei városi ta­nács díját Berki Viola festő­művész, a fesztivál intéző bi­zottság díját Sulyok Gabriel­la grafikusművész kapta. Az SZMT 1972-ben alapított di­jával az idén Kéri László fes­tőművészt tüntették ki. A Művészeti Alap díját most másodszor adták át, ezúttal megosztva Szentirmai Zoltán és Madarassy Walter szob­rászművészek között. Nívó­díjjal jutalmazták Banga Fe­renc grafikusművészt, Batári László festőművészt, Kárpá­ti Tamás festőművészt és Zoltánfy István festőművész!. A tárlat megnyitása előtt a Kisszínház előcsarnokában Papp Gyula fogadást adott a kiállító művészek és a meg­hívott vendégek részére. Itt helyezték el Patay László fes­tőművésznek az Országházba készített Rákóczi-seccójának nagyméretű szénraj zkarton­iék 4 f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom