Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-22 / 171. szám

6 Szombat, 1978. júlio* 22/ Erkel Ferenc: Hunyadi Lásiló. Bemutató a Dóm téren, ma este 8 órakor. Medgyessy Ferenc-emlékkláilítás a November 7, Művelődési Központban, megnyitja ma délelőtt II órakor dr. D. Fehér Zsuzsa művészettörténész. Megtekinthető naponta 10—18 óra között. Váró Márton szobrászművész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában. A kiállítást ma délután 5 órakor megnyitja Bereczky Lóránd művészettörténész. Megtekinthető naponta 10—18 óra között. A Víz előtti Szeged, a Somogyi-könyvtár kiállítása, naponta 10—18 óra között. Tanyaszínház, Dóc, ma este 7 órakor. Szegedi Ipari Vásár, Marx tér, nyitva naponta 11—19 óra között A XV. pedagógiai nyári egyetem, az MTA Biológiai Központjában. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK A lotóklubok 14. szegedi szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, mindennap 10—18 óráig. ICj. Fazekas Lajos népi iparművész nádudvari fekete cserepeinek kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, naponta 10—18 óráig. Iparművészeti VIT-páIyázati kiállítás a Gulácsy Lajos-teremben, naponta fél 10—18 óra között. Hazai tájakon. Idegenforgalmi filmbemutatók a Fáklya Filmszínházban ma délelőtt 11 órai kezdettel. A Szegcdi Szabadtéri Játékok húsz éve. Kiállítás a Móra Ferenc Múzeum dísztermében, valamint a múzeum állandó kiállításai: Ember és környezete, Csongrád megyei parasztbútorok és népviseletek, „Vasvirágok" — a szegedi kovács- és lakatosmesterség 300 éve, Lucs-képgyűjtemény. Naponta 10—19 óra között. Dán néptánctábor, Vedres István kollégium. Cttörö néptánctábor, Csongrád megyei tanács diákotthona. Ember és olaj címmel Horváth Dezső és Gyenes Kálmán fotókiállítása az algyői Ady Endre Művelődési Házban, naponta 10—12 és 18—22 óra között. Népi hangszerek kiállítása Tápén, a Juhász Gyula Művelődési Házban, naponta 15 és 19 óra között. Ma: Vélemények a vásárról A vásár vizsgája t kapunyitással kezdődik: ami addig újsághir volt, előzetes információ az látható valóságában méretik meg. Hogyan látta körsétáján a Szegedi Ipari Vásárt? Ezt kérdeztük a vásárnyitón dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi minisztertől. Szabó Sándortól, a megyei pártbizottság titkárától, Török Józseftől, a szegedi városi pártbizottság első titkárától és Halász Józseftől, hazánk belgrádi nagykövetétől Dr. Sághy Vilmos — Megnyitó beszédemben feltettem a kérdést: mit várunk egy ilyen vásártól? Mindenekelőtt azt, hogy jól szolgálja alapvető népgazdasági célkitűzéseinket, segítse exportképességünk fokozását, a műszaki színvonal és a minőség javulását. Fontosak a kooperációs szerződéskötések is, hiszen ezek nélkül gazdaságos termékszerkezetet nehéz lenne kialakítani. — Sok új termékkel találkoztam itt, megnyerte tetszésemet « HÖDGÉP kiállítása, a vállalat kitűnő zöldsegbetakarító gépsorai. Szép kanfekcióbemutatót láttam, a sor élére a Pécsi Kesztyűgyár kollekciója kívánkozik. Persze ilyenkor, és ennyi idő alatt nem lehet minden céget felsorolni, és igazságtalan sem akarok lenni. Megemlítem azért a Budaprint szenny taszitó térítőit, a Szegedi Szalámigyár húskészítményeit, s hogy egy kellemes színfoltról is szóljak; Skorutyák János kékfestő munkáit. Szabó Sándor — Betölti a vásár — és ezt bárki láthatja — azt a szerepet, amelyet 15 esztendővel szántunk neki. Fejlődés mutatkozik sok tekintetben; közelebb kerültünk a legutóbbi vásár óta is a világszínvonalhoz. Hogy a Csongrád megyei kiállítókról és kiállításokról beszéljek; úgy látom, nincs szégyenkeznivalónk, álljuk a versenyt a fővárosi és a más megyei vállalatokkal. Azt tapasztaltam, hogy megvalósulnak azok a célkitűzések, amelyeket maguk elé tűztek vállalataink. — Fontos dolognak tartom a termékbemutató szemléletformáló hatását; ilyen szép cikkekkel pozitíven lehet alakítani a lakosság fogyasztási szokásait, s formálni ízlését. Számomra leül ön öröm, hogy megjelent a nehézipar is; különösen a HÓDGÉP kiállítása tetszett. Ez a vállalat jól reprezentálja megyénket, de sok más vállalat és szövetkezet bemutatóját is örömmel néztem végig. Török József — A vásár szép. rendezett Örülök a sok új terméknek. £n különösképp a szövetkezetek és a kisvállalatok kiállításait figyeltem, sok szép dolgot hoztak. Nagy jelentőségű dolog, hogy az itt bemutatott árok zöme már a következő évben kapható is lesz az üzletekben. Apropos, üzletek... Jó ötlet, hogy szélesítették a helybeni árusítást, ettől a vásár a nagyközönség szemében is vasárjelleget kapott. — Sokáig nézelődtem az élelmiszeripar pavilonjában, kiváló termékekkel találkoztam, e területen komoly előrehaladás mutatkozik. Remélem sokan megnézik majd a mintaházat is. Nagyon jó ötlet volt felépíteni, az idelátogatók gyakorlati tanácsokat is kaphatnak, ha építkezni akarnak, s láthatják is a tégla- és cserépipar korszerű termékeit. Halász József — A vásár fórum; ez a vásár is az. Ügy gondolom, hogy helyénél s jellegénél fogva különösképpen a magyal'—jugoszláv kishatárforgalmat és a kooperáció előnyős alakulását segítheti. Minden bizonnyal új gondolatok is születnek egy ilyen termékbemutatón; hogyan is lehetne fokozni a gazdasági együttműködést. A kishatárforgalom választékbővítő hatása például mindkét fél számára előnyös, különösen ha meggondoljuk, hogy a szállítás költségei minimálisak. Én a most köve tkező szakm ai napoktól várok sokat. És hogy melyik iparágakban? Nos, Makedónia zöldségtermelő terület, a HÖDGÉP zöldségbetakarító gépsorokat gyárt. A konzerviparban adott a termékcsere lehetősége, itt a további kapcsolatszélesítésre is gondolok. A divatcikkek, konfekcióáruk cseréje ugyancsak kölcsönös előnyökkel. A Hunyadival nyit a szabadtéri Akárcsak 1959. július 25én, az újjászületett Szegedi Szabadtéri Játékok első premierjén, úgy ma, szombaton este 8 órakor is Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának dallamai csendülnek föl, a dóm előtti színpadon. A szabadtéri huszadik évadjának első bemutatója több ponton is idézi a bölcsőhely emlékét. A mostani színpadra állítók között ott vannak az egykori bábák, a rendező Mifcó András, a karmesteri pulpituson Vaszy Viktor, Varga Mátyás a díszletek és Móric Tivadar a jelmezek tervezője, s a címszerepet éneklő Simándy József. Mellettük fiatal művészek lépnek színpadra ma este. Gara, Magyarország nádora Sólyom Nagy Sándor, Hunyadi Mátyás Karikó Teréz, Gara Mária Kalmár Magda, Szilágyi Erzsébet Szabó Rózsa, V. László, Kelen Péter, Ciliéi Ulrik Véghelyi Gábor, Rozgonyi pedig Merset Nagy Miklós. Az Erkel-opera a Szegedi Szabadtéri Játékok újjászületésében és felvirágoztatásában kiemelkedő szerepet játszott A legújabb, a mostani bemutató, a hetedik, minden bizonnyal méltó lesz a jubileumi eseményhez. A premierre minden jegy elkelt, s reméljük, rru/ra az időjárás sem hagyja cserben az ide sereglö vendégeket. Igazi fesztivál hétvége a mostani, amit mindig a szabadtéri játékok első előadásai vezetnek be, de az ipari vásár és a sorra nyíló kiállítások is sok érdeklődőt vonzanak. A mai Hunyadipremier után holnap, vasárnap este 8 órakor Katona József Bánk bánjának szinreállítói lépnek közönség elé. Hatalomvágyat énekelek" < Hihetetlenül mozgalmas a színpad alatti öltözősor így esténként. Sisakos-bajuszos, közelről abszurd módra kifestettnek tűnő lándzsások sietnek föl a lépcsőn. Fehér köpenyeg öltöztetőnők sürögnek-forognak. Egy nyitott ajtón bepillantva éppen Sólyom Nagy Sándort sminkelik. Szakáll, festék, frizura. Egy utolsó pillantás a tükörbe, máris felém fordul: — Igen, éppen tiz évvel ezelőtt, ugyanitt énekeltem Gara nádor szerepét. Akkor még igencsak kezdő voltam, fiatalon, teli hévvel, indulattal egy ádáz, intrikus embert játszottam el. Egy évtized érettsége következtében most a kevesebb gesztus több lesz. Nem tombolóágáló figurának látom mar Garat. Régen azt hittem, ha intrikus szerepet kapok, akkor nagyon-nagyon gonosznak kell lenni, ezt kifelé rettenetesen mutatni kell, majd attól leszek eléggé Intrikus. A tartalom pedig sokkal többet elmond eninél. A hatalomvágyat énekelem. Vagyis éppúgy vagyok jelen, mint más ember. Beszélek, mosolygok, alig mozdulok valamit. Csak a végén, a legvégén, a Gara-áriában tor felszínre belőlem „Igazi énem", csak ékkor mutatkoznak meg a rejtett célok és törekvések: .kezemben vagy, király". De minden apró megnyilvánulásban ott van, ott lappang a hatalomvágy, jóllehet Gara nem művel semmi látványos plusz dolgot. Nem újdonság ez. Mindig, minden korban így volt, így vam ma Is, ilyen az uralkodni vágyó, uralomra törő ember. Gara van akkora egyéniség, hogy minden szavának súlya lehet, aljassága, intrikus jelleme romantikusan végletes ugyan, de mindennapossá, emberközelivé lehet tenni. Én kedvelem az ilyen „gonosz szerepeket". Kiváló játéklehetőséget kinálnak, igyekszem is majd élni ezzel. Ügy, hogy hatalomvágyat énekelek... Fejünk felett, a sarokban megszólal a hangszóró. Gara nádort, Sólyom Nagy Sándort kérik színpadra. Gara nádort, aki az örök hatalomra vágyó ember megszemélyesítője. D, L. 0 Uj kiállítások a múzeumban Húszéves a szabadtéri Az ötödik évad. A Játékok felújítása óta a város rohamosan épült-szépült, amit lelkes odaadással, nagy munkával-költséggel létrehoztak. hogy legyen nyárra — szolgáit persze egész évben. Erre az ötödik szezonra elkészült például az új szökőkút a Móra-parkban, a Széchenyi téri díszmedence, a három szintes kút az Anna-forrásnál, a várban a szegedi lapidárium, a kőtár. A vendégsereget a felújított nagyállomáson fogadták, és mert tudták, jó közérzetük nem egyszerűen a színházi élményekkel áll elő, kaphattak az éttermekben mazsolás-diós palacsintát, káposztás meg csokoládés házirétest és egyéb ínyencségeket; ha a vendég úgy kívánta, a csirkét is a szeme láttára vágták le. Akárhogy nézzük, „betört az európai színvonal" a vendéglátóiparba: a Jégkunyhóban már az előző évben bevezették a húszforintos kötelező fogyasztást, ebben a 63-as szezonban pedig megjelent az olasz lágyfagylalt. Megszaporodtak a ./kiegészítő rendezvények": a sportesemények között a solymászbemutató volt a különlegesség, a varjúra, fácánra, galambra, gémre vadászó idomított madarakat motorkerékpárokon követték a modern kor modern solymászai. Az ötödik szezont pedig ismét nemzeti opera: a Bramkovics György bemuta1963 tója természetesen illeszkedett a korábbi évek Hunyadi- és Bánk-előadásaihoz. Erkel Ferenc életmüve betetőzésének tekintette ezt az alkotását; a monumentalitasa, a drámaisága, a témája miatt az opera stílszerű bemutatóhelyének látták a teret, akik színpadra állították. A régi idők ismerői megosztották a közönséggel tudományukat, miszerint a szerb iejedelem, Brankovics is itt volt Szegeden, Ulászló király és Murát szultán békekötésekor, mely Vasas Szent Péter napján, egy templomudvaron történt volt. Az Erkel-mű sikere után Shakespeare következett, a színpadon rengeteg erdő kerekedett (Fülöp Zoltán díszletműve), a Szentivánéji álom szabadtéri bemutatója mozgalmasabbnak, dinamikusabbnak. látványosabbnak tetszett, minden addigi előadásánál. Gázon Gyula Vackort játszotta és emlékezett, hogy az 1910-es nagyváradi bemutatóról (melyben szintén szerepelt) Juhász Gyula írta a kritikát (akár a mű 1919-es szegedi színházi előadásáról, hisz kedvenc darabja volt, verseket is inlető). A premier előtt Bruno Prevedi megbetegedett; Manrioo szerepére Simándy Józsefet kérték, aki előző este még Murát szultánt énekelte a Brankovicsban. A trubadúrbemutató viszontagságai folytatódtak: a felénél kitört a zivatar, a második rész csak másnap következhetett. Simándynak nagy sikere volt, a két napba nyúlt előadásnak is, hisz a művészet ünnepévé tudta avatni a négy főszereplő — Simándyn kívül: Margherita Roberti, Zenaida Pally, Peter Glossop — és a szegedi énekesek teljesítménye. Prevedi tökéletes, hajlékony tenorját a program szerinti következő eladáson élvezhette a közönség. Eduárd Strauss, a szerző dédunokája vezényelte A cigánybárót, amelyet a magyar daljátéksorozat után, mint a sorba és a térre illőt választottak az európai zeneirodalomból. Fölemlegették a feldolgozás alapjául szolgáló Jókai-mű szegedi vonatkozasalt, miszerint az író 1848ban látta még az öthalml vesztőhelyet, ahová a „Szögedében kínvallatott" boszorkánynak, Szaffi anyjának hamvait földelhették. A cigánybáró premierjének látványosságai mindenesetre szolidabbak voltak, mint a képzelet színezte, legendabe Li boszorkányégetésé, bár ez az előadás sem zajlott tűzijáték nélkül. Az Állami Népi Együttes 12 év legjobb műsorszámaival a magyar népművészet teljes keresztmetszetét adta a Magyar rapszódiában. Háromhónapos szünet után a felújított Móra Ferenc Múzeum a szabadtéri játékok huszadik évét köszöntő dokumentumtárlattal és négy új, állandó kiállítással gazdagodva megnyitotta kapuit a látogatók előtt. Az új bemutatókat tegnap, pénteken délután Rakonczay Zoltán, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal általános elnökhelyettese adta át a közönségnek. A SZABADTÉRI JÁTÉKOK IIÜSZ ÉVE című kiállítás köszönti a felújított Játékok jubileumi évadját. A dokumentumkiállítás húsz tárlója idézi föl a húsz esztendő eseményeit, de néhány fotó, újságcikk és színpadkép fölvillantja a kezdeteket, a harmincas évek szabadtéri játékainak eseményeit is. Plakátok, meghívók, fényképek, . díszletrajzok, egy-egy makett — a Hunyadi László idei díszletének kisméretű vázlata — és jelmez — Iluska tündérruhája a János vitézből — egészíti ki a dokumentumokat. A múzeum dísztermében rendezett kiállítás bizonyára sokakban ébreszti fel szép szegedi esték emlékeit, a húsz év szabadtéri plakátjait böngészve pedig sok-sok ismerős névre akadnak. EMBER ÉS KÖRNYEZETE annak az állandó kiállításnak a címe, amely o föld keletkezéséről, az élet kialakulásáról és az ember természetátalakító tevékenységéről ad képet. Az összeállítás azt az óriási változást igyekszik érzékeltetni, amely környezetünkben az utóbbi időben lezajlott A kiállítás alapgondolata mindannyiunk számára megszívlelendő: rajtunk is múlik, miként alakul jövőnk. CSONGRÁD MEGYEI PARASZTBÜTOROK ÉS NÉPVISELETEK az új néprajzi tárlat címe. Egy kettős osztású házbelsőt építettek fel a múzeumban, melyet múlt századi festett parasztbútorokkal és e század elejéről való öltözetekkel bélelték ki. A viseletek között megtalálhatjuk a tápéi, apátfalvl és szeged-alsóváro6i öltözeteket, valamint szlovák és szerb ruhadarabokat. VASVIRÁGOK címet viseli a szegedi kovácsmesterség kétszáz évén végigkalauzoló kiállítás. A helyi mesteremberek fémmunkái — zárak, kulcsok, vasalások, cégérek, rácsok, ajtók — mellett látható a lakatosok 1797-es és a kovácsok 1852-es céhzászlója is. A LUCS-KÉPGYÜJTEMÉNY mintegy félszáz értékes darabja a közelmúltban került a múzeumba a Szegeden élő Lucs Ferenc és felesége jóvoltából. A védett alkotások — Szinyei Merse Páltól Bernáth Aurélig — keresztmetszetét adják a magyar festészet utolsó százéves történelme tartalmi és stilá ris fejlődésének. Az újonnan rendezett ki állítások mellett természe'.e sen ismét megtekinthetők régi népszerű bemutatók: a Hunok, avarok, magyarok, Épülő Szeged, a Kőolaj <• földgáz című kiállítás, és a élő szegedi galéria is. Éjszaka diszkóba! Nemcsak fiataloknak ajánljuk az „új" szórakozóhelyet; a tudományegyetem klubjában ugyanis, amely ezentúl a hétvégeken, előadásnapokon várja a szegedi nyár vendégeit, televíziót is lehet nézni, újságokat olvasni, a játékokat és a büfét „használni". Es persze táncolhat, akinek ehhez van kedve. Az eg. c temi központi épület pinc jében (a bejárata a Toldi utca felől!) „fellelhető" klulban a Játékok ideje ala szombat—vasárnaponként este 8-tól éjjel 2-ig dolgoznak mától a lemezlovasok — és köaönaégük.