Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-15 / 165. szám

8 Szombat, 1978. július 15.' Késziiliés a nemzetközi gyermekévre Megnyílt a gyermekszolidaritási alap számlája: az Állami Ifjúsági Bizottság kibocsátotta a 232—90 179—0092 számú csekket. Lehetővé vált, hogy a Föld különböző égtájain nehéz sorban élő gyermekekkel vállalt cselekvő szolidaritás jegyében a támogatásukat szolgáló alapot egyének és kollektívák is gyarapíthassák. Jóllehet, a nemzetközi gyermekév eseményeitől még csaknem fél esztendő választ el. a magyar nemzeti előkészítő bizottság megalakulását követően társadalmi és tömegszervezeteink hozzáláttak saját feladataik kimunkálásához. Az Úttörőszövetség országos mozgalmat indít jövőre „A mi világunkért" címmel. Az ÁIB az Oktatási Minisztériummal olyan fórumok összehívását kezdeményezi, amelyeken az iskolák és a patronáló üzemelt, intézmények szakembereinek alkalmuk nyílik a gyermekek • nevelésevei kapcsolatos közös feladataik megbeszélésére. Az „Egy üzem — egy iskola" országos mozgalom kimagasló eredményei évről évre példát szolgáltatnak arra, hogy nemcsak az oktatási intézmények, hanem a munkahelyek is sokat tesznek a gyermekek neveléséért. Sokat tesznek a tárgyi feltételek javításáért is a helyes pályaválasztás megkönnyítéséért. Nemcsak az állami támogatás, hanem a helyi összefogás ereje is évről évre növekszik. Jövőre az önkéntes munkával, vagy társadalmi felajánlással épülő gyermekintézményekben márványtáblák jelzik: „Épült 1979-ben, a nemzetközi gyermekévben." SZEGEDI ÜNNEPI HETEK A XV. pedagógiai nyári egyetem, az MTA biológiai központjában. A fotóklubok 14. szegedi szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, mindennap 10-től 18 óráigIfj. Fazekas Lajos népi iparművész nádudvari fekete cserepeinek kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, naponta 10—18 óráig. Béke, ifjúság cimű kiállítás a VIT alkalmából fiatal amatőr alkotók festményeiből, grafikáiból, szobraiból, iparművészeti munkáiból a Juhász Gyula Művelődési Központban, naponta 10 és 18 óra között. Ágotha Margit grafikai kiállítása a November 7. Művelődési Központban, naponta 10—17 óráig. Ember és olaj címmel Horváth Dezső és Gyenes Kálmán fotókiállítása az algyői Ady Endre Művelődési Házban, naponta 10 12 és 18—22 óra között. Népi hangszerek kiállítása Tápén. a Juhász Gyula Művelődési Házban, naponta 15 és 19 óra között. Gara Mária: Kalmár Magda Másféle szerepeket énekelt eddig. Temperamentumosa bbakat, erőteljesebbeket, melyekben a vitalitás szinte egyeduralkodó volt. Gara Mária — többszörösen is más. — A Hunyadiban sem énekeltem, ráadásul ez a szerep külön is premier. Erkel zenéje külön világ, nekem pedig duplán oda kell most figyelnem: technikailag sem könnyű feladat Gara Máriát alakítani, s ennyire lírai alkat nekem valóban kissé szokatlan. őszintén szólva kicsit tartok a színpad nagyságótól is, de mivel már énekeltem itt, tudom, jó az akusztikája, « jó néhány elődöm, mondjuk Orosz Júlia pozitív példája is előttem lebeg — és buzdít. Kifejezőbben, szuggesztívebben kell mozognom, s mivel ennél a szerepnél jóval játékosabbakat szeretek, eddig is így válogattam össze őket: át kell mentenem belőlük most úgy és annyit, amennyit ^ , - ... csak lehet. És persze mivel Ezt •» akarom. így válhat ennyire eltér a korábban izgalmassá, szenvedélyessé Megkezdődtek a Hunyadi próbál — Ne hadonásszunk ám annyira a lándzsákkal!... — Kék úr menjen kicsit hátrább, Szürke úr lépjen följebb a lépcsőn! Ügy. ne annyira!... Jó... vársz... megy! Ilyen és ehhez hasonló kiáltások töltik be a Dóm tarét esténként, 6 mikrofon segítségével szinte visszhangosra felerősítve. Közben zongora szól, telt, erőteljes akkordok. Éppen a kórus énekeL Kiemelkedő szerepet tölt be a magyar operairodalomban Erkel Ferenc Hunyadi László című operája. S itt, Szegeden a szabadtérin még külön rang illeti meg, hiszen a felszabadulás utáni első szabadtéri 1959-ben a Hunyadi Lászlóval kezdődött meg. Idén pedig már hetedszer csendülnek fel a jól ismert melódiák. Tegnapelőtt Mikó András rendező Irányításával — tőle az erőtelA színpad szomszédságában A dóm előtti színpadon párhuzamosan két produkció próbái folynak. Napközben a tér környékén, az árkádok mellett és az Apáthy-kollégium udvarán nagy munka folyik, a következő előadások díszletei készülnek. Még mindig dolgoznak az asztalosok, díszletfestők, varrónők. Készül a János vitéz, az Állami Népi Együttes műsorának és a Coppéliának díszletkompozíciója. A mesterek és diákok között már másfél hónapja két művész is tevékenykedik. Nóvák András festőművész és Farkas Pál szobrászművész évek óta visszatérő alkotó vendégei a szabadtéri játékoknak. Nóvák András éppen a Hunyadi László esküjelenetének szárnyasoltárát alakította, finomította ottlétünkkor, Farkas Pál pedig Koós István tervezői fantáziájában megszületett állatfigurákat formál a János vitézhez. Nóvák András és Farkas Pál munka közben Különböző állami, társa- megszokottól, nyilván Tanul! g a sze.rep és valamennyire ^^"stiások -mlgkezdódni is fogok belőle, s később taIán hasonlova xs a tőlem .... talán egy másik szerepben korábban megszokott alakok- tek a próbak. Varga Mátyás is hasznosítani tudom mind- hoz- 113 aikenll, szeretném Kossuth-díjas, érdemes műezt az Operában is felvenni Ga- vész a fogadalmi templom - Igen, a hangommal kell » r^t^T^S 8zinéhez és ^ellegéhez nagy' eljátszanom egy "bátor lány tőlfm M^f de ÚJ tó szerűen iU5' korhű és ízlé" Srt/Lvf; hát rtagyon-migyon érdekek ses díszletei között a felújiIzélem meg fogok vele tott szabadtéri játékok első főszereplője, Simándy József dalmi és tömegszervezeteink pályázatot hirdetnek felnőtteknek a nemzetközi gyermekév alkalmából. Hivatásos és amatőr művészek vehetnek részt a fotópályázaton, gyermekeknek szóló kórusművek, meseoperák alkotására hívják fel a zeneszerzőket, és újabb mesék, novellák, drámák írására ösztönzik az írókat. Megrendezik a nemzetközi játékkiállítást, bemutatják a nemzetközi gyermekrajzpályázat legjobb munkáit. Gyermekkönyvnapokat rendeznek a könyvhéten. Az ifjúsági és gyermek tévéfilm szemlének, valamint a gyermekkórusok találkozójának ugyancsak az ENSZ állal meghirdetett nemzetközi gyermekév ad sajátos tartalmat. hűs-vér embert keU színpad- u^,!™.™: ra állítanom, szerelméért ag- wlr3Uiozm gódót és egyben harcolót. Acs S. Sándor felvétejei Albert László permetezi a festéket a népi együttes előadásának egyik diszlelelemére D. L. Az új Melinda: Molnár Piroska Néhány nappal ezelőtt lépett, és ínszakadást szenDuda, tekerő, tambura áll, miként akkor, most is: Hunyadi Lászlóként köszönti hű Rozgonyiját, ezúttal Mersei Nagy Miklóst. S Itt vannak a többiek is: a Ciliéit alakító Vághelyi Gábor, Karikó Teréz, aki Hunyadi Mátyást formálja meg, azután Gara nádor, vagyis Sólyom Nagy Sándor. Kalmár Nép. ^„gg^^f^ nyflt sebb zeneszerszámait soraMagda is, aki Gara Maria kiállítás a Szegedi Ünnepi koztatták föl a kiállításon, meg ezeken a hasábokon vedett. Így szerepét az ed- szerepét énekli. Egészen hét- Hetek rendezvényeként Tá- Itt látható népünk egyik beszélt Béres Ilona Melin- dig Izidórát próbáló Molnár főig övék, a Hunyadi teljes P®n> a Juhász Gyula Műve- legrégebbi hangszere, a darók szerepéra a Bánk piroska veszi át 1MáeAt alkotógárdájáé a tér, azután lődési Otthonban. v^tl^^6^"6^^;-1^1 ban ban. Sajnos, a véletlen „ , , _ .„.,,, ..... . ' . . .. változatát „embor' -nek, közbeszólt: a szerda éjszakai d'S Molnár Zsuzsa főiskolát hétfőn — visszatérnek a Az elmúlt szazadok e tá- vagy más néven „mönyecspróbán a színésznő rosszul hallgató alakítja majd. „Bánk bánosok." jon föllelhető legjellegzete- kefejű"-nek hívták. Európaszerte, főként hegyi pásztoGénres Eszter: Mindig 74. Utána kenyérsütés volt nálam. Éjjel fűtöttem, a másik kerítésből hordtam a szalmát. Akkor is hallottam én kacsazavargást, de azt hittóm, tőlem riadoznak! Hát reggel látom, négy kacsám van. Ki volt az utcai kerítés bontva, ott vitték ki. De ha talán nem járkálok ott, mind elviszik. Maradt négy szép kacsám, az utca büszkesége. Ha ezek megmaradnak, magnak! Három tojó, egy gácser. Volt a szomszédban egy idős asszony, Feketénének hívták. A magludaim megkopasztotta, a tollát meg neki adtam. Meg ha kacsát vettem, azt is megkopasztotta, a tolláért. Gyűjtötte párnának. 1934ben volt, Sándorfalván búcsú következett, nagy készítés volt nálam, mert a sok rokonság meglátogatott Rendeltem öt kilogramm birkahúst, meg egy pár kacsát Azt mondom Annus néninek: — Ezt a pár kacsát kopassza meg! (Ennek is felvette a tollát) Egyúttal, egy pelyhezéssel, a magkacsáim is megkopaszthatná, már szórják a tollúkat. Az a toll is legyen a magáé. Sokallom én, de soká tart a kacsakopasztás I Már egész estefelé, garabolyba rakva, hozza Annus néni a hat kacsát, szépen leforrázva, megkopasztva. — Jajj! Annus néni! Csak kopasztani kellett volna, de nem elvágni a nyakukat! — Istenem! Mit csináljak én most? Annus néni úgy megijedt, elejtette a garabolyt, úgy reszketett, hogy hang sem jött ki a száján. Megsajnáltam. Nincs baj semmi, Annus néni! Visszabeszélem a birkahúst, holnap a búcsút kiíutja a hat kacsa. Lett is belőlük sülve, paprikásnak, levesnek. Jutott mindenre. Ugyancsak ebben az esztendőben történt, hogy Schwarz malmoshoz, meg a Diamant boltoshoz betörtek. A malomhoz úgy hatolt a tolvaj, hogy felmászott a raktár fölé hajló akácfára, az ágról átlépett a raktártetőre, a cserepet, amit leszedett a tetőről, megállította a vízcsatornán. Nem is lehetett az nyolc-tíz cserépnél több, hiszen vékony ember kis helyen becsúszik. Mikor már a padláson volt, lement a magtárba, a magtárajtó belső vaskapcsait kikapcsolta, és nyitva állt az út. Mikor a gazdáék ezt a raktárajtót, ami az utcára nyílt, belülről vaskapoccsal bekapcsolták, ők még az udvari ajtót kulccsal zárták. Erre az ajtóra nem is volt szükség, mikor az utcai tárva-nyitva volt. öt métermázsa tiszta búzát vitt ki, amit kocsira hordott. Mikor végzett, az ajtót belül bekapcsolta, azon az úton a padláson, a tetőn, a cserepeket visszarakta, a fán lemászott és eltávozott. Semmit a malmosék észre nem vettek. Második napon elvitte a kocsival a malomba, és megőrlette. A sok szép tiszta liszttel könnyen telelt. Nem olyan sok idő telt abba, az öreg Diamant ruhakereskedését is kirabolták. Ez az üzlet a községházán alól esett, a kastélykerttel határos volt. Többnyire ágyneműt, blúzokat, selyem dolgokat, zefíreket árultak ott. De külön az üzletben volt egy négyméteres darab szatén, kék szín alappal, nagyon szép apró hóvirág mintával, valaki részére egy ruhára valónak eltéve, ezt is elvitték. Betörték az ajtót, a lakat volt lefeszítve, és úgy kirámolva. A csendőröket mozgósították, a kutyát kihozták, de semmi eredmény. Annyit meg tudtak állapítani, hogy a faluból nem vitték ki. ... -né hozzám járt varratni. Mint a szegényebb osztály szokta, csak centizi azt a kelmét, mert mindig kevésre telik. Most hozott ... -né nagyon szép lilacslkos, zefír anyagot ágyhajra. — Mennyi a kelme? — kérdem. — Én nem is tudom — feleli. — Ügy hasítottam le. Ügy elengedtem a fülem mellett, nem akadtam meg rajta. Ahogy hajtom széjjel, a belső sarokrésze saskós volt (régi, vizes). — Hát ez hogy keveredett be? — kérdem. — Leejtettem a bicikliről, aztán besározódott. Nem szóltam semmit, de én már akkor rendben voltam vele, hogy a saskó meg a sár két külön fogalom. Nem is gondolkoztam róla, nem is törődtem vele. Nem olyan sok idő múlva hoz férfiingnek valókat. — Mennyi? — kérdem. (Folytatjuk) rok körében általánosan ismert és kedvelt népi hangszer volt a kosfejű duda. A kiállított tekerő, vagy népies nevén nyenyere a csongrádi múzeum megbecsült darabja. Látható a Bogár Lászlóféle, citera, gazdag tamburaegyüttese, koldushegedü és tökhegedű. Kiállították az egykori jó hírű tápai „cituras", Biacsi Jelemen János tökből készült muzsikálóját, melyet hajdan szombatonként pengette az „olájos"-t, és más tápai talpalávalókat. A fából készült tárogató mellett az ugyancsak fából való klarinét már néma. A tekerőhöz hasonló formájú, hatalmas bögőtambura a kiállítás egyik legnagyobb darabja. A fonográf, a magnó őse hengerekkel körülstrázsálva állja az idők viharát. Segítségével e tájon legelőször Vikár Béla nyelviáráskutató gvűjtött népdalokat. Mai népművészetünk jeles képviselői képekről muzsikálnak a tárlatlátogatóknak, élükön Budai Sándorral, Kádár Ferenccel és Bársony Mihálylyal. Az érdekes népi hangszerkiállítást gazdag fényképanyag egészíti ki.