Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-11 / 136. szám

10 Vasárnap, 1978. június lí; Franciaország— Magyarország 3-1 (3-1) UszáM Verrasztó győzelme Edmontonban á nemzetkö­zi meghívásos úszóversenyen magyar idő szerint szombat­ra virradóra néhány számot már megrendeztek. A me­zőnyben magyarok is szere­peltek, s közülük a 200 m-es vegyesúszásban Verrasztó győzött, Soós Csaba pedig második lett. Eredmények: 200 m vegyes: 1. Verrasztó Zoltán 2:10.57 p, 2. Soós Csa­ba 2:12.46 p. 400 m gyors: 1. Machek (Csehszlovák) 4:00.92 p, 2. Downie (skót) 4:05.50 p. 200 m női vegyes: 1. Smith (kanadai) 2:23.79 p. 2. Ran (holland) 2:24.04 p. 100 m hét: 1. Patching (ausztrál) 58.08 mp. 2. To­nelli (ausztrál) 58.70 mp. Vízilabda Siótur Kupa Szombaton Siófokon foly­tatódott a Siótur Kupa '78 nemzetközi vízilabdatorna. A mérkőzéseket a vitorlás­kikötőnél, a Balatonban bo­nyolították le. A második napi eredmények: BVSC—O. Dózsa 9-7 (S-l, 1-2, 3-2, 2-2) Dinamó Kijev (szovjet)— SC Braunschweig (nyugat­német) 7-3 (3-0, 2-0, 2-1, 0-2) Mar del Plata. Vezette: Coelho (brazil). Franciaország: Dropsy — Janvion, Lopez, Trésor, Bracci — Petit, Bathenay, Papi — Rocheteau, Berdoll, Rouyer. Magyarország: Gujdár — Martos, Bálint, Kereki, Tóth J. — Nyilasi, Pintér, Zom­bori — Pusztai, Törőcsik, Nagy L. Csere: Nagy László helyett Csapó a 74. percben, Papi helyett Piatini a szünetben, Rocheteau helyett Six, a 76. percben. Góllövő: Lopez a 24. perc­ben, Berdoll a 38. percben, Zombori a 40. percben, Rocheteau a 40. percben. „Becsületpontokért lépünk pályára" — nyilatkozta a mérkőzés előtt Baróti Lajos. Ezt mutatták a kezdeti per­cek. A magyar csapat min­dent a támadásra tett fel. A középpályások — már ekkor látszott — nem sokat törőd, nek a védekezéssel. A fran­ciák át is engedték a közép­pályát — ők inkább gyors ellentámadásokkal kísérletez­tek. Az első húsz percben kiegyenlített küzdelem folyt a hallatlanul rossz talajú pá­lyán. A 24. percben aztán be­következett, ami a magyar taktika láttán előrevetette ár­nyékát: a franciák beállósa hozta fel a labdát (Törőcsik nem jött vissza vele, Bálint és Kereki hátráltak), végül Lopez mintegy 28—30 méter­ről lövésre szánta el magát, s a jól eltalált labda a ké­sőn vetődő Gujdár keze mel­lett vágódott a bal felső sa­rokba. Kicsit élénkült a játék, de a magyarok továbbra sem tudtak fölényt kiharcolni. Erre az időszakra Nyilasi tel­jesen eltűnt a mezőnyben, s láthatólag nem ment a játék a két szélsőnek sem. Törö­csiket pedig játszi könnyed, seggel kapcsolta ki a játék­ból Lopez. Az utolsó tíz perc gólpará­dét hozott. Előbb Kereki csú­nya hibája után Berdoll gu­rított a hálóba, majd Zom­bori lőtt szép és okos gólt. A kinn álló Dropsy fölött nyeste a bal felső sarokba a labdát. Egy pillanatra azt hi­hettük — megtört a jég, de valóban csak egy pillanatra, mert újrakezdés után a francia támadók sakk-matt helyzetet teremtettek; Berdol és Papi kiháromszögelték a védőket, Rocheteaunak csak érkeznie kellett... A második félidőre Piati­nivel jöttek ki a franciák, aki mindjárt be is mutatko­zott — vonalhiba miatt nem láttuk a képernyőn —, lőtt egy kapufát. Aztán nemsoká­ra még egyet. Az első ne­gyedórában nyomasztó fö­lényben voltak ellenfeleink. Aztán — miután nem sike. rült újabb gólt elérniük — alacsonyabb sebésségfokozat­ra kapcsoltak, s így aztán csendes unalomba fulladt a mérkőzés. Az utolsó negyedórára mindkét együttes cserélt; a franciáknál Rocheteau-t Six, a magyaroknál Nagyot Csa­pó váltotta fel. (Pusztai lett a balszélső, Csapó játszott a csatársor másik oldalán.) Az utolsó percekben volt még egy helyzetünk, de a játék­vezető lest látott... Más nem történt. Számunkra véget ért a Mundial. Rúgtunk összesen három gólt, kaptunk nyolcat! Mi tartjuk az egy csapatra jutó kiállítás csúcsát... Eh­hez aligha kell különösebb kommentár. Mint ahogy ah­hoz sem, hogy éppen azok mondtak legjobban csődöt Argentínában, akiktől a leg­többet várták a szurkolók. (Csak megjegyzésül: Nyilasi a tegnapi mérkőzés második félidejében kétszer ha talál­kozott a labdával, Törőcsik sem sokkal többször, akkor meg cselezni próbált. Ha jól számoltam, egy csele sike­rült összesen a mérkőzésen, félig! Maradéktalanul csak a náluk jóval szerényebb ké­pességű labdarúgónak tartott Zombori teljesítményét lehet dicsérni!) A szakvezetés dolga most már, hogy elemezze, mi is történt ezen a világbajnoksá­gon. Petri Ferenc Egyedülálló siker Középiskolai Labdarúgó Kupa-győztes a Déri M. Szakközépiskola csapata A kupagyőztes csapat. Állnak, balról jobbra: Török György edző, Terhes, Frányó, Hullás. Márton, Kószó, Mara Péter testnevelő tanár. Középső sor:' Kiss, Tulkán, Hegy esi, Buknicz. Ülnek: Horváth, Nagy, Molnár, Ménesi VIncre, Gyenge, A csoport Ered­mény B csoport Ered­mény C csoport Ered­mény D csoport Ered­mény Argentína— Magyarország 2-1 NSZK— Lengyelország 0-0 Brazília­Svédország l-l Skócia­Peru 1-3 Franciaorss.— Olaszország 1-2 Mexikó­Tunézia 1-3 Ausztria— Spanyolország 2-1 Hollandia— Irán 3-0 Olaszország­Magyarország 3-1 NSZK— Mexikó 6-0 Ausztria— Svédország 1-0 Hollandia­Peru 0-0 Argentína— Franciaország 2-1 Lengyelorsz.— Tunézia 1-0 Brazília— Spanyolország 0-0 Skócia­Irán l-l Franciaorsz.— Magyarorsz. 3-1 NSZK— Tunézia j 0-0 Sporiműsor Kézilabda NB II. Közép. NSk. Kon­SK—Vart PENOMAN. Kis­stadion. 10.30. Megyei bajnok­ság. Nök. Sz. Tanárképző— Csongrád. Topolya sor 9. Sz. Textilművek—Mindszent, Tol­buhin sgt., 10.15. Konzerv SK IX. —MEZOGEP. Kisstadion, 9. Fér­fiak- Vízügyi SE—Sz. Tanár­képző, Kisstadion, 9. Sportlövészet Csongrád megye 1978. évi baj­noksága, Etelka sori lőtér, 8. Vlváa Első osztályú kardverseny, Debrlts Lajos Szakközépiskola tornaterme, 9. labdarúgás NB HL Kelet. Szegedi Dózsa —Kisvarda! SE, Hunyadi ter, 15, Mézes. Ozdl Kohász—SZVSE, űzd. 15, Demeter. Megyei 1. osztály. HODIKÖT— H. Porcelán. Hmv.-hely, 10.30, \czél T. Sándoríalva—Klskun­dorozsma. Sándoríalva, 14, Pák KSZV SE—Klnizsl-Husos, Ker­tész u., 10. Kérdő. Mindszent —Kistelek. Mindszent, 17, Téli. Csongrád -Makói SVSE. Csong­rád, 17. Bács m. Jv. SZ. Spar­tacus- Szentesi Kinizsi, újszege­di pálya. 10.30. Tördt. Csanad­palota—Apátfalva. Csanádpalota, 17, Békés m. Jv. Az első csapa­tok mérkőzése előtt az Ifjúsági­ak játszanak. Megyei U. osztály, üalastyo— Szegvár, Balástya, 10, Laczkó. Pitvaros—Mórahalom, Pitvaros. 17, Papp F. Alsóváros—Algyú, Szabadság tér, 17.30. Bubori. Tápé—Derekegyház, Tápé, 12. Farkas. Bordány—Ferencszállás, Iiordány, 17. Szécsi Z. székkutas —Nagymágocs. Székkutas, 15, Zsemberl. Klszombor—Sz. Ta­nárképző, Ktszombor. 17. Ml­hálffy. Az első csapatok mér­kőzése előtt az Ifjúságiak Ját­szanak. Megyei IIL osztály. Város­csoport. Gyálarét—Mihálytelek, Gyálarét. 10, Radics. Sándoríal­va II.—KSZV SE III., Sándor­falva. 9.30. Kiss A. Járási cso­port. Kübekháza—Pusztaszer. Kübekháza. 14.45. Matula. Rú­zsa—Domaszék, Rúzsa, 14.45, Vincze. Baks—Zákányszék, Baks. 14.45, Szécsi B. Röszke—Asott­halom, Röszke, 14.45, Füzessi. Szatymaz—Üllés, Szatymaz, 14.45, Hegyes. Tiszasziget—ÜJszentlván, Tiszasziget. 14.45, Rácz. Az első csapatok mérkőzése előtt az if­júságlak játszanak. EPlTÖK NAPI PROGRAM DELEP-stadion, Szóregi út. Kézilabda: szabadtéri pálya. 8.00—9.30 DÉLEP SC II.—DÉ­LÉP SC Ifi. 11.30—12.45 DÉLEP SC—Elblag (Lengyelország). , Röplabda: szabadtéri pálya. 8.00—9.30 DÉLEP SC—Mezó I. Alt. Iskola serdülő női. 1LXWX.M DELEF SC-Kérösy Szakközépiskola megyei ffL­bajnoksag. Labdarúgás: 8.00—9.30 Kövérek—Soványak (vállalati dolgozókból). 2x35 perc. Repülőmodellezés: 8.35—8.55 DÉLEP-, MHSZ-mo­dellezők. Torna: 11.00 Közg. Szakközépiskola 180 fős tornászcsapatának bemuta­tója. Csarnok sportműsora: Kézilabda: 14.00 DELÉP SC—Sz. Tervező SE női mérkőzés. Kosárlabda: 15.00 DÉLÉP—Bácskatopolya, Május 1. Váll. ökölvívás: 16.00 DÉLEP SC—Klszombor barátságos bemutató mérkőzé­sek. HÉTFŐ Labdarúgás Radnóti-hétfők. Kispályás mér­kőzések a gLmnáziUTn udvarán. A Tavaszi Kupa utolsó fordu­lója. Szegedi Honvéd—Klskundo­rozsma, 16.30, Kiss J. Alföldi Vendéglátó—FC ACCV. 17.30, Molnár T. MAV BFF—VETE­RESZ. 18.30. Kubatovics. Csillag tér—Honvéd tér. 19.30, Seres. Kozmosz—Harlem, 20.30, Füzessi. Tömegsport Atlétikai sportnap az Edzett Ifjúságért mozgalom keretében, Vasutas-stadion, 17-30. Bensőséges ünnepség zaj­lott le a napokban a sze­gedi Déri Miksa Szakkö­zépiskolában. A tantestület nevében dr. Perényi János, az iskola igazgatója köszön­tötte az országos Közép­iskolai Labdarúgó Kupa győztes csapatának játéko­sait. Mara Péter testnevelő tanárt, Török György ed­zőt, majd értékes ajándé­kokat adott át az első he­lyet kivívó diákoknak és az őket irányító testnevelő­nek és edzőnek. Ezután dr. Fábián Tibor, a Csong­rád megyei tanács műve­lődésügyi osztályának sportfőelőadója, a DST tit­kára méltatta a sportágban elért, szegedi viszonylatban egyedülálló sikert és átadta a művelődésügyi osztály jutalmát. A több mint nyolc évtizedes múltra visszatekintő intéz­mény létrejöttekor a rend­szeres testnevelés és a sport is jó talajra talált. Igaz, kez­detben a sport csak iskolai versenyek -formájában érvé­nyesült, a későbbiekben vi­szont a város más iskoláinak diákjaival is összemérték tu­dásukat. A húszas évek vé­gére igen megerősödött az intézet sportköre, egyre ered­ményesebben működtek a szakosztályok. Az 1927—28-as tanévben alakult labdarúgó­csapat első, figyelemre méltó sikerét 1931-ben érte el: a délkerületi KISOK-bajnok­ságban ezüstérmes lett. Hét év múlva, 1938-ban ismét jó eredménnyel rukkoltak ki a focisták, megnyerték a dél­kerületi és a Duna—Tisza közi KISOK-bajnokságot. Negyven évet kellett várni, hogy megismétlődjön a múlt. Sőt! A hagyományok ápolása olyan dicsőség eléré­sét eredményezte, amelyre Szegeden, a sportág történe­tében még nem volt példa! Az induláskor — mint az ér­dekeltek elmondták — nem gondolták, hogy ők is ott le­hetnek a végső küzdelemben, a döntőben. Becsvágyban nem volt hiány, valamennyi mérkőzésükön nagy akarás­sal, elszántsággal játszottak, de merészebb tervek, álmok szövögetésére nemigen mer­tek vállalkozni. Nehéz volt reálisan felmérni a mezőnyt, hiszen közel ötszáz csapat nevezett a küzdelemsorozat­ra. A kezdeti sikerek után egyre jobban belelendültek a dérisek, s amikor megcsil­lant a reménysugár, amikor elérhető közelségbe került a kupa, a határtálan lelkesedés átsegítette őket a korábban legyűrhetetlennek vélt aka­dályokon. „Minden találkozónkon szívvel-lélekkel küzdöttünk, nem volt olyan játékos, aki ne hajtott volna. Az akarás nem mindig párosult jó já­tékkal, de a lelkesedés át­billentett bennünket a holt­pontokon. Az sem volt mel­lékes, hogy mérkőzéseinken diáktársaink buzdítása lökö­erőként hatott ránk. Különö­sen Pécsen, a döntő vissza­vágóján éreztük ennek dop­pingoló hatását. Hogy kupa­győztesek lehettünk hogy el­jutottunk idáig, az iskola ve­zetőségének, tanárainknak köszönhetjük. Mindenben se­gítettek, támogattak bennün­ket. A lehetőségek biztosítá­sáért valamennyiünk nevé­ben köszönetemet fejezem ki" — foglalta össze társai véleményét Frányó István csapatkapitány. Panaszra valóban nem le­het okuk a diákoknak, mivel olyan iskola falai között gya­rapíthatják ismereteiket, ahol a sportot messzemenően tá­mogatják, szorgalmazzák. — Büszkék vagyunk ezek­re a gyerekekre — nézett az asztalt körülülő, a döntő iz­galmas pillanatait felelevení­tő diákjaira dr. Perényi János igazgató. — Nem tagadom, kedvelem a sportot, valami­kor magam is fociztam. Val­lam, és a nevelőtestület né­zete is ez, fantasztikus ne­velőerő rejlik a sportban, közösségformáló hatása van. Ezt mi igyekszünk maximá­lisan kihasználni. Sportolóink többségükben jó tanulók, jól tudják, a pályán sem hát­rány, ha szellemileg is maga­sabb szintet érnek el, szélese­dik látókörük. Figyelemmel kísérjük, számon tartjuk sportolóink tanulmányi ered­ményét, s ha netalán vala­melyik tantárgy gondot okoz, felkaróljuk, segítjük a ta­nulót — de nem tiltjuk el kedvenc versenyágától! Kö­zös, sokrétű munka eredmé­nye ez a siker, amelyhez vál­lalatok, intézmények és nem utolsósorban az egyesületek is hozzájárultak. Hadd tol­mácsoljam ezúton is köszö­netünket érte. Mara Péter testnevelő a baráti hangulatú beszélgetés során azt hangsúlyozta, nem ért egyet azokkal, akik azt hangoztatják, hogy a mai fiatalok nem szeretnek, nem akarnak sportolni. Az ő ese­tük is ékes bizonyíték arra, hogy ez nem így van. Hozzá­állás kérdése csupán. Kö­rülményeket, lehetőségeket Az NB lll-ban kell biztosítani, olykor még áldozatok árán is — s nem marad el az eredmény. Török György, a Szegedi Dózsa ifjúsági csapatának az edzője — társadalmi munka­ként foglalkozott a diákok­kal — a dicséret hangján szólt a tehetséges fiatalok­ról. — Véleményem szerint több olyan játékos kergeti a labdát ebben a csapatban, aki futballistaként is viheti valamire. Szorgalmasak, fe­gyelmezettek — különösen a pécsi mérkőzésen —, hihetet­len akaraterőről tettek tanú­bizonyságot. Többek között ennek is köszönhetik végső győzelmüket. A Déri Miksa Szakközép­iskola sikere újabb bizonyí­ték arra, ápolni kell az isko­lák és egyesületek között ki­alakult kapcsolatokat; csak kölcsönös megértés vezethet célhoz. A győzelmet arató diákok valamennyien egye­sülethez igazolt labdarúgók. Tulkán István, Nagy Ferenc, Bullás Sándor, Kiss László, Hegyesi Ferenc (SZEOL AK), Frányó István Ménesi Imre, Kószó Mihály, Márton Béla, Bacsó Tamás (Sz. Dózsa), Gyenge Balázs, Vincze Ti­bor (SZVSE), Terhes László (Tápéi SK), Buknicz Sándor (Kisteleki TE). Molnár József (Kinizsi Húsos), Horváth Ist­ván (Kisszállási Tsz SK), Szi­geti Tibor (Apátfalvi SK). Többen megyei ifjúsági válo­gatottak voltak, Tulkán a magyar ifiválogatottal járt Iránban, jelenleg Ménesi tagja a majd NSZK-ba uta­zó ifi-válogatott keretnek, a dózsások közül pedig többen a belügyi válogatottal Ko­reába utaznak. Érdemes megjegyezni a ne­vüket! Rajtuk, de elsősorban egyesületükön múlik, hal­lunk-e még róluk? Félő, ha­sonló sorsra jutnak, mint annyian már Szegeden. Ne­hogy akkor kezdjünk el ke­seregni, amikor esetleg egy másik város egyesületének erősségeként emlegetik majd őket... Gyürki Ernő Sz. Dázsa—Kisvárdai SE Ket forduló, és végét érnek a labdarúgó NB 111 küzdelmei is. A keleti csoportban csupán az tisztázódott, hogy a nagymúltú, szebb napokat is megért SZVSE elbúcsúzik a magasabb osztály­tól. vele tart a Salgótarjáni Siküvegj ár csapata is. Az élen — a jelek szerint — az utolsó fordulóra marad a dijntés, há­rom együttes, az özdi Kohász, az MVSC és a Szarvasi Főisko­lai Spartacus között dől el, me­lyik gárda nyeri a bajnokságot. Az utánuk következő Szegcdi Dózsa szilárdan tartja helyét, az 1977—78-as bajnoki év utolsó ha­zai mérkőzésén bebiztosíthatja jelenlegi pozícióját. — A bajnokság kezdetekor azt mondtam, egyetlen cél vezérel bennünket: ne kelljen osztályo­zót játszanunk — utalt korábban megfogalmazott terveik egyiké­re dr. Reményik László, a Dó­zsa vezető edzóje. — Természe­tesen ezt tágabb érteimben gon­doltuk. Konkrétan 46—48 pont megszerzését, ezzel az 1—5. hely valamelyiék reméltük. Jelenleg ugyan 45 pontunk van, de reáli­san nézve a dolgukat, úgy ér­zem, elértük célunkat. Mai mér­kőzésünkön felszabadult. Jó Já­tékot várok a fiúktól, színvona­las találkozón akarunk búcsúz­ni szurkolóinktól. Az edző megemlítette, a múlt heti kereten nem változt&tt. A mérkőzés előtt a következő Já­tékosokból hirdet csapatot, Il­letve Jelöli ki a cseréket: Tóth, Kiss kapusok, Ződi, Bíró, Kaku­szi, .Magyar. Nagy. Pinicz, Pó­cslk. Csomor. Veres, Szamossz­gi. Kanász, Mohácsi mezőnyjá­tékosok. A mérkőzés délután 3 órakor kezdődik a Hunyadi teren.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom