Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-14 / 138. szám

Szerda, 1978. június 14. 3 Odesszai egyetemi küldöttség Szegeden Az Odesszai Állami Mécs- kával, a tudományos kutahyikov Egyetem állami ós tár- tásokkal, és aláírják a két sadalmi szervezeteinek kül- egyetem közötti együttműködöttsége néhány napos látó- dés kétéves munkatervét, gatáson Szegeden tartózko- A delegációt tegnap, keddik. A delegációt V. V. den fogadta Török József, a Szerdjuk, az egyetem rekto- városi pártbizottság első titra vezeti, a József Attila Tu- kára; a találkozón ott volt dományegyetem vendégei, dr. Antalffy György, a JATE Szegedi tartózkodásuk ideje rektora és dr. Székely Sánalatt megismerkednek az dor, az egyetemi pártbizottegyetemí oktató-nevelő mun- ság titkára is. Nagyberuházás Befejező szakaszánál tart Ózdon az acélgyártás fokozását célzó 2,3 milliárd forintos nagyberuházás. A befejező szakaszban — amelynek készültségi foka jelenleg már mintegy 95 százalékos — főként a kiszolgáló létesítményeket építik meg. A teljes befejezés után az ózdi gyár évente 1,4 millió tonna jó minőségű acél gyártására lesz alkalmas. (MTI) Nök a közéletben Tapasztalatcsere a szegedi fextilmíívelcben Tegnap, kedden egész na- vevőket, majd Takács Imré- mert a textiles munka szakpos tanácskozást rendezett az né, a szegedi textilművek maként való elismerése hoszMSZMP Csongrád megyei bi- pártbizottságának titkára tar- szú évekig húzódott. Takács zottságának párt- és tömeg- tott előadást a nők közéleti Imréné előadásában elemezte szervezeti osztálya a szegedi tevékenységét elősegítő poli- a megváltozott állapotokat textilművek tanácstermében tikai munkáról az üzemben, azóta, hogy a fonást és szöa nők közéleti, vezetői mun- A közel 30 esztendős gyár vést szakmaként elismerték, kájáról, annak eddigi ta- fejlődésének történetében és megkezdőhetett a fiatapasztalatairól. A tanácskozá- vizsgálta az ott dolgozó nők lok egy- és kétéves képzése, son részt vett Herczeg Éva, helyzetét a termeléstől a köz- s azóta is erre alapul agyár az MSZMP KB párt- és tö- életben való részvételükig, dolgozóinak utánpótlása. A megszervezed osztálya, Kó- Hangsúlyozta, hogy az idő- nők politikai képzettsége a nya Sándorné, a megyei, Buj- szerű, nőpolitikái feladatok szegedi textilművekben keddosóné Lengyel Eszter, a Sze- közül egyik legfontosabb te- vezően fejlődött. A pártalapged városi és Palócz Sándor- endő a nők szakmai és po- szervezetek minden évben né, a szegedi járási, továbbá litikai képzése, amely egy- tgen nagy számmal küldtek vállalatok, intézmények, üze- ben annak is meghatározója, mi pártbizottságok nöfele- h°gy a közéletben milyen jöse. színvonalon és milyen arányA tanácskozást Szabó La- ban vesznek részt jos, a megyei pártbizottság Korábban a szegedi textilosztályvezető-helyettese nyi- művekben is zömmel betanította meg, köszöntötte a részt- tott munkások Kikötők karja: az úszódaru Magyarország határait nem kálatok maradtak hátra. A mossa egy tenger hulláma gyár kiváló szakmunkásaisem, mégis érintkezésben ál- ból álló hatfőnyi „legénység" lünk a nagy vizekkel.- Or- kíséri hosszú tengeri útján, szágfelező, nélkülözhetetlen Ók végzik majd brazil koltársunk, a Duna, összeköt légáikkal a daru szerelését bennünket. Hullámain elju- és üzembe állítását. Ez már tunk a nyílt tengerekre, tá- a második olyan úszódaru, voli földrészekre. A magyar amelyet Brazília számára üzletkötők a tengereken túl- szállítanak. Mint az újabb ra is eljuttatják szocialista megrendelés és az úszódaru iparunk termékeit sikeres átadása is bizonyítja, A Magyar Hajó- és Daru- a magyar hajógyár állja a gyár angyalföldi üzemének különleges munkafeladatok műhelyeiben elkészült és át- próbáját — a műszaki beadásra került az a 70 méter rendezések éppúgy, mint a magas, 200 tonnás úszódaru, darutest a legszigorúbb vizsameiyet brazil megrendelés- gáiati-ellenőrzési követeimére építettek. Bírnia kell nem- nyeknek is megfelelt, csak a huzamos megterhe- Az útjukra bocsátott úszólést, de az időjárás viszon- daruk, a tengeri kikötők kartagságainak is ellent kell áll- jai meggyorsítják a hatalmas nia. A daru összecsomagolt tengerjáró teherhajókra a állapotban vár a hosszú útra szállítmányok ki- és beraká— már csak a festési mun- sát. nőket iskolákba, politikai tanfolyamokra. A most lezárult oktatási évben a textilművekben 1095 nő vett részt párt-, KISZ- és szakszervezeti oktatásban. Az a cél, hogy minél több nő és fiadolgoztak, tat végezze el a marxizmus —leninizmus középiskolái Az öthónapos pártiskolától az egyetemi szakosítóig 15-en, a közép- és felsőfokú tanintézetekben pedig 73-an tanulnak. Igen szép számmal dolgoznak ebben az üzemben nőaktivisták különböző választott testületekben: az országgyűlésben, a KISZ Központi Bizottságában, az Országos Nőtanácsban, a megyei és városi pártbizottságban, a megyei és a városi tanácsban, azok bizottságaiban, az SZMT-ben. Részt vesznek a bíróság munkájában, mint népi ülnökök 6tb. Takács Imréné előadása után két üzemi alapszervezeti párttitkár, Ábrahám Pálni és Nagy Gizella mondott referátumot. A fiatalok szakmunkássá válásának folyamatáról, illetve arról, hogy mi az üzemi KlSZ-szervezetek, valamint a szocialista brigádok szerepe a nök közéleti tevékenységét elősegítő politikai munkában. A tanácskozás délután konzultációval folytatódott; a vitában felszólalt: Herczeg Éva, Kónya Sándorné, Szemenyei Bálintné hódmezővásárhelyi, Nyári Józsefné szentesi, D. Nagy Imréné makói nöfelelős. A tanácskozás eredményét Szabó Lajos foglalta össze. Hangsúlyozta, hogy mind a vitaindító előadás, illetve a két referátum átfogóan tárta fel a szegedi textilművekben a nők helyét, szerepét a közéletben. Sikeres volt a tapasztalatcsere, amelyről a részvevők gazdag tapasztalatokat vittek magukkal. L. F. Népgazdaságunk, versenyképességünk 2. Ne többet, hanem jobbat ütfttárZambiát) sadalompolitikai céljaink eléréséhez. Többleterőforrásokat, mindenekelőtt a termeA cserearányváltozás a tő- lődő országot (pl. Indiát, sági növkedés korábbi kés piacokon robbanásszerű- Dél-Koreát, Malawit, Sri mének fenntartásához, en ment végbe, a KGST ke- Lankát, Ugandát, retében viszont késleltetve, sújtotta. kilengések nélkül, évről évre A külgazdasági veszteségek fokozatosan érvényesítik az kiegyenlítésének elvileg két lési szerkezet fejlesztésével új nemzetközi árarányokat, változata kínálkozik. Az hozhatunk felszínre. Ez teszi A szocialista gazdasági szer- egyik: ugyanannyi, de drá- leginkább lehetővé a megvezet tagállamai 1975-től gább importért több áruval változott cserearányokhoz, minden évben az előző öt lehet fizetni; A másik: fo- az új piaci viszonyokhoz vaesztendő tőkés világpiac kőzni lehet a termelés haté- ló rugalmas alkalmazkodást, árainak átlagát tekintik alap- konyságát, növelni az érté- Itt vannak a legnagyobb tarnak, így az áremelkedések kesebb (a világpiac által fel- talékaink, s nélkülük elképhatása teljes egészében 1979- értékelt vagy legalább • nem zelhetetlen a népgazdaság tői érvényesül majd egymás- leértékelt) termékek arányát, egyensúlyi állapotának helyközti elszámolásaikban. a nem jövedelmező, vagy rá- reállítása. Jövőre tehát lényegében fizetéses áruk rovására. Minkiegyenlítődnek a rubel és den állam arra törekszik, lesztése a hazai adottságok dollár árak, de még ekkor is hogy a fejlődés az egyensúly- iobb hasznosítását, a nemsokkal előnyösebb lesz szá- teremtés forrásává ne a több, zetközi munkra a szovjet import. A hanem a jobb, az ésszerűbb, hosszú távra biztonságos el- a takarékosabb munka vál« látás, a rendkívül gazdasá- jék. Gyakorlatilag mégis a gos, egyedülálló sorozatnagy- két módszer kombinált, párságú export és a hosszú tá- huzamos alkalmazása elkevú szovjet hitellehetőség te- rülhetetlen. Az a cél, hogy mind szélesebb köre érje el, szi ezt előnyössé. Tömegé- hosszú távon növekedjék és vagy minél jobban közelítse nél fogva ezért a csere- túlsúlyba kerüljön a terme- meg arányromlás veszteségei sem lés hatékonyságának lebecsülhetőék. lése. A magyar külkereskede- Az árrobbanás lem cserearányai a dollár- többletkiadásokat mi elszámolású forgalomban 20 kivitel mechanikus mennyi- olcsóbban termelnek mint százalékkal, a rubelelszámo- ségi növelésével, hanem a nálunk, importáljuk. Elsólásúban 16 százalékkal rósz- jövedelmezőbb ezporttal kí- sorban a szocialista munkaszabbodtak 1970 és 1977 kö- vánjuk kiegyenlítem. Már megosztás előnyeivel élünk, zött. Vagyis ugyanazért az csak azért is, hogy csökken- Nemcsak azért, mert minimportért jelenleg 20, illetve jen a kivitél fajlagos nyers- denféle hátrányos megkülön16 százalékkal több magyar anyag- és energiaszükséglete, böztetéstől, protekcionista áruval kellene fizetnünk. (A És azért is, mert a korábbi korlátoktol mentesek, hanem magyar munka ilyen mérté- nagy munkaerőtartalékok méginkább azért, mert tervkű világpiaci leértékelődé- végérvényesen kimerültek. szerűek, biztonságosak, hoszsének gazdasági hatása a ter- A jövedelmezőséget pedig szútávra szólnak. így hosszú A termelési szerkezet fejmunka megosztásban rejlő lehetőségek fokozott kiaknázását célozzák. Arra törekszünk, hogy kiviteli cikkeink, sót a hazai szükségletre gyártott termékek a nemzetközileg vernöve- senyképes színvonalat. Azokat az árukat viszont, ame. okozta lyek a világon másutt szásem a mottevően jobban, illetve melékenység, a hatékonyság kétféleképpen növelhetjük: jelentős visszaesésével azonos súlyú. Mivel nem tudtuk és még ma sem tudjuk e veszteségeket pótolni igy kénytelenek vagyunk külföldi hi— magasabb eladási ár elérésével ; távon a szocialista integráció válik a termelési szerkezet fejlesztésének, a gyártás kon— a fajlagos ráfordítások centrációjának szilárd alapcsökkentésével, jövedelmezőség teleket igénybevenni.) Ennél valamennyi tartalékának telnagyobb arányú cserearány- .ies kiaknázására van szükrorrüás csak Olaszországot, ség. A hatékonyság fokozáJapánt, Spanyolországot, Gö- sának eddigi üteme ugyanis rögországot, illetve több fej- már nem elegendő a gazdajává. Napjainkban pedig a növelés szocialista importlehetőségek feltárásával arányosan csökkenthetjük a nem gazdaságos termelést. Kovács József (Folytatjuk.) Szépítik Szegedet Dolgoznak a parképítők, a kertészek Nyaranta kizöldül, kivi- lehet, homokaszfaltot készírágzik a város. Ez nemcsak tenek. Évente 6—8 millió Ügy néz ki, mintha mostanában gyorsabban nő Űja természetnek köszönhető, forintot költenek Szegedre, szegeden, a ligetben a fű, hanem a szorgos, a szépet Szerződésben vállalták — szerető embereknek is. Vá- még 1971-ben —, hogy serosrészek, terek, utcák öl- gítenek a városnak, szépítik állították, hogy szépen zölmint máshol. Ezért a fűnyíró gépeket újra munkába töznek ilyenkor színesbe. Szegedet. Teljes pompájával díszlik a A Szegedi sok virág, a természetked- dási Vállalat emberei közel velők kezemunkájától, az 600 ezer négyzetméter zöldönkéntes városcsinosítók felületet gondoznak. A kerszorgoskodásától. Az ápolt tészeti osztályon 180 -an dol- Népfront park, a gondozott utca lát- g0Znak. Van külön parképí """ ' ványa nyugtató a szemnek, td> parkfenntartó és kerté felüdülés a sétálónak. szeti részleg. Tarjánban. az délijén a park, s örömet adVárosgazdálko- Íon a kirándulóknak. Kiültették már az egynyári virágokat is, mintegy 120 ezer darabot. A Hazafias szegedi bizottságának is adtak, közel 30 ezer palánta jutott a lakosságnak, amit a népfrontaktivisSzegeden a Felszabadulás olajos téren, a töltés mellett Iák osztottak szét. így szebTermelőszövetkezet brigádjai szépítik a várost. Tarjánban a lakatosok és a kőművesek dolgoznak. Közel félszázán munkálkodnak. Az Úttörő téren járdát betonoznak, a Marx téren a vásár területét hozzák rendbe, megjavítják Tarjánban a pancsolók, zuhanyozók lefolyóit. De dolgoznak a hagyományos parkgondozók is. A Lenin körúton pótolják a hiányzó pázsitot, igaz Felsővároson nem tudnak rámenni a földre, mert a nehéz gépeket nem tartja meg a talaj, ennek ellenére nem tétlenkednek. Most az IKV lakóházakhoz csoportosítják az erőt, összegyűjtik a törmeléket és elhordják. Ahol iskolaudvart betonoznak. József Attila sugárúton út mentén vágják a beton melletti zöld csíkot. A Széchenyi téren, a Móra-parkA bek lesznek a terek és aa az utcák. Nem elég azonban csak elültetni a sok virágot, az* ápolni, gondozni, óvni ia ban, "a sétányon, a Dugonics szükséges. És ez nemcsak a téesz és a városgazdálkodási téren és az Aradi vértanúk terén kapálják a rózsát, a petúniát, a paprikavirágot. vállalat feladata, mindnyájunké. hanem M T. Szolidaritási kiállítás Több mint 80 magyar festőművész — közöttük Barcsay Jenő, Mtncz Gyula és Kádár György — egy-egy alkotásából nagyszabású, árusítással egybekötött szolidaritási kiállítás nyílik június 15-én Budapesten, a Képcsarnok Vörösmarty téri Csontváry-termében — jelentették be kedden, a Magyar Szolidaritási Bizottság, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége és a Művészeti Alap közös sajtótájékoztatóján. A festményeket a művészek — a Magyar Szolidaritási Bizottság felhívása alapján — az apartheid elleni nemzetközi harc éve alkalmából ajánlották fel a mozgalom erkölcsi és anyagi támogatására. Ruhaipar Üzemegészségügy Megfelelően fejlődött ruhát pari vállalatok üzemegészségügye az e'múit két és fél évben — állapítottak meg a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete szervezésében rendezett keddi tanácskozáson, amelyen részt vett Zsögön Éva egészségügyi államtitkár is. A ruhaiparban dolgozók 85 százaléka nő, ezért különösen fontos az ágazat vála az üzemorvosi ellátás. A nagyvállalatoknál jól felszerelt, korszerű rendelők működnek. A dolgozók 80 százaléka részesül rendszeret üzemorvosi ellátásban. Az utóbbi időben szemészettel, nőgyógyászattal és rendszeres hallásvizsgálattal bővült az orvosi ellátás. Ez azonban jelenleg csak a vállalati központokra jellemző, a vidéki telephelyek üzemorlalatainál az üzemegészség- vosi ellátására még lényegeügy fejlesztése, az élet- és sen kevesebb gondot fordítamunkakörülmények fokozott nak. A feladat az, hogy « javítása. A tanácskozáson jövőben az üzemorvosi eliáelhangzott beszámoló szerint tásra fordítható összegből a a vállalati erőfeszítések nyo- telephelyek is arányosan rámán jó őz iparág üzemeiben szegüljenek.