Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-10 / 135. szám

I 8 Szombat, 1978. június 10. ao Az emberi életkor határai A Bécsben megrendezett nemzetközi gerontológiai konferencián megállapították: 20—30 év múlva már korántsem számit majd rendkívülinek a százéves életkor. Az egyes korcsoportokat vizsgálva, Henry S. Simms, New York-i professzor megállapította, hogy a halandóság tízéves életkorban a legkisebb: 1200 gyermekből csupán egy hal meg ebben az életkorban. Vizsgálatai alapján egyébként dr. Simms úgy véli. hogy a halálesetek 90 százaléka a betegségekkel szembeni ellenállóképesség öregkori csökkenésének következménye. Közismert, hogy az emberek eltérő életkort érnek meg — még akkor is, ha azonos körülmények között születnek és élik le az éleinket. Egyesek biológiai órája gyorsabban, másoké lassabban jár le. A betegségekkel szembeni velünk született ellenállóképesség az a „fék", umely megakadályozza a biológiai óra túlságosan gyors lejárását. George Buffon francia természettudós a XVIII. század második felében megjelent munkájában ismertette tételét az állatok élettartaménak kiszámítására. Eszerint egy állat normális élettartama ötször-hétszer (átlagban tehát hatszor) olyan hosszú, mint növekedésének Időtartama. Ez a tétel alkalmazható az emberre ls. Minthogy az ember csontjai a 20. életévig, más esetekben akár a 28. életévig is növekedhetnek, az ember normális élettartama 120—ISO év lehet. A. A Bogomolec, a hfres szovjet patológus is 130 éves életkorhatárt állapított meg számításaival századunk elején. Szerinte az ember betegségekkel és szervelváltozásokkal szembeni ellenállóképessége nagyrészt a „lágy vázszerkezettől" függ. Ellentétben az emberi test csontos vázszerkezetétől, a „lágy vázszerkezet" a sejtek szerteágazó hálózata. Egyfajta bevonatként, bélésként vonja be a szervek falait — kívülről es belülről. Ilyen „lágy váz" burkolja vagy vonja be a májat, a lépet, a tüdőt, n csontvelőt és más szerveket. Ha sikerülne a „lágy váz" betegségekkel, az öregedési folyamatokkal szembeni ellenállóképességét megtartani, vagy vegyi eszközökkel esetleg növelni Is. ez megteremtené az alapot a fiatalság, az élet megtartásához. Bogomolec akadémikus és mások Is a „légy váz" alkotórészeiből készült szérummal kezelték magukat — ennek a szérumnak meg kellett volna akadályoznia az öregedést Bogomolec akadémikus 194fi-ban, 65 éves korában meghalt, széruma tehát, amelynek hatását erősen vitatták, nem hosszabbtlotta meg eletét Az emberi fő növekedési periódus és az életkor viszonya nagyjából megfelel a majmokénak. Az elefántok esetében kedvezőtlenebb: a növekedési időszak 12 év, az életkor pedig 37 év. A kutyák viszonyszáma viszont lényegesen kedvezőbb: a növekedési időszak tartama hét hónap, a maximális életkor viszont 34 év. Ha ezt a viszonyszámot az ember esetében is sikerülne elérni, 728 év lehetne az emberi életkor határa. A modern időkben egyébként rendkívül gyors az emberi életkor meghosszabbodása. A római birodalom korában, kétezer évvel ezelőtt született gyermek 23 éves átlagos életkorral számolhatott 1850 körül már mintegy 40 év, manapság pedig 70 év az ember várható élettartama a kultúrállamokban. Csaknem kétezer évet vett igénybe, amíg az ember várható élettartama 23 évről 40 évre nőtt viszont már csak egy évszázad telt el, amíg az élettartamot 40 évről 70 évre sikerült növelni. Orosz erőd Kaliforniában Az amerikai „Vadnyugat" betelepülésének érdekes mozzanatát őrzi a Sun Franciscótól 40 mérföldre északra, szélfújta hegyfokon álló Fort Rosti, azaz a Ross-erőd. Az 1800-as években ez az erőd volt Oroszország legdélibb előretolt állása ÉszakAmerikában, (Alaszka partjait ugyanis legelőször az orosz Gvoszdev, majd Bering és Csirikov fedezte fel, és az egész területet a cári Oroszország birtokolta, amig azután 1867-ben 7 millió dollárért eladták az Egyesült Államoknak.) A XIX. század elején az orosz vadászok Alaszkából jövet gyakran hajóztak délnek, az akkor még Mexikó tulajdonát képező Kalifornia északi partjai felé, a tengeri vidna értékes prémjének nyomában. Fort Rosshan kialakított támaszpontjuk rövidesen fontos mezőgazdasági, halászati és kereskedelmi központ lett, ahonnét az alaszkai orosz településeknek szállítottak téli tartalékot. Az 1840—48-as mexikóiamerikai háborúban a terület az USA birtokába került. Az aranyláz Idején az erődöt, — amely jelentőségét már régen elveszítette — egy meggazdagodott aranyásó vette meg. Ezután egy évszázadon át senki sem törődött vele. A legutóbbi években rendbehozták, restaurálták az erődítményt és főbb építményeit, többek között az ortodox templomokat is. Az erődöt amerikai nemzeti műemléknek nyilvánították. Ólomakkumulátor különleges dugókkal Nehéz lenne összeszámolni, hény autótulajdonosnak okozott már bosszúságot a gyenge, kimerült, vagy rosszul feltöltött akkumulátor. A gépkocsikban — és sok más helyen — használt ólomakkumulátorok „erőnlétét", kapacitását sok tényező befolyásolja. Ezek közül autós szempontból igen jelentős az elektroli tszint. Az a gépkocsi-tulajdonos, aki egy kicsit ls törődik járműve műszaki állapotával, tudja, hogy az akkumulátorba időnként desztillált vizet kell öntenie, méghozzá annyit, hogy a cellákban levő folyadék szintje 10—15 milliméterrel legyen magasabban, mint az elektródalemezek felső széle. De hová tűnik a víz az akkumulátorból? Elpárolog, mondhatftá valaki, de ez csak az egyik ok. A másik: a vizbontás. Az akku töltéséről menet közben a visszáramkapcsolóval egybeépített feszültségszabályozó szerkezet gondoskodik, automatikusan. (A szükséges energiát a dinamó vagy generátor szolgéltatja.) A feszültségszabályzót gyárilag állítják be úgy, hogy a töltőáram nagysága — a gépkocsi átlagos használatát feltételezve — összhangban legyen a beépített akkumulátor kapacitásával. Ha a feszültségszabályozó Á csecsemő hangja hat a tejmirigyre Svéd kutató az anya és csecsemője közötti kapcsolatra vonatkozó érdekes vizsgálatáról számolt be. Azt akarta megfigyelni, hogy a csecsemő hangja kivált-e valamilyen reflexfolyamatot az anya tejmirigyeiben. A kísérlet eredménye szerint igen. Ez arra figyelmeztet: nagyon fontos, hogy a szoptatási Idő alatt ne válasszák el egymástól az anyát és a gyermekét. A Jcutató hangszalagon rögzítette az egészséges csecsemő kiabálását, es délidőben, a szoptatás előtt lejátszotta 54 anyának. A lejátszás előtt és alatt szabályos időközökben mérték az anyák mellfelületének a hőmérsékletét és nagyságát. Míg az ellenőrzésként a kulcscsontgödrökben mért hőmérséklet vóltpzatlan maradt, mindegyik anya mellének emelkedett a hőmérséklete. A mell felületének a nagysága 14 anyánál 30—50 százalékkal, 15-nél pedig több, mint 100 százalékkal nőtt. Csak négy anya mellének a felülete nem növekedett. Á szovjet autóipar fejlődése 90 másodpercenként gördül le egy Moszkvics autó a szerelő pályá ról IS 11 2i Üj vonalú Moszkvics a tervezőasztalon valami miatt elállítódik és megnő a töltőáram, vagy a gépkocsi motorja huzamos ideig a szokásosnál nagyobb fordulaton jár — például több száz kilométeres túra során —, akkor előfordul, hpgy az akkumulátor már nem képes felvenni a többletenergiát, túltöltődik. A túltöltődés egyik legszembetűnőbb következménye pedig az, hogy a fölösleges energia elkezdi bontani az elektrolitban levő vizet, miközben hidrogén és oxigén válik ki az elektródák felületén, apró buborékok . formájában. Rossz, de általános szóhasználattal erre a jelenségre mondják, hogy „felforr" az akkumulátor. A jelenség következményei sokrétűek, a lényeg az, hogy a csökkenő savszinttel rohamosan csökken az akkumulátorból kivehető energia mennyisége. Japán kutatók ezt a jelenséget vizsgálva, rendkívül egyszerű és kézenfekvő megoldást találtak. Ügy okoskodtak, hogy ha a túltöltést, ebből következően a vízbontást nem lehet kiküszöbölni, akkor legalább a keletkező gázokat ne engedjük megszökni. Ehhez csak a cellákat lezáró menetes dugókat kell megváltoztatni. Megszűntették a hagyományos dugókon levő légzőnyílást — ami éppen a felszabaduló gázok elvezetésére szolgál —, ezenkívül a dugókat különleges katalizátoranyaggal töltötték fel. A katalizátor — kémiai folyamatokat elindító, segítő anyag — feladata, hogy a hidrogénből és oxigénből álló gázkeveréket alacsony hőmérsékleten, hőjelenség nélkül újból vízzé „égesse" el. Az ilyen különleges dugókkal ellátott, lezárt akkumulátor celláiban elegendő 5—6 évenként ellenőrizni a savszintet, ellentétben a jelenleg ajánlött 3—4 hetenkénti ellenőrzéssel. További előnye a megoldásnak, hogy a savszintet és a savsűrűséget állandó értéken tartja, lassítva a minden savas akkumulátorban végbemenő hosszú szulfátosodási folyamatot. Ily módon az akkumulátorok élettartama is jelentősen növekedhet. Bár az elmúlt években a szocialista országokban a gépkocsisűrűség — az ezer lakosra Jutó autók száma — ugrásszerűen növekedett, az autóipar hosszú időn át nem tudott lépést tartani a világ autógyártásának a fejlődésével. Ennek egyik oka, hogy Csehszlovákia kivételével egyik szocíalista országnak sem voltak hagyományai a személygépkocsigyártás területén. Másik oka, hogy a háború utáni újjáépítés és a szocialista gazdasági rend alapjainak a megteremtése az anyagi és műszaki erőforrásokat nemzetgazdaság más területeire irányította. E feladatok megoldásához pedig nagy mennyiségű teherautóra volt szükség, így ésszerűbb volt ezt az ágazatot fejleszteni. A személygépkocsik gyártásának a 60-as években megindult fejlődése mind a szocialista, mind a tőkés kooperáció jegyében zajlott. A nemzetközi munkamegosztás bővülése természetesen nem hagyta érintetlenül az autóipart sem, s manapság szinte alig lehet „tiszta" autóról beszélni, azaz a típusok döntő többségében más országok által szállított alkatrészek is megtalálhatók. Az elmúlt években különösen gyors ütemben fejlődött a szovjet személyautógyártás. 1971—75. között a termelés évente több mint 30 százalékkal emelkedett, • a kilencedik ötéves terv utolsó évében több mint egymillió kocsi hagyta el a gyárak szerelőcsarnokait Bővült a választék ia: a középkategóriában új kivitelben gyártják a Volgát, az átlagos kategóriában több változatban készül a Lada, és az „újjászületett" Moszkvics. A Lenini Komszomoi Gyár — itt készülnek a Moszkvicsok — az elmúlt®tervidőszakban megkétszerezte termelését s új, igen korszerű modellt is piacra dobott. A továbbfejlesztett Zaporozsec kiskocsikból is megkétszereződött a termelés, ebből a típusból az elmúlt évben mintegy 140 ezer darab készült A luxuskategóriát a Csajka és a ZIL—114 képviseli, gyártásuk kis sorozatban történik. A szovjet autóipar 1980-ban az előirányzat szerint 2,1—2,2 millió gépkocsit, ebből mintegy 1,4 millió személyautót gyárt majd. A személyautók gyártásának fokozása a jelenlegi ötéves tervben is központi feladat Áföld feltárja titkait Novgorodban, az ősi orosz városban a Moszkvai Egyetem archeológiai expedíciója befejezte munkáját. Az expedíció vezetője, V. L. Janin, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja Ismertette az expedíció munkájának eredményeit: Ez az idény rendkívül termékeny volt. A novgorodi kreml (belső vár) közelében végzett egyik ásatás alkalmával több mint hat méter mélységben megtalálták az egyik legrégibb település maradványait. A X—XI. századbeli rétegben több nyírfakéregre írt okmányt találtak. Ezek közül az egyik roppant nagy tudományos fontosságú. Az arról tanúskodó leletek közül, hogy a XI. század második felében Oroszországban volt írásbeliség, mindeddig kettő számított a legértékesebbnek: a tmutarkáni kő — rákarcolt írásjegyekkel és az Osztromir-evangélium. A novgorodi okmány tartalmát tekintve sokkul jelentősebb a régmúltnak ezeknél a „dokumentumainál". Ebben az okmányban egy gazdag uzsorás feljegyezte az adósok neveit. Érdekes, hogy az okmányban egy sor mindeddig ismeretlen név szerepel — Dobrovlt, Nyegorád, Hrlpán... Az archeológusoknak még sok igen régi használati tárgyat, fémés csontdíszeket, sőt fegyvert is — lándzsahegyeket sikerült a novgorodl földből napfényre hozni. A leletek között van egy valóban egyedülálló dolog — egy jó állapotban fennmaradt guszli (régi orosz népi hangszer) a guszlár kézr jegyével. A történelem csak egy, tíz évszázaddal ezelőtt élt guszlár nevét ismeri. Az „Ének Igor hadáról" alkotásban megénekelt legendás Bojánról van szó. <