Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-10 / 135. szám

|<fl£0 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 'o " > " M S Z M P 68. évfolyam 135. szám 1978. lúnius 10., szombat Ára: 80 fillér G E D VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A közműhálózat és a vízellátás helyzete Ülést tartott a városi tanács Szeged megyei város tanácsa tegnap, pénteken Papp Gyula tanácselnök vezetésével ülésezett. A tanács munkájában részt vett dr. Perjési László, a Csongrád megyei tanács elnöke, Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, dr. Kolláth György, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának munkatársa, Kulcsárné Kiss Piroska, városi népfronttitkár, dr. Berencsi György, a népfront szegedi bizottságának elnöke is. Az ülésteremben ott voltak Szeged országgyűlési képviselői, a meghivott üzemek, vállalatok vezetői. A testület megvitatta és elfogadta a szegedi közműhálózat és vízellátás helyzetéről, a tanács és a Hazafias Népfront kapcsolatáról, a tanácskozási központok tevékenységéről, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat munkájáról szóló beszámolót. A tanács elfogadta az átruházott hatáskörök gyakorlásáról szóló jelentést, majd személyi kérdésekben döntött, s végül interpellációkra került sor. Víz, gáz, telefon töltésen kívüli családi házas vekvő vízigények zavartalan településrészekről. A tanács határozata szerint többek között megfelelő intézkedéseket kell tenni a no- rakielégítésére, az ellátatlan területek helyzetének javításáVélemények, javaslatok A városi élet alapját az határozza meg, hogy milyen a közműhálózat. Nem véletlen, hogy e kérdés napirendi vitájában tizenketten kértek szót. Ez az érdeklődés természetesen annak köszönhető, hogy minden városlakó, tanácstag tudja, hogy a városépítésben csak akkor lehet előrelépni, ha nagy területen kiépítették a vízvezetéket, az elektromos, csatorna-, telefonhálózatot, gázvezetéket. Az építési és közlekedési osztály előterjesztéséből, Tölgyesi Béla osztályvezető szóbeli kiegészítéséből kiderült, hogy a város múltja, öröksége alapvetően meghatározza a fejlesztés ütemét, irányát, lehetőségeit. Az egyik legfontosabb kérdés a város vízellátása. A tömeges lakásépítés, a magasnyomásra átállás miatt növekedett a vízfogyasztás. Különösen 1970-től lehet észrevenni az emelkedést. 1973-ban már tapasztalható volt a vízhiány, és ezért meg kellett gyorsítani a vízműfejlesztést Ennek eredményeként megszűnt a vízhiány. Jellemző a következő adat: a hirtelen jött meleghullám hatására a vízfogyasztás ezen • héten naponta elérte a 65 ezer köbmétert. A vízfogyasztás nemcsak a meleg, hanem egyéb körülmény miatt is növekszik. Ezért szükséges az új víztermelő egységek építése, és a vízművek megvalósításánál több lehetőség közül lehet választani. A legcélszerűbbnek a kombinált víztermelési mód alkalmazása látszik. Az utóbbi öt évben a korábban szabad kifolyásos kutak vízhozama csökkent. Szükségessé vált az V. ötéves tervi fejlesztési koncepció átértékelése s az északi vízmű kivitelezésének mielőbbi beindítása. Az előkészítés megkezdődött A megnövekedett vízfogyasztás maga után vonja, hogy nagyobb területről kell a szennyvizet elvezetni. A jelenlegi csatornahálózat az árvíz után kiépült rendszerre támaszkodik, s a Tisza partjára telepített átemelőn keresztül jut a szennyvíz a folyóba. A Tisza jobb partján az új rendszer kiépítése az 1960-as évek elején kezdődött a rókus—móravárosi főgyűjtővel. A város északi részén másféL év alatt elkészült a rókusi átemelő—Tarján városrész Közötti főgyűjfőcsatorna. A hiányzó szakasz és a szennyvíztisztítótelephez tartozó átemelő építésével megszűnik a jelenlegi helyzet és mód nyílik az élővíz megóvására. A környező területek felszíni vizei Szeged környékén folynak a Tiszába. Ezt a helyzetet rontja az a tény, hogy a peremkerületek szennyvizei csak szikkasztással „vezethetők el". A csapadékvíz-elvezetés sem kis gonddal jár. A magas talajvíz magában hordozza a környezetszennyezés veszélyét Az elmúlt tíz év alatt a vízelvezetésnél elsődleges cél volt a főművek megfelelő állapotának biztosítása, a lakótelepi záportározók rendezése és az eliszaposodott kis tavak letsapolása. Az algyői gázmező lehetővé teszi a jó gázellátást. Ennek az is előfeltétele volt, hogy a régi elavult gázelosztó-hálózatot felújítsak és sok kilométer földgázvezetéket építsenek kL A földgázprogram végrehajtása után 1980ra a gázfogyasztók száma kétszeresére, a felhasznált gázmennyiség pedig közel háromszorosára nő. A villamosenergia-ellátást országos távvezetékrendszerre épülő és a hatvanas években létesített öthalmi úti alallomás biztosítja. A villamosenergia-szolgáltatás megfelelő, de az új lakótelepeken a hálózatot tovább kell bővíteni. 1977-ben befejeződött Szeged táv beszélőrendszerének korszerűsítése. Ekkor helyezték üzembe a 12 ezres kapacitású crossbar automata központot. Az új központ jelenleg 7500 készülék üzemeltetését teszi lehetővé. A nagyarányú fejlesztés ellenére a többi nagyvároshoz képest Szeged helyzete kedvezőtlen. Elmaradt az Odessza és Tarján városrészekben az alközpontok kiépítése. A lakótelepek rohamos épülése, házgyári épületek megjelenése szükségessé tette a távhőszolgáltatást, amely megfelelő, problémát csak a fűtési rendszerek szabályozása jelent. Szeged közművesítése hasonló szintű, mint a többi nagyvárosé — a vízellátás és a csatornázás területén tapasztalható elmaradás. A Belváros, az új lakótelepek és Üj szeged belterületének közművesítettsége mag fokú, nem mondható el ez a csatolt községekről es a kör; E napirendi pont vitájában felszólalt dr. Kutiván Rezső és hangsúlyozta, hogy Szeged vízellátásának javítása érdekében az elmúlt két évtizedben annyit tettek, mint az azt megelőző ötven év alatt. Bors István arról beszélt, hogy a lakosság egyes körzetekben a szeméttel tömi el a csatornákat Az embereknek saját érdekükben is gondosabbnak kell lenni, hiszen a nagy esőzések idején az eltömött csatornákban a víz nem tud lefolyni. Hörömpő József a városfejlesztési termelési és szolgáltatásügyi bizottság véleményét ismertette. Hangsúlyozta, a szennyvízelvezetés gondjait, de elismeréssel nyilatkozott: a korábban ellátatlan területeken milyen jelentős a fejlődés. Felvetette, hogy az újszegedi HoltMaros továbbra is kellemetlen bűzével szennyezi a levegőt és a helyzeten mielőbb változtam kelL Dr. Csatordai Károlyné a tarjáni záportározó építésének folytatását sürgette. Gulyás Antal, a megyei tanács osztályvezetője a közműfejlesztés perspektíváit elemezte. Solymosi Lajos egy korábbi hozzászólóhoz hasonlóan a csatornaeltömés miatt kért szót Lipcsei András a telefonhelyzetről beszélt és hangsúlyozta, milyen nagy gondot okoz az új városrészekben, hogy kevés a nyilvános telefonállomás. Javasolta, egy-egy lakótömbben a lépcsőházakban néhány helyen szereljenek fel nyilvános telefont. Vajda György, a DÉMASZ igazgatója a villamosenergia-termelés helyzetét ismertette. Tízévenként megduplázódik a fogyasztás. Kérte, a vállalatok, üzemek nagyobb gondot fordítsanak, a munkagépekkel ne szakítsák el a kábeleket, ugyanis az üzemzavarok 50 százalékát az ilyen „balesetek" okozzák. Forgó András hangsúlyozta, Szeged egyes külterületein a közvilágítás nem megfelelő. Dr. Varga János, a DÉGÁZ igazgatója arról szólt, hogy évente 28—30 millió forintot fordítanak a gázhálózat fejlesztésére és 15—20 kilométer gázvezetéket építenek ki. Savanya Miklós a hattyastelepi közművesített helyzetről szólt. Dr. Ördögh Piroska azt hangsúlyozta, hogy minden területen egyenletesen fejlődjön a gázszolgáltatás. A felvetett kérdésekre Tölgyesi Béla válaszolt, majd Papp Gyula foglalta össze a vitát. Együttműködés A tanács és a népfront városi bizottsága közötti együttműködés több évre tekint vissza. A közös munka elősegítette a szocialista demokratizmus szélesítését, a népfront közjogi funkcióinak érvényesülését, a tanács lakossági kapcsolatainak elmélyítését, az állampolgárok széles körének közéletbe kapcsolását, a várospolitikai célkitűzések teljesítését A tanács és a népfront együttműködése nagyon sok területre kiterjed. Külön hangsúlyt kap az együttműködésben, a nő-, az ifjúságpolitika, az idős egyedülálló emberek segítése, a törvénytervezetek társadalmi vitáinak megszervezése, a törvények ismertetése, hogy csak a legfontosabb területeket emh'tsük. A városi tanács köszönetét és elismerését fejezte ki lakóterületi párt- és népfrontszerveknek, a tanácskozási központok eredményes működtetéséért. Mint köztudott, huszonkét tanácskozási központ van Szegeden és a megalakulás, 1974 óta jól betöltötte szerepét, a lakóterület kedvelt várospolitikai fórumává vált. A második napirend vitájában dr. Bereczki Tibor 1. kerületi népfronttitkár a tanácskozási központok jelentőségét elemezte, Deák Ágnes, a népfront városi alelnöke arról beszélt, hogy ez a fórum a tudatformálásnak is fontos helye. Török József, a szegedi pártbizottság első titkára elismeréssel szólt a népfrontaktivisták és tanácstagok közös munkájáról. Hangsúlyozta, hogy a tanácskozási központok fontos politikai fórumokká váltak és egyre több ember kapcsolódik be a város-. politikába, a közéletbe. A közös cselekvés hozzájárul ahhoz, hogy a városlakók közérzete jobb legyen és így az emberek jobban ragaszkodnak szűkebb pátriájukhoz, többet tesznek azért. Nyilasi Péter, a területi párt- és népfrontszervek aktivistáinak munkáját dicsérte, Baráth József a tájékozódás szükségességét elemezte, Kulcsárné Kiss •Piroska azt a minőségi változást világította meg, ami az együttműködésben bekövetkezett Frányó József a szocialista demokrácia szélesítésé kapcsán javasolta, hogy esetenként a tanácstagi beszámolókat üzemekben rendezzék meg. A felvetésekre dr. Csikós Ferenc, szegedi vb-titkár válaszolt. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat tevékenységét Polák Zoltán igazgató ismertette, majd a napirend vitájában Nagy István a fűszerpaprika termesztéséről beszélt. Interpellációk A városi tanács Réti Csabáné dr.-1, az I. kerületi hivatal megbízott elnökét június 15-i hatállyal a kereskedelmi osztály vezetőjének megüresedett helyére nevezte ki. A testület elfogadta az 51-es körzet tanácstagjának, Deszpotov Tivadar lemondását, tanácstagi tisztségét megüresedettnek nyilvánította. Nagy István (57-es körzet), Oroszi László, Nagy István (78-as körzet), dr. Kutiván Rezső írásban benyújtott in£ terpellációjára válaszoltak az illetékes szakigazgatási szervek vezetői. Szóban interpellált dr. Czene Mihály, Forgó András, Hörömpő József, Császár István, Baráth Józset, j Építők kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Építő- és Famunkások Szakmai Szakszervezeti Szövetséggé alakulásának 75. évfordulója alkalmából kitüntetésekkel fejezte ki elismerését eredményes munkájukért az építő- és famunkás szakszervezeti mozgalom veteránjainak és aktivistáinak. A kitüntetéseket pénteken a Parlament Munkácsy-termében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Az ünnepségen megjelent Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Németh Károly, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. Ábrahám Kálmán építésügyi -és városfejlesztési miniszter, Gyöngyösi István, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Az Elnöki Tanács eredményes munkájuk elismeréseként a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta Králl Imre nyugdíjas ácsnak és Németh Ferenc nyugdíjai vállalati előadónak, A Munka Érdemrend arany fokozatát Kapta Csongrád megyében Qjáh Mihály, Csongrád városának nyugdíjas tanácselnöké* bronz fokozatát Lázár Mihályné, a Finomkerámiaipari Művek Alföldi Porcelángyárának betanított munkása és Sipka Imre, a DÉLÉP üzemigazgatója. * Az Építő- és Famunkás Szakszervezeti Szövetségek megalakulásának 75. évfordulója alkalmából pénteken a Metró klubban Gyöngyösi István, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára kitüntette a szakszervezeti mozgalom veteránjait, aktivistáit Az ünnepségen részt vett Brutyó János, az. MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke és Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter. Áldozatos munkájuk elismeréseként 82-en kapták meg a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany, 79-en az ezüst fokozatát, s 110-en az Építőipar és a Könnyűipar Kiváló Dolgozója jelvényt Holnap Építők napi ünnepség Szegeden Győrt Imre mond beszédet A Délmagyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat, a Szegedi Tervező Vállalat és a Csongrád megyei tanácsi Tervező Vállalat közösen rendezi még az idei építők napját a DÉLÉP újszegedi sporttelepén. A hagyományos építők napi ünnepséget vasárnap már korareggel a sportbarátok és horgászok nyitják három órán át tartó versennyel. Az éPÍtőmunkásokat reggel héttől tízig autóbuszok szállítják a Szőregi úti sporttelepre, ahol barátságos sportmérkőzésekben bővelkedő program várja az ünneplőket, majd térzene szórakoztatja az érkezőket. Délelőtt tíz órakor lesz a nagygyűlés, amelynek szónoka Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának t?W kára. Az építők napi ünnepségen emlékeznek meg a MÉMOSZ megalakulásának 75. évfordulójáról is, s a munkában élenjáró dolgozóknak kitüntetéseket, jutalmakai adnak át. Az ünnepi beszéd után tornabemutatót tartanak, és folytatják a barátságos sportmérkőzéseket. A gyermekekre is gondoltak a rendezők, ebéd után csónakázás, bábszínházi előadás szórakoztatja a legifjabbakat. Egész délután szórakoztató zene, diszkóműsor, kulturális rendezvények teszik változatossá a hangulatot. Este tábortüzet gyújtanak, majd nyolc órakor tűzijátékban gyönyörködhetnek a résztvevők. és természetesen t város lakossága is. Épül Budapesten, a Jászai Mari téri, valamint a Frankéi Leó úti gyalogos-aluljáró. Szerelik az alaplemez vasszerkezetét és szigetelik az aluljáró födémszerkezetét. Harminc vállalat összehangolt munkája szükséges ahhoz, hogy november végére befejeződjön a Margit-híd százkilencvenmillió forint értékű felújító munkája. Képünkön: a Frankéi Leó úti aluljáró vasszerkezetének szerelése