Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-06 / 131. szám

4 Kedd, 1978. ilínius 8. Szombaton is...L "atok Nem igaz ám, hogy ebben az országban szombaton már senki sem dolgozik. íme, a bizonyság. B.-nek szombaton vidéki, délelőtti tárgyalásra kellett utaznia, elindult hát reggel, bízva abban, hogy a negyven­hetes úton csak nem lesz tán csúcsforgalom. Már Aigyő­nél rájött a tévedésére: soha ennyi Tátra, IFA, GAZ, meg pótkocsis vontató... Hová megy ez a sok teherautó? Naná, dolgozni — így beszélgetett magában, ahogy Székkutasnál is egymás után húztak el mellette a szembejövő nagy­kocsik. A kő egy kék óriás után vágódott fel, s a május végi napsütésben egyetlen vérfagyasztó pillanat alatt jégvirá­got festett B. elé a szélvédő üvegre. Na, csókol óm. adjunk munkát a biztositónak is — nézett a teherautó után, ami­kor az út szelére húzódva megállt. S mert 6 is úgy vélte, tévedés azt hinni, hogy ebben az országban senki sem dolgozik szombaton, bizakodva ka­nyarodott be az orosházi AFIT-szerviz kapuján. „Csak az­lán legyen raktáron szélvédő üveg" — küldte utána a jó­kívánságot a portás néni. Volt „Csak két aprócska akadályt kell még elhárítanunk, hogy tudniilik nincs bent a raktá­ros, meg a kulcsa, s ha kulcs lenne is, nincs aki helyére tegye az új üveget Mert, tetszik tudni, szombat van..." Egy órát várt, mire a várostól jó pár kilométerre lakó raktárostól kocsival elhozták a kulcsot. Közben ráérő em­ber is akadt, aki — szombat ide, vagy oda — dolgozni akart mert ne mondja senki, hogy ebben az országban azom hatonként... Na, akkor menjünk a raktárba — s már indult is a fittre, munkára, s szolgálatra kész műszakvezető. B. a nyomában. Tíz perc sem telt el, s már vadonatúj szélvé­dőn át szemlélte az országút aszfaltkigyóját. Csak egyet nem értett. Miért kellett neki több mint egy órát várnia kulcsra, üvegre, amikor a szélvédőt egy nagy, lezáratlan ládából vették ki — a raktár előtti folyosón? Talán, hogy bizonyítsák: ebben az országban szombaton sem..., pontosabban szombaton is nagy a felhajtás, ha az ügyfél érdekéről van szó. P.K. Lengyelországról A 34 millió lakosú Lengyel­ország — területét és lakosai­nak számát tekintve — ma a hetedik helyen áll Európa or­szágai között. Az ország min­den négyzetkilométernyi terü­letére 108 lakos jut. A 34 mil­lióból 400 polgár 100 éven fe­lüli. Az ország egységes nemzeti állam. Mindössze 450 000 más nemzetiségű lakja, főleg uk­ránok és belorusszok. • Varsót iskola- és egyetem­városnak szokták nevezni. A többi nagyvárosban is sok kö­zép- és felsőoktatási intéz­mény van. A diákok 47 szá­zaléka nő. Lengyelország a háború előtt agrárország volt. Azóta jelentős ipari agrárállammá fejlődött. Több termelési ág­ban Európa vezető országai közé tartozik, így például a fémmegmunkáló szerszámgé­pek gyártásában, cementgyár­tásban, tv-készülékek, vasúti vagonok készítésében. Szépen fejlődik a mezőgazdaság is. Az iparosodás ütemére jel­lemző adat, hogy míg a vilá­gon az ipari termelés 1950 és 1970 között 6,6 százalékkal fejlődött, Lengyelországban ez 10,3 százalék volt. A fogyasztók érdekében A tejről és a tejtermékekről Több kérdésre nem szüle­tett megnyugtató válasz. Ügy Miért szivárognak és miért már készülnek az új ládatí- kítsanak konténeres „üzem­sárosak a tejes zacskók? Mi- pusok, amelyek két és fél re", kor lesz végre konténeresít- centivel magasabbak a je­ve a tejszállítás? Miért lenlag használatosaknál. romlott a göcseji sajt minő- A kérdést föltevők közül tűnik, lassan örökzöld témá­sége? Miért nincs több ult- valaki megjegyezte: a ke- vá válik az árudák szűkös rapasztőrözött tej, s miért reskedelem teljesen kiszól- hűtőtere. Ebben az ügyben nem lehet a szállítás előtt gáltatottja a tejiparnak. Ha még senki nem ötölt ki ké­24 órával módosítani a sajt- nem jön a kért áru, a bolt- zenfekvő megoldást. Sok üz­rendeléseket? 'vezető mást nem tehet, mint letvezető kérte, hogy legyen Ilyen és ehhez hasonló ismét leadja a megrendelést naponta háromszori szállítás, kérdések, észrevételek hang- és vár tovább. Hogy az ed- A felelet: a gépkocsik száma zottak el a napokban a digi gyakorlat valóban hely- adott, a járművek a part­Csongrád megyei Tejipari telein volt, azt bizonyítja az ner szállítóvállalat tulajdo­Vállalat központjában meg- új szállítási szerződés, nai. Ha mégis sikerül új au­rendezett fórumon, amelyen melynek értelmében kötbé- tót munkába állítani, hóna­a vállalat szakemberei vá- rezhető lesz a tejipari válla­laszoltak a meghívott bolt' vezetők és az ÉLIKER kép- át ezt a problémát, hogy bi­viselői által fölvetett prob- zonyce helyettesítő pókig nem találnak rá so­lat. (Ez idáig úgy hidalták fórt. A fórum résztvevőd meg­á™4 tudták, az az állítás valót­me8" lan, hogy kizárólag Szege­küld tek az eredetileg nem rendelt helyett.) den van „szivárgós tej" HÁZASSÁG L kerület Szeged: Bátor József és Ku­rucz Katalin. Tóth István és Ki­rály Zsuzsanna, Karaj ka László es Szekeres Margit. Olajos Mi­hály ós Kedenczkl Erzsébet, T6­loés József ós Hairkiai Ilona Juli­anna, Kovács István és Piaragl Edit. Rigó ZOltán és Palatínus ibolya Emília, Dudás Lajos és Lázár Margit, Horváth Gábor és Naaty Gizella, Hegedűs István Jó- pr-^viminaif /aaf és Bársony Anikó Katalin Családi események Gabriella Polgár Magdolnának Jenő. K6­böl Sándor Józsefnek és Kasza Mária Arankának Sándor Kál­mán, Köböl Sándor Józsefnek és Kasza Mária Arankának Zsolt András, Rabi Mihálynak és Buk­nicz Etelkának Mihály, Ottlik István Jánosnak és Szurgemt Ju­dit Teréziának Balázs Sándor, Németh Ferencnek és Szabó Má­riának Mónika, Csitri Gyulának és Kovács Ilonának Zsuzsanna, Anett Dklogh Lászlónak és Márki An Caúrt István és Kanté Rozália Sióidnak Be^lx Gizella, Tímár Attila Ute Magaoinanaik mátrix Nagy Istvánnak és Oláh Mária MjkUta. Engi Jánosnak és Császár Honának Mónika, Móniika, Molnár Imre Lászlónak és Kar- HfSyközi - Klárának Róbert, Gyuris Fe­t^L^f^s^Sr4*1 Ő^T*8 dos Veronikának Gabriella ^^ . „y'f1 Kovács Na,gy lmjait szögi Rozállá- _ fUSl t. J-Uhteara«><". B?™ nak Imre, dr. MataJsS Pál Lm­Cwta és Laza Elza, Nagy Zol- rén<sk & Berecz Magda Évé- ^ Dudás Erikának Lajos, Ián es Kurunczi Csilla, Méreg —a, Márk Kádár Hóbortnak és Szeles Lajosnak és Kutas Bar­ürtvan János és Szántó Edit, Kovács Ágnesnek Róbert Ltm- l>áta Piroskának Barnabás nevű Zóny István János ós László Jo- P„' Mártának gyermekük született. Ián házasságm^kötlHtek. ^iJJSE***^ Szeged: Makai Zoltán és Süli °Ctt' In kerület Éva. Györffy Imre és Hlrte Ilo- Szeged: Ba'ráth Antalinak és na Erzsébet, Bálint László Fe- vér Ilonának ZOUán Gvflrsv Szűcs Pál, Hoftner Ferencné ranc es Baráth Ilona Eva, Gál (-„.wn Latosnak és AcHm Gombos Márta, Bencsik Sándor, István és Dobó Mária Ildikó, Márta Katalinnak Gabriella Simon Mihály. Takács Istvánné Schüszlcr József és Fodor Ma- m"„HÍ,, Trtssefnek és Lévav Dóczi Rozália, Szeles-Juhász Já­UJd, Kártár-Német István és Du- Mártának aSSrQéna • Rádal nosné Molnár Etelka, Házy Irón, das Mária h^sságot kötóttek. ™ <2 Ördög Rozáliának , Róbert. Zódi Antalnak és Szak­. 1üenUet mjetszter Mária Rozáliának Zita, . „ Szeged: Vér László Istvánnak Swibadl LstvAnnak és Kovács meghalt, es Bakos Rozáliának Anita Ró- Zsuzsannának Balázs István, Pál ^^m renonek és Slabó Katalinnak HALALOZAS I. kerület Szeged: Lengyel Sándor. Ara­di Lm.re, Beszédes Tímea Ilona, né Bárányi Ilona. Berkó János, Bapp istvánné Ábrahám Ilona n. kerület ^ ^ Szeged: Fejős János né Feny­Rora Honának Rózsa, Háttanrs bet^ó'áiüíak^Akos "Erdélyi Isi- 'v"esl An"»a, Makra Gyuláné Czd­Ferencnele és Szalma Honának vAnmaik és Gyoval 'Máriának T<- Tok Mária, Dóka Imre, Makra zsa. Sisák Istvánnak és Deák Györgynek és Dévényi Erzsé­Róbert, Kovács András Pálnak Erdei Bélának és Bakó J^lanna, Nagy Imre, Gémes Eszter: Mindig es JÓJárt Erzsobetnek Krisztina, Viktórián «k KrisztiAn. Csáki Fe- Lászlóné Pelikán Margit, Erdélyi Fülöp Józsefnek és Márkó Ju- rorte^ és Basa Katalinnak Zoi- Aratrés, Szabó Mihály meghalt. Hannának András, Gallai Zol- ^ Krisztián. Tóth Imrének és „ ,, tannak és Gyuris Sárának Ag- LudViR Erzsébetnek Gábor Imre. Szeged: Brndt Pótomé Prutnkl nes, Takács Józsefnek és Szz- ráa^sl Györgynek és Daka Ju- MArta. Botzóki János. Kovács ícely Márta Rózának Gábor, Bús dltnak Gvöray Ábrahám István- Gajoané Burkus Erzsébet, Lónárt lajos Ferencnek és Hajdú Aram- ,.s Monostodl Editnek Edit Józsefné Michelbach Vilma, dr. kának Csaba Zoltán, Zombori Iild,llkó, Kővágó Jánosnak és £amm Rezsó, Farkas Andnásné Jánosnak és Szellő Zsuzsanna Kon.kótv Erzsébetnek Csaba, Bóka Rozála, Borossebesi Zsolt. Rozáliának János Oszkár, Jánlk NaRv Lászlónak és Badényi Ilo- Deák István. Hámza Jánosné Ben-jáindinnak és Szappanos Juli- „a^K Danlella Ágota, dr. Sipos Varga Erzsébet. Kolompár Ist­.unnának Eva, Bnyijig István páternek és Berényi Zsuzsanná- ván, Gulyás Erzsébet, Csórt Má­ICálim;«nnBk és Nagy Erzsébet- An-ua Kecskeméti József- ty4s- 041 Jozsef Andrásne Med­nek Erika Erzsébet. Börcsbk Er- , . . ' vegy S3™'" Julianna. Szabó nónék es Takács üonának Ro- ^ Antai Arankának Non- Antal, Schranz Gusztávné Szá­nért, Somogyi Gyulának és Bori bert, Péterffy Jenó Jánosnak és káli Mária Ida meghalt, bol. Valériának Times, Lajos ^^^m Balázsnak és Görög Eszternek Zsolt, Slrlán Gábornak és Sze­keres Mária Juditnak Zsolt, Ju­hász Árpádnak és Nagy Julian­na Eszternek Árpád Péter, Hal­most Péternek és Kiss Magdol­nának Péter, Rácz Tibor Ferenc­nek es Fekete Gizellának Tibor, Korom Istvánnak és Páva Má­rtanak Tibor Zsolt, Balogh Ist­ván Károlynak és Bábel Honá­nak Krisztián Imre. Naigy Antal Jánosnak es Bús Anna Magdol­nának Gábor, Lödi Istvánnak és Tóth Gizellának Anett, Rostás Sándornak és Rostás Gyöngyi­nek Sándor László, Szűcs Ist­ván Lajosnak és Cteglédi Ró­zának Veronika. Daróczl Lász­lónak és Csanádi Ibolyának László, Dávid Györgynek és Gá­osik Matild Juliannának Szil­via Márta. Kucsora ' Sándor Ist­vánnak es Baranyl Magdolná­nak Katiaililn Hkltt.. Balázs József Árpádnak és Kádár Gizellának Dán el. Módira Imrének és Me­leg M v'Arvak Attila, Majoros Já­1KUS QvthnMk és Blczótk Edlt­nek Jrinos. Oroszt Istvánnak és Nagy Erzsébet Klárának Anita. Csi ar Bcldnak fes Tánczos Má­riáink Arrtkó, Raffael Istvámnak .xs Fánkon Rozáliának Izabella, Csaba Lajosnak és Győri Mária MágdoMawk MaMMns. dr. Sü­megi Jánoanak és dr. Went Mó­iia Eorvlnak Zsólt. Halász Já­nosnmk és Oyuráczikl Klárának Kataitn Judit, Kaiméin Jánosnak es Orodjn Etelkának János At­t.«a, Eporjcsy Twm.;i.s-nak és dr. Kovács Eva Ágnesnek Rita Ág­nes. Fenyvest Gábor Jenőinek és Tóth Pál Beának Viktor Gábor. Zsuppán Sandornak és Murza l.eirnkic Gizellának Sándor Ádám. Moczó .lózseúiek es Fenyves Margit Gizellának Judit, Hor­váth Jórselnek os Muzslai Má­ria Magdolnának Henrietta, dr. MoWkár Gábornak és dr. Hor­vát.h Véiónlkánaik Szilvia Vera. lémákra. Kétségtelen, hogy könnyű a dolga a tejipari vállalatnak — már ami a város tej- és tejtermékszük- metlen szagot árasztanak né- tasakok. Ennek oka, hogy a ségletének kielégítését illeti, hol, mert nincsenek kimos­Nemcsak a gyártó, hanem va. Szó esett ezek tisztántar- gépsor eleve kétszázalékos egyben a nagykereskedelmi tásáról is. Ebben az évben hibával dolgozik. Ezen csak vállalat szerepét is kényte- új ládamosó érkezik a sze- utólagos ellenőrzéssel tud­len betölteni, mivel Szege- gedi üzemegységbe, a megle- nak segíteni. Egyöntetű volt den főleg napi cikkek (tej, vőhöz pedig végre sikerült az a vélemény, hogy tovább tejföl, túró stb.) feldolgozó- alkatrészeket szerezni. Terv- kell javítani a tejipari vál­sa folyik. Répcelaktói Máté- be vették — néhány na- lalat és az üzletek szocia­szalkáig az ország szinte gyobb boltban, ahol erre lista brigádjainak együttmű­valaimennyi „tej gyárával" hely is van — egy-egy szak- ködését. városi pult beállítását, amely a Bárki tapasztalhatja, hogy szakemberek elismerték, va­a tejes ládák milyen kelle- lóban csöpögnek a műanyag tasakok. Ennek oka, hogy a tejes zacskókat gyártó NDK­A fórum kapcsolatban áll a üzem: tizenhárom különböző , hemutatásá- uu „ helyről szerzi be az áruféle- teljes választék bemutatasa bizonyult eredményesnek tapasztalatok ségek sokaságát. Meglehető- ra szolgálna. A göcseji sajt cseréjében, de jő lenne, ha sen nehéz összehangolni Ily minőségének romlását jelez- hasznát minél előbb a har­Rózsa Imre ily minőségének romlását jelez­módon a kereskedelem igé- nj fogják a Borsod megyei madik fél, a vevő is érezné SókapactSr'^dt Vállalatnak s lehe- mindennapi bevásárlásai só­sul közrejátszik a gondok toseg van ra, hogy kísérlet- ,-án. szaporodásában a sziíllitó- képpen egy gépkocsit átala­apparátus véges teljesítőké­pessége, a korlátozott raktá­rozási lehtőségek, és nem utolsósorban a hűtőpultok egyre inkább szűkösnek bi­zonyuló mivolta. Enyhítve a halmozódó bajokon, július 1-től „számítógépes árukd­írási rendszerre" tér át a tejipari vállalat. Gyorsul, gördülékenyebbé válik a be­érkező megrendelések fel­dolgozása, s remélhetőleg teljesítése is. Nem árt tudni, hogy minden liter tejre ko­moly állami dotáció esik. Gyorsan romlandó termé­kekről lévén szó, megfontolt rendelésre és pontos szállí­tásra van tehát szükség. Sok panasz érkezett — nem jogtalanul — a tejes zacskók tisztátlanságára. A szállítás folyamán a földön végighúzott, majd egymásra pakolt ládák alja szennyezi be ugyanis a műanyag tasa­kokat. Kisebb üzletekben idő se jut rá, de ember se na­gyon akad, aki sorra meg­törölgetné azokat. Erre a gondra hamarosan lesz meg­oldás : Kiskunfélegyházán Sárgaság ellen — kék fény Egy sikeres találmány A Medicolux B készülékkel zakban 560 gyógyító kék fényt a csehszlovák orvosok már sugárzó készülék működik, több mint 10 000 gyereket Segítségükkei a csehszlovák gyógyítottak ki az újszülött- egészségügy több mint 20 000 kori sárgaságból. félliteres vérkonzervet hasz­Az újszülötteknek csaknem nálhatott más célra, s sok egyharmada kap sárgaságot, esetben gyermekéletek meg­Sok esetben csak vérátöm- mentésére. A koraszülötteknél lesztéssel lehet megmenteni néha nem segít a vérátöm­őket. Az új műszer haszná- lesztés sem, de a kék fénnyel lata azonban — a plzeni egye- megmenthetők, temi kórház mérnök—orvos 1977 végén a plzeni orvosok kollektívájának találmánya — találmánya a nyugat-német­szükségtelenné teszi a vér- országi Nürnbergben bronz cserét. érmet nyert a nemzetközi ta­A kék fénnyel való gyógyí- lálmányok kiállításán, az tás, melyet speciális lámpa IENA-n. Külföldi egészség­sugároz, általában 47 órát ügyi szakemberek is érdek­vesz igénybe. Hasonló külföl- lödnek a készülék iránt, el­di berendezések legalább két- sősorban az NDK, amely a szer ennyi időt igényelnek, legközelebbi időben szeretné Ma már a csehszlovák kórhá- importálni. 43. Ételnek született két gyermeke, ő aztán ezáltal kimentette magát a dolog alól, elpittyegett ve­lük. Hanem anyósom, Etel férje, meg az elvált asszonynak volt egy süldő lánya, meg én, a do­log súlya ránk hárult. El lehet gondolni, még a disznóetetés is a miénk volt. A reggeli készítésbe segített be valamelyik asszony. Vagy fűtött, vagy készítette az étket. Leginkább ezek jártak: tepsibe krumpli, kolbász, hurka vagy oldalas rá. böjtben olajjal. Hajában krumpli, abált szalon­nával, böjtben érett túróval. Savanyú, pörkölt káposzta, oldalassal, szalonna. Tejespite. Kuko­ricalisztből poroja, málé, költ görhe. Böjtben fél nap is sütöttük láng előtt a ciberét, elnyúj­tottuk vékonyra, nyújtogatóra tekerve, leguri­tottuk a tüzes kemence fenekére, ott megpirult, azután összetördeltük, nagy, tehér zacskóba rak­tuk. (A ciberét laskának is hívják.) Tejes leve­sekbe príma volt, de szárazon is lehetett csinál­ni, mákkal, túróval, grízzel. Minden szombaton délután a kalács, lepény, mákos, kisült. Másfajta süteményt nem ismertek. Az étkezésnél is voltak szokások, mindenki­nek megvolt a maga helye. En az asztal végén ültem, anyósom megmondta: — Asszonyok 1 Az. öreg úr (így hívta az urát. játok neki. Etel rá se rántott, szedte-vette, amit szeme-szája megkívánt. Az urának meg a két gyermekének, meg magának. Én akarattal min­dig utoljára szedtem. Nagyon sokszor csak a lá­ba, vagy a feje, vagy az sem jutott nekem. Anyósom Etel garázdaságát is látta, meg az én visszahúzódásom is. Egyszer azt mondja: — Eszter! Ide ülsz mellém! Té, aki legtöbbet dolgozó az ételökke, a jobbik falatokbú jut is neköd, mög nem is. Majd én szödök neköd! Ne­köd is jár a részed! Attól kezdve mellette ültem, ő szedett nekem is. Mi ősszel már soha nem aludtuk meg a haj­nalt. Hetente kétszer mentünk piacra. Szegedre. Éjfélkor'ei kellett indulni, mert egész Kettősha­tárig homokúton mentünk. A kövön olyan ret­tegés volt a menés, hogy mindig élet-halál közt voltunk. A jó két lovat még feszítőzablával is alig lehetett megfogni. Miska erős legény volt, ő volt a lógondozó. meg a hajtó is, de mikor sá­toros, lebegős autó jött nekifeszítette a lábát a kis saroglyának, úgy fogta őket. Akkor meg majd az ölünkbe ültek. Mindig előre kellett a szemnek lenni, hogy árok nélkül hol tud a föl­dekbe lefordulni, ha valami „ördögszekér" jön. A piacra járó én voltam, mert én voltam az öregebb menyecske. Mikor hazaértünk, már ket­ten is álltak kétfelől a lovaknál. Szedték le a batyut Apósom kiadta: ha a kocsi valahunnan hazaért, még ha a rántást kavaritok is, tögyétek fére, mönnyetök a kocsi előbe, mer nem tugy­gyátok, nem érte-é űket valami baj? Én szépen beszámoltam mindennel, mit hogy adtam, miért mennyit kaptam, és a pénzt anyósomnak oda­adtam. Mert olyan beosztás voit nálunk, a nagy­jószág, a búza felese, a hízó apósom kasszájába ment meg a káposzta ára is. Akkoriban nagy cikk volt. Anyósomnak meg a tejhaszon, barom­amikor nem haragudott rá), a baromfinak a Gai"'üülwieUü szárnyát szereti, azon legyetek, hogy azt hagy- fi, meg a többi encsöm-bencsöm sallangok. Etel fellázadt hogy ó is dolgozik, őrá semmi sincs bízva, csak a „ficértöst" küldik a piacra. Az ura is fellátott, anyósom, mondhatni, ezt a fiát szerette legjobban. Következő piacba elküld­ték őket, az ura volt a kocsis. Mikor hazaértek, Etel kivágta a bukszát az asztalra, de se bű, se bá, egy szót sem magyarázott, mit hogy adott Miért mennyit kapott? Ez pedig fontos volt mert a következő piachoz úgy lehetett alkal­mazkodni. De még ez sem lett volna baj, ha­nem a buksza majdnem üres volt Ezzel be is fejezte a piacra járást. Engem küldtek adót, biztosítást porciót jár­latcsináltatást és a befizetéseket intézni. Még a saját gyermekük sem intézett el olyan pontosan mindent, mint én. Meg én minden fillért vissza­adtam nekik. Mi volt még a hajnali munka? Paradicsomfő­zés, lekvárfőzés. Éjfélig fejtettük, akkor feltet­tük rézüstbe, reggelre kifőtt egy üsttel, kezein­ket mind lefortyogtatta. Amikor felfedezték a csuklós kanalat, azután már veszély nélkül ka­vartuk. A csuklós kanál olyan volt, mintha deré­kon el lett volna törve, ott olyan állapotban ösz­sze volt csapolva, jó távol állhattunk az üsttől, úgy kavartuk. A mosás is fél éjjel történt. Első léből reggel­re kimostunk. A marhaistállóban mostunk, azért mégis estére végeztünk a mosással. El le­het .gondolni, hat felnőtt férfi, négy asszony, há­rom gyermek. A férfiaknál két szél korcos ga­tya. hosszú ujjú, takácsszövésű ingek, a nőknek is. Nagyon nehéz mosása volt, az volt a szeren­csénk, hogy jó sziksólúgot tudtunk önteni. Volt különbség a mosóruhák közt is. Amelyik férfi trehány volt, annak sokkal nehezebb volt a fe­hérneműjét kimosni. (FolytatjukJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom