Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-30 / 152. szám

Pintek, 1978. június 30. 5 Pármai dómszínház Kell, a levegő egedi szegedi mintára Az európai fesztiválok képviselőinek kongresszusa A pármai Verdi Fesztivál- kok történetéről beszélt, kütársaság meghívására Június lönös tekintettel a Verdi-re22—25. között Olaszországban pertoarra, szólt a szegedi sza.íárt Horváth Mihály, a Szegedi Szabadtéri Játékok Igazgatója. A Verdi szülőfalujának közelében levő város először rendezett nemzetközi kongresszust azzal a céllal, magyarországi hogy előkészítsenek egy nagy- progrumokról. szabású Verdi-fesztivált, s a badtérl háború előtti és utá nt korszakairól, közművelődési és művészi feladutairól, valamint a szegedi nyári Ja: tékok hatásáru létrejött más társulat Otelló előadásán mint címszereplő. Rendkívül meleg szavakkal emlékezett a szegedi közönségre, dicsérte a magyarországi zenekultúra magas színvonalát. Mint kiderült, a pármai Dóm téren a szegedihez nagyrészt haszabadtéri sonló körülmények között terveznek szabadtéri játékokat, körülbelül ötezres néző— Kellemes meglepetéssel^ lehetőségekhez képest tartós- konstatálhattam — emlékezik térrel, s minthogy u környesú, folyamatossá is tegyék, vissza a pármai napokra zet hasonló, érthető, hu szoEppen ezért vendégül látták HorVáth Mihály hogy kül- rosabbá szeretnék fűzni a szinte valamennyi jelentős földön Jóval többet tudnak a kapcsolataikat velünk. Tito európai nyári fesztivál veze- szegedi játékokról, semmint Del Bianco esetleg mar nyálŐJét, Intendánsát, képviselő- gondolnánk. Nemcsak a küjét, akik érdekes módon ezúttal először egymással ls, pasztalatalkat, egymást művészeti, szervezé si és egyéb jellegzetességeikron ellátogat hozzánk, kiváltképpen a technikai megoldások, a közönségszervezés lönböző fesztiválok képvlsetalálkozhuttak lől. de a kritikusok, sőt a kicserélve ta- művészek ls, akik között pél- érdekli. A konferencia végén tájékoztatva dául Giulietta Simlonato és meglátogatták a résztvevők a Aldo Prottl a korszerű Verdi- nagyhírű pármai Farnese Interpretációról tartottak elő- színházat, Toscanininek azóta ről. A különböző napirendi adást. Szeged Iránt érdeklő- múzeummá berendezett szüpontoknak megfelelően a házigazdák Ismertették a Verdi Fesztlváltársasúg céljait, feldött Jó néhány külföldi kritikus, sőt a Verdi Fesztlvállőházét, s természetesen elkalauzoltak bennünket Rontársaság főtitkára különleges colé-Verdibe, a maestro szüadatút, előadások hangzottak rokonszenvével tüntetett ki, lőhelyére, illetve el az olasz operatársulatok melynek magyarázuta nem működéséről és természetesen utolsósorban az, hogy Tito Del Bíancónak hívják, s évekkel ezelőtt föllépett a szegedi dómszinpadon, a bolognai a külföldiek is beszámoltak rövid előadásokkal. Így Horváth Mihály a szegedi jatéa Santa Agathán levő egykori birtokára meg a busettói Verdiszínházba. N.I. Kandidátusok, doktorok A Valóság cikk• egy népszerű vitában A tudományos minősítések rendszerének betegségeiről szor kitüntetésnek használják publikációs fórumokon a közelmúltban egyszerre pattant ki hosszabb közéleti tevékenytöbb diagnózis. A felismerésekben sok rokonság van. A ségért, kiváló tudományos Magyar Tudomány, természetéből fakadóan, szakmai és né- szervező munkáért, Jó kollekmiképpen belterjes körben szellőztette, az Elet és Irodalom tívákat összetartó menedzseri — Faragó Vilmos főszerkesztő-helyettes szavaival szólva — feladatokért stb. „kivitte az utcára" (a vitát Tamás Ervin cikke nyitotta és Tudományos életünk tozárta), most pedig itt a Valóság júniusi száma. Lukács La- vábbfejlődésének számos sújos cikke: Tudományos kutatók — tudományos minősítés, lyos gondja akad, melyek a nagyiából a viták részleges nyugvópontján nyújtja a prob- tudomány művelőitől elsősorlémák bizonyos fajta összegzését. Lapszemlénkben ebből ban alkotó munkát, új tudoidézünk. múnyos eredmények elérését, , , „ , . ,1 a népgazdaság, társadalmunk Hivatalos statisztikák sze- biak egyre növekvő csoportja igényeinek minél hatékorint hazánkban erőteljesen pedig a tudományok doktora nyabb szolgálatát Igénylik, emelkedő tendenciát mutat a fokozatot, ahot viszont az a mégoldandó feludatok tudományos kutatók száma, akadémiai levelező, illetve j^ban égetővé vált egy eduml összhangban is áll a tu- rendes tagságnak találhatjuk digjngi sokkal nyíltabb tudomanyos-technikal forrada- a potenciális várományosait. domúnyos légkör közélet lom igényeivel, hazai alkal- E mozgásban a hivatalos sta- megteremtése Ebben a temuzásuk elterjedésének foko- tisztika szerint legalább 36 klntetben pedlg a tudomá. zódásával. Ha csak egy évti- ezren erdekeltek Ilyen kö- minősítési eljárások sem zedet tekintünk ut, szemléle- rulmenyek között a hazai tu- Alkothatnak kivételt változás: 1966-ban 18 dományok fellegvára, a Ma- ' tes u ezer 756, 1970-ben 23 ezer gyar Tudományos Akadémia, 721, 1975-ben pedig 34 ezer ostromlott várhoz kezd ha798 tudományos kutató dol- sonlítani. Az elnökségének gozott kutatóintézetekben, felügyelete és ellenőrzése egyetemi és főiskolai tanszé- alatt álló Tudományos Minőkeken, illetve egyéb kutató- sítő Bizottság (TMB) feladafejlesztő helyeken. Az utób- tul kapta, hogy a tudományos bi, 1975-ös létszám messze- káderek óhajait kellő mérmenően túlzott, szükséges tékben szabályozza, ám több korrekciókkal aligha halad- mint két és fél évtizedes műhatja meg a 20—22 ezret. Rá- ködésében súlyos tapasztalaadásul a statisztikákból hiá- tok, tanulságok összegződnek, nyoznak sokan, akik nem tar- A TMB formai követelmétoznak a statisztikai felvétel nyei sok olyan hasznos enerulapjául szolgáló intézetek- giát emésztenek fel, melyek hez. Visszatekintve az új tú- inkább gyümölcsöznének a dományos minősítési rendszer tényleges és közvetlen tudobevezetésének több mint ne- múnyos munkában. A rendelgyedszúzados múltjára, a fej- kezések a fokozatok megjzerlődés tendenciája tagadhatat- zését nem kötik feltétlenül lan. Üj tudományos káderek disszertáció benyújtásához, egész sora nevelődött kl, ám bizonyos esetekben elégséaz egyébként örvendetes gesnek tekintenék a tudomászámszerú emelkedés némileg nyos eredményeket összegző ellentmond azon minőségi kö- téziseknek, vagy a már megvetelményekkel, melyek a tu- jelent munkáknak a benyújdományok fejlődése szem- tását, azonban e rugalmas és pontjából elengedhetetlenek, sokoldalú lehetőségek gyakorA tudományos minősítések lati alkalmazására csak egékörül valami nincs rendben, szen kivételes esetekben kea jelenlegi gyakorlat felül- rült sor. Fennállása óta a vizsgálatra szorul. Ez a kö- TMB munkájáról jelentősebb rülmény telte indokolttá, hogy kiudvuny nem jelent meg. az MSZMP Politikai Bízott- Lukacs Lajos cikke szol a sága tavaly nyárt határozató- tudományos minősítési eljában megállapította, hogy e iátokban tapasztalható disztárgykörben nyilvános vitát szertúcló-központúságról, u kívánatos Indítani, melynek megvédésekkel összefüggő elfigyelembevételével átfogó járások formális voltáról, javaslat születhet. ahol egészséges vitaszellemet A tudományos kutatók né- sorvasztó, fölösen túlcicomapes tábora arra törekszik, zott, ünnepélyes körülményehogy kutatói munkásságának ket teremtenek. Probléma, elismerése akadémiai tudo- hogy bizonyos területeken a múnyos fokozatban ls klfeje- vezető állások betöltését, zésre jusson, vagyis élvezze egyetemi katedrák elfoglaláannak morális és anyagi elő- sát tudományos fokozatokhoz nyelt, ami mindezzel együtt- kötik, nincs félreérthetetlenül jár. Vagyis a nem minősítet- meghatározva, mit szükséges tek a kandidátusi fokozatot érteni akadémiai tudományos szeretnék elnyerni, az utób; fokozaton, s hogy azt sokSzeged zöldterületei Szükségünk van rá, akár a levegőre. Minden élőlény soká a földbe kerülnek: az — nemcsak az ember — vergődik anélkül, amit természet- előkészítő mu.iku mái meg, ., , ... .. „ • „ , . , j kezdődött. A Matty-ér, az nek nevezünk. Márpedig ezt a vergődést mar reg megkezd- E5_ös út a Qaja| út határolták világszerte a városlakók, s persze, ez alól Szeged sem ta terület kedvelt kirúndulókivétel. Bár az ellenkezőjével dicsekedhetnénk! helynek ígérkezik. Ezen a Ahol nem szórja két kézzel a zöldet a természet, ott szakaszon földuzzasztják a bizony az embernek magának kell gondoskodnia fűről, fáról, virágról, ha egészséges, szép környezetben akar élni. Nem kétséges, hogy a kert-, a park- és az erdőteremtésnek ez a legköltségesebb formája, de emiatt nem mondhatunk le róla. A városi ember sem csak lakni akar a négy fal Között, hanem jogos igénye: a szabad ég alatt, jó levegőn éljen együtt élővilágbeU társaival, a növényekkel is. vizet, nemzetközi evezőspályának alkalmas méretűre. A parton 100—150 méter széles sáv alkalmatlan mezőgazda, sági művelésre, az erdőtelepítésre tehát nem. Foglalkoznak a Sancer-tavaknúl levő vasúti kereszteződések közötti terület fásításéval is, amely összefolyna a ságváritelepi kiserdővel. Nem kisebb meglepetést kínál majd ez az erdő a vúSzegedet másfél-két évtl- dezésl tervben az áll, hogy zede nemcsak a napfény, ha- Szeged erdővel való ellátottnem a fák, a virágok, a szép sága igen alacsony fokú. Ez parkok városának is nevezr különösen a város környeze- Z", ték. Igaz, akkor még nem tére vonatkozik, összefüggő mínt egy ott letes" volt, ami megfosztott volna erdőterület csak Sándorfalbennünket ezektől a Jelzők- ván és Asotthalmon van, tői, hisz a gyér építkezések- Szegedtől 19, illetve 30 kilőnek nem állták útját öreg méterre, fáink. Azóta új városrészek, madárrezervátumot, amely alapja lenne a későbbi állatkertnek. A tervek mór készülnek az Országos Madártani Intézetben, s a megutak teremtek, élősködő módjára fölfalva a zöld fol- ..,,.. ,, , , , tokát. Ha lassan és megkés- nyeke ve is - de a betonrengeteg f ,ké" ^ A csak kivirágzott. Tarjánról Allami Erdőrendezősége 1975addlg-addig mondogattuk, c,8akn6n\ háromezer hekhogy sivár, míg üdén-zölden tar"y te*"et, fás'tása"ak le" hetosegeit dolgozta fol. Eszerint az első ütemben, tíz 1974-ben a városi tanács valósításhoz ebben az ötéves vb elrendelte Szeged és kör- tervben hozzákezdenek. Ügy tűnik, hogy reményünk — legalábbis egy ideig — dugába dőlt. A szép természeti adottságú Atka sziget mező. gazdasági művelésre alkalmas terület, és — mint a sövényházi—pusztaszeri tájvéls annak hisszük. Pedig keresve sem találni a legtöbb - . .... ,no. . , Inl,/L.:, uH—iirAi/A- even belül, 1985-ig 1800 hek annyi fát Sfoít" ft "agy5"gÚ földön ü,tetn* delmi köizel részét " ÓVja 4I4X..4—— iuKat. vagy akár Felsővároson. Az utóbbi években S hogy hova, miként, is a mesterséges telepítéstől a Bel- af zöldövezetí terv részleteit az 0rszagos Környezet- és . , , a, De,1* átveszi a varos általanos ren- , " J városban nem alakult kl dezésl terve is Idáig sikerült Természetvedelmi Hivatal. Az zöldterület, kivéve néhány az évl 200—200 hektárnyi te- elszórt, ligetes megoldástól vttamH vZ^Irf-w'j:^ r(iletet betelepíteni, a DEFAG azonban nem idegenkedik. JE^tsesímö; s/'^sr-Lst —» ««• — • jó néhány fát „láb alól" a sajnos, gondokat okoz a múlt nócs> hogy 8 vízportot gyaRakóczl téren, a Kossuth La- évben meRjelent megszigorí- log és kerékpárral megközejos sugáruton, a Móra park- tott földtörvény: a mezőgaz- líthetővé varázsolja majd. A ban stb. Lehetőség is csak a dasági művelés alól kivont Holt-Maros partja körül is következő ötéves tervben kí- földterületért az aranykoro- dúInak a viharok: a lakosság nálkozik, ha a Belváros re- naérték százszorosát kell fi- Is liUja benne a lehetöséget, konstrukciójával fölszámol- zetni. Ez a tény önmagáért ugyankkor a víz annyira ják a képet rontó mellék- beszél, ha az erdőtelepítés szennyezett, hogy amíg nem épületeket. A Tisza-parti ár- perspektíváit elemezzük. tlsztftíák meg, szó sem lehet tér azonban még klhaszná- Mégis, hol sikerül azért m kellemes pihenő-, üdülölatlan terület: az ifjúsági csó- erdőt teremtenünk fél óra já- körzetről nakház és a szálloda közötti ráson belül, Itt, Szeged körrész tornapálya, kiránduló- nyékén? Legbiztatóbb a Székhely lehetne, erről a vízügyi sósfürdő jövője. Ott máris igazgatóság társadalmi mun- látható a fejlesztés. Legnakában készített terveket. Az gyobb betelepíthető terület a algyői olajvidék előtt ls kis Csongrádi sugárút,, a vásárligeteket lehetne kiépíteni, e helyi vasút és a tlsza—fehéra Boszorkúnyszigetet ls kl tói főcsatorna közötti rész. tudnánk használni. Szeged lő A debrecenihez hasonló szeA város általános rendezési tervének programja java, solja, hogy a füvészkert kö. zelében városliget nagyságú parkot kellene kialakítani. A kiváló ötlet megvalósítását azonban elodázza a földvédelmi törvény. Akarjuk a pihenést szol Gyulai nyár 78 Ha az Időjárás ls úgy akarja, ma, pénteken este — a vasárnapi gála után — megkezdődnek a Gyulai Várszínház idei évadjának előadásai. Az első bemutató Sárospataki István Kőműves Kelemenné balladája címú müve lesz a Pozsonyi Állami Szlovák Színház főrendezőjének, Rakovszky Tibornak színpadra állításában. A közönség Ronyecz Máriával, Bánhidy Lászlóval, Izsóf Vilmossal, Dancsházi Hajnallal találkozhat. Július 13. a második bemutató dátuma. Az író az erdélyi Székely János, a dráma címe Caligula helytartója, rendezője a kolozsvári színház Európa-hírű főrendezője, Harag György. A szereplők kőzött van a romániai Héjjá Sándor, az újvidéki Pataki László, valamint öze Lajos, Dégi István. Gobbi Fehér Gyula vajdasági író A budaiak szabadsága címmel az 1300-as éveket Idézi. Rendező u szabadkai Szabó István. Főszereplők: Tyll Attila, Hámori Ildikó, Bláskó Péter, Fülöp Zsigmond. A bemutató napja Július 22. A hagyományos folklórműsor a téglavár udvarán ezúttal az 1940-ban megrendezett első országos néptáncfesztiválra és Rábai Miklósra emlékezik. Az öszszeallítást Born Miklós rendezi, a bemutató napja augusztus 4, gondja nem ls ez. gedi nagyerdő zödülhetmajd Az 1969. évi általános ren- Itt A csemeték nem is olyan gó16 zöldet- de nem mondhatunk le a mezőgazdasági területekről sem. Rághatja a ceruzája végét, aki kl akarja találni, miként lehet mindkettőnek eleget tenni. Annyi tény: a város zöldterületének nagysága alatta marad az országos normáknak. Eszerint egy embert 65,4 négyzetméter illet meg a természetből, legyen az városi park, közkert, sportpálya, strand vagy hamar megközelíthető erdő egy darabja Szeged mindennek csak a le. lét kínálja lakólnak. Chlkán Ágnes A hagyományokhoz híven produkciók, új darabok igaa gyulai színházi nyár idén is kilép a vár falai közül. A Gróza-parkban az Universitas együttes Madách Civilizátorát, a város különböző pontjain pedig Kosztolányi Dezső A szörny címú bábjátékát mutatják be. A legkisebbek szórakoztatását szolgálja a Várfürdőben bemutatásra kerülő mesejáték, Hegedűs Géza Fehérlófia című műve Sólyom Katalin gyermekműsora és elviszi népszerű figuráit Kemény Henrik bábművész. Irodalmi műsorok reprezentálják a nálunk élő nemzetiségek kultúráját, nagy magyar történelmi filmeket bemutató sorozatot játszanak a szabadtéri színpadon, a vár előtti téren népművészeti vásár lesz. Mindehhez a gazdug programhoz szabadtéri képzőművészeti kiállítások, jelmez- és díszletterv-bemutatók és a 16. ulkalommul megrendezendő eszperantó nyári egyetem, fotó-, alkotótábor, könnyűzenei hangversenyek, sporttalálkozók kapcsolódnak. Ez lesz a Gyulai Várszínház 15. évadja. 1904. július 11-én nyitott az országban, Szeged után másodikként vidéki nyári színház Gyulán. Azóta elsősorban történelmi drámák nyári bemutatójának színtere, emlékezetes zi színházi műhelye. Később a várszínház gazdag nyári kulturális programmá fejlődött, majd ez évtől a Békés megyei tanács döntése szerint önálló színházzá érett. Ezt a jubileumot köszönti az idei eseménysorozat és köszönti egy szép kiadvány, mely a gyulai várjátékok 13 évének történetét foglalju össze. Nyugatnémet énekkar látogat Szegedre Július 8. és 12. között Sze- István Zeneművészeti Szakgedre látogat a Szegedi Egye- középiskola Lenin körúti temi Énekkar cserepartnere- nagytermében Orff Carmina ként a nyúgat-németorszúgi Burána címú oratóriumát Kleve város vegyes kara. A mutatják be Herbert Krey Szegedi Egyetemi Énekkar a vezényletével. (Jegyek a filmÚ» novemberében járt harmónia szegedi kirendeltaz NSZK-ban, s több koncer- , . , . , , tet adott, kórustalálkozókon 8egén 68 8 helyszínen kapvett részt. hatok.) A Kari Kemper koncert- A közel 30 éves lbr.ts ál Igazgató vezette városi ve- landó szereplője Kb a vá gyes kar kétszer lép a sze- ros koncertéletének, ahol e gedi közönség elé. Július világ minden részéből érke9-én, vasárnap este fél 8-kor ző vendégművészekkel évena dómban Bach, Liszt, Re- te mintegy húsz koncertet ger és Alain legszebb műveit adnak. Az utóbbi években elszólaltatjúk meg, 12-én este sösorban oratóriumokat mu7 órakor pedig a Tömörkény láttak be.