Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-30 / 152. szám

2 Péntek, 1978. június 23. Próbaüzem A Magyar Hajó- és Da­rugyár daru- és kazángyár­egységében 1978-ban száz­hatvarvhétmillió forint ér­tékben ipari kazánokat, és ötmillió dollár értékben erő­művi kazánokat gyártanak. Nemrég megkezdte a pró­baüzemet a kazánüzem új, membrángyártó gép­sora. Az ott készülő membrán falas kazánok gaz­daságosabbak, üzembizto­saibbak és karbantartásuk is egyszerűbb. A képen: Ké­szülnek a membránfalas ipa­ri kazánok. Bevonuló fiatalok Szeged, Petőfi Sándor mü­velód esi otthon. Csütörtökön, tegnap már reggel ideérkez­tek a néphadseregbe bevonu­ló fiatalok. Sokukat elkísér­ték a szülők, a hozzátartozók. A város és a megye minden részéből jöttek. Édesanyák és édesapák, meg a kedvesek részesei voltak a katonás, de meghitt hangulatú ünnepség­nek, amikor a legények újoncéletük első napját töl­tötték. Hogyan is kezdték? A Csongrád megyei hadkiegé­szítési és területvédelmi pa­rancsnokság és az újoncok alakulatainak tisztjei fogad­ták a fiatalokat. Ismételt or­vosi vizsga következett és újabb érdeklődő szavak a be­vonultak körülményeiről. A családosoknak intézték — ha kellett — a bevonulási se­gélyt, figyelmet fordítottak arra, kinek a felesége kisma­ma sth. Egy-két kivételtől eltekint­ve — így foglalhatjuk össze az orvosi véleményt — min­denki egészségesen jött. Pá­ran vállig érő hajjal, hosszú szakállal ültek a nagyterem székein, és hallgatták a kato­naélet ábécéjét. A hosszú haj és szakáll önmagában véve egyáltalán nem értékmérő, nincs is vele szemben előíté­let. A lényeg: mi van a fej­ben. Ám a hadseregben — a körülményekmiatt — kötele­ző a rövid ha'j, a szakállmen­tesség, ám a bajusz marad­hat A behívó parancson is jelezték ezt, és hogy páran mégsem így érkeztek, sebaj. Feddést nem kaptak, de majd készít nekik tetsző rövid fri­zurát az alakulat fodrásza. * Pontban tizenkét órakor — már több mindent tudva a katonaéletről — kezdődött az ünnepség. Elnökségében fog­lalt helyet a megyei pártbi­zottság képviseletében dr. Horváth Károlyné, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Kulcsárné Kiss Piroska, a népfront városi bizottságánál: titkára, Meskó Eszter, a KISZ városi bizottságának képvise­lője is. A munkásőrség sze­gedi zenekara eljátszotta a Himnuszt, s a jelentéstétel után fölolvasták a honvédel­mi miniszter újoncokat üd­vözlő parancsát. Kulcsárné Kiss Piroska tisztelettel köszöntötte a szü­lőket, hozzátartozókat, az újoncokat. Arról is szólt: a bevonulók életük forduló­pontjához érkeztek. Kérte az újoncokat, becsülettel úgy teljesítsék hazafias kötelessé­güket, mint elődeik. Dr. Gur­ka Zoltán alezredes, a had­kiegészítési és területvédelmi parancsnokság képviseletében üdvözölte az újoncokat. Szólt a katonák megtisztelő és fe­lelősségteljes feladatairól. A KISZ városi bizottságának üdvözletét Meskó Eszter tol­mácsolta. Az alakulatok nevében Pa­lotai Jenő százados, párttit­kár vette át az újoncokat. Ki­Július 1-től: öt községben Helyben intézik az építési ügyeket A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága határozatának megfelelően 1978. júiiUü 1­től a szegedi járás öt köz­ségében, Üllésen, Puszta­mérgesen. Bordányban, Rú­zsán és Zsombón helyben intézik a tanácsnál az épí­tési ügyeket, nem kell be­utazni Szegedre, a járási hi­vatalhoz. Ebben az öt köz­ségben közös építésügyi szakigazgatási szervet (cso­portot) hoznak létre Üllés székhellyel. Korábban Kis­teleken alakult ilyen jelle­gű épitesa csoport, melynek hatóköre Csengele, Puszta­szer, Ó pusztaszer, Baks és Balástva községekre terjed ki. A" építési ügyek hely­ben való intézésének ta­pasztalatai kedvezőek: nőtt a hatósági munka színvo­nala, gyorsasága. egysége­sebbé vált a szemlélet, gya­koriak a helyszíni szemlék, ellenőrzések. A lakosság kedvezően fogadta a fogadó­óra-szerű ügyfélfogadást péidául Kisteleken és kör­ze'ében. Az építési ügyek helyben való intézése 1970-től fo­lyamatosan valósul meg megyénk községeiben. A ma­kói járás minden községé­ben megteremtődtek már ennek személyi feltételei. A szegedi járásban Deszk, Ti­szasziget, Üjszentiván, Kü­bekháza és a szentesi já­rásban pedig Eperjes, Fá­biánsebestyén, Arpádhalom és Derekegyház kivételével ugyancsak ez a gyakorlat. A megye négy várcs környéki községe (Mártély, Királyhe­gyes, Felgyő és Nagytőke) építési hatósági tevékeny­ségét a vásárhelyi, a ma­kói, a csongrádi és a szen­tesi tanácsok építési osz­tályai látják el. A megyei tanács vb épí­tési, közlekedési és vízügyi osztályán ezzel kapcsolatban elmondották: az építési ügyek helyben való intézé­sével gyorsabbá és rugal­masabbá vált az ügyintézés. Felhívták viszont arra a fi­gyelmet, hogy célszerű és gazdaságos az eddiginél job­ban igényelni a típusterve­ket, amelyek jók és prak­tikusak. Erről a községi ta­nácsok ügyintézői megfele­lő felvilágosítást tudnak ad­ni. A típustervek felhasz­nálása esetén meggyorsul az ügyintézés, s az építőanya­gok is könnyebben besze­rezhetők a TÜZÉP-nél. Le­hetőség van arra is, hogy az építtető a tervezőt megbízza az építési engedély beszer­zésével is. Ezzel a lehető­Béggel még kevesen élnek. emelte, hogy a néphadsereg a távollevő szülők szerepét is vállalja, az „Öreg" katona­közösségek segítik a beillesz­kedést. A leszerelők nevében Csűri Vilmos őrvezető adta át .a fegyvert az utánuk kö­vetkezők képviselőjének, Só­dar Lászlónak, a XI. Autója­vító Vállalat technológusá­nak. Mindketten a becsület­ről, a helytállásról, a szere­tett haza és népe védelméről beszéltek. Az ünnepség első része az Internacionálé hangjaival ért véget, majd a családi esemé­nyeket rendező iroda Radnóti irodalmi és zenei köre adott sikeres műsort. Aztán búcsúz­tak az újoncok szeretteiktől, és rendezett sorokban indul­tak alakulataikhoz. • Vajon milyen érzésekkel? Lényegében úgy, ahogyan Sódar László. Szorongással jött, de az első percekben is jó fogadtatást kapott, hiszi, ilyen lesz a folytatás. Tudja, hogy a hadseregben előírások vannak az időbeosztásra, más minden, mint a polgári élet­ben. — Az első néhány nap — mondta — bizonyára szokat­lan, különösen nehéz lesz, de aztán bizonyosan „belejö­vünk". Az is igaz, hogy a polgári életben, a munka után azt tettem, amit akartam. Most a szabad idővel is más­ként kell majd gazdálkodni, meg pénzem sem lesz annyi, mint amikor dolgoztam. Szólt arról, hogy leszerelé­se után családot alapít és to­vább tanul. Bizonyos abban, hogy a néphadseregben töl­tött idő végül is hasznára vá­lik. Csűri Vilmos őrvezető nemsokára civilbe öltözik. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál dolgozott, szak­mája géplakatos. Érettségi­zett. — Mikor bevonultam — meséli nevetve —, kicsit én is meg voltam „szeppenve", mint most az érkezők. Aztán ez gyorsan elmúlt, őszintén mondom, jó iskola a katona­ság: edzett, erős férfivá itt leszünk. Nem könnyű a ka­tonaélet, de azért tele vidám­;ággal, sőt még romantikája is van. • A mai reggel alakulatuknál köszöntött az újoncokra. Kez­dődik kiképzésük, majd a szolgálat. És írják a levelet szeretteiknek... M. S A KISZ megyei bizottságának ülése Tegnap, csütörtökön tartot­ta első ülését a KISZ június­ban újjáválasztott Csongrád megyei bizottsága, az újsze­gedi vezetőképző központban. A tanácskozást — amelyen a megyei apparátus tagjai is részt vettek — Bódi György, a KISZ megyei bizottságának első titkára nyitotta meg. A testület működési rend­jének és munkastílusának fejlesztése volt az első napi­rendi pont témája. Ezt köve­tően az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottsága elé terjesztendő jelentést be­szélték meg. Értékelték to­vábbá: hogyan oldották meg a KISZ Központi Bizottsága által kitűzött — a személy­zeti és vezető-utánpótlásra vonatkozó — feladatokat me­gyénk fiataljai. Dr. Koczor Lajos és Szilágyi János elő­terjesztésében hangzott el az akcióprogram tervezete a kö­vetkező évben a középfokú oktatási intézményekben és főiskolákon, egyetemeken végzendő ifjúságpolitikai munkáról. Az átfogó terv fő célja a tanulók szorgalmának serkentése. Egyéni és csopor­tos tanulmányi versenyek szervezése, az „Ismerd meg ..." akciók kiszélesítése. Társadalmi munkaakciók szorgalmazása, aktív és poli­tikai tartalmú életszemlélet kialakítása. A megyei bizott­ság mellett működő munka­bizottságokról és azok veze­tőinek megválasztásáról Kul­csár Péter terjesztett elő ja­vaslatot. A tanácskozáson befejezé­sül általános kérdéseket be­széltek meg a fiatalok. Karrier és „karrier K arrier és karrier között különbség van, mert külön­bözők az előbbre jutás útjai és módjai. Nem csoda hát, hogy legellentmondásosabb fogalmaink közé tartozik a karrier. Az egyik oldalon csupa dicséret, csupa felmagasztalás. Csupa érték, amely közvetlenül eggyé válik alanyával: az ifjú kiváló, mert karriert futott be, magas, jól fizető és számos kellemességgel járó álláshoz jutott A másik oldalon azonban csupa irónia és lekicsinylés, maga az erkölcsi fertő: alanya csupa meggörbülés és készsé­gesség felfelé, csupa intrika és könyöklés a társakkal szem­ben, s csupa „méltóság" és elérhetetlenség lefelé. Az előb­bi a sikeresek ideológiájának, az utóbbi a lemaradtak irányzatos torzításainak tűnhet De hát — túl a mindennapi képzeteken és szubjektív elfogultságokon — mi is a karrier? Mindenekelőtt egy köl­csönösség eredménye. Egyik oldalon a követelményrend­szer, a másikon a követelményeknek való megfelelés, s mint eredmény: maga a karrier, a siker, az előrejutás. Formailag tehát viszonylag egyszerű a helyzet: a társadal­mi munkamegosztás szerteágazó hierarchiájának felsőbb polcain ott várnak a csalogató státuszok az érdemlegesek, a rátermettek számára; akiknek versengő csoportja — hiszen sok az eszkimó, ám kevés a fóka — elindul alulról, hogy megmássza a kiszemelt csúcsot. Persze, fent is emberek vannak: elvárásokkal, követelményekkel, s valamennyi buktatókat és kiszámítható-kiszámíthatatlan akadályokat jelent a felfelé menők számára. Annál is inkább, mert az istenek mindig a saját képükre kívánják formálni az em­bert. Persze a karrierkérdés végső soron tartalmi kérdés. Benne az emberi kapcsolatok és viszonyok természete: e kapcsolatok és viszonyok demokratizmusa és antidemokra­tizmusa tükröződik. Jélzi az önértékelő és értékteremtő kö­zösség jelenlétét vagy hiányát A közösség ugyanis karrier­ellenes. Karrierellenes abban az értelemben, hogy gond­jait és problémáit saját magára 'vonatkoztatja, maga kísé­rel meg megoldást találni rájuk. A megbízatás ezért vi­szont „csak" szolgálat, s az egyéni képesség ténylegességén alapul. Ráadásul, bármikor visszavehető. Tekintélye ezért igazi — mert a közösség által teremtett és ezt erősítő — tekintély. A közösség hiánya viszont, a „létért való harc" újratermelődését, a balzaci és stendhali „emberi színjá­ték" folytatódását eredményezi. A pozíció hatalmi poszt, a rendelkezés és a személyes gyarapodás forrása, s a „meg­bízatás" fentről kreált morális lepel csupán — a megbíza­tásnélküliség elleplezésére. A szocializmus lényegéből eredően közösségteremtő és ezért karrierellenes. Előbbre jutása és fejlődése a kö­zösségteremtésben való előrejutás és fejlődés, s ez­zel együtt a karrier leépítésének a történelmi útja. Addig is azonban — a közösség erejének, gyengeségének vagy ép­pen hiányának a mértékében — létezik karrier. Karrier és „karrier" között azonban napjainkban ii különbség van. A személyes érdem, a tartás és a moralitás jól elkülöníthető az idegen, görbe utakon szerzett „jogo­sítványok" pozícióba emelő hatalmától. S ha munkamegosz­tásos társadalmunkban a lent és fent körei sokszor el is távolodnak egymástól, nem lehet kétséges, hogy melyik sze­rint kell választanunk, s melyikre kell életünk minden területén nemet mondanunk... Hfilvely István Hogyan tovább? Vita a szolgáltafásról Jövőre lesz tíz esztendeje, hogy hazánkban megszüle­tett az az egységes szolgál­tatásfejlesztési koncepció, melynek nyomán létrejött az a korszerű szervizhálózat, amely már képes a lakos­ság igényeinek ellátására. Egy évtized múltán azon­ban ebben a szektorban is — fogalmazhatunk így —: véget ért az extenzív fej­lődés kora. A következő öt­éves tervben már nem a szolgáltatóhálózat kapaci­tásának a növelése a cél, hanem a hatékonyság fo­kozása. Ez nem kis fel­adatot ró az ágazatban te­vékenykedő szakemberekre. Ezért is van. hogy vala­mennyi megyében sorra ala­kulnak a szervezési és ve­Zászló a szatymazi szövetkezetnek Elmúlt évi kiemelkedő gazdálkodásáért, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom jubileumára hirdetett mun­kaversenyben elért eredmé­nyéért jubileumi zászlót ado­mányozott a Termelőszövet­kezetek Területi Szövetsége a szatymazi Finn—Magyar Barátság Termelőszövetkezet­nek. A homoki gazdaságok versenyében 32 mázsás bú­zatermésével a második. 50,2 mázsás kukoricatermésével második, 72,4 má­zsás őszibaracktermésével az első helyet vívta ki magá­nak ez a szövetkezet, szőlő­ből 99,2 mázsát szüretelt és második lett, a tejtermelök versenyében 3 ezer 104 lite­res évi átlaggal az első hely­re állt. A gazdaság tavalyi eredménye 8 millió 450 ezer forint, árbevétele 39,1, brut­tó jövedelme 25, a dolgozók 10 órás munkanapra eso jö­vedelme pedig 1,8 százalék­kal emelkedett egy év alatt. Tegnap délután a szövetke­zet vezetőinek ülésén Ábra­hám Vince, a területi szövet­ség titkára adta át a TESZÖV által adományozott zászlót zetés tudományi társulatok kebelében a szolgáltatással foglalkozó szakbizottságok. Ilyen felállítását tervezik Csongrád megyében is. A munka megkezdődött. Tegnap, a Technika Házá­ban már összegyűltek a szolgáltatásban dolgozók, hogy értékeljék a jelenlegi helyzetet, s felmérjék, mi­lyen feladatok várnak rá­juk a következő esztendők­ben. Az értekezleten ott volt dr. Győrfi László. a megyei és dr. Solymossy Margit, a városi pártbizott­ság munkatársa is. Előadást Szilas Pál, az Országos Terv­hivatal tanácsosa, a Közpon­ti Szolgáltatásfejlesztési Bi­zottság titkára tartott­A gazdasági fejlődés tör­vényszerűsége, hogy egy bizonyos gazdasági fejlett­ségi szinten — hazánk ezt mór elérte — erőteljesen kezd növekedni az úgyne­vezett harmadik szektor. Érthető, hiszen a lakosság egyre többet költhet szol­gáltatásokra, s ugyanakkor egyre igényesebb ezekkel szemben. Lényegében ezt a tendenciát ismerte fel a kor­mány akkor, amikor meg­hozta az 1038-as számú rendeletét. Magyarországon ez idő szerint 1560 vállalat és szövetkezet foglalkozik szolgáltatással. Gondot is jelent azonban, hogy ezek közül 1460 nemcsak szol­gáltat, hanem áruterme­lése el is foglalkozik. A je­lenlegi gazdasági szabályoi zók miatt ezek a cégek igye­keznek az árutermelést nö­velni a szolgáltatások kárá­ra. Ez feszültségeket okoz. Egy 1975-ben készített fel­mérés szerint ugyanis a szolgáltatás nyereséghá­nyada körülbelül csak fele az árutermelésnek. A legfontosabb teendő a következő években az, hogy a szolgáltatások minősége is javuljon. Nem képzelhető el ugyanis az, hogy amíg a gazdaság más szektoraiban a hatékonyság fokozása a döntő cél, akkor ez ne le­gyen kötelező a szolgáltatás számára is. Átalakulóban van a kis­iparosok összetétele. Ma már mintegy egyharmaduk másodállásban végzi ezt a munkát. Ez egyben azt is jelenti, hogy tevékenységük jobban szervezhetővé vált, mint annak előtte. Terve­zik, és ez a várható köz­ponti intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy olyan munkaközösségeket alakítanak, amelyek meg­szervezik az ésszerű mun­kaelosztást, megoldják a szállítási gondokat. Az elő­adáshoz Karlovits János, a RAMOVILL Szövetkezet el­nöke mondott korreferátu­mot, majd tartalmas vita kö­vetkezett, melyet Vaszócsik Győzőné dr.. a megyei ta­nács osztályvezetője irányí­tott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom