Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-28 / 150. szám

4 Szerda, 1978. június 28. 4 Ikarusok a világban Mitől mozognak az árak? Keresett termék — Újdonságok Bármerre utazhat a ma-, gyár turista, minduntalan szembe találkozik a karcsú vonalú, modern Ikarus au-> tóbuszokkal- A Szovjetunió­ban éppúgy, mint az Egye­sült Államokban, Svédor­szágban vagy Bulgáriában. Az Ikarus karosszéria- és Járműgyár exportál a Föld minden kontinensére. Au­tóbuszaink népszerűsége el­sősorban aa állandó piac­kutatásnak, a konstrukciók megbízhatóságának és esz­tétikai kivitelének, s persze a gyár mind egyre növek­vő termelésének köszönhe­tő, Nézzük az adatokat: az lk«rus 11 000 dolgozója az elmúlt esztendőben JSOQQ au­tóbuszt állított elő 13 mil­liárd forint termelési ért. lekben. Ez a világ autóbusz­gyártásának négy százaléka. Míg tavaly lényegesen nö­vekedett az Ikarus export­ja. addig a világ hat legna­gyobb autóbuszgyártó or­szágának a kivitele két év autóbusz-összeszerelő alatt 37 százalékkal vissza- melynek mintájára esett. Az elmúlt év egyik új­donsága volt a repülőtéri au­tóbusz, melyet a Ferihegyi repülőtéren próbáltak ki, A szovjet kereskedelmi part­ner kívánságára a 200-es au­tóbuszcsalád több tagjának meleg és hidegégövi váitO" Katát is elkészítették. Atgr­Az ikarus-gyár külföldi partnerei között megtalál­hatjuk a svájci BBC-céget is, mellyel 18,5 méteres csuklós trolibuszok gyártá­sára kötöttek megállapodást. Jól bevált továbbá az iraki üzem, hason­lót rendéit Tanzánia. Áz Egyesűit Államokban nem­régiben járt bemutató kör­úton az új típusú 18 mé­teres, nagy befogadóképessé­gű csuklós autóbusz. E ki­regadott példák nyomán is joggal megállapíthatjuk te­hát. hogy az Ikarus autő­vezök, konstruktőrök szün- busz a világpiacon a hazai télen tökéletesitik, változ­tatják az egyes típusokat, az egyre növekvő igényekhez iguzodva­ipar egyik terméke­legkeresettebb K. S. Ostort bontottak Világbajnokságra készülnek a fogathajtók Nyicsevó lesantulll összehasonlítást állni az el* A hír futótűzként terjedt lenfelek díszes kumet szer* a szakmai berkekben. Döb- számjával, tojásegyforma lo­bén t arcok, elekadó léleg- vaival, csillogóra lakkozott zetek fogadták, A lovaspálya úri t>atarjaival­körül huszonötezer ember, a* első fogathajtó Európa- * bajnokság akadályversenyét £s ezután jön még a díj" várja és természetesen ma- hajtás. Amikor még azt jg .. u u . ,, .... gyár győzelmet. Sőtt Abonyi bírálják jószerivel, hogy a küzdelemben, hajszalnyi ku Imre ós fogatának győzel- egyszerre mozdítja-e lönbséggel vívható ki. Te mét, hingen ők állnak az a fülét. És amelyben az el Az évek sok munkával, nagy csatákkal teltek. A sportág versenyrendezőre kialakult, az ellenfelek sokat tanul­lak tőlünk, ás mi is nagyon sokat tőlük, azokban a rész­letekben, amelyekben bi­zony gyengék voltunk. A siker ma már csak kiélezett hát augusztusban, a Kecske­élen, bennük minden re- jenfeíekről nem véletlenül métán megrendezésre kerülő mény. Fél óra múlva rajt. hírlik, hogy például Lage világbajnokság sem lesz pé­Es Nyicsevó... úr sárgái nyereg alatt Jcü- tagalopp. AK orvosok mindent el- lön-külön tudják a Szent követlek. A szürke mén György-díj díjlovagló prog­szintén. Mintha tudta vol- ramot, s a többiek is hason­L A? árak iránti érdek.- detmi vállalatok közötti kap- tentős Csak érthetően nagy lödés a teglöbb ember, csőlátókban alkalmazzák. A a visszhangja. Illetve sokan ben a sajtó megélhetése termetői áraknak, erről ké- mindig élnek a gyanúperrel, iránti érdeklődés, Ez azon, sőbb még tesz szó, minden hogy hamis árakkal állnak ban nem azonos a közgaz- esetben bele kellene férniök szemben, és indokolatlanul dóság iránti érdeklődéssel, a fogyasztói árakba. Kozis- kérnek tótuk tóbbet vata­Emiatt azután e támaköroen mert, bogy ez nincs így az miért. ' lég sok a félreértés- (Ebben összes terméknél, s ez nem NO, de miért kelt (irtóo­közrejátszjg a 81—80 évvel előnyös a társadalom szá- kottán) emelni az árakat? ezelőtti hivatalos arszemíé- mára,) Nos, el koiJ fogadni, hogy tet is, Amikor az éjauzín, Nos, az áremelés mdo- hosszabb távon a korszerűbb vonat alacsonyabb fokán, az koltaóga ritkábban kérdéses termékek számának gyara­alapvetően áruhiányos vi„ központi áremelés esetén, mtása a régebbi terméket ÍÍS^.JL ^Líg?** f'f^i gyakori, ha vába- arezjntiérl italában nem áttt mkabb az élőiéiben, a tab áremelésre kerül sor. ' ...., * , javakkal vató kereskedés Pedig a vállalati áremeté- tehetséges. A korszerűbbnek helyett,) Emiatt ez ár szere- sekkel kapcsolatban nem nagyobb a használati értéke, pe is háttérbe szorult. EL szabadna elfeledkezni arról, Vegyünk például egy tv­osztani azonban nem lehet- hogy a pénzügyminisztérium készüléket Az amelyik már séges mindenkinek a „ked* és az Országos Anyag- es „ . f, ve" szerint - ez majd a Arhivatal közösen előírják, tianzisztonzált, az tartósai*, kommunizmusban, a társa- hogy mi az, amit a váltatat üzembiztosabb, könnyebben dalmi termelékenység na- az árban felszámíthat, kezelhető és javítható, pon­gyon magas fokán lesz (e- Az árkalkuláció — ft^hi- toeabban működik, kisebb a kétséges, — tahat a keres- vatalos „arvetós" készítésé . Á «.„**, kedeiem közreműködése néU - minden váilatat szamára bulyu' fetb Amde a Wve2A kül például szó sem lehet kötelező. Ez az árvetés tök alkalmazása (legalábbis egyéni igények kielégítésé- okirat. Több főhatósághoz jelenleg a hazai iparban) (Pénzügyminisztérium, Árhi- kkal drág+bb mint példá­vata), szaiknun'szterium) ej .. kell küldeni. Üj termék ese, ul ** elektroncsövek be­tón jóváhagyásra, régebbi építése a tv-készülékekben, esetében a módosítás megin- Az elektroncsöves technikát doki ásóért. Ha ebbe az ár- ^ technológiát ugyanis már Hiá ztálk dá -dl- SS1 SÍT 4fc ; kifejlesztették, új Hiánygazdálkodás idején, ia(aök; törvény előtt felelnie technológiát viszont most az árnak nincs mit sggtó-- kell. Ha például az árvetés- kell lépésről-lépésre megiw­iyoznn, sem a kerestetet, ben d,,ág?bb aoywiDt tünbít nosftí}n sem a kmalatQt nem befő- ffli vt,|,)j..htin „edia u,bM4ril­lyásothatja: nem jelenti, £Í Világos azonban, hogy aml­hogy valamilyen termekre ha ez bebizonyosodik — tor valahol a változtatás már mnes szüksége a lakos- az' adott vai[ajai c| marasz- lényege csupán az, hogy pél­sagnak, másokra pedig an- telható a tisztességtelen ha- mim nagyobb lenne. Vagyis vétségében. . In­ról, divatról, változatos mi. nőségről. Senki nem törődik az árral nál még a szabad na, hogy neki most minden­áron mennie kell. És ment, Abonyi már a bemelegítés­kor olyan iramot diktált, hogy az ember haja az ég­nek flllti két keréken for­dult, száguldott, vágta a port U kocsival. Várady Jenő dr­esdeklő jajkiáltása talán el sem jutott a füléhez: -* Emberi... Te őrült!... Ne itt törd megad össze a rajt előtti... A* akadálypályát is vé­gjgszáguldotta. Ahol más lé­pésben ment, ott ügetett, ahol mós ügetésben, ott ná­la vágta volt a menet. A sarokház megkerülésénél, ahol például Miller ezre­des az angol királynő fo­gatával lépesben Ö6szedön­tötte a kerítést, Abonyi vág­tában fordult, egy elhara­pott jajkiáltás az egész le­látó — és koccanás nélkül tovább. Ördöngös ez az em­ber! Béndor Móricnak, az ör­cíoglovasnak volt tatán olyan híre a maga korában, mint a ipvasvíiágbun ma, a ma­gyar hajlóknak van. Ezt a hírnevet természetesen nem ogy ember vívta ki, hanem a hajtók egész sora, nem­zedékrőt nemzedékre- Kádár Pista bácsitól (ma a váloga­tott edzője) Muily Feriig, a válogatott legfiatalabb tag­jáig. De a hírnév megvan, a eddig magvannak mögöt­te az eredmények is, amely­lyel kivívták- Padig min­dig nehéz csatában kellett helytállniuk, s megküzdeni­ük olyan nyilvánvaló hát­rányokkal, mint a kocsi és szerszám kevésbé díszes vol­ta, vagy a ruhák avHtsága, az elgő időkben. Mert a fo­gathajtóéban sok mindent csak pontoznak, A fogat ki­állását, a szerszámok di­szességél, állapotát, a lo­vak küllemét, a kocsit, a fé­nyezés állapotát, a Uakiegé­nyek, s a hajtó ruházatát, s az együttes egész megjele­nését, összképét, Súlyos pontokat lehet már ekkor el­veszíteni, s bizony nehéz az lóan képzettek. Amikor aztán kiderült, hogy ennek ellenére is áll­ják a mieink a sarat, még­pedig a maratonhajtás hal­latlan nehézségeinek biztos leküzdésével, nos, akkor el­kezdték könnyíteni a mara­tott nehézségeit, Hogy az el­lenfelek ls vógjgjussanuk rajta. Hét évvel eselött Abo­nyi Imre győzelme nyitot­ta meg a sportágban az Európa-bajnokságok sorát. Fülöp Sándor volt, aztán 8Z első világbajnokunk, s leg­utóbb Bárdos György ara­tott Európa-bajnoki babért. Egy kis ízelítő a prog­ramból: Az események központi színhelye a kecskeméti KTE­stadion lesz, augusztus 24­ón, csütörtökön itt láthatjuk majd az ünnepélyes meg­nyitó lovas- és fogatbemu­tatóit, másnap a bemuta­tókkal élénkített díjhaj­tást, majd vasárnap az aka­dályhBjtást, Szombaton S maratonhajtás Helvécián, a fehér-tói erdőn, Városföl­dön át halad w a stadion­ból indulva, s oda érkez­ve, A felkészülés menetét is­merve, az egész válogatott­nak „ostort bontottak", Re­méljük, olyan sikerrel, mint. Abonyi szokott. Dávid Sándor az egyik gyárat nem fogja ^me nélkül tehát vissza az alacsony, a mási- SW(badárat BBrn kat pedig nem serkend a emelni, magasabb ár, Ebben a helyzetben tulaj­donképpen senki sem törő­dik az árral, Legfeljebb csuk azzal, hogy sz „elosztásnál" megfelelő érdemeket tudjon felmutatni, hogy az átlagos- /Vz indokolatlan áremelé­nál több, vagy más jUSSOb sok súlya, szerepe az árszín­Miért lehet indokolt? neki. — Sokan életük egy részét ilyen helyzetben élve le, még ma is kicsit furcsál­ják, idegenül nézik, értei* mezik az árakat, az árak mozgását. A szabadárat sem szabad A fogyasztói arakkal kap* csolatban például elég gyek. ran és elég széles körben előkerül az a kérdés, hogy valóban indokolt-e esetleg a magasabb ár, továbbá, hogy egy szocialista gazda* ságban nem lebeLe elkerül* ni az áremelést?! (A fo­gyasztói árak mellett egyéb­ként, az árak másik nagy, sokszor emlegetett csoportját a termelői arak alkotják; ezeket a gyárak és a kereske* vonal mozgásában nem jel egy kapcsoló helyett nyomógomb kerül a készü- ' lékbe, az nem indokolhat áremelést, mert ezzel lénye­ges használati értékjavulás nem következik be. Ettől el­tekintve megeshet és, sajnos, meg is esik az ilyesmi, Ez ellen minden fórumon, min­dig fel kell lépni. Gerencsér Ferene NDK Korszerűsödő vasút Tovább bővítik a kövek- pába átmenő forgalom gyár. kezo években a jelenleg httósa érdekében még 1078­l-t 000 kilométer hosszú NDK ban elkészül a Berlin es a vasúthálózatot, A vasúti fő* Rügen-szigetek közötti pá­vonalak 7500 kilométer hosz* lyaszakasz második vágány* szú, teljesen kihasznált há* hálózata, lózatát a jövőben két vagy Bővítik a villamosított va­barom vágánnyal szélesítik, nalakat is, melyek jelenlegi Mint dr. Heinz Schmidt hossza 1500 kilométer. A közlekedésügyi miniszter* Berlin, Drezda, Lipcse és helyettes elmondotta, 1971 HaUe között( két_ vagy több­^iaekirSbeStr, vasútvonalakon a sodik vágányt. A Skandiná- jövőben villanyvonatok köz* vjából Közép* és DéLEuró* lekednek. Gémes Esmtmr: Mindig magam 0i, — Esztikai Jó tenne magának ez a MihfUyunkt Anyám ts szerelné, ha nem utasítaná vissza, Nem tudtam felelni a meglepetéstől, — Mit szól hozzá? — Azt válaszoltam t — Elsősorban uram vant Második sorban; ha nem lenne, nem mennék férjhez. Harmadik sor­ban: magamnál gazdagabbhoz nem mennék! ** Az ördög vigye el a maga Bandiját, csak ne sia'otja a Mihályunkkai egy sorba­Erről többéi ne beszéljünk. Ez a Mihály 50 éves, nagyon értékes, jellemes ember volt, józan ejetű. Ilyen szavai voltak hozzám, ha valamit adott át: fogd meg a kis kezecskéddel! Ha tüs­kés volt az út: bele ne tépj! Meg ne szúrja kis lábacskádat! Nekem szinte fájt ez a gyengédsége, tisztelet­nól egyebet nem éreztem iránta. Eladjam ma­gam örökös cselédnek? Harmineegy éves korom­ban? Pünkösd után ismét eljött Bandi. — Gyere vissza! Anyám i§ htvat! — Oda én semmikor vissza nem megyek. Ha keresel valahol helyet, oda elmegyek hozzád! De vissza sohal FI voli énnálam határozva, hogy innen elme­gyek, csak egy kiesi t összeszedem magam­Meg kellett volna okolnom, miért megyek el. Jók voltak hozzám, mindenfelől csak a dicséret jött a fülembe Azt akarták kezdettől fogva, hogy velük egyek, kifogásoltam, az ebéd elől ki is bújtam, azzal az ürüggyel, hogy mindig kell va­lami az asztalhoz. A vacsora meg a reggeli együtt volt. Nekem mindig úgy parancsoltak: Esztike, kérem! De ilyenkor mindig eszembe ju­tott a második osztályos könyvembe mi volt Ír­va; „Urak kérése parancsolat!" A némettel volt baj, nem értettem a szavát, 6 ilyenkor a maga módján dühöngött, nekem ez rosszul esett. Egyszer mosakodott a konyhában, mondja nekem: Estike, kremt — „kizs-lepcs. vl­zazshózni". Nem értettem, annyit megértettem, hogy kizslecsmazs, be kellene hozni, de mi az őr­dög lehet az? Leszaladok a pincébe, a kisléppsök­re, hátha ott van valami, majd felviszem neki. ott sem volt semmi. Már törölközik, már vadul mondja; — Esti! Kizslepzs. Konyhából nyílt az ajtó a boltba, benyitok­Bózsika, segítsen ki, a ténsúr bevadult, valami ktzg lépes manzsot kér, már leszaladtam a kis­lépcsckre, de ott semmi nincs. Az meg annyira nevetett, válaszolni nem tudott, csak már a ke­zén nyakán mutogatta, mit jelent, A német is bejött, kiabált, sűrűn hallom ám. Esti. Németül beszéltek, Egyszer Rózsi magyarra fordította: akár hogv ordítozol, kistópcsonek értődik, ahogy te kiejted! Mert nem mutatod, egyből megértette volna, A német nem mutogatott, beképzelte, hogy jól tud magyarul, azt meg is értik. Másik alkalommal Rózsi Szegeden volt, a kan­disznó elkódorgott. Jön be: Esti! MénnH Csapkod a kezével, én azt hiszem, küld B felesége elébe. Mutogatok, nem kell, mutatom az órát, dühöng, azt már megértettem, hogy valamit keresni ket). de hogy mit? Nem értettem. — Estiül Fért) disz­nó disszidált! Mindjárt megértettem. Már sza­ladtam is elfogni a férfidisznót. Máskor valamit tapasztani kellett volna. De ő erőlködik! Estit Bjmászni. Mi az isten esodája ez? Simaszni! Kérdem Ró­zsikát: simítani, vagyis tapasztani. Irtóztam a némettől. Feleségét Ozának szólította, düsseldor­fi volt. Rózsi ka első férje baromfi kereskedő volt, csődbe jutotj, és főbe lőtte magát. Ez a német meg mint villanyszerelő dolgozott Félegyházán. Itt ismerkedtek meg, az esküvőn csak annyit tu­dott mondani: Igen! Ezt háromszor is. Azután szótárat vertek, és úgy tanultak beszélgetni. Csa­ládjuk született, két lány: Rózát és Erzsébet. A német veszekedett a feleségével, pedig ő vott a hibás, mert részeges volt. Olyankor szólít a zo­máncos edény a puttón keresztül, ha lepattant, igencsak én kaptam el, enyém lett, így én nem bántam, ha sűrűn összevesznek. Azután megmondtam Rózsikának, csak rajta keresztül parancsoljon nekem a ténsúr, Vagy a lányok tolmácsolják, azok jól tudtak németül­Egv alkalommal e| találtam beszélni, hogy Ve­szelknéknál téten a padláson a hó mindent tele­peit. Én javasoltam, hogy húzzuk be a cserepek aljat. Nem segített senki, egvmagam rőind be­húztam Mit nyertem vele? Hogy jártgttam a szám? Rózsiké felfigyeR rá, hogy télen náluk is m'roent bejepdtt a hó, rengeteget te kellett la­S étetni. Eltalálta, hogv velem behézatjn az alját, iftgy házuk volt, magas, 14() négyzetméteren fe­küot Nagyon bántam, hogy eltotyogtam, Teljes egy hétig tartott, az ujjam hegyein már nem volt bőr. De nagyon örültek neki, mert ők a padláson árut tároltak, A lányok Kistelekre jártak, polgáriba- Egy­szer az öregebb hazahozza a kézimunkáját, azt mondja: = Anyukám! Ha holnapra meg nem lesz csi­nálva a kézimunkám, megbukofe! Megy a nagy évelődés, a német is; — Az isten álgy Qzsika, sok pinz menni, tó nem dolgozni I (Folytatjuk.) \ : r V

Next

/
Oldalképek
Tartalom