Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-03 / 129. szám

8 Szombat, 1978. június 3: A deszki kanyar Moliiuúr József feivóteie Gj táblák a deszki kanyarban Deszk közepéin, a majd- étellel várjáik az utas! Ha a nem derékszögű kanyar sok méret nem változik is. egy meglepetést okozott eddig: villogó sárga lámpa erősite­teherrel megrakott kamionok né a tábla hatását, es személykocsik közül jó Lélektani magyarázatot is fiéhány árokba szaladt, kell keresnünk a balesetek Azért mondjuk mindezt okainak vizsgálatakor Az út meglepetésnek, mert a köz- tengelyében tovább fut az lekedés szakemberei valóban utCai világítás, az éjszakai értetlenül álltak a' veszélyes autóst ez a látvány arra biz­útkanyarulat előtt. Tábla tatja, arra menjen, amerre jelzi, hogy legföljebb 40 ki- _ szerinte — az út visz. Mi­lométeres óránkénti sebes- re észreveszi, hogy tevedett, séggel mehetnek itt a gép- és rántaná a kormányt már kocsik. Lakott területen késő. Csakhogy nappal is fu­egyébként is hatvan lenne a legnagyobb sebesség, teher­autóknak pedig ötven — egyrészt nem eshet nehezük­re a sebesség csökkentése, másrészt ötvennel is át ké­ne tudni vészelni ezt a ve­tott már árokba gépkocsi, amikor nem csábított a lám­pasor. Autósok mondogatják, a forgalmat terelő „halszál­kás" tábla is ludas lehet, hiszen jóval a kanyar után állították föl, szintén az út szélyt. Az éles kanyarra is tengelyében. Gondolhatja a tábla hívja föl a figyelmet, voián mellett ülő, majd ott a tábla pedig arra való, hogy kell elfordulnia, ahol a táb­„olvassák" az útonjárók. ]a van Mentségnek ennyi elég is Az utak forgatagában a lenne hivatalosan, de ettől sebesség túllépésére nincsen sok változás nem várható, mentség, aki ezt megteszi, hiszen eddig is így volt. Va- magát is, mást is veszélyez­lami más oka is lehet an- tet. A KPM szakemberei nak, hogy a legutóbbi hetek- mégis mérlegelik a lélektani ben újra két kamion borult okokat is, és úgy döntöttek, föl. két éve árakba szaladt hogy jobban látható, a ve­egy Trabant — vezetője ái- szélyre nappal is, éjjel is fi­lítólag elszunnyadt egy pil- gyelmeztető táblákkal segítik lanatra -, és azt megelőző- a7- autósokat. Meggyoződé­en is egy kamion. Lehetne sün-k. a pszichológia sok jó gondolkodni azon. megtet- tanáccsal szolgálhatna a köz­tük-e a magunkét, ha ilyen lekedés szervezőinek, az au­veszélyes kanyarra kisebb tósok es a gyalogosok aldat­tábla figyelmeztet, mint ar- la" versenyében is. ra, hogy itt vagy ott finom H. D. Uj győgyszerek Mérnöki módon tervezett vérrög oldását is elősegítik, tripeptidek szintézisével olyan Külön értéke a készítmé­új gyógyszereket sikerült elő- nyeknek, hogy tablettában is állítaniok a Budapesti hatásosak, így minden re­Gyógyszerkutató Intézet ku- mény megvan arra — termé­latóinak, amelyek egyrészt szetesen körültekintő. bo­hatékonyan befolyásoljak a nyolult toxikológiai vizsgála­vér alvadási folyamatait, tok után —, hogy elkezdhe­másrészt a már képződött tik klinikai kipróbálásukat. • •• Kés vagy olló Minden jel arra vall, hogy a DÉGÁZ kellő időben értesítette az il­letékeseket, hogy a Szűcs és a Bercsényi utca ke­reszteződésében útszű­kületet előidéző, söt: a Szűcs utca végén útlezá­rást igénylő munkála­tokba kezd. Azok kellő időben gondoskodtak is a szükséges útjelző (út­szűkület, 30 km) táblák elhelyezéséről. Papírbur­kolattal takarosan el is látták, nehogy zavart keltsen a munkálatok megkezdéséig. Az útlezárást jelzőről egy csintalan szélroham már régen letépte a bur­kolatot, s ez már akkor tilosat jelzett, amikor még szabad volt az út. Napok óta dolgoznak a jelzett helyen a DÉ­GÁZ szakemberei, és az útszűkület, valamint az út eltorlaszolása de facto lét­rejött. A KRESZ-táblák — az említett egy kivé­telével — ma is letakar­tan állnak. Várakoznak, — várakoznak egy jóté­kony szél rohamára, hogy betölthessék szere­püket. vagyis jelezzék: útszűkület, a sebesség csak 30 kilométer le­gyen! Az időjárásjelentés — végre — csupa jó időt jósol. Szélrohamot nem. Vajon nem lehetne az időjárás segítségére siet­ni — akár társadalmi munkában —. a bizton­ságos közlekedés érdeké­ben? Egy kés vagy egy olló szükségeltetne mindössze hozzá... Sz.E. Könyvhéti gyorsmérleg Az öt nagy szegedi bolt — jesztők standjairól, utánren­a Tömörkény, a Móra, az delésekre kényszerültek. Rit­Idegennyelvű, az Antikvá- ka az ilyesmi, mindenképpen rium és a 208-ás számú, örvendetes. Annál kevésbé, Madách utcai Radnóti — hogy bizonyos művek pél­könyvheti forgalma összesen dányszáma négy-ötezres közel 1 millió 800 ezer fo- nagyságrend körül mozgott rint. Ha az összeg mögé né- csupán. zünk, körvonalazódik a kép, „Valamennyiünk közös fel­ami a tavalyival összehason- adata, hogy az olvasás, a lítva nem túl kedvező ugyan, kultúra könyvek útján terje­bár különösebb elkeseredés- dő hatását teljesebbé, széle­re sem ad okot. Inkább to- sebb tömegek között haíó­vábbi javításokra — a ter- erővé változtassuk". Az ün­jesztésben és a példány- nepélyes megnyitón egy he­számban. te elhangzott mondat fontos­Egybehangzó a vélemény: sága, a számokon túl is, pon­sem mennyiségileg sem ml- tosan ]emérhető volt az el­nőségileg nem sikerült túl­szárnyalni a tavalyi eredmé- mult napokban, szerte a va­nyeket. (Szinte egyedüli ki- rosban- A konyvsatrak előtt, vételnek az amúgy sem szók- a boltokban, a könyvekkel vúnyos helyzetben levő An- megrakott táskákra plllant­tikvárium számít. Pavilon­va. S ha már feladatról van Iában válogatott ritkaságo- .... . ... kat találhattunk, érdemes szo; a tovabbl Javitas- a Jobb leírni könyvheti forgalmuk ellátás is idetartozik. értékét: több mint 40 ezer forint.) Különösen érvényes mindez a legkevésbé látvá­nyos, ám a legszélesebb „te­rítéssel" dolgozó Radnóti könyvesbolt forgalmára, melynek az üzemi könyvter­jesztés a feladata. Mintegy 150 üzemet kell ellátniuk — s jó néhány könyvből össze­sen 20—30 darab érkezett, tehát képtelenség volt meg­felelően elosztani a szállít­mányokat. Pedig óriási ke­resletnek örvendhettek. Nem­csak a slágerkönyvek, Mol­dovától Kádár Gyula köny­vén át a Ra-re sorozatig és a Szinonima szótárig, hanem mind a 135 könyvheti könyv az utolsó szálig mind elfo­gyott az üzemi könyvter­D. L Nemzetiségi kutatóközpont Nemzetiségi közművelődési kutató- és dokumentációs központot létesítenek az Ál­lami Gorkij Könyvtárban — határozták eh a Kulturális Minisztériumban. A nemzeti­ségi kutatás fejlesztésére ki­dolgozott irányelv és intézke­dési terv szerint a nemzeti­ségi könyvtárak központjá­ban szervezik meg a nemze­tiségi politika gyakorlatához, a nemzetiségi művelődés irá­nyításához szükséges kutatá­sokat. felméréseket, és itt tá­rolják a nemzetiségi vonat­kozású adatokat, információ­kat, kiadványokat. A dönté­seket előkészítő kutatások során többek között meg­vizsgálják a nemzetiségi la­kosság kulturális ellátottsá­gát. a nemzetiségi klubok, énekkarok, tánckörök szere­pét a nemzetiségi kultúra, az anyanyelv művelésében. Fog­lalkoznak az iskolán kívüli nyelvoktatás új modelljének kialakításával és számba ve­szik a nemzetiségi emlékhe­lyeket. Zenei tábor Az Ifjú Zenebarátok ma- czay Csaba, Rohmann Imre, yyarorszógi szervezete, a me- Földes Imre, Weninger Ri­gyei tanács művelődésügyi chárd, Simon István, Mesz­osztálya és a megyei KISZ- lényi László, Huszár Lajos, bizottság rendez kamaraze- A tábor befejezéseképpen nei tábort június 8—18. kö- június 17-én délelőtt koncer­zött a csongrádi zeneisko- tet tartanak a résztvevő diá­iéban, a zeneművészeti fő- kok felléptével, iskola, a Tömörkény zene- Június 19-tő.l ugyancsak a művészeti szakközépiskola, csongrádi zeneiskolában bo­valamint Bács és Csongrád nyolitják le fiatal megyei megye zeneiskolai tanulói- énekkarvezetők, szaktanárok nak. Külföldi és hazai szak- egyhetes továbbképzését, emberek közel 80 zenei pá- melyet Tillay Aurél, a pécsi, lyára készülő fiatallal fog- és Tarczay Zoltán, a nyíregy­lalkoznak a kurzuson, a ta- házi tanárképző főiskola do­nárok között található On- censei vezetnek. Tündérek a lakótelepen Simái Mihály: fl nádszálon szippantott tündér Gyerekeknek és felnőttek- gengóciában természetesen ott nek kellemes könyvheti meg- a múzeum; a vasorrú bába lepetés: Simái Mihály mesés- részeg, mint a csap, félelme­könyve, A nádszálon szippan- tes házához szerelőkocsival tott tündér. Meglepetés a gye-* érkezik a két Dandavián, rekeknek, mert izgalmas, for- hogy kimentse onnan Rózsa­dulatos és — nekik, kisisko- ujjú Hajnalkát; Taminda lásoknak való — szép törté- tündért hiába üldözi a Scot­netek vannak bene. Szép? Va­jon mi a szép a mai 6 éven felülieknek? Simái Mihály meséiből úgy tűnik: először is oz o szép, land Yard, Lidérckirálynő meg éppenséggel halálfejes repülőgépen száguldozik. A legszebb azonban, hogy például a „csamangói nagy­Gónres Eszter: Mindig ami hihető, igaz. Nem, nem .erdőben, csalinkai csalitos­valami földhözragadt valódi- ban, csöncsöngyűrü réten, cse­ságról van szó, éppen ellen- recsurl dombon, minden fa kezőleg, csupa „képzeletigé- és bokor, minden fűszál és nyes" történetről. Amelyek- virágszirom ezt susogta: elég nek éppen ezért van hitelük szép, aki ép! Aki erős: hét­az apró olvasók előtt; a gye- szer szép. Aki jó is: százszor­rekfantázia „be tudja járni" a szép!" Vagyis: 1. mint min­legfurcsább helyszíneket, ter- den igazi mesében, a jók mészetesnek fogadja el a leg- ezekben is győznek és elnye­váratlanabb fordulatokat, ér- rik jutalmukat; 2. annyi a ti és „látja" a legfantasztiku- szólelemény, olyan találóak a sabb mesealakokat is. Aztán fantázianevek, olyan dallamo­az is szép — tanúskodnak A sak, zengó-bongok a monda­nádszálon szippantott tündér tok ebben a könyvben, aki meséi —, hogy ebbe a fantá- ncm tudná is, kitalálhatja: ziavilágba zökkenőmentesen költő irta a meséket, illeszkednek mai életünk na- £s ez a meglepetés — a fel­gyon valódi tényei, tárgyai, nőiteknek. Akik ismerik Si­szavai. Celecula királyéknak mai Mihály versesköteteit; és tévéjük meg Trabantjuk van, bár tudják, a legutóbbiban, ráadásul válni akarnak; Ber- Az égre pingált Jciscsí/cóban gyerekversek láttak napvilá­got, most mégis előtolakodhat 41 Aki ott hibát talált, irigységből beszél. Amelyik vendég menni akart, egy tányér paprikást vagy kolbászt, hurkát, fonatos kalácsot kapott. Pont arra a célra sütnek fonatos kalácsot, meg a lag­zinézőknek. Estére kelvén, mindenki el volt fá­radva, én is alig álltam a lábamon. Látom, hogy mindenki igazodik alvásra. — Mosogatok, odajön András, azt mondja: — Hagyd már azt a mosogatást, gyere feküd­ni! Ki nem akarsz fogyni a dologból! — Hová? — kérdem. — A kisházba. — A kisházba? — ámultam-bámultam. — Hát hová gondolod? A padlásra? Az a kisház öt méter hosszú, Két méter széles. Az egyik végében volt az egyik házaspár fek­helye, másik végében a másiké. Bemegyek, el­állt a lélegzetem, leültem egy székre. A két fér­fi fekszik befelé, az asztalon lámpa ég, a másik menyecske is fekszik az ura mellé. A lámpát el­fújta. — Feküggy már! — mondja András. — Én? — Te bizony! Ennél durvábban megserteni már nem tudott volna. Szemérmetességemben meg voltam alázva, le voltam tapodva. Nem telt bele öt perc sem, úgy hortyogott András, mint a sűrűre főtt szil­valekvár. Én ültem a széken, nagy gondolatom támadt. Hazamegyek!. Mindenki alszik, csak én vagyok fent, csak haza tudok menni hat kilo­métert. Kabátot vettem magamra, úgy örültem az ötletemnek! Kimegyek a kisházból, nyitom a folyosó­ajtót, rám a három nagy kutya, visszakénysze­rítettek. Levetettem a kabátom, leültem a szék­re. Ügy éreztem magam, mint aki sok ideig üvegvárat épít maga körül, kincset, értéket rej­teget benne, ami nagy gonddal, szeretettel, ti­tokzatos. nagy várással, ősi erény szerint felma­gasztosulva. hitünk szerint, házasság által szent­ségi formára emelkedik, örök érvényű összetar­tozást tartalmaz. Nem ez történt. Erényemben megsértve, bunkós bottal durván összezúzták üvegváram, ameiy engem úgy ösz­szesebesített, minden darabja, főleg egy nagy szi­lánk, belefúródott a szívembe, ott keresztbefor­dult, azt onnan semmilyen múló idő ki nem termeli. Ennyi csúfra, megszégyenítésre könnyeb­bülni sem bírtam sírás által, mert már a köny­nyeim is elfogytak. Még egy pillanatra sem tudtam megszunnyadni. Még sötétes volt, hallom anyósom szavát: Vi­téz! Hajnal! Kötélre! A puli szabadon maradt. Kimentem. Mit csináljak, anyám? Hozzá be, lá­nyom, a kazalból szalmát, aztán fűtsél! De gye­re, igyál egy kis ágyaspálinkát! Jót tesz. Ittam is. Az ágyaspálinka sok mindenen áll. Gyömbér, fehér bors, szerecsendió stb. Jót tett. Kijött a másik menyecske is, nem is köszönt, nem is kérdezett semmit, levette a sajtárt a ke­rítésről, ment fejni. Volt három fejőstehén. Azt mondja anyósom, vigyél a kutyáknak csontot, ne rohangásszanak rád minden mozdulatodra. Vit­tem nekik. Azután mentem a nagy kasé, azon volt egy nagy kötél, az egyik fülére kötve, megrak­tam szalmával, fázott a kezem, amíg húztam, csupa dér volt a kazal. A másik fülén keresztül­húztam a kötelet, felvettem a vállamra, bevit­tem. Befűtöttem a kemencét, amely a nagyház­ba spolgált. A tizenegy tagú család itt tartózko­dott napközben. Mivel a lakodalom itt volt, még most is üre­sen állt. Az asztalokon, padokon megettük kilenc órakor a reggelit, jó, kiadós lakodalmi maradé­kot. Kimentem a konyhába, rendeztem az edé­nyeket. Kijött az uram, azt mondja: Te tán le se feküdtél? Isten marhája! — gondoltam magam­ban. — Még azt sem tudod? — Nem feküdtem! De nem is fekszem le oda, soha! Ha szabad ég alá fekszem, akkor se fekszem oda. — Hogy te milyen pinpornyás vagy! — Ami vagyok, az vagyok, de az ágyat sem hordom ki, szégyenletemben sem, majd kihordja maga. Én amazokkal nem fekszem együtt. Máris nagyon haragszom magára, én már szemmér­tékkel felmértem, milyen rendes kis szobát csi­nálhatott volna a részünkre, ha lusta nem vol­na! — Hogy beszélsz velem? — Ahogy érdemli! Ahol van az udvaron a kis­kocsiszín, elébe egy futósor vályog, egy levélaj­tó, és kész. Vagy az egyik folyosó végét bedesz­kázni, vagy futósor vályoggal berakni, és nem hozott volna ilyen rossz helyzetbe, ezt nem vár­tam magától. Jövőre, ha még itt leszek, ezzel a két kezemmel fogom megcsinálni! — Ugyan hol lennél másutt? (Folytatjuk.) | a kérdésük: miért, hogyan ir mesét, aki kóltő? Mi is meg­kérdeztük, íme a válasz: — Nem véletlen régi szó­használat: meseköltő. Énnek a műfajnak ugyanolyan élte­tője, szükséglete a fantázia, mint a versnek. És persze: a gyerekek fantáziatornára késztetik a szülőket, minthogy született költők. Hogy ne ke­rülgessem tovább: két fiam mindennapos, csillapíthatat­lan meseéhségét meg kellett próbálnom legalább mérsé­kelni. Őszintén szólva sokat is segítettek. Mert a valódi mese persze nem az, amit könyvből olvas föl az ember, hisz' abba nem lehet belebe­szélni. Az az igazi, ha ott, ak­kor születik a történet, biz­tosítva a teljes azonosulást, a képzeletjáték gyönyörűségét. Nos, a kötet számos meséje így született; ha nekem is tetszett az este kitalált törté­net, leirlam. Aztán egyik után jött a másik. — Lesz folytatás? — Ki lép be a varázskörbe — ez a címe a következő óvo­dásoknak szánt mesekönyv­nek, talán jövöre jelenik meg. Aztán még egy próza: ifjúsági regényt irok, tizen­évesekről szól, akikről és akiknek, . úgy érzem, van mondanivalóm. És dolgozom egy versesköteten — felnőt­teknek. S.E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom