Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-27 / 149. szám

4 Kedd, 1978. júnins 27. Járművek tilosban Várják a tulajdonost — Fizet a tettes A viharvert Gogomobiltól, a Volswagentől, a Skodától az új Volvóig, Mercedesig sokféle kocsi található Budapesten, • Kóér utcai tárolóban: mr. autómentő szolgálatnál több mint száz gépkocsi várja gazdáját. Napok, hetek, hónapok óta. De nem mindegyik jármű vesztegel itt ennyi ideig. Egyiket, másikat alighogy lerakják a mentőautóról, már viszi is a tulajdonos, aki többnyire megfogadja: soha többé nem parkol tilosban. Mások azonban csendesen szentségeinek, sőt akadnak, Akik elégtételt (!?) kérnek: „Milyen önkényeskedés ez?", „Majd megmutatom", s úgy hangoskodnak, mintha nem tudnák: , a rendőrség intézkedésére szállítják el a forgalmat akadályozó gépkocsikat. — Éjjel-nappal ügyeletet tartunk — mondta Petrenka Zoltán, a Fővárosi Szállítási Vállalat 1. sz. üzemegységének vezetője. — Egy órán belül a főváros legtávolabbi részéből is elszállítjuk az útban levő gépkocsikat Daruval emeljük a mentőautóra. A szállítási költséget — 200— 300 forintot — természetesen a szabálysértő fizeti. Nincs kivétel, bárki járművét kiemeljük, ha az rossz helyen áll. A szabály az szabály a zsúfolt belvárosban csakúgy, mint a peremkerületekben. Az építkezések, útépítések miatt megszűkült utcákban, útszakaszokon, terelőutakon ajánlatos a fegyelem. A köz, de az egyén érdekében is. Ennek ellenére némelyek nem látják vagy nem akarják látni a tiltó jelzést, fütyülnek a szabályokra. Mint például az OH 73—02 rendszámú motorkerékpár tulajdonosa, aki dacból „csak azért sem" jelentkezik a XI. kerületi Zsombolya utcából elszállított járművéért. Az ő zsebe bánja: múlt év november 26-tól ez ideig 2244 forint — szállítási és tárolási díj — terheli a számláját. A CG 63—30 rendszámú Gogomobilt tavaly májusban, a CA 11—49 rendszámú Skoda Octaviat ez év elején szállították a tárolóba. A tulajdonost értesítő levelek visszaérkeztek: a címzett ismeretlen. Ki kivel dacol vajon? Avagy a tulajdonos így akar megszabadulni járművétől? — Erre is számos példa van — mondja az egységvezető. — Az üzemképtelen járműveket számosan az utcán, közúton „felejtik", hogy ne bajlódjanak a szállítással. A rend őrei ezek eltávolításáról intézkednek és értesítik a tulajdonost, ha az elhagyott kocsin van számtábla. Egy Fiat Topolfno mái háromszor került a tárolóba. A tulaj — egy idős hölgy — mindig kiváltja a kocsit, hogy néhány hónap múlva újra elhagyja. A sorsára hagyott kocsik zömén azonban nincs rendszám. Ezeket, ha a tulajdonos nem vetkőztette pőrére. megfosztják a prédára lesők. Az utat, utcát éktelenítő, a forgalmat akadályozó kocsikat, kocsimaradványokat a csillaghegyi roncstelepre viszik, ahol — akárcsak a talált tárgyakat — egy évig őrzik, majd ócskavasként értékesítik. Hátha mégis igényt tart valaki a kocsijára. Előfordult már ilyen is. Élelmiszerek, táplálkozás Minisztériumi szakintézet munkájáról • HÁZASSÁG I. krrlllrt Szeged: Slmonek Gyula és Gombot R<YZM, dr. Hajdú Imre én Hegedűs Margit, KAdl SAndor ós Arany Etelka. Goda látván Károly és Pap Zsuzsanna Etelka, Tóth István én Snjt<w Piroska Éva, Molnár Lajos Gyula éa Jakoblnin Mária, Váradi Antal és Kolonjos Anna Katalin. Egyed István Károly és Márki Erzsébet Etelka. Halász Mátyás és Szurmal Erzsébet, Kocsis Ferenc é* Uabarczt Magdolna, Tóth Sándor és Kárpáti Ani kó Hona, Fél hó l őre éa Ordogh Mária. Fleisz •Tdnos Péter éa Kolozsvári Eresedet, Bozóté András és Kias Edit házasságot kötöttek. n. kerület Szeged: Kórász Lajos és Kálmán Margit. Wagner József és Szalma Erika Gizella, Varga Ferenc éa Beloval Gyöngyi. Dénesi Sándor és Perecz Julianna, Lakatos Géza és BIenlek Juliánná házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Gáspár Istvánnak és Végh Ilonának Viktor Imre. Soós latvannak és flzékeal Margitnak Anita. Vass Sándornak és Galambos Évának Sándor, Varga ' Miklós Gyulának e.s ágó Erzsébetnek György Miklós. Márton Miklósnak es Szabó Irénnek Szilvia, György Amál Miklósnak •lm VAneki Etelkának Antal. Ballá Ferencnek és Temesvári Ilonának Ferenc Richárd. Madarász Antalnak és Farkas Saroltának Zoltán László. Nagy László Ákosnak és Tóbiás Katalinnak Katalin. Szabó Balázsnak es Bozsák Etelkának Balázs, Márki Szilveszternek és Dia Kata Unnak Zsolt. Horváth Zoltán Istvánnak és Martus Erzsébetnek Mónika. Mink Mátyásnak éa Sólymos! Mária Agncsnok Ágnes Mária. Fábián Pál Sándornak és Palatínus Máriának Szabolcs. Korom Mihálynak és Ormándi Annának Mihály. Szűcs Tibornak ét Ballá Piroskának Tibor Zoltán, Szász Ferencnek és Tóth Máriának Péter. Nagy István Györgynek és Szűcs Gizella Ilonának Szabolcs István. Gulyás Györgynek és Kis Katalinnak Orsolya Tímea. Molnár Pálnak és Kiss Marianna Erzsébetnek Attila. Mihályt Árpád Miklósnak és Bagó Gizella Évának Csaba Árpád. Vlszmeg Ferencnek és Juhász Veronikának Márta Judit, Balogh Józsefnek és Kádár Honának József. Zslkó Györgynek és Caányl Margitnak György. Cslllac Istvánnak és Sánta Zsuzsannának Zoltán, Bakos Istvánnak és Nagy Veronikának Mónika. Pocsai Istvánnak és Kocsis Máriának Zsolt, Németh Antalnak és Szekeres Ibolyának Zsuzsanna Szilvia, Papp Antalnak és Abrahárn-Fürús Irénnek Mónika, Barna Istvánnak és NagylUés Eszternek Mariann. Kovács Lászlónak és Domokos Irénnek Gábor, Gál Istvánnak és Csűri Ildikó Etelkának Csaba. Paplógó Antalnak és Hódi Franciskának AJitnl Zoltán, Mészáros Péternek és Fodor Hona Erzsébetnek Gabriella Hona. Berike Gábornak és Kiss Máriának Anna. jakucska András Istvánnak és Sajtos Gizellának Szilvia. Makra illés Pálnak és Tanács Erzsébet Piroskának Attila. Makra Imrének és Almássy Andrea Erzsébetnek Andrea, Kiss Imre Miklósnak és Tarjányi Adriennének Kornéllá Györgyi. Varga Józsefnek és Makra Jolánnak Katalin. Kuk Józsefnek és Bakai Máriának Arnold. Miklós Ferencnek és fark 5 <11 Honának Mária. Tóth Zoltán Jánosnak és Tűri Katalin Piroskának Eszter Katalin, Rá ez István Lászlónak és Ludányi Katalinnak Andrea. Lengyel Istvánnak és NMV Honának Bernadett KOtlár Miklós Józsefnek és UIbert Erzsébetnek Mónika Szilvia. Sötét Józsefnek és Dék.ány Annának Endre. Ugri Mihálynak éa Dékány Rozáliának Ágnes, Családi események Rzdcs Károly Istvánnak és Volu Éva Katalinnak Alexandra Katalin. Filep Miklós Lajosnak és Rajczl Éva Máriának Balázs Pál, Fülöp Ferencnek és Borza Katalinnak Katalin. Döme István Kálmánnak és Blacsl Ilonának Zoltán, Ray Péter Sándornak és Vászln Mária Cecíliának Péter, Túri Józsefnek és Orosz Erzsébetnek József. Szűcs Gábor Mátyásnak és Király Margitnak Anett, Hegedűs Józsefnek és Hegedűs Mária Annának Éva, Márkus Mihálynak és Túrt Erzsébetnek Tamás Ferenc, Serucza Józsefnek és Bodó Katalin Évának Hermina, Körmendi Lajosnak és Molnár Zsuzsannának Zoltán, Terhes Istvánnak és Berta Piroskának István Gábor. JÓJárt Györgynek és Uhrin Ágnesnek Ágnes, Hódi Istvánnak és Rácz Zsuzsannának Attila Péter. Tasi Lászlónak és Fehér Mária Sárának László, Bakonyi Gézának és Ficzkó Ildikónak Veronika nevű gyermekük született. Hl. kerület Szeged: Sípos Györgynek és Féleki Mj«rgttnak Gábor György, Biiky Kálmán Lászlónak és Darázs Ágnes Margitnak Márk László, Kovács Mihálynak és Kovács Julianna Máriának Szilveszter. Németh István Gézának és Lipcsei Irénnek Beatrix, Vér Istvánnak és Borcsök Juliannának Csabs, Gonda István Jánosnak és vedrédl Máriának Csaba .Tános, Katona Sándor Ferencnek és Varga Erzsébetnek Sándor, Czékmám Imrének és Bodré Máriának Imire, Nyári Sándor Józsefnek és Hegedűs Katalinnak Róbert Zsolt, dr. Várhelyi István Lajosnak és Szabó Editnek Krisztina, Moldvai Ferenc Józsefnek és Jeremiás Margitnak Melinda Margit. Nagy Gyulának és Halál Gyöngyinek Ferenc nevű gyermekük született. HALAI.OZA8 L kerület Szeged: Aradi Antal, Tarkó Károly né Kovács Hona, Szabó Jánosné Vaszkó Magdolna, Bodor János. Sipos Pál. Puskás János, .Tójárt Sándor János, Csányi .TózseCné Katona Julianna, Nóvák Ferencné Lénárt Rózsa, Kovács Vilma. Sutus József, Forkas-Csairnengó Erzsébet, Pásztor Ferenc, Rácz Sándor meghalt. Szórcg: Sebők Petemé Kiss Etel, Kenderest Antal, Nyári Antalné Kálmán Piroska meghált. II. kerület Szeged: Papp János, Tőrök Imrené Kondás?. Anna. Erdélyi KArolyné Kleinsotzer Anna, Takács Jenöné Vásárhelyi Zsuzsanna. Vas Antal Ferencné Kara Mária, Kovács Jánosné Nyámcz Erzsébet, Pap László meghalt. XII. kerület Szeged: Horváth János. Lflcz! Viktória, Bodó Andráané Butlás Julianna. Kocsis István, Sándor Ignác Vince, Acs Zoltánné Rácz Mária, Szúnyog Mrihályne Nagy Viktória, Spécz. Gyula, MAtyus .Tozietné Gebei Erzsébet. Kelervczér Tódor. Révész István, Jójárt Sc.llvc8z.ter, Tanács Istvánné Császár Julianna, Csányt András, K'rály János, Patyt Lésztóné Pódolskl Ilona. Szanka Andrásné Terbe Margit. Liszetkámm Györgyné Papp Jolán, Simon János meghált. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet — az Egészségügyi Minisztérium szakintézete — az élelmiszerek előállításának, forgalmazásának, valamint a táplálkozásnak gyakorlati és élettani szerepét vizsgálja és rendszeresen ellenőrzi: az Országos Közegészségügyi Intézettel, a Munkaegészségügyi Intézettel és a Sugárbiológiai Intézettel együtt a közegészségügy országos ellenőrzését és irányítását valósítják meg. Az intézet munkájáról dr. Novotny Tibor osztályvezetővel beszélgettünk. — Az ellenőrzés országos hálózatát a közegészségügyi és járványügyi állomások láncolata jelenti. Intézetünk ezeknek az állomásoknak a szakmai felügyeletén keresztül gyakorol hatást az egész élelmiszer-ellátásra és a közétkeztetésre. Négy laboratóriumi főosztályunk van: az élelmiszer-kémiai, a bakteriológiai, az élet- és kórtani, valamint a kémiai és toxikológiai főosztály, önálló osztályként működik az intézetben a néptáplálkozási és a szervezésmódszertani osztály. Valamennyinek az a dolga, hogy önálló kutatási és más feladatai mellett a saját szemszögéből is vizsgálja, összesítse a KÖJÁL-ok ellenőrzése során összegyűjtött tapasztalatokat. A konzekvenciák levonása alkalmat ad például új jogszabályok kidolgozására ugyanúgy, mint egy-egy élelmiszer gyártásának megtiltására, vagy éppen a gyártástechnológia megváltoztatására. — Csak javaslattevő, vágy hatósági jogköre is van az intézetnek? — Van hatóság^ jogkörünk, az importból származó élelmiszerekre. Mielőtt bármilyen importból származó konzerv, vagy gyümölcs forgalomba kerülne, minta alapján el kell döntenünk, megfelel-e a hazai közegészségügyi követelményeknek, „a táplálkozási kívánalmaknak". Nem tartalmaz-e például olyan anyagot a megengedettnél nagyobb mennyiségben, amely felhalmozódva a szervezetben betegséget okoz. Az importból származó élelmiszerek mikrobiológiai, toxikológiai vizsgálati eredményei alapján döntünk, illetve javaslatot teszünk a behozatali engedély megadására, illetve a behozatal megtiltássá ra. — Volt már példa az utóbbira? — Természetesen, csak erről a nagyközönség nem mindig szerez tudomást, mert ilyen élelmiszerek, gyümölcsök, konzervek nem is kerülhetnek forgalomba. Ami forgalomba kerül, például az albán és a román halkonzervek, a bolgár befőttek, a svéd bébiételek, mind-mind átestek az ellenőrzésen. Előfordult az is, hogy már forgalomban levő konzervek bevonását szorgalmaztuk, mert a szúrópróbaszerű vizsgálat során kiderült, hogy a megengedettnél nagyobb a fémtartalmuk. — Milyen önálló kutatásokat végez az intézet? — Foglalkozunk az egészséges táplálkozással ugyanúgy, mint a mérgezésekkel és a néptáplálkozás általános kérdéseivel. Ez utóbbi nem is kutatási terület a szó szoros értelmében, inkább felmérő jellegű vizsgálódás. Arra vagyunk kíváncsiak: egy-egy rétegnek, csoportnak milyenek a táplálkozási szokásai, miből, mit és mennyit fogyasztanak. Ennek milyen hatása van, izomzatára, emésztőrendszerére, vérképző apparátusára. És mivel a széles körű propaganda ellenére sem tudunk közvetlenül hatni a lakosságra, egy-egy ilyen vizsgálat eredményét csak a közétkeztetésen keresztül tudjuk érvényre juttatni. A közelmúltban például vizsgáltuk, hogy a szervezetbe mennyi mosogatópor kerül. Nagyon sok jut ugyanis a szervezetbe még gondos öblítés után ís az evőeszközökről és a tányérokról. Az állatkísérletek során azt a határértéket kerestük, amely még tűrhetőnek számít az emberi szervezet számára. — Évekig vitatkoztak azon. milyen műanyagokba lehet az élelmiszereket csomagolni. A végső döntésben az Élelmezés, és Táplálkozástudományi Intézetnek is szerepe volt. — A mi vizsgálataink bebizonyították, hogy az alkohol egyes műanyagoktól az emberi szervezetre káros ha_ tású vegyületeket old ki. Ezért tiltották meg például a pálinkásüvegek műanyagdugós zárását. Ezek az anyagok persze egy másik élelmiszer csomagolására megfelelők. A szelektálásban volt tulajdonképpen szere pünk és van ma is. Az évek során ez a „szerep" azért lesz fontosabb, mert mind több élelmiszert csomagolnak, illetve forgalmaznak műanyagban, vagy műanyaggal együtt. Minden élelmezési célra felhasznált műanyag, vagy élelmiszer csomagolására használt műanyag — legyen akár hazai vagy külföldi — csak az intézet vizsgálati eredménye után kerülhet felhasználásra. — A vállalatok szívesen fogadják az Önök működését, vagy szükséges rossznak tekintik munkájukat? — Azt hiszem, éppen a szakmai megbízhatóságunk miatt elfogadnak bennünket és minden vizsgálatunkat. Persze ma már az sem mellékes egyetlen vállalat szempontjából sem, hogy exportra szánt termékét hogyan fogadják idegen országok piacain. A környezetvédelmi ártalmak növekedése miatt szerte a világon nagy gondot fordítanak arra, hogy az élei. miszerek előállítása és forgalmazása közben minél kevesebb, az egészségre káros anyag kerüljön a gyártmányokba. Ha ez az érték a megengedettnél nagyobb, máshol sem adnak zöld utat az ilyen áruknak. Azt hiszszük, ezek ismeretében nem is kell külön hangsúlyozni az intézet fontosságát. Nyugodtan mondhatjuk: magától értetődő. Csillag Sándor Növénynemesités A szója, a borsó, a napraforgó és a repce felhasználósa napjainkban mind nagyobb szerepet kap az emberi táplálkozásban és az állati takarmányozásban. Az alapkutatáson és az agrotechnikai kísérleteken kívül e növények nemesítése alkotja a gerincét annak a munkának, amit az iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutatóintézetben végeznek. Gérres Eszter: Mindig magam 60. Koszt nagyon jó volt, megmondták, semmitől el nem kell húzni a belevalót. Ha egy skatulya gyufát leadtak a konyhára, azt azonban megmondták, meddig kell neki tartani. Ha egy tanyiszli kiürült a konyhán, azt be kellett adni a boltba, mert abba még mértek. Ha sima papír szabadult valahonnan, azt a zsírszódás hordó mellé kellett tenni. A zsírszóda ott volt a konyha melletti kamrába. Ha kellett a boltban valamennyi, lekiáltottak: Esztike, fél kiló, vagy egy kiló. Olyan jártasságom lett benne, hogy sokszor hajszál pontosan eltaláltam. Egyszer a ténsúr kutakodott a kamrában. Azt mondja Rózsika: — Maga után kutat! Azt hiszi, valami mérlege van, hogy a zsírszódát olyan pontosan tudja felhozni. Attól kezdve nem tudtam olyan pontosan felvinni, mint azelőtt, ösztönszerűen ment, most meg már nagyon akartam a pontosságot. A sómérés nagyon utálatos volt, belevette a sópor a ruhába magát, egész nap nylhelőztem. Aztán rájöttem, hogy azt egy olyan ruhában mértem, amit nappal nem hordtam. Ha nem volt kimérés, akkor foltoznom kellett, géoen. Soha templomba el nem engedtek, pedig minrlen vasárnao volt mise az iskolánál. Az iskolakapu a ml kapunkra nyílott Ha este elengedtek a testvéremékhez, akkor ott is aludtam, de annyi kézimunkát gomblyukkötést adtak, hogy éjfélfelére lett készen. Mikor helyre álltam, 20 pengőben egyeztünk meg. Jó bér volt az akkor. Négy éjjel egy hunyást sem bírtam aludni, csak utóbb már. Agyongyötört a munka. Ha akkor kijön értem Bandi, úgy elmentem volna, hogy hátra sem nézek. — Uram Isten! Hát ilyen ez a szolgálat? Szegény anyám! Árva lány volt, korán elhalt az anyja, már tízéves korában elszegődtette az apja. Nyolcan voltak testvérek. Sokszor elbeszélte, hogy hordta a gazdájával rudas fán a zöld tányérícaszárat. A gazda a maga erejéhez rakta a terhet, arra nem gondolt, hogy tízéves lány a cimborája. Ahogy fogta a rudas fát, kifordult a kezéből. Akkor megverte a gazdája. A marhák elől nem tudta másképp kiszedni az íziket, felugrott a jászolba, úgy hányta ki. A marhák meg nyomkodták a falhoz, megdöfölték. De akkor a saját gyermekével Is így bánt mindenki. Nem volt ez akkor sem föltűnő, sem megszólás. Anyám azt üzente, látni se akar! Elmúlott egy hónap, megkaptam a 20 pengőt. Akkor már elfelejtettem a szenvedést, bemgntem Kistelekre, egy fogorvoshoz, megegyeztem vele 68 forintba, rendbe hozattam a fogaim, egy arany koronás is volt köztük, meg tömés. Utána hónapokig bérem ment oda, míg le nem telt. Megjegyzem, ajándékot sokat kaptam a gazdaasszonyomtól. Pünkösd szombatján látogatott meg az uram, meg anyósom, nem is haragudtak rám. Kocsival voltak, hívtak Szentkútra. de nem engedtek el. Amikor letelt a fogam csináltatása, ott, náluk a boltban, vásároltam zománcos edényeket, befőttesüvegeket, zománcos tepsit, gyúródeszkát, ruhaneműt, mert ruhát is árultak. Vettem két malacot, felében kiadtam, de sajnos megdöglöttek. Ami kellett egy háztartásba, mindent vettem, még srófos dézsát is, amiben túrót gyúrattam. Azé a nagy szorgalmamé szerettek és értékelték a dolgom. Nagv segítség voltam, mert ha Rózsika ment vásárolni, a ténsűr berúgott, nem lehetett semmit rábíznf. A boltot pedig ki kellett nyitni, mert nem messze volt egy konkurrens, Sutkának hívták, és elmentek volna a vásárlók oda. Akkor már mindent el tudtam a boltban Intézni. Rózsikának a szülei ott laktak mellettük. nagy, hosszú, vagy 40 méteres tanyai ház volt, hosszú istállókkal. Hetven-nyolcvan évesek lehettek az öregek. Mihály nevű fiuk, idős legény volt velük. Ezeket majdnem egy családnak lehetett mondani, ünnepi ebédek, jobb vacsorák, felváltva voltak egymásnál. A kártyázás este, négyesben ment, ünnep vagy vasárnap. Tudok minden kártyázást, de már akkor utáltam. Ók meg kényszerítettek, hogy menjek negyedik partnernek. Asszonyom beteg volt, bementem hozzá, lefürdettem, megfésültem, ott maradtam vele beszélgetni. Úgyannyira, kisütöttük, hogy Gémes János első felesége Kordás Rozál volt, azaz ő apjának testvére volt. Ok is Idevalók voltak, központra, mesélte, hogv ők szegényebb fajta hordó ok voltak, az uráék meg gazdabbak, és nen) akarták őt engedni elvenni. O azt mondta az urának: — Né törőggyék kend vele! Mindön testvérjlt elkerüljük kennek, én űgy dolgozok, én úgy hajtom a gazdaságba a hasznot. Ügy is lött! Szögedébe két ház, fő helyekön. Kistelekön nagy ház, sok föld, még most is négy nagy cseléd, kettő feleségös, kanász, libapásztor. Hét gyerököt fölneveltem, aki akarta, tanulhatott, még orvos fiam is van, Szentlászlón. Mögtöttem, amit mögígértem! Nem győztek már várni otthon, jön Rózsika, 6 azt hitte, hogy a béresasszonyokkal vagyok. — Hát, Esztike? Maga itt van? — Itt, Rózsika. mert csak asszonyom volt ma társtalan, Hidd el. Róza, tűk ott vattok családos! ú. én mög magam, olyan jó elgondozott, neköm is jó esik. ha valaki velem van. — Itthagvom anyám, ha akarja? — Akarom hát! Ott van az almáriumban a biblia, vödd elő, olvass a Jeremiás siralmajibul. Olvastam. — Mög tudod-e magyarázni? — Úgy-a — mondom. Nem is olyan sok idő műlva mondja Rózsika: (Folytatjuk^ j »