Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-25 / 148. szám

10 Vasárnap, 1978. június 18. Együttesek minősítése Héptánc — Újszegeden és a Kisszínházban Az országos minősítő ver­senyeken uz umatőr művé­szeti csoportok munkáját ér­tékelik a szakembereit. A néptáneosok minősítő bemu­tatóit általában a már ha­gyományos néptánctalálko­zókhoz kapcsolják — így választották Szegeden, a táncfesztl válok színhelyét, a szakszervezeti csoportok mi­nősítő versenyeinek helyéül. Az idén harmadszor tekintik át a mozgalom eredményeit — összesen 11 együttest mi­nősítenek a szakértők. Az értékelés alapja nem egy­szerűen a versenyen muta­tott teljesítmény; az együt­tesek munkájának egészét, folyamatosságát, szakmai és pedagógiai nevelő tevékeny­ségüket, a helyi közművelő­désben betöltött szerepüket is figyelembe veszik. A minő­sítő programok elbírálásának számos a szempontja: a folk­lorisztikai hitelesség, a ko­reográfiai feldolgozás minő­sége, az előadásmód, a zene­kíséret és a színpadi meg­jelenés alapján döntik el, hogy bronz, ezüst vagy arany fokozat (mindegyikben há­rom az osztály) jár-e egy-egy csoportnak. Az országos találkozón részt vevő együtteseket tehát színvonalas teljesítményekre ösztönzi a követelményrend­szer is, de az eddig alsóbb fokozatokat elért táncosokra a „nehéz mezőny" szintén inspiráló hatással lehet. Az idei minősítőn tudniillik a legjobb magyar amatőrök is versenyeznek — megerősíten­A Vasasegyüttes műsorából: a Tusa Holnaptól Tanárok nyári akadémiája Az Oktatási Minisztérium szítse a fizika- ét kémiaokta­és a Juhász Gyula Tanár- tás reformjának bevezetésé­képző Főiskola hozzájáruló- re. A tanárképző főiskola sával öt megye — Bács-Kís- tanszékein hallható eló­kun. Békés, Csongrád, Pest adások az érvénybe lépő új és Szolnok — és Szeged vá- fizika és kémia tantervvel, ros tanácsa művelődésügyi tankönyvvel és az ezekkel osztályainak, valamint a kapcsolatos tanítási felada­megyei pedagógus-tovább- tokkal foglalkoznak majd. képző intézeteknek a közre- A Magyar Biológiai Tár­működésével június 26. és saság didaktikai szekciója és 30, között nyolcadik alka- szegedi osztálya szintén hol­tommal rendezik meg a ta- naptól két napon át rendezi nárok nyári akadémiáját, meg a XV. Tantárgypedagó­Most az általános iskolák gjai Napokat. A téma: a felső tagozatán oktató fizika ...,„. , és kémia szakosok részére. biológ,a 8zakos ,tanArképzés A nyári akadémia célja, problémái. Az előadasokat a hogy a résztvevőket felké- Technika Házában tartják. Somogyi Károlyné felvételei Először versenyeznek a martfűi táncosok Szatmári táncokban a dina- (köztük több új, modern, tar­mika és az impozáns nagy talmas művet) mutatott be létszámú tánckar belső fe- a többi nyolc együttes (pon­dő a már elért legmagasabb gyeimé ragadta meg a közön- tosabban: a Vasas és a Bar­fokozataikat A neves ko­reográfusok, Timár Sándor, Györgyfalvay Katalin, Nó­vák Ferenc „csapatai", a Bartók, a Vasas és a Bihari együttes a rangjukhoz méltó bemutatókkal szerepeltek az újszegedi folklóresteken és a klsszínházi versenyen egy­aránt. A többi együttes pro­dukciója is komoly felkészü­lésről, szakmai fejlődésről árulkodik — tehát színvona­las műsorokat láthatott a szegedi közönség. A bemutatósorozat első, űjszegi estjén, pénteken, az Özrft Kohász Táncegyüttes séget. Az éjszakába nyúló folk­lórbemutató után tegnap, szombaton délelőtt folytató­dott a program a kisszínházi versennyel. A martfűi műve­lődési központ együttese, a tők kettőt-kettőt). Üjszegedi műsoruk mellett ezek érté­kelésétől függ a minősítésük. A második folklórbemuta­tót tegnap este tartották a ligeti színpadon, a Tatabá­nyai Bányász, a Szabolcs Padragkúti Bányász és a Volán, a Diósgyőri Vasas és Zalaegerszegi Ifjúmunkás a HVDSZ Bihari János Táncegyüttes az idén először Táncegyüttes lépett fel. A vett részt országos minősí­tésen. A nyilvánvalóan „mun­bemutatók és a kisszínházi szakmai verseny alapján ér­kás" felkészülés eredményé- tékellk az együtteseket, mi­ről a szakzsürt mond majd (művészeti vezető: Adorján értékelést. A kisszínházi ver­L.ajos) műsora nyitott. A két évvel ezelőtti minősítőn az arany fokozat harmadik osz­tályába sorolt csoport Igé­nyes kompozíciók bemutatá­sára vállalkozott, pontos elő­adásra futotta a tudásukból. A Vasas Központi Művész­együttes Tánckara követke­zett. a fiatal táncosok az együttes nevéhez méltóan, Jó technikai fölkészültséggel, ár­nyalt előadásmóddal mutat­ták be Györgyfalvay, Szi­gelhy Károly es mások ko­reográfiáját. Ezekkel a mo­dern láncszínpadi művekkel tökéletes összhangban volt a korszerűen feldolgozott zenei anyag (Rossa László az együttes zenei vezetője). Kü­lönösen nngy sikere volt a Tusa című „verbunk-karika­túrának", a nagyon is mai tülekedések, törtetések, ki­vagyiságok és szolgalelkűsé­gek táncnyelvi kifígurázásá­nak. A Vasutasok Törekvés Táncegyüttese (művészeti ve­zető: Mannlnger György) „hagyományos" stílusú elő­adásmódban, a színpadképek változatosságát biztosító szép kosztümökben mutatta be jól szerkesztett programját. Az estet a Bartók-együttes mű­sora zárta. méltóképpen, a nap legnagyobb sikerét arat­va. Tímár Sándor „legényei" a Szegényes című kompozí­cióban, Halmos Béla és Var­ga Zoltán művében remekel­tek; a hat férfitáncos rend­kívül plasztikus és szuggesz­tív előadása a színpadi tánc­művészet csúcsait idézte. A tiszta arányosságü, egyszerű­szép Tardonai karikázó ban a lányok mutatták fel techni­kai tudásukat és átélési kész­ségüket, a Dudalásban és a senyen egy-egy koreográfiát nősítéseiket ma, vasárnap délelőtt hirdetik ki. 8.E. „Terítve", madaraknak A tavaszi zöldár tetőzése rok milliárdjai rejtőznek. A óta három és fél métert apadt parti fecskék is csakhamar a Tisza Csongrád megyei sza- felfedezték a bőséges lakoma kaszán és mindenütt vissza- lehetőségét és megszállták a húzódott medrébe. A hullám- fojyó által „terített asztalt", tereken és a partok mentén A vendég)átó xigza gazdag azonban vastag hordalékot , , * 8 ° rakott le. A sűrű iszaptömeg- lakomaval fogadja a rovarral ben kérészek és egyéb rova- táplálkozó madársereget. Szeptemberiül Anyanyelvi foglalkozás az első osztályban Szeptembertől magyar a betütanitás módszerét, a nyelv és irodalom, matemati- betűk kapcsolásának módját ka, környezetismeret, ének- a nevelők legjobb meggyőző­zene, testnevelés és új tan- désünek megfelelően maguk tárgyként rajz és technika határozzák meg. szerepel majd az első osztá­lyosok órarendjében. Különö­sen jelentős, hogy a beveze­tésre kerülő új tanterv meg­szüntette az anyanyelv tan­tárgyakra történő szétparcel­lázását, és a nyelvhasználat fejlesztését állítja előtérbe. Nem lesz tehát a jövőben az órarendben olvasás- és írásóra, ezeket magukba fog­lalják a magyar nyelv és iro­dalomórák. Gyakorlatilag anyanyelvi foglalkozást jelen­tenek, legföljebb egy-egy al­kalommal többet írnak vagy olvasnak. Bár az órákon kü­lön nem tanulnak nyelvtant, illetve irodalmat, a beszéd­gyakorlás és az írás közben a nyelvtani szabályokat" alkal­mazzák, az űj ábécéskönyv szövegeinek nagy része pedig értékes irodalmi alkotás. Más változást is tükröz az elsősök órarendje. Korábban az olvasás- és írásórák közé valamilyen más tantárgyat, számtant, esetleg környezetis­meretet iktattak be a pedagó­gusok. A jövőben két egy­mást követő 45 perces anya­nyelvi foglalkozás szervesen kapcsolódik egymáshoz. A kö­zöttük levő szünet csupán pi­henést jelent, majd a becsön­getés után ott folytatják, ahol abbahagyták. Iskoláinkban továbbra is az ügynevezett álló írást ta­nítják a pedagógusok, a tan­tervtervezetek társadalmi bí­rálóinak 99 százaléka ugyanis elvetette az enyhén dőlt írás bevezetését. Az űj tantervek azonban lehetővé teszik, hogy Idegen­forgalom Az év első öt hónapjaban 3 millió 300 ezer külföldi járt hazánkban, 33 százalék­kal több, mint a múlt év ha­sonló időszakában. Mintegy egyharmaduk májusban lépte át az országhatárt. Az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács gyorsmérlege szerint a kül­földiek több mint fele turis­taként érkezett Magyaror­szágra, s csak egynegyedük volt átutazó. A szocialista országokból 22 százalékkal többen keres­ték fel fővárosunkat és más Idegenforgalmi nevezetessé­geinket. Különösen Jugoszlá­viából jöttek sokan, 60 szá­zalékkal többen, mint a múlt év első őt hónapjában. A tő­kés országokból 28 százalék­kal .fogadtunk több turistái, kirándulót, átutazót. A leg­többen Ausztriából és uz NSZK-ból érkeztek. A külföl­dlek eddig 2,2 millió vendég­éjszakát töltöttek hazánkban, nagyrészt szállodákban. Mindez jelentősen növelte az idegenforgalomból származó devizabevételeket is. Ebben az időszakban kül­földre 1,3 millió magyar ál­lampolgár utazott, 16 száza­lékkal több, mint tavaly ilyenkor. Közülük 88 ezren tőkés országokba látogattak. (MTI) Á prímás mondja A szegedi Hági újjászüle­tése óta az étteremben mu­zsikál Káté Kálmán, a jeles rajkóprímás. E két év foly­tonosságát külföldi utak sza­kították meg, bár előtte is sokat utazott. A rajkókkal kezdte, saját zenekarával folytatta. Nem túlzás tehát a cigányzene „utazó nagy­követének" nevezni, hiszen Amerika kivételével bejárta az egész világot. Legutóbb Belgiumban töltött hat hó­napot zenekarával. — Mit jelentenek a kül. földi turnék zenei fejlődésé­ben? — Szinte semmit. Nem ta. nulni megyünk, célunk a magyarnóta. a népzene és az operett megismertetése, nép­szerűsítése. — Hogyan fogadták Bel­giumban? — Gent városában, a Lidó étteremben játszottunk. A siker jelének azt a nagyle­mezt könyvelhetném el, amelyet az étterem tulajdo­nosa adott kl, Lidó csárdás címen. — Pályafutásának szemé­lyes élményei? — A sok feledhetetlen emlék közül három különö­sen kedves. Játszottam Mo­hammed Rezá Pahlavl iráni császárnak és a norvég ki­rálynak. Itthon pedig a Mar­gitszigeten rendezett orszá­gos prímásversenyen Dankó Pista — múzeumból kiho­zott — hegedűjén játszhat­tam. — Külföldi repertoárjában mely számok kapnak elsőd­leges szerepet? — Ha egy képzeletbeli kí- * vánságlistát állítanék össze, akkor: Monti-csárdás, Liszt: II. rapszódia, Brahms V. magyar tánc. Az operettek között Marica grófnő, Csár­dáskirálynő a sorrend. Emel­lett elég széles skálán moz­gunk, mivel műsorainkban — a francia sanzontól a román népzenéig — szinte minden megtalálható. — A kővetkező külföldi utat hová tervezi? — Ezt szerencsére elvégzi helyettem az Interkoncert. Már most több meghívásunk van, sőt a Lidóba is vissza­várnak. Mégis úgy döntöt­tem, hosszabb ideig nem vállalok külföldi fellépést. Szeretnék itthon, a magyar közönségnek játszani, mert nekünk végeredményben ez az elsődleges feladatunk. Pavlovics László Gémes Eszter: Mindig 59. — Kérem, Eszterke! Öltözzön munkához, én kimegyek a boltba, maga meg forralja fel a te­jet, cipőket pucolja, konyhát mossa fel, ágyaz­zon be, bort tegyen oda forralni, fehér borsot be­le.Ha valamiben fennakad, itt az Erzsike (lá­nya), majd az eligazítja. (Ne neköd, Eszter! — gondoltam.) Nekiláttam én a dolognak, hajszoltam a lányt, jöjjön, mutassa, mi hol van? A nagy lobogás­ban nem vigyáztam a tejre, kiszaladt, csak a nagy süstörgésre lettem figyelmes. Hát még a nagy büdösség! — bekúszott a szag a boltba is, hiába nyitogattuk az ajtókat, ablakokat, mindent elárasztott a szag. Bedugja egyszer Rózsika a fejét: Jaj, ez a szag!, minden beleveszi magába. Engem igen bántott, hogy nem tudtam rá vi­gyázni. Tizenegy óra tájon ritkult a nép, délre meg el ls fogytak. — Esztike, kérem! Erzsike behoz egy csirkét (lent neveltok egy csapat csirkét, kirántanivalók voltak), rántsa kt. paraszthabarékban, tejes rán­tott leves lesz hozzá, meg zsírban sült krumpli, a rántott hús zsírjában sütve. Tizenkét órakor ebé­delünk! Kicsit kevés az Idő! Majd előrelátóan cselek­szem. A sparhet nagy volt, megiwktam fával. mindenütt forrt rajta, azt tudtam, hogy futva elkészülök. Erzsike szorult, mert ugyan meg­hajszoltam. Délután mentünk a kertbe, én for­dítottam estig. Este megvacsoráztunk, hideg va­csora volt. Aztán ki kellett menni a ténsúr elé, aki vagy Félegyháza felől, vagy Szeged felől jött, felbatyuzva. Harminckilós csomagot kézben hoztunk be. Nagy vásárláskor mentek el kocsi­val, egyébként, ha az asszony ment, azt éjjel ki kellett kísérni a vonathoz, délután vagy este menni eléje. A ténsúr, amikor meglátott, nagyon örült, beszélt volna is az, de én nem értettem. Nem volt elég a nagy cipekedés, hanem még oda is kellett figyelnem, mit beszél, mégsem értet­tem. Ügy felkavarodott a hallóidegem, alig tu­dott csillapodni. Ott a konyhában feküdtem, jó helvem volt, de egy cseppet nem tudtam aludni. Másnap kezdődött a hajsza. Ha egy fél óra la­zább lett volna, akkor kellett az öreg gazdá­éknál dolgozni. Ha este nem kellett menni az állomásra, akkor egy ötven kilogrammos láda kockacukrot ki kellett mérni. Kilós, félkilós, ne­gyedkilós, még nyolcadkllósba is. Mikor a leg­első ládával kimértem, másnap Rózsika utánam mért néhány csomagot. Egyik kicsivel kevesebb, másik kicsivel több. Másnap este mind ki kel­lett igazítanom. — Esztike, kérem! Lesz szíves, estére minden csomag cukrot újramérni, mert nálunk nem csa­lunk, minden csomag pontos legyen! Ugyanúgv mértem kl esténként a sót, a rizsét, a lisztet, piacnapra így készültünk. Rengeteg nép volt olyankor a boltban. Nekem ls segíteni kel­lett kiszolgálni, olyankor valami hideghús-ebéd volt Addig nem !s ettünk, csak a forralt bort jártunk be Iszogatni. Elejében csak kiszolgáltam, ők számoltak ösz­sze, nem telt abba két hét sem, már számoltam is, meg a kasszát is kezeltem. Aztán a havi fi­zetéseket is nekem kellett kiszámolni. A tanítók, az orvosok, rendőrök meg a vitézek egy hónap­ban egyszer fizettek. Vasárnap mondja Rózsika: — Esztike, kérem! Ebédre növendékmarha lesz, a levese hajszáltésztával lesz, úgy gyúrja és vág­ja el. Na, gondoltam, elbámul, ha meglátja, milyen tésztát vágok én! Esszük a levest, azt mondja: — Esztike! Milyen tészta ez? — Finom hajszál tészta! — Magának ez hajszál? — Hát mi vóna? — Ez fűszál tészta! Majd megmutatom én magának, milyen a hajszál tészta! Meg is mutatta, egy tojással gyűrt tésztát, az első két tekerést lisztezte, a többit liszt nélkül nyújtotta, tíz percig hagyta száradni. Nagytn fi­nom, vékony pengéjű, éles tésztavágó késük volt. A hüvelykujja körmével kormányozta a kést, mekkorát ad neki, de el is vágta olyan vékony­ra, mint a tollvonás. — Lássa, Esztike? — Látom! • Meghajtottam előtte a fejem. A húsleveseket megszűrtük, tisztán maradt a gyöngyöző, szép szí­nű hűsleves. Valóban, a hajszáltészta fölséges szép volt benne. A húsok sokféleképpeni elkészítését Is itt ta­nultam. Itt láttam először málashurka-készftést, a ténsúr kedvence volt A darált máj közé pu­hára főtt szalonnát nyomkodtak, mikor töltötték, öt ágat eregettek vele. Fogyasztáskor úgy nézett ki, mintha csillag lenne. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom