Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-23 / 146. szám

I A Péntek, 1978. június 23. postaláda társszerzőnk az olvasó Eszperantó — a jövő nyelve? Korsás Lajos, Hódmezővá- által vezetett vizsgák alkal­sárhely, Fáncsi u. 69,'A alatt mával kitűnt, hogy nemcsak lakó olvasónk a fejlődésben a fiatalok, hanem a nagy­levő eszperantó mozgalom- szülök is sikeresen vizsgáz­ról értesített bennünket. Hi- tak vatkozott más újságokban az e nyelvből." Javasolta angol szakszervezetek Tagadhatatlanul benne vagyunk a nyárban! Nem­csak a meleg miatt. Most van majdnem mindennek a szezonja. Az utazásnak, a kirándulásnak, az üdülésnek, a strandolásnak. Cs a fonnyadt zöldségeknek, az uborká­nak, meg a világbajnokságnak is. Nincs ebben semmi különös, mert egyszer mindennek vége szakad. Mosta, ni Postaládánkban a nyári „apróságok" adják az ap­ropót. Köszönet a brigádnak megjelent írásokra, amely- nemzetközi jelentőségű dön­ben a közös nyelv mégis- tését, amellyel foglalkozott a mertetésén fáradoznak a Népszava 1977. évi december tollforgatók. Ügy érzi, e tá- hó 21-i száma és Koszorús jon is megindult valami. Ferenc, a Vasutas Szakszer­Pusztamérgesi példát hozott vezet főtitkára a Magyar igazolásául. „A szóverseny Vasutas ez évi január 28-i alkalmával a gyerekek meg- számában. Említette még, lepő ügyességgel és jártas- hogy dr. Polinszky Károly sággal magyarázták meg a oktatási miniszter az eszpe­magyar nyelvben használt rántó nyelv lehetőségeire idegen szavak helyes magyar hívta fel a figyelmet, és dr. jelentőségét. Többek között: Bíró József külkereskedelmi tézis, téma, antik, adminiszt- miniszter a Világ és Nyelv ráció, perfekt, precíz, affek- 1977 5. számában meg­fúl, szimulál, hibrid stb. sza- . . , „ +«__ vaknál." .. .„1978. június jelent interjújában a tome­15-én a Magyar Eszperantó gek bevonását sürgette a Szövetség oktatási bizottsága nyelv tanulásába. Július A hetedik hónapunknak mely sok kárt okoz. Ha II­ei-edetileg Quintilis volt a lés nem hozná meg a zi­neve és a naptárban ölö- vatart, akikor Dánielre (21.) dik hónapként volt beál- hárul ez a feladat. Figyéi­lítva. Julius Caesar, mi- meztető a földmüveíótthöz: kor át reformálta a naptárt, ne felejtsd gazda. hogy e hónapnak a neve Julius Magdolna (22.1 legtobbnzór lett. megöntözve jár. Július hónap elején (5.) Július 25-e Jakab napja, van Sarolta napja, erről Ha e napon szép az itSó, azt tartották, hogy Sarolta esős télre lehet számítani, esője rosszul hat a dióter- Jakab napról az időjárási mésre. Július 13-án van „kádencia" mondás a kő­Margit napja. Mérgesnek vetkezőképp hangzik: Ha is nevezik, mivel gyakran Jakab' napion eső esik, a hatalmas zivatarokat hoz, kapásoknak ez jól esik. Ha Illés napja 20-án van, ezt nyáron száraz a Jakab, zivatart hozó napnak is- karácsonykor harap a fagy merték. A több évtizedes (hideg karácsony), megfigyelések azt igazol- Népi tapasztalat szerint ják, hogy július a legziva- ha július hideg, hideg lesz tarosabb hónap. Előfordul, asz. egész nyár is. hogy Illés napon tör ki Komoly Pál, nagy, pusztító zivatar. Szeged, Jósika u. 45. A/2. Balogh László nyugdíjas nem tudtuk élvezni, ahogy írja, többek nevében: „Ügy szerettük volna, mert erre is erzem, nem hagyhatjuk szót- laknak rombolók, akik a pa­lanul azt a szép cselekede tet, amit nálunk Odessza lakótelepen a Fésű u. 3—5. rendbe hozta és le is festet szám közötti részen végzett • DEFAG „Törekvés" szo Szolgáltatás, emberség 0 éppen a végén rontotta el lásról mondja el véleményét. _ Hozzánk fordul segítségért párt. Kifogásolja olvasónk örömét egy Kis kellemetlen- A Csillag téri ABC árukíná­dokat széttördelték " "elhajlí- Tóth Eva, Olajos utca 10/C, az eljárást, mert jegyük is ség. (Éppen másnak akart lata nem tetszik neki. Nem tották a~ vasakat. Á padokat IV- alatt lakó olvasónk, volt, csak nem lyukasztották örömet szerezni.) Vásárlása az egésszel van baja, csak a Kéz alól vettek egy tévét, és ki. Először jártak Szegeden, végeztével meglepte felesé- zöldséggel és a kenyérrel. Levelében így fogalmaz: gét egy csokor szegfűvel. Estefelé és reggel korán Remélem, az ellenőröket Hogy ne kelljen két helyen nincs friss portéka. Nemré­te a DEFAG „Törekvés" szo- n™*1. a világbajnokság haj­cialista brigádja. Éppen rájában felmondta a szolga­eialista brigádja A parkot ezért bátorkodom köszöne- latot. Telefonáltak a Napsu- nemcsak a büntetés végre- megállnia, megvette ott, giben három napon át csak mi, lakók szépítjük, ^ipol- tünket tolmácsolni a brigád- ^azTt^LÍ^Jgt "" ~ " —~ — juk— saját pénzünkön szebbnél szebb rózsákat, fe­nyőfákat telepitettünk. Azon­ban ezt a szép parkosítást tő lakosság számára Sofőr a másikról hajtására képezik ki felette- helyben a zöldségesboltban, fonnyadt és penészes ubor­_„ • • seik, hanem emberismeretre, Csak akkor esett le az álla, kát kínáltak eladásra. A pap­nak. mely egyben szép pél- hogy a külföldi készülékhez emberséges magatartásra, a amikor a becsomagolt két rikának és a paradicsomnak daként állna a szépet szere- nincs alkatrész, ezért nem konkrét helyzet megfelelő szál virágért 46 forintot fi- mindig az utoljából válogat­vállalják a javítását. Ugyan- mérlegelésére is..." zetett. Még szólni sem mert, hat délután E tájban nem Dorozsmaiak panaszából hiszen egyszer akart nagy- . .. k , kenveret merít Tapody Ferenc (Ist- vonalú lenni. , „ ndlg ínf keT,y6r6t" ván u. 30.). „A köziekedé- Móricz Antal (Kereszttől- Ha kap es szóvá teszi, tré­is a korábbi gazda a Szov­jetunióban vásárolta a Paccbet—308-as készüléket. Azt kérdi, jogosan járt-e el stink fejlődése során a Cent- tés u. 29.) szintén a vásár- fálkoznak, ez már a holnapi, a GELKA? Megkérdeztük a rum Áruház előtti buszmeg­Sorokban Egyfk korábbi írásunk el- dálkozom a viselkedésén, Károlyi utcai szerviz vezető- úllófc is centrummá változ­olvasása késztette gondola- hisz' tulajdonképpen nem is jét, Zsemberi Istvánt, való- tak át, de igen nagy szép­tainak közlésére l. G. olva- nagy dolog történt, hiszen ban így áll-e a dolog? A séghibájuk az, hogy az ott sonkát. A gépkocsivezető- mással is előfordult már kérdésre a következő választ várakozó idős emberek és Kohajda Péter (Bakér u. det fizetni a Lila akác ét-, hiármyal kapcsolatban vetet- ilyen eset, hogy gyakorlat- kaptuk: Ha hordozható a ké- gyermekes anyák toporogva 20.) arról értesít bennünket, teremben. „Ma- lansága miatt a meredek szülék, be kell vinni, ha há­té papírra észrevételét. _ gam is régi gépkocsivezető úton a kocsit nem tudta lozatrol üzemel, akkor hí vagyok és saját tapasztalat­ból mondom a következö­megállitani, és belegurult a vásra házhoz mennek a sze­várjákaz oda érkező buszo- hogy nem ég Petőfitelepen özv. Büky Kálmánná ját­Icat, főleg a 35-öst. Amíg a néhány utcában a villany, szadozó gyerekeket vesz vé­Bartók Béla térről indult a Körülbelül két és fél hónap- delmébe, mivel mindenki háta mögött álló kocsiba. De relök. Akkor döntik el, ha dorozsmai busz, ott voltak ja nincs közvilágítás. ket: elsősorban meg kellene ön menekült a helyszínről, látták a tévét, fizetni ezt a szakmát is. Aki hiába kürtölt a mögötte álló. vagy sem. volt gyerek, és nem érti. javítható-e ülőpadok, de a Centrum Putics Miklósné (Csaba u. miért rendeztek ellenük la­előtti téren már nincsenek. 69/C) azt kifogásolja, hogy kógyűlést a Lenin krt. 72— nem hiszi, nézzen utána, ii- Ez késztetett arra, hogy nyílt Az emberséget kérdőjelezi Javasolom, hogy helyezze- csak kéthetenként lehet ebé- 74-es számú házban, zenöt éves gyakorlatú gép- levélben forduljak Önhöz, meg levelében Szilágyi Ist- nek el padokat a Centrum kocsivezetőnek az legfeljebb 12 forintra jön ki. Tekintettel arra, hogy a gép­kocsivezető nem hibázhat, még véletlenül sem, gyorsan elénekelheti, "Rácsos kapu, rácsos lak ...«, ezért többet melne. A másik: nagyon ke­órabére Hivatásos gépkocsivezető va- vánné (Mérey u. 17.). Vasár- előtt, hogy a munkában el­ánok és mélyen elítélem "^P délelőtt 10 órakor a fáradt idős emberek kényel­' , , , ., nagyáTlomásról induló villa- mesen várakozhassanak a azokat a szemelveket, akik m0s0T1 az ellenör 100 forint- buszra, hiszen megérdemlik a „koccanas" felelősségre ra büntetett egy idős házas- a megbecsülést." elől menekülnek. ' Válaszol az illetékes mert vonása hogy Vásárlók itt-ott Kisteleki olvasónk, A. M. konból majdnem a fele hi­Június 3-i számunkban tornaépitési munkálatokra az Kés vagy olló címmel meg- építést végző vállalat helyez­jelent cikkünkre dr. Varga te el. Tájékoztatásul közöl­János, a Dél-alföldi Gáz- jük, hogy az említett sza­gyártó és Szolgáltató Válla- kaszon a vállalatunk által lat igazgatója válaszolt. „A felbontott terület szabályo­cikkben megjelölt bontási san lett korláttal körülkerít­és ott, ahol szükséges Gómes Esxter: Igaz, hogy ez csak kis koc­ab- canás volt, de lehetett vol­érde- na egy kerékpáros, gyerek, vagy idős ember is a háta bejött Szegedre gyermekei- ányzik. Ügy érzi, becsapták, munkálatokat a Szűcs utcá- ve, vés gépkocsivezetőt ismerek, mögött. Ezek után azon is nek nyári cipőt venni. Köz- Z. P. viszont Újszegedről ban nem a DÉGAZ Vállalat volt, a KRESZ-táblákat, va­aki mint gépkocsivezető csodálkozom, hogy vezetői t>en magára is gondolt, be- Kistelekre ment vásárolni, végzi, és az ott elhelyezett lamint a bontásra vonatkozó meoéri a mmadiiat' vaau engedélye van, hisz ön fity- m6r!t a D.ózsa ?yörgy utcai mert "gy tudta, ott mindig KRESZ-táblákat sem válla- egyéb jelzéseket ugyancsak megeri a nyugdijat, 1 agy ^^ ' . * . V" papír- es illatszerboltba, van minden. Nem is csaló- latunk állította fel és takar- szabályosan helyeztük el." meg sem éri, mert akkorra tyet nany a Kozutx kozteKe- Spray-t vásárolt. Csak ott- dott, hiszen amit akart, azt ta le. A kérdéses táblákat összeállította: az ideg, az Ízület és más, dés szabályainak." hon vette észre, hogy a fia- sikerült megvennie. Csak valószínűleg az ott folyó csa- Majoros Tibor sokfajta betegség elviszi. A boltban neki is annyiért ad­nak élelmiszert és ruhát, mint más embernek, holott év végi részesedése csak 1000 —1200 forint... Havonta 50 —60 túlórát kell dolgozni, hogy megéljen az ember, amikor éppen a gépkocsive­zetőnek kellene biztosítani a rendes, nyugodt, életkörül­ményt. mert sok ember éle­tére kell vigyáznia. Még azokra is, akik hét végén szórakozásból, a saját ko­csijukon kedvtelésből furi­káznak. Rájuk is nekik kell vigyázni, a kezdők gyakor­latlansága miatt." Közlekedéssel. jobban mondva vezetéssel kapcsola­tos Tuska János, Egressy Béni utca 46 alatt lakó ol­vasónk tapasztalata is. Meg­határozott rendszámú Tra­bant vezetőjének szánja so­ralt. De úgy érezzük, min­denkire érvényes, aki ilyet cselekszik, „ön 1978. június 14-én 20.02 órakor a szege­di Tisza-hidra a Magyar Tanácsköztársaság útjáról szándékozott felhajtani, de mivel a közúti jelzőlámpa pirosat jelzett, megállt. Őszintén szólva csodálko­zom, hogy egyáltalán meg­állt, annál is inkább, mivel nem ezt tette, amikor nagy kínlódása közepette még­sem sikerült megállítani a hátrafelé guruló kocsiját, amely nekicsattant a háta mögött aUó kocsinak. Cso­Mindig magam 57. Igaza volt a gazdának, kitűnő ennivalók voltak nála. Pénteki nap volt túrós tészta, de a gazda, ahogy szedtük a tálból, a sajtot mindig ott re­szelte felette. Mikor már kezdett szikkadni a kenyér, mély, zománcos tányérokba aprítottuk, rá a tejet, de olyan finom reggelink volt belőle, jobbot nem is kívánhattunk. Aratási időben, ha melegek vannak, a gabona gyorsan érik. Itten nem egészen az volt a baj, hanem az, hogy olyan egyenes szárú, vad növény volt a búza közt, meg volt száradva, és a kasza elszaladt a tetején, nem fogta el, vele együtt a búzát sem. Elei igen tabáris (talpraesett) asszony volt, mindig kiabált a férfiakra: „„Aggy annak a ka­szának!" „Lépj a búza tüvihön!" „Hajítsd el a cipót a hónod alól!" „Csapd ki a karodat!" Egy­szer már az öccse nem állhatta, eléjedobta a kaszát: — Ne, vágjad! — Vágom is! — felel Etel. De hát ő sem ment vele semmire. „No, száj­hös, csak a szoknya vágódik rajta ide-oda, a búza meg talpon marad!" Szóltunk a gazdának, ideadta az aratógépet. Olyan vitorlás volt az, azzal hajtotta a gabonát a kasza alá, ló húzta, de az alól is sok száraz nö­vény kibújt vágatlanul. Lóval is kapartunk fel. Mikor be lett fejezve a munka, mindnyájan pénzben vettük fel a munkadíjat. Nekem esett 50 pengő, azt egyenesen vittem a kórházba. Ezerkilencszázharmincat írtunk. Azt mondta Miska: — Neköm is mög kéne mán nősülni, de hová hozzam erre az ezör asszonyra a feleségöm, mög nem csak én, de Imre is üdőben van. Szíven talált, de igazat mondott. Szegeden, Ró­kuson voltak csordások, a Bandi nénjéék, míg együtt volt az urával. Bandi is bent tartózkodott náluk sokszor. Értette magát a csordáskodásban. Meg majdnem mind rokonságé volt a barom. Nem szerették a gazdák azt a csordást, aki ott volt. Hogy a Miska beszédje felrázott, elhatá­roztam, semmiféleképpen sem maradok. Mon­dom az uramnak: helyet keress akárhol, mert ha nem keresel, magam is elmegyek. — De hová menjek? — Karácsony előtt tesz Rókuson csordásfoga­dás, elmégy oda, a rokonok mind melletted lesz­nek. Ha ott nem sikerül, kifogjuk Ágnes néniék földjét haszonbérbe, vagy felesbe. Anyósom hallani sem akart róla, azt mondta: ha nem tetszik Miskának itt a hely, menjenek el ók, itt minden gyermeknek egyformán van he­lye. Téged már ismerlek, de akit Miska vesz fel, azt még nem! Elment Bandi a csordásfogadásra, de nem mondta, hogy be akar szegődni, így maradt a ré­gi. Ágnes néniékkel sem egyezkedett Az öregek nem küldtek senkit, nem mozdult. Apósom min­dig azt mondta: akinek nem tetszik a házszám: Balástya 229.. válasszon másikat. En meg min­dig azon eszeltem, hová kellene elmenni. Azon a nyáron, mikor disznóvész volt, halom­ra hullott az epren fél hízóra neveledett disznó. Mivel én sajnáltam, hogy annyi értéket elásnak, közel volt hozzánk a sziksós terület elmentem egy hajnalban, harmattal legjobb söpörni. Söpör­tem öt-hat talicskára valót, hazatologattam, mésszel összetörtem, csináltam egy nagy hordó lúgot. De olyan erőset, csak úgy söpörte a tollat le. Az elhullott disznóknak csak a zsíros részét vettem fel. Olyan gyönyörű fehér szappant főz­tem belőle, csak úgy kínáltatta magát. Egy fél óra múlva kissé sárgás színt váltott, de olyan kemény volt, mint a csont, mosáskor nem fogyós. Erre a témára csak azért tértem ki, hogy rá­mutassak az uram nemtörődömségére. Hiába mondtam, segíts kiszedni a zsírosát. — Utálom. Nem vagyok én cigány, hogy dö­gökkel társalogjak. Én is utáltam, de láttam, mi érték megy a földbe. Azt is tudtam, hogy jövő életünket néz­ve, ebből sok pénzt lehet árulni. Nagyon keresett volt a sziksón főzött házi szaonan, az nem marta ki a kezet, mint a zsír­szódán főzött. Hol az egyiknek, hol a másiknak könyörögtem, hogy segítsenek az ólból kihúzni. Leginkább anyósom szánt meg. Már előre kiás­tam a mély gödröt, ami eldobni való volt, hord­tam bele, meg az első lé lúgot is beleöntöttem. Nekem volt már vagy tíz tábla szappanom, amely egyes tábla kiadott húsz kis darabot is. Anyósom is, meg Etel is sokat kifőzött, de ne­kik segítettek, Ételnek az ura, anyósomnak meg én! Megint lázadásba estem. Valamerre menni kell! Egy vasárnap délután egyedül jöttem haza anyámékhoz. Itthon volt a húgom is, aki Csen­gelére ment férjhez. Hogy vagy? Hogy éltek? Üdvözlés után ez az első. Gyere, mondom, gye­rünk ki a szőlőbe, ott nyugodtan lehet beszélni. Elmondtam neki, amit már előzőleg leírtam. — Hát anyósod mit szól? — kérdi. — Az hallani se akar róla, azt mondja: rám lesz a föld íratva osztáskor. Bandi csak élvező­je lesz. — Azt mondja: tudsz gazdálkodni, fel tudod a föld jövedelmét fokozni, mégis csak könnyebb lesz a magad tarlóján kapargatni. — Akárhogy fordítom sorsom, ott nem ma­radok ! Bementünk, anyámnak is nyilatkoztam. — Anyám! Hazajövök! Külön kenyérre, járok napszámba, magam csak el tudom tartani. Hi­szen nem ijedek meg semmi dologtól. Elmegyek házakhoz foltozni, mosni, meg ami munka adó­dik. — Ide, lányom, csak az uraddal gyühetsz! El­vált lányom ide nem engedőm! Jó nézne ki. Négy lányom van férhön adva, azt hazahorda­nám őket? Ugyé még apád is élt, Julcsám, azt mondta: Apám! Én nem mék vissza az anyóso­mékhoz! Ugy-é? Azt mondta boldogult uram: vissza kell oda mönni! Én is azt mondom: ott a helyed! Itt van még két lány, fejüket vönnéd? Híre mönne, hogy a Kisrozi olyan cselédöket ne­velt, nem állják mög a helyüket. Haza csak láto­gatóba gyühetsz! — De anyám! Mán mög is vert, a pénzt ellop­ta, nem dolgozik, jobb is szeretném, ha külön lennénk. — Engöm is mögvert az uram, még sé ug­rottam el, most is azt mondom: ott á'gva mög az Isten, ahol van. Pedig én tíz g -srököt hoz'am a világra, nyo'can mögvattok. té akarsz csúffá tönni? Maradj a ...-en, jó helyed van, sénki sé küd. Hátha még úgy nősül Miska, hogy hazavi­szik. — Húgom intett, hogy gyere ki! — Hová möntök? — kérdi anyám. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom