Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-20 / 143. szám

Péntek, 1978. június 23. 5 Épilüipari szolgáltatások Javuló feltételek — Lakóházak karbantartása A szövetkezet elnökének nemrégiben 16 kérdést tet­tek föl. A fautósabbak: ho­gyan kívánják fokozni a ha­tékonyságot, mit tesznek a munkaerő-gazdálkodás javí­tásáért, lesz-e szolgáltató hálózatuk, tudják-e tartani az építési határidőket? — Ezek a legfontosabbak. A Csongrád megyei Építő­ipari ós Szolgáltató Szövet­kezet elnökének nyilvánva­lóan nem volt könnyű dolga, amikor a kérdésekre vála­szolt, hiszen ez a szövetke­zet az átalakulás időszakát éli. A tervek szerint 1980_ra fogyasztói-szolgáltató szövet­kezetté kell válnia. Ennek döntő feltétéle, hogy az ossz­tevékenységftek körülbelül 65 százaléka fogyasztói szol­gáltatás legyen, a lakossági szolgáltatásban pedig 8 mil­lió forint értékű munkát kell végezni. A munka megkezdődött. Elsőként a tartalékokat vet­ték számba. A fűtő- és üzem­anyagfelhasználásnál, vala­mint az anyagmegtakarítás­nál, selejt csökkentésénél 2 százalékos eredményjavulást terveznek. Amint az elnök elmondta, nagyobb körülte­kintéssel választják majd tó a felhasznált betonszerkeze­teket is, hiszen tévedéseik­nek súlyos anyagi konzek­venciái lehetnek. Ez évi szerződéseiket min­den bizonnyal teljesíteni tud­ják. Nagyon készültek erre, a napilapokban hirdetéseket tettek közzé, hogy a lakosság részére is vállalnak munkát. Ismeretes, hogy a legtöbb szövetkezet és vállalat ódzko­dik a termelésnél kevésbé kifizetődő szolgáltatásoktól. Itt már a számok is mást mutatnak. Ebben az évben a közületeknek 200 ezer, a lakosságnak 300 ezer, az egészségügyi intézeteknek 400 ezer, az IKV-nak 200 ezer forint értékű munkát végeznek el. S hogy minde­zek mellett jó eredményei is vannak, talán az bizonyít­ja a legékesebben, hogy dol­gozóik száma nő. Munkaerő­gondjaik tehát nincsenek. Nem elégedettek mégsem, az a céljuk, hogy mindenütt ki­alakuljon a lehető legjobb munkahelyi légkör, hibátlan legyen a munkaszervezés, az anyagellátás pedig folyama­tos. Ebben az évben siker­ként könyveli el a szövetke­zet, hogy át tud adni egy sor olyan épületet, amelyet évekig nem sikerült; így a KPM székházát, a Pulz ut­cai, a Lengyel utcai és a Közép fasor 4. szám alatti társasházakat. Tovább szeretnék javítani szolgáltatásaik színvonalát. A városi tanács vb ipari osz­tálya segíti őket abban, hogy a Felső városon egy új szol­gáltatóhelyiséget nyissa­nak. Hasonlót terveznek az odesszai városrészben is. Valamennyien látjuk, hogy a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat milyen sokat tett a lakóházak felújításáért. Ebből a munkából is részt vállal a szövetkezet. 1978-ban 1 millió 400 ezer forint ér­tékű munka elvégzésére szer­ződtek, várhatóan 2 millió forint értékű munkát végez­nek el. Törekvésük — ért­hető, hiszen ez a munka nagyon is a kirakatban van, valamennyi városlakó ítéle­tet alkot a kivitelezőkről —, hogy minél gyorsabban dol­gozzanak. Sajnos, ez nekik sem sikerül mindig, és elscL sorban a szervezetlenség miatt A Tolbuhin sugárúton például nem sikerült meg­felelő gyorsasággal dolgoz­niuk. A szövetkezet KlSZ-álap­szervezete védnökséget vál­lalt néhány fontosabb munka fölött A SZOTE szemklini­kájának átalakítása és a sugárterápiái egység építése tartozik ide. Végül még va­lamit: a szövetkezet vezetői gondoltak a dolgozók mun­kakörülményeinek javítására is; lakókocsikat szereznek be dolgozóiknak ebben az esz­tendőben. Kötöttáru-termelés Magyar—pakisztáni együttműködés Közös pamut-kötöttáru­gyártásra írt alá együttmű­ködési szerződést az Inter­cooperation Kereskedelem­fejlesztési Rt. pakisztáni partnerével, az International Founadtion and Garments céggel. A megállapodás alap­ján a következő négy évben évi 500—600 ezer dollár ér­tékben szállítunk a Magyar­óvári Kötöttárugyár pamut­szövetéből a pakisztáni cég­nek. Ebből az alapanyagból magyar műszaki és technoló­giai közreműködéssel ké­szülnek majd a legdivatosabb termékek, amelyekből a bel­földi választékbővítés érde­kében a Konsumex nagyobb tételeket vissza is vásároL A gyártás korszerű kiala­kításához* a magyar kötszö­vőipar műszaki dokumentu­mokat ad át pakisztáni part­nerének és az ottani munká­sok betanításában is segíte­nek a hazai szakemberek. Óriás transzformátor Álbertirsán Magyar gyártmányú óriás transzformátor érkezett hét­főn Albertirsára, a 750 kilo­voltos távvezeték fogadóállo­mására. Hasonló nagyságú transzformátor hazánkban még nem készült. Mivel a MÁV ilyen célra alkalmas vasúti kocsit nem tudott a szállíttatok rendelkezésére bocsátani, az osztrák Inter­continental cég szállító esz­közét kellett igénybe ven­niük. Az első óriás transzfor­mátort még kettő követi. Üzembe helyezésük után — várhatóan ez év végén — már'elektromos áram érkez­het a KGST-együttműködés­ben épülő távvezetéken, a szovjetunióbeli Vinyicáról. Sikeresen zárult a pártoktatási évad Tizenegyezren tanultak — Záróünnepség Hagyományos minden esz­tendőben, hogy az MSZMP Szeged városi bizottsága zá­róünnepséget tart a párt­oktatási évad végén. Tegnap, hétfőn délután a Tisza-szálló koncerttermében találkoztak a propagandisták, akiket Deák Béla, a városi párt­bizottság titkára üdvözölt és megköszönte a végrehajtó bi­zottság nevében azt az áldo­zatos munkát, amelyet pro­pagandistáink végeztek az elmúlt időszakban. Az 1977/78-as oktatási év­ben közel ötszáz párttanfo­lyamot szervezett a városi pártbizottság, amelynek si­kerén több száz propagan­dista dolgozott. Az oktatáso­kon közel 11 ezren vettek részt. A tanfolyamokon részt vevők között nőtt a párt­tagok aránya és több nő ta­nult, mint korábban. A ká­derképző tanfolyamokon több mint háromezren tanultak. A marxista—leninista egye­tem általános és szakosító tagozatain a beiskolázottak 75 százaléka párttag. Az új káderképző tanfolyamokon A marxista—leninista világ­nézet alapjai és A magyar munkásmozgalom története című 40 tanfolyamon 750-en tanultak olyanok, akik mar­xista—leninista esti közép­iskolai végzettséggel rendel­keztek. A tapasztalatok egy­értelműen pozitívak, igazol­ták az oktatási formák bőví­tésének szükségességét és új vonás az önálló tanulás rend­szere. Az MSZMP Szeged városi bizottsága propaganda- és művelődési osztálya mellett hároméves múltra tekint vissza az oktatási bizottság, amely Öt szakcsoportot ho­zott létre, s azok ebben az oktatási évben már sikere­sen munkálkodtak. A szak­csoportok létrejöttével szako­sodott a pártoktatás. Ez az új forma elősegítette az ok­tatási bizottság hatékonyabb, segítő, szervező, ellenőrző te­vékenységét a pártalapszer­vezetekben. A szakcsoportok munkája, tapasztalatai azt is eredményezték, hogy szük­séges a propagandisták tuda­tos, tervszerű továbbképzése, különösen elsajátíttatni velük az oktatás pedagógiai mód­szereit. Jobban kell élniük mind a pártalapszervezetek­nek, mind a propagandisták­nak az oktató munka számá­ra ma már nélkülözhetetlen szemléltető propagandaanya­gok, filmek stb. felhasználá­sával is. Fontos, hogy a pro­pagandisták naponta kísérjék figyelemmel mind a hazai mind a nemzetközi esemé­nyeket, hogy felkészültségük­Aes S. SAudor felvétel* A pártoktatási év záróünnepségén a propagandisták egy csoportja ke! megfelelően tudják mun­kájukat végezni. A pártoktatás ma már nem időszakos feladat, hanem fo­lyamatos. Most, amikor ün­nepélyes keretek között le­zárult a pártoktatási év, az­zal egy időben, sőt már előt­te is megkezdődött a követ­kező pártoktatási év előké­szítése, azaz: az oktatások tartalmának, színvonalának emelése, a propagandisták tervszerű, tudatos tovább­képzése. Az oktatásba be kell építeni és hasznosítani a nemzetközi és a magyar mun­kásmozgalom gazdag tapasz­talatait. El kell érni, hogy a megszerzett ismeretek az egyén aktív, gyakorlati poli­tikai, gazdasági és társadal­mi tevékenységét 6egítséli elő, hogy erősödjön a dolgo­zók marxista szemléletmódja, fejlődjön a szocialista tudat, a szocialista munkaerkölcs. Ennek eleget tettek eddig is a propagandisták, akiknek munkája nyomán az elmúlt tanévben is fejlődött a párt­tagok és a pártonkívüliek marxista—leninista szemlé­letmódja. A következő ok­tatási évben az is feladat; bővíteni kell a szakcsoportok körét és munkájukat kiter­jeszteni valamennyi párt­szervre. Ehhez a munkához elégséges és jó felkészültségű propagandista áll a pártszer­vezetek rendelkezésére. pártmunkás. Egy idő után olyan em­berekkel vette körül magát, akiktől először A maga óvta egyik munkatár­sát Kezére játszott egyes, csak anya­gi érdekeket hajhászó embereknek. A párt érdekeit károsítva juttátott ne­kik előnyöket, miközben a rászorulók ügyes-bajos dolgaival alig törődött Végül már nyíltan is hangoztatta, hogy neki „csak az isten parancsol". A megyei pártbizottság a közelmúlt­ban feiderítette viselt dolgait levál­totta. Ilyen esetekben nem egyszer meg­esik, hogy mivel a tünetek között el­sőként rendszerint olyan dolgok je­lentkeznek, mint a nagylábon élés, a fennhéjázás, a parancsotgalás, a harc is valahogy, csupán ezek ellen a külső megnyilvánulások ellen folyik, pedig ezek lefaragásával még csak amolyan „tüneti kezelést" nyújtunk. „Az elv­társ elbizakodott önhitté vált megré­szegítették a sikerek" — rendszerint ilyeneket vágunk a fejéhez. De amit idejében észre kellett volna vennünk, amiért '"g lobban korholnunk kellene, az legfőképp annak a köteléknek a "-.eglazítáia, amely őt a dolgozó tö­megekhez, azok mindennapi gondjai­hoz, örömeihez, munkájukhoz fűzte. Ezt kellett volna elsősorban észreven- v nünk, s ezt látva, talán megelőzhettük volna a bajt. Mi más is lehetne szá­munkra ilvenkor a „vészcsengő", mint a dolgozók szava, figye'meztetése. De hogy meglássuk, megértsük, felfog­juk jelzéseiket, figyelmeztetéseiket, ott kell élnünk a dolgozó tömegek között, meg kell nyerni bizalmukat Régi igazság ez, tudjuk, értjük, éljük is, csak néha arról feledkezünk meg, hogy nem lehet élni akárhogyan a tömegek között Kiemelkedni, vezető­vé válni a tömegek közül, nem „ki­válást" és nem „felülemelkedést" je­lent az életmódban, hanem élreállást, és nem is a posztokat illetően. Inkább abban, hogy ismerve a dolgozók véle­ményét, törekvéseit vágyait céljait, a legérthetőbben tudjuk megfogalmazni őket a számukra legcélravezetőbb eszközöket tudjuk megmutatni azok eléréséhez. S ebben a szerénység, az egyszerűségből fakadó közvetlenség mindenkor is a legfőbb segítőtársunk lesz. Nálunk egy időben divat volt csu­pán a külsőségekben mérni a vezető emberek, a kommunisták puritánsá­gát, avagy fennhéjázását Szó sincs róla, mintha nem tulajdonítanának je­lentőséget bizonyos külsőségeknek is. A kommunisták kötelező szerénységé­vel szembenálló magatartás, és élet­módbeli hibák ugyanis rendszerint már a bajt, vagy annak kezdetét jel­zik. Mi több, önmagukban is egyen­gethetik az utat az eltávolodáshoz, az elszakadáshoz, az egyszerű emberek mindennapi problémáitól, gondjaitól, végső soron attól az érzelmi, gondol­kodásbeli közösségtől, amelynek elsza­kíthatatlan láncként kell összekap­csolnia a kommunistát a dolgozó tö­megekkel. Kétségtelen, hogy az, aki „nagy elfoglaltságára" hivatkozva el­sősorban a régi osztálytársaival való kapcsolatait építi le, aki nem szakít időt arra, hogy a felkeresse a dolgo­zókat munkahelyeiken, az könnyen elfeledheti a kis keresetű családok na­pi gondjait. Nagyon is fontosak tehát az életmódbeli „formaságok", külsősé­gek is. Ügyelnünk kell ezekre is, je­lezni a bajt idejében. De mindennél fontosabb, hogy arra figyelmeztessük a vezető posztokat betöltő dolgozókat: maradjanak meg gondolkodásukban, magatartásukban, életmódjukban egy­szerűnek, közvetlennek, olyannak, amilyennek ismerték akkor, amikor vezető posztra helyezték őket. A bizal­mat annak idején tudásukon, ráter­mettségükön kívül éppen azzal vív­ták ki, hogy olyannak ismerték őket, akik bármilyen magas vezető helyre kerülnek is, a dolgozó emberek érde­keit fogiák szolgálni. S hogy helyesen szolgá'ják, ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy ne csak tudásukkal, hanem magatartásukkal, feddhetetlen életmódiukkal is őrizzék, ápolják és erősítsék a bizalmat, az eggyéforrott­ságot a dolgozó tömegekkel. Egyszerűnek, puritánnak, szerénynek lenni nem pusztán emberi magatartás, jellem dolga, hanem a kommunisták számára mélyértelmű osztálvtartalma is van e szép emberi erénynek. KŐSZEGI FRIGYES Napirenden A közművelődési szemlélet további erősítése Az Országos Közművelődé­si Tanács hétfőn ülést tartott a Parlamentben, amelyen Or­bán László elnökletével a saj­tó közművelődési szerepét elemezték. A Pozsgay Imre kulturális miniszter és Vár­konyi Péter, a Miniszterta­nács tájékoztatási hivatalá­nak elnöke által előterjesz­tett jelentés és a vita meg­állapította, hogy a sajtó je­lentősen hozzájárult az MSZMP KB közművelődési határozata, majd a törvény megismertetéséhez, tartalmá­nak érdemi propagandájá­hoz. Sokat telt azért, hogy a közvélemény felismerje a közművelődés társadalmi je­lentőségét. A sajtó közművelődési munkájának kibontakozását, megerősödését jól segítették és ösztönözték az elmúlt évek­ben végrehajtott szerkezeti változások, az Üj Tükör, a Kincskereső, a Rakéta re­gényújság megjelenése, ön­magában is közművelődési jelentőségű tény, hogy a na­pilapok és a megyei lapok eladott példányszáma 1970 óta folyamatosan növekszik, hogy a felnőtt lakosság túl­nyomó többsége rendszeresen olvas újságot. Rámutattak, hogy a jövő­ben több területen tovább kell javítani a sajtó közművelő­dési munkáját. A fő feladat — a következő időszakban is — a közművelődési pártha­tározatban és a törvényben foglaltak következetes végre­hajtásának segítése. Ennek érdekében különösen fontcea közművelődési szemlélet to­vábbi erősítése. A sajtónak nagyobb figyelmet kell for­dítani a dolgozók mindennapi életének kulturáltságára, eb­ben a közvélemény helyes tájékoztatására, formálására. Hangsúlyozták, hogy fontos feladat a közművelődés, a művészetkritika szocialista eszmeiségének fejlesztése, a szocialista tendenciák és al­kotások hatékonyabb támoga­tása, a legszélesebb tömege­ket érintő és érdeklő alkotá­sokkal való kiemelt foglalko­zás. Aláhúzták: a napilapok, a hetilapok és a folyóiratok egyaránt aokat tehetnek a művelődési mozgalmak, az amatőr tevékenység népsze­rűsítéséért, valamint a min­dennapi közművelődési mun­ka bevált, jó módszereinek és kezdeményezéseinek széles körben történő elterjesztésé­ért A sok fontos részletre ki­terjedő vitában elhangzott javaslatok, kiegészítések fi­gyelembevételével a tanács az előterjesztést, valamint az OKT 1978. második félévi munkatervét elfogadta. (MTI) Bors^ műszak Vasárnap is „pergett" a borsószem a Kecskeméti Konzervgyár feldolgozó vo­nalán. Ezen a napon 15 vau gonnyit tartósítottak

Next

/
Oldalképek
Tartalom