Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-20 / 143. szám
Péntek, 1978. június 23. 5 Épilüipari szolgáltatások Javuló feltételek — Lakóházak karbantartása A szövetkezet elnökének nemrégiben 16 kérdést tettek föl. A fautósabbak: hogyan kívánják fokozni a hatékonyságot, mit tesznek a munkaerő-gazdálkodás javításáért, lesz-e szolgáltató hálózatuk, tudják-e tartani az építési határidőket? — Ezek a legfontosabbak. A Csongrád megyei Építőipari ós Szolgáltató Szövetkezet elnökének nyilvánvalóan nem volt könnyű dolga, amikor a kérdésekre válaszolt, hiszen ez a szövetkezet az átalakulás időszakát éli. A tervek szerint 1980_ra fogyasztói-szolgáltató szövetkezetté kell válnia. Ennek döntő feltétéle, hogy az ossztevékenységftek körülbelül 65 százaléka fogyasztói szolgáltatás legyen, a lakossági szolgáltatásban pedig 8 millió forint értékű munkát kell végezni. A munka megkezdődött. Elsőként a tartalékokat vették számba. A fűtő- és üzemanyagfelhasználásnál, valamint az anyagmegtakarításnál, selejt csökkentésénél 2 százalékos eredményjavulást terveznek. Amint az elnök elmondta, nagyobb körültekintéssel választják majd tó a felhasznált betonszerkezeteket is, hiszen tévedéseiknek súlyos anyagi konzekvenciái lehetnek. Ez évi szerződéseiket minden bizonnyal teljesíteni tudják. Nagyon készültek erre, a napilapokban hirdetéseket tettek közzé, hogy a lakosság részére is vállalnak munkát. Ismeretes, hogy a legtöbb szövetkezet és vállalat ódzkodik a termelésnél kevésbé kifizetődő szolgáltatásoktól. Itt már a számok is mást mutatnak. Ebben az évben a közületeknek 200 ezer, a lakosságnak 300 ezer, az egészségügyi intézeteknek 400 ezer, az IKV-nak 200 ezer forint értékű munkát végeznek el. S hogy mindezek mellett jó eredményei is vannak, talán az bizonyítja a legékesebben, hogy dolgozóik száma nő. Munkaerőgondjaik tehát nincsenek. Nem elégedettek mégsem, az a céljuk, hogy mindenütt kialakuljon a lehető legjobb munkahelyi légkör, hibátlan legyen a munkaszervezés, az anyagellátás pedig folyamatos. Ebben az évben sikerként könyveli el a szövetkezet, hogy át tud adni egy sor olyan épületet, amelyet évekig nem sikerült; így a KPM székházát, a Pulz utcai, a Lengyel utcai és a Közép fasor 4. szám alatti társasházakat. Tovább szeretnék javítani szolgáltatásaik színvonalát. A városi tanács vb ipari osztálya segíti őket abban, hogy a Felső városon egy új szolgáltatóhelyiséget nyissanak. Hasonlót terveznek az odesszai városrészben is. Valamennyien látjuk, hogy a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat milyen sokat tett a lakóházak felújításáért. Ebből a munkából is részt vállal a szövetkezet. 1978-ban 1 millió 400 ezer forint értékű munka elvégzésére szerződtek, várhatóan 2 millió forint értékű munkát végeznek el. Törekvésük — érthető, hiszen ez a munka nagyon is a kirakatban van, valamennyi városlakó ítéletet alkot a kivitelezőkről —, hogy minél gyorsabban dolgozzanak. Sajnos, ez nekik sem sikerül mindig, és elscL sorban a szervezetlenség miatt A Tolbuhin sugárúton például nem sikerült megfelelő gyorsasággal dolgozniuk. A szövetkezet KlSZ-álapszervezete védnökséget vállalt néhány fontosabb munka fölött A SZOTE szemklinikájának átalakítása és a sugárterápiái egység építése tartozik ide. Végül még valamit: a szövetkezet vezetői gondoltak a dolgozók munkakörülményeinek javítására is; lakókocsikat szereznek be dolgozóiknak ebben az esztendőben. Kötöttáru-termelés Magyar—pakisztáni együttműködés Közös pamut-kötöttárugyártásra írt alá együttműködési szerződést az Intercooperation Kereskedelemfejlesztési Rt. pakisztáni partnerével, az International Founadtion and Garments céggel. A megállapodás alapján a következő négy évben évi 500—600 ezer dollár értékben szállítunk a Magyaróvári Kötöttárugyár pamutszövetéből a pakisztáni cégnek. Ebből az alapanyagból magyar műszaki és technológiai közreműködéssel készülnek majd a legdivatosabb termékek, amelyekből a belföldi választékbővítés érdekében a Konsumex nagyobb tételeket vissza is vásároL A gyártás korszerű kialakításához* a magyar kötszövőipar műszaki dokumentumokat ad át pakisztáni partnerének és az ottani munkások betanításában is segítenek a hazai szakemberek. Óriás transzformátor Álbertirsán Magyar gyártmányú óriás transzformátor érkezett hétfőn Albertirsára, a 750 kilovoltos távvezeték fogadóállomására. Hasonló nagyságú transzformátor hazánkban még nem készült. Mivel a MÁV ilyen célra alkalmas vasúti kocsit nem tudott a szállíttatok rendelkezésére bocsátani, az osztrák Intercontinental cég szállító eszközét kellett igénybe venniük. Az első óriás transzformátort még kettő követi. Üzembe helyezésük után — várhatóan ez év végén — már'elektromos áram érkezhet a KGST-együttműködésben épülő távvezetéken, a szovjetunióbeli Vinyicáról. Sikeresen zárult a pártoktatási évad Tizenegyezren tanultak — Záróünnepség Hagyományos minden esztendőben, hogy az MSZMP Szeged városi bizottsága záróünnepséget tart a pártoktatási évad végén. Tegnap, hétfőn délután a Tisza-szálló koncerttermében találkoztak a propagandisták, akiket Deák Béla, a városi pártbizottság titkára üdvözölt és megköszönte a végrehajtó bizottság nevében azt az áldozatos munkát, amelyet propagandistáink végeztek az elmúlt időszakban. Az 1977/78-as oktatási évben közel ötszáz párttanfolyamot szervezett a városi pártbizottság, amelynek sikerén több száz propagandista dolgozott. Az oktatásokon közel 11 ezren vettek részt. A tanfolyamokon részt vevők között nőtt a párttagok aránya és több nő tanult, mint korábban. A káderképző tanfolyamokon több mint háromezren tanultak. A marxista—leninista egyetem általános és szakosító tagozatain a beiskolázottak 75 százaléka párttag. Az új káderképző tanfolyamokon A marxista—leninista világnézet alapjai és A magyar munkásmozgalom története című 40 tanfolyamon 750-en tanultak olyanok, akik marxista—leninista esti középiskolai végzettséggel rendelkeztek. A tapasztalatok egyértelműen pozitívak, igazolták az oktatási formák bővítésének szükségességét és új vonás az önálló tanulás rendszere. Az MSZMP Szeged városi bizottsága propaganda- és művelődési osztálya mellett hároméves múltra tekint vissza az oktatási bizottság, amely Öt szakcsoportot hozott létre, s azok ebben az oktatási évben már sikeresen munkálkodtak. A szakcsoportok létrejöttével szakosodott a pártoktatás. Ez az új forma elősegítette az oktatási bizottság hatékonyabb, segítő, szervező, ellenőrző tevékenységét a pártalapszervezetekben. A szakcsoportok munkája, tapasztalatai azt is eredményezték, hogy szükséges a propagandisták tudatos, tervszerű továbbképzése, különösen elsajátíttatni velük az oktatás pedagógiai módszereit. Jobban kell élniük mind a pártalapszervezeteknek, mind a propagandistáknak az oktató munka számára ma már nélkülözhetetlen szemléltető propagandaanyagok, filmek stb. felhasználásával is. Fontos, hogy a propagandisták naponta kísérjék figyelemmel mind a hazai mind a nemzetközi eseményeket, hogy felkészültségükAes S. SAudor felvétel* A pártoktatási év záróünnepségén a propagandisták egy csoportja ke! megfelelően tudják munkájukat végezni. A pártoktatás ma már nem időszakos feladat, hanem folyamatos. Most, amikor ünnepélyes keretek között lezárult a pártoktatási év, azzal egy időben, sőt már előtte is megkezdődött a következő pártoktatási év előkészítése, azaz: az oktatások tartalmának, színvonalának emelése, a propagandisták tervszerű, tudatos továbbképzése. Az oktatásba be kell építeni és hasznosítani a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom gazdag tapasztalatait. El kell érni, hogy a megszerzett ismeretek az egyén aktív, gyakorlati politikai, gazdasági és társadalmi tevékenységét 6egítséli elő, hogy erősödjön a dolgozók marxista szemléletmódja, fejlődjön a szocialista tudat, a szocialista munkaerkölcs. Ennek eleget tettek eddig is a propagandisták, akiknek munkája nyomán az elmúlt tanévben is fejlődött a párttagok és a pártonkívüliek marxista—leninista szemléletmódja. A következő oktatási évben az is feladat; bővíteni kell a szakcsoportok körét és munkájukat kiterjeszteni valamennyi pártszervre. Ehhez a munkához elégséges és jó felkészültségű propagandista áll a pártszervezetek rendelkezésére. pártmunkás. Egy idő után olyan emberekkel vette körül magát, akiktől először A maga óvta egyik munkatársát Kezére játszott egyes, csak anyagi érdekeket hajhászó embereknek. A párt érdekeit károsítva juttátott nekik előnyöket, miközben a rászorulók ügyes-bajos dolgaival alig törődött Végül már nyíltan is hangoztatta, hogy neki „csak az isten parancsol". A megyei pártbizottság a közelmúltban feiderítette viselt dolgait leváltotta. Ilyen esetekben nem egyszer megesik, hogy mivel a tünetek között elsőként rendszerint olyan dolgok jelentkeznek, mint a nagylábon élés, a fennhéjázás, a parancsotgalás, a harc is valahogy, csupán ezek ellen a külső megnyilvánulások ellen folyik, pedig ezek lefaragásával még csak amolyan „tüneti kezelést" nyújtunk. „Az elvtárs elbizakodott önhitté vált megrészegítették a sikerek" — rendszerint ilyeneket vágunk a fejéhez. De amit idejében észre kellett volna vennünk, amiért '"g lobban korholnunk kellene, az legfőképp annak a köteléknek a "-.eglazítáia, amely őt a dolgozó tömegekhez, azok mindennapi gondjaihoz, örömeihez, munkájukhoz fűzte. Ezt kellett volna elsősorban észreven- v nünk, s ezt látva, talán megelőzhettük volna a bajt. Mi más is lehetne számunkra ilvenkor a „vészcsengő", mint a dolgozók szava, figye'meztetése. De hogy meglássuk, megértsük, felfogjuk jelzéseiket, figyelmeztetéseiket, ott kell élnünk a dolgozó tömegek között, meg kell nyerni bizalmukat Régi igazság ez, tudjuk, értjük, éljük is, csak néha arról feledkezünk meg, hogy nem lehet élni akárhogyan a tömegek között Kiemelkedni, vezetővé válni a tömegek közül, nem „kiválást" és nem „felülemelkedést" jelent az életmódban, hanem élreállást, és nem is a posztokat illetően. Inkább abban, hogy ismerve a dolgozók véleményét, törekvéseit vágyait céljait, a legérthetőbben tudjuk megfogalmazni őket a számukra legcélravezetőbb eszközöket tudjuk megmutatni azok eléréséhez. S ebben a szerénység, az egyszerűségből fakadó közvetlenség mindenkor is a legfőbb segítőtársunk lesz. Nálunk egy időben divat volt csupán a külsőségekben mérni a vezető emberek, a kommunisták puritánságát, avagy fennhéjázását Szó sincs róla, mintha nem tulajdonítanának jelentőséget bizonyos külsőségeknek is. A kommunisták kötelező szerénységével szembenálló magatartás, és életmódbeli hibák ugyanis rendszerint már a bajt, vagy annak kezdetét jelzik. Mi több, önmagukban is egyengethetik az utat az eltávolodáshoz, az elszakadáshoz, az egyszerű emberek mindennapi problémáitól, gondjaitól, végső soron attól az érzelmi, gondolkodásbeli közösségtől, amelynek elszakíthatatlan láncként kell összekapcsolnia a kommunistát a dolgozó tömegekkel. Kétségtelen, hogy az, aki „nagy elfoglaltságára" hivatkozva elsősorban a régi osztálytársaival való kapcsolatait építi le, aki nem szakít időt arra, hogy a felkeresse a dolgozókat munkahelyeiken, az könnyen elfeledheti a kis keresetű családok napi gondjait. Nagyon is fontosak tehát az életmódbeli „formaságok", külsőségek is. Ügyelnünk kell ezekre is, jelezni a bajt idejében. De mindennél fontosabb, hogy arra figyelmeztessük a vezető posztokat betöltő dolgozókat: maradjanak meg gondolkodásukban, magatartásukban, életmódjukban egyszerűnek, közvetlennek, olyannak, amilyennek ismerték akkor, amikor vezető posztra helyezték őket. A bizalmat annak idején tudásukon, rátermettségükön kívül éppen azzal vívták ki, hogy olyannak ismerték őket, akik bármilyen magas vezető helyre kerülnek is, a dolgozó emberek érdekeit fogiák szolgálni. S hogy helyesen szolgá'ják, ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy ne csak tudásukkal, hanem magatartásukkal, feddhetetlen életmódiukkal is őrizzék, ápolják és erősítsék a bizalmat, az eggyéforrottságot a dolgozó tömegekkel. Egyszerűnek, puritánnak, szerénynek lenni nem pusztán emberi magatartás, jellem dolga, hanem a kommunisták számára mélyértelmű osztálvtartalma is van e szép emberi erénynek. KŐSZEGI FRIGYES Napirenden A közművelődési szemlélet további erősítése Az Országos Közművelődési Tanács hétfőn ülést tartott a Parlamentben, amelyen Orbán László elnökletével a sajtó közművelődési szerepét elemezték. A Pozsgay Imre kulturális miniszter és Várkonyi Péter, a Minisztertanács tájékoztatási hivatalának elnöke által előterjesztett jelentés és a vita megállapította, hogy a sajtó jelentősen hozzájárult az MSZMP KB közművelődési határozata, majd a törvény megismertetéséhez, tartalmának érdemi propagandájához. Sokat telt azért, hogy a közvélemény felismerje a közművelődés társadalmi jelentőségét. A sajtó közművelődési munkájának kibontakozását, megerősödését jól segítették és ösztönözték az elmúlt években végrehajtott szerkezeti változások, az Üj Tükör, a Kincskereső, a Rakéta regényújság megjelenése, önmagában is közművelődési jelentőségű tény, hogy a napilapok és a megyei lapok eladott példányszáma 1970 óta folyamatosan növekszik, hogy a felnőtt lakosság túlnyomó többsége rendszeresen olvas újságot. Rámutattak, hogy a jövőben több területen tovább kell javítani a sajtó közművelődési munkáját. A fő feladat — a következő időszakban is — a közművelődési párthatározatban és a törvényben foglaltak következetes végrehajtásának segítése. Ennek érdekében különösen fontcea közművelődési szemlélet további erősítése. A sajtónak nagyobb figyelmet kell fordítani a dolgozók mindennapi életének kulturáltságára, ebben a közvélemény helyes tájékoztatására, formálására. Hangsúlyozták, hogy fontos feladat a közművelődés, a művészetkritika szocialista eszmeiségének fejlesztése, a szocialista tendenciák és alkotások hatékonyabb támogatása, a legszélesebb tömegeket érintő és érdeklő alkotásokkal való kiemelt foglalkozás. Aláhúzták: a napilapok, a hetilapok és a folyóiratok egyaránt aokat tehetnek a művelődési mozgalmak, az amatőr tevékenység népszerűsítéséért, valamint a mindennapi közművelődési munka bevált, jó módszereinek és kezdeményezéseinek széles körben történő elterjesztéséért A sok fontos részletre kiterjedő vitában elhangzott javaslatok, kiegészítések figyelembevételével a tanács az előterjesztést, valamint az OKT 1978. második félévi munkatervét elfogadta. (MTI) Bors^ műszak Vasárnap is „pergett" a borsószem a Kecskeméti Konzervgyár feldolgozó vonalán. Ezen a napon 15 vau gonnyit tartósítottak