Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-20 / 143. szám

ékjrHO VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! la; w k DELMABYAR0RSZA6 AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ A© 68. évfolyam 143. szám 1978. június 20., kedd Ára: 80 fillér Kádár János fogadta a mongol külügyminisztert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn, tegnap a Központi Bizottság székházában fogadta Mangalin Dügerszürent, a Mongol Népköztársaság külügyminiszterét Lázár György, a Minisztertanács elnöke ugyancsak hétfőn megbeszélést folytatott a Parlamentben a mongol külügyminiszterrel. A szívélyes hangulatú, baráti találkozókon jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, Szerencsés János, a Magyar Népköztársaság Ulánbátort nagykövete és Bamdarijn Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. Losonczi Pál találkozott a román parlamenti küldöttséggel Hétfőn délelőtt Losonczi Pál. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke az Országházban fogadta Virgil, Teodorescunak, a nagy nemzetgyűlés alelnökének, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának vezetésével a hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó parlamenti küldöttséget. A találkozón részt vett Péter János, az országgyűlés alelnöke és Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Képünkön: Losonczi Pál megbeszélése a román parlamenti küldöttséggel. * A román nagy nemzetgyűlés küldöttsége — élén Virgil Teodorescuval — hétfőn elutazott Budapestről. A delegáció búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Péter János, valamint az országgyűlés több más tisztségviselője. rr „Urmérleg" a Szaljuton Hétfő volt az első rendes munkanap a Szaljut—Szojuz tudományos űrállomáson: Vlagyimir Kovaijonok es Alekszandr Ivancsenkov munkanapja reggel nyolc órakor kezdődött és a program szerint tegnap éjjel 11 órakor ért véget. Az űrhajósok természetesen még korántsem dolgoztak „teljes terheléssel": világűrbéli tartózkodásuk várhatóan hoszszú időtartama alatt bőven lesz meg idejük a tudományos kutatómunkára. Az első szakaszban az űrhajósok feladata az űrállomás „reaktiválása". Bár a szeptember óta a Föld körül keringő Szaljut Romanyenko és Grecsko távozása után sem maradt „tétlen" — automatikus berendezései folyamatosan működtek, adatokat szolgáltattak a Földre a világűrből, s a földi központ időről időre más berendezéseket is üzembe helyezett — sok berendezést és műszert kikapcsoltak a háromhónapos várakozási időre. Ezeket most folyamatosan működésbe kell helyezni, valamint ellenőrizni kell azokat. Ugyanakkor az űrhajósoknak el kell helyezniük a magukkal hozott új tudományos műszereket is. Egyet máris munkába vettek, a sajátos „űrmérleget", amely a súly helyett a test tömegének változását méri. Az űrállomás személyzete rendszeres rádió- és televíziós kapcsolatban van a Földdel, jelentést ad munkájáról. közérzetéről. Miért kellett egyébként három hónapot várni a két űrexpedíció között? Erre a kérdésre a világhírű űrhajóstudós, Konsztantyin Feoktyisztov professzor adott választ — ugyanazt, amit a szovjet tudósok az előző expedíció visszatértékor is hangoztatták. A Romanyenko—Grecsko űrpáros 96 napos útjának tapasztalatait előbb teljes egészében fel kellett dolgozni ahhoz, hogy megfelelő felelősséggel és ugyanakkor új feladatokkal lehessen tartós munkára a világűrbe küldeni az űj személyzetet. Kovaljonok és Ivancsenkov nemcsak folytatja elődjei munkáját, hanem új feladatokat is megold. Ütjük egyúttal alkalmat ad az Interkozmosz-program folytatására is. Környezetvédelem Szegeden Nem véletlen, hogy a környezetvédelem visszatérő téma. Az ipar, a közlekedés, az urbanizáció fejlődésével egyre több nem kívánt hatás éri a városban élő embert. Szegeden is az utóbbi időben különböző fórumokon sok szó esik a víz-, a levegőszennyezésről, a jajártalomról. Tegnap, hétfőn az MSZMP Szeged városi bizottsága mellett működő várospolitikai bizottság ülésezett a Kálvin téri székházban, és számba vette a legfontosabb teendőket, feladatokat, felmérte Szeged környezetvédelmi helyzetét. A tanácskozáson Berta István, a szegedi pártbizottság titkára, a várospolitikai bizottság vezetője elnökölt. A bizottság sorra vette, hogy milyen a víz minősége, a levegő tisztasága, az élővilág, a táj, a lakóhely védelme, mennyire tiszta a város, a különböző intézmények, üzemek, vállalatok hogyan tesznek eleget a környezetvédelmi előírásoknak. Bár Szeged levegője tiszta, és ez elsősorban annak is köszönhető, hogy nincs olyan számottevő ipar, ami különösen szennyezne, de ennek ellenére a helyzettel nem lehetünk elégedettek. A Belvárosban még mindig találhatók olyan intézmények, ahol széntüzelésű kazánokat üzemeltetnek. Szélsőséges példaként említhető, hogy egymás szomszédságában van a II. számú városi kórház és a jelentős légszennyezést okozó Szegedi Vasöntöde. Egyébként az ipari üzemek elsősorban porral, valamint a hőenergia-termelésnél képződő kéndioxiddal, szénmonoxiddal, nitrogénoxiddal szennyezik a levegőt. A széntüzelésű kazánok földgázra való átállítása elengedhetetlenül szükséges, igaz. ez a folyamat már megkezdődött. A közlekedés is légszennyezést idéz elő, és a jövőben ennek hatása még jelentősebb lesz. Nemcsak a kipufogógáz „mérgezi" a levegőt, hanem az is gond, hogy a nem kellően eltakarított út porát felkavarják a járművek. A város ivóvize megfelel a higiénés követelményeknek, de nincs megoldva a szennyvíztisztítás. A terve-, zett szennyvíztisztító telep 1985-re készül el, és korszerű mechanikai-biológiai módszerekkel tisztltja, "fertőtleníti majd a vizet. A telep beruházási költsége előreláthatólag 600—800 millió forint. Egyelőre környezeti ártalmat okoz Űjszegeden, a Torontál téri szennyvíz- és csapadékvíz-átemelő. A helyzet csak akkor változik, amikor a központi telep megépül. Az élővilág és a táj környezetvédelmi jelentősége közismert. Különösen fontos az erdőtelepítés. Szegeden, illetve környékén azt tervezik, hogy tíz év alatt 2 ezer hektárnyi területet fásítanak. Különösen indokolt, hogy minél előbb elkezdjék a nyugati iparkörzetben a várostól elválasztó erdősáv telepítését. A városban viszonylag kevés a zöldterület. Az új lakónegyedek kivételével parkosításra már alig van területi lehetőség. A parkosítható és parkosított területek aránya ma még. elfogadható az új lakótelepeken, azonban aggodalomra ad okot, hogy az utak bővítése, a garázs és parkolóhelyek építése miatt csökken a zöldterület. Az új városnegyedekben a parkosítást két-három évvel az építkezések befejezése után kezdik el. Így még több a por, és elsősorban ez szenynyezi a lakótelepek levegőjét. A rendezetlen környezet illegális szemétlerakásra „csábítja" a lakosságot. A parképítést, elsősorban a lakosság társadalmi összefogásával lehetne meggyorsítani. A jelenlegi ki jelölt szemétlerakó hely nem felel meg sem a közegészségügyi, sem a környezetvédelmi előírásoknak. Űj telephely kijelölésére van szükség, és ezt szakszerűen kell üzemeltetni. Illegális szemétlerakó helyek rendszerint ott keletkeznek, ahol a szemétszállítás akadozik. Nyáron különösen kifogásolható a szeméttárolók állapota, és a szemételszállítás üteme. A városlakóknak többet kellene törődniük a tisztasággal, a játszótereken és a parkokban. A hizottsági ülésen többen is hangsúlyozták, hogy a lakosság felvilágosításán túl szükség lenne a szemetelők társadalmi ellenőrzésére, és ha kell, a büntető felelősségre vonásra. A külterületen a nyilt szelvényű csapadékelvezető árkok gyakran azért nem vezetik el a vizet, mert a lakosság szeméttel, hulladékkal, törmelékkel eltömi. A dugulás miatt egy-egy nagyobb esőzés után „belvízi keletkezik. A magas talajvíz miatt külön figyelmet érdemel a kertes, magánházai területek szennyvízelvezetése. A talajvízszennyezés a kerti fákat kipusztítja —• különösen Baktón észlelhető ez. Sok gondot okoz az újr szegedi Holt-Maros, a Rókusi-tó, a Mén telepi-tó, a Keramit- és Sancer-tavak vizé? nek szennyezettsége. A mérések szerint egyes körzetekben a magas zaj-, szint ártalmat okoz. LegkeL lemetlenebb a helyzet a Belváros közlekedési csomópontjaiban. A zajszintet rendszeresen mérik, és keresik a megoldást a zajártalom megszüntetésére. A tegnapi ülésen megállapították, hogy a környezetvédelemmel nagyon soj» szerv, sokféle bizottság foglalkozik, de munkaprogramjuk nincs eléggé összehangolva, és ezért jobb együttműködés szükséges. Szeged helyzete a településés iparszerkezete miatt is kedvező, de ez nem jelenti azt, hogy a környezetvédelemmel nem kell a jövőben még alaposabban foglalkozni. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet érdemel a környezeti ártalmak megelőzése, és természetesen a felszámolása. A városlakók fegyelmezettségükkel, kevesebb szemeteléssel, társadalmi összefogással — a parképítésnél — tovább javíthatják Szeged környezetvédelmi helyzetét. Közel 9 milliárd forintra lenne szükség, hogy 1990-ig a legfontosabb feladatokat, mint a szennyvíztisztítás, szemétégetés, csatornázás megvalósítsák. A környezetvédelem azonban nemcsak a tanács, a különböző bizottságok ügye, hanem a vállalatoké, intézményeké, üzemeké is. Hasznos lenne, ha a vállalatok, üzemek a beruházásukban, terveikben figyelembe vennék a környezetvédelmi előírásokat, és biztosítanák az ehhez szükséges anyagi fedezetet. KISZ-isták az NDK-ban Berlinben a hét végen megtartották a Német Demokratikus Köztársaságban dolgozó és tanuló több ezer KISZfiatal országos küldöttgyűlését. A küldöttgyűlés értékelte a Kommunista Ifjúsági Szövetség 1976-ban tartott IX. kongresszusán hozott határozatok végrehajtásának helyzetét az NDK-ban működő szervezetekben, s megszabta az itt dolgozó, tanuló KISZ-isták és szervezeteik 1980-ig szóló feladatait, munkaprogramját. Milyen lesz a legnagyobb magyar bauxitbánya ? A Hatimba III.-ró! A közelmúltban — mint ismeretes — a kormány jóváhagyta a bauxitbányászat legjelentősebb fejlesztési programját. Eszerint Halimba III. elnevezéssel újabb bánya létesül. Milyen lesz, mit ígérnek a készülő tervek? — Az 1979 január elsején kezdődő nagyberuházás az 1973-ban elkészült Halimbabánya tovább bővítése — tájékoztatott Nagy István, a Magyar Alumíniumipari Tröszt beruházási főosztályának vezetőhelyettése. — Ez a 240—260 méteres mélységben levő mintegy 6 millió tonnányi bauxit kiaknázására épült, az új bánya az ugyanott 60—70 méterrel mélyebben fekvő, mintegy 11 millió tonnányi ásványvagyon kitermelésére f létesül. Mivel a meglevő bányák mellé kerül, építése viszonylag olcsó, nem kell hozzá ugyanis új utakat, közműveket és különféle épületeket építeni. E bányában nem lesznek csillék, a bauxitot gumiszalagpályák szállítják majd felszínre. Miniden munkafolyamat gépesítve lesz, a szükséges munkaerőt majd a helyi létszámból biztosítják. A Halimba III. építése 79,0 millió forintba kerül, 1982ben készül el, a meglevővel együtt az ország legnagvobb bányája lesz, s a hazai bauxittermelés egyharmadát adja majd. )