Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-18 / 142. szám

10 Vasárnap, 1978. június 18. Szezonnyitót elStt ii Szeged vendégre Itt a nyár, a megkezdődik az Kai ml szezon. A hamarosan rülbelül ötvenen azlnte csak ldegenfor- tétlenül álldogáltak. A ven­szabadtéri dégek ugyanis nem keresték állapodáauk eredménye; Idén nyáron előreláthatóan csökken a sör okozta fe­ji, tékok, az ipari vásár és az fel a nézőtértől távoli pavl- azültség, majd 1200 hektoli­ifjúságl napok '" " M i sok érdeklődőt városba, a bcl­vcndégek fogadására a vendéglátóiparnak la fel kell készülnie. A Csongrád megyei Ven­déglátóipari Vállalatnál szá­molnak is azzal, hogy — amint az lenni szokott — várhatóan Ionokat. A téren az eddiginél .hoznak" u több mozgóárus kínál majd és külföldi büféárut, Jégkrémet, az el­árusítók között Jó néhány Idénymunkást, diákot Is al­kalmaznak. A vendéglátást a fő sze­zonban rendszerint sokan el­marasztalják a fagylalt és a Idén nyáron ismét legalább •<"' miatt. Pontosabban azért, másfél Szegedet kell ellát- ™crt eddig még nemigen niuk. s nem Js akárhogyan, fordult elő, hogy a hűsítő A kikapcsolódást kereső Ide- csemegéből kellő mennyisé­gen a „bennszülöttnél" is 8*t — s Jó minőség ben — többet vár a vendéglátó- kínáltak volna. A Ipartól, nevezetesen számít, hogy kulturált, lemes környezetben regge­lizhet, ebédelhet, vacsoráz­hat. Igényli, hogy gyors, ud­varias legyen a kiszolgálás, hogy az étlapokról változa­tosan összeállított, speciali­tásokkal is kecsegtető éte­lekből rendelhessen. Persze arra felavatott, naponta tíz-tizen­gel„ öt mázsa hagyományos fagy­laltot előállító üzemmel idén változik a helyzet, a város tizenhat üzletébe szállítanak innen tejes- és gyümölcs­fagylaltot. A sörből még egy nyáron sem volt elég, pedig az igény óriási, csak a Dóm téren elfogy általában 8— terrel több sört kínálnak, mint tavaly ilyenkor. Na­gyobb mennyiséget forgal­maznak hordós sörből, s megjelenik az üzletekben — a gépkocsivezetők régi kí­vánságát kielégítvén — az alkoholmentes, palackokban forgalmazott világos és bar­na sör. A zsúfoltság előrelátható­an Idén sem lesz kisebb az éttermekben és a bisztrók­ban. Szembetűnő változást nemrég valószínűleg az ételkínálat­ez az Igényünk nekünk is. 900 hektó. A sörellátás javl­..átlag vendégeknek". A nyár. az Idegenforgalom mégis feladja a vendéglátó­iparnak a leckét, melyet például a sörellátáaban — ahogyan azt az elmúlt nya­rak tapasztalatai mutatják — meglehetősen nehéz köz­megelégedésre teljesíteni. Ami viszont a vendéglátó üzletek kulturáltságát illeti, idén nyáron már jóval kedvezőbb a helyzet, mint tavaly. A felújított, eszté­tikus belső kiképzéssel, be­rendezéssel dicsekedő Hági immár „berázódva", az ide­genforgalmi szezon kezdeté­től a vendégek rendelkezésé­re áll (tavaly csak a szezon vége felé tudott más üzletek forgalmából valamennyit magára vállalni). A Hágltól nem tűi messze, megújulva várja a vendégeket, a ré­gebben bisztrónak nevezett, valójában kocsmaként szá­montartott Boszorkánykony­ha. Akik annak Idején is megfordultak Itt, most alig­ha ismernek rá: az ételbárrá alakított bisztró — várható­an már július 1-től — tet­szetős berendezéssel, gyorsan elkészíthető ételekkel fogad­ja a belépőket. A változást hemcsak abban mérhetjük, hogy most szép, kellemes környezetet kfnál, hanem ab­ban is, hogy az italkiszol­gáló részt jócskán leszűkí­tették az étkezőrész előnyé­re. Az italforgalom Itt álta­lában legalább másfélszer akkora volt, mint az ételek forgalma, most az átalakí­tással ezen az arányon is változtatni, javítani akar a vendéglátó vállalat. A Szeged étterem, mely ugyancsak nagy forgalmat számlál minden nyáron, szintén korszerűsítve fogadja a vendégeket. Nem ^szem­mellátható, inkább érezhető, tapasztalható változásról van szó, a Szeged kollektí­vája ugyanis belső üzem­szervezéssel javította a konyhában dolgozók és a felszolgálók munkakörülmé­nyeit. Ennek előnyét a ven­dégek is lemérhetik, kultu­ráltabb, gyorsabb, higiénlku­sabb (gy a kiszolgálás. A Vigadót tavaly újítot­ták fel. Idén — már május elejétől — okos kezdemé­nyezéssel vonzzák ide a ven­dégeket, a keddi napot a bográcsos birkapörkölt. n péntekit pedig a halászlé napjává nevezték ki. Számí­tásaik várakozáson felül , be­váltak, máris mindkét nap igen népszerű. A vendéglátó vállalat a Dóm téren, az ipari vásáron, sőt az ifjúsági napok rendez­vényein ls érdekelt. A Dóm téri Játékokon a vendéglátó ismét megváltozott „felállás­ban" szerepel. A tavalyi kedvezőtlen tapasztalatokon okulva a nézőtérhez köze­lebb helyezik el a 24 és a 10 méteres büfésort. Az el­múlt; nyáron itt nyolcvan dolgozót foglalkoztattak, kö; tása érdekében a vendéglá. tó vállalat vezetői a napok­ban tárgyaltak a Kőbányai Sorgyár képviselőivel. Meg­bán sem tapasztalhatunk. Ennek egyik oka, hogy a vendéglátó vállalat komoly munkaerőgondokkal küzd. A szabadnapokkal nemigen ke­csegtető, fárasztó munka a legkevésbé sem népszerű a fiatalok körében. A nehéz­ségeket jellemzi például, hogy a Boszorkánykonyha normális működéséhez szük­séges 35 tagú kollektívának eddig alig felét sikerült „ösz­szeverbuvalni". L. Zs. Nemzetiségi pedagógusok továbbképzése A Magyarországon műkö­dő nemzetiségi pedagógusok közül évről évre többen vesz­nek részt — egyes európai szocialista országokkal kötött kulturális, tudományos és oktatási együttműködési egyezmény munkatervei alap­ján — hazai és külföldi nyá­ri nyelvi továbbképzésen. Az idén több mint 350 nemzeti­ségi óvodában, iskolában és kollégiumban tevékenykedő nevelő gazdagíthatja ily mó­don nyelvi, valamint szak­mai módszertani Ismereteit. Június 19-én, hétfőn Szé­kesfehérvárott kezdődik meg — az Országos Pedagógiai Intézet szervezésében — 25 délszláv, 40 német, 35 szlo­vák és 30 román nyelvet, 11. letve nyelven oktató peda­gógus kéthetes központi kur­zusa. A tanfolyamra Cseh­szlovákiából, Jugoszláviából, az NDK-ból és Romániából négy-négy vendégelőadó — egyetemek, pedagógiai inté­zetek neves szakembere — érkezik. Ugyancsak Székesfehérvá­rott kerül sor június 19. és július 1. között intenzív nyelvi alaptanfolyamra is, amelyen nemzetiségenként 20 —20 pedagógus vesz részt. a Mi újság kertmoziban ? Kerek egy hónapja volt a megnyitó. Egy mozi „életé­ben" igazán nem számottevő Idő — de hát ezúttal a kert­moziról van szó. Amelynek nézője volt. Mindent egybe­vetve: a kertmozi eddigi ki­használtsága 60 százalékos, a mozi szakemberei erre azt mondják: nem rossz. Hiszen megnyitását, működését több a látogatók állandóan latol­okból ls különös figyelem gatnak: lesz eső, nem lesz, kísérheti. Tudniillik Szege- nagyon fázunk, vagy csak den ilyen még nem volt, a annyira, hogy még megéri, szabadtéri mozi önmagában, ÉS máris lft vagyunk a mint újdonság ls foglalkoz- nézőszempontú vizsgálódás­Befejezédölt a traumalológus kongresszus Jövőre Magyarországon is sor kerülhet az első baleset folytán elvesztett hüvelykujj műtéti visszahelyezésére — mondotta Renner Antal, a Magyar Traumatológus Tár­naság főtitkára, a társaság kézsebészeti szekciójának titkára az MTI munkatársá­nak a szombaton befejező­dött nemzetközi orvoskong­resszuson adott nyilatkoza­tában. Az Egészségügyi Miniszté­rium jelentós anyagi áldoza­tokkal az Országos Trauma­tológiai Intézet rendelkezésé­re bocsátotta az ilyen műté­tekhez nélkülözhetetlen, leg­korszerűbb operációs mik­roszkópot, és a közeljövőben érkezik meg a hozzá szüksé­ges többi műszer és varró­anyag. Az Országos Trauma­tológiai Intézet kézsebészeti osztályának munkatársai olyan tanulmányutakon vet­tek és vesznek részt, ahol elsajátíthatják az operációs mikroszkóppal történő mű­téti technikát. Gónres Eszter: Nem repül a vetélő Ufit ás a textUmüvekben A szövőgépek hetven-nyolc- sét javasolta — ugyancsak van kilométeres sebességgel eredményesen. Legnagyobb száguldó, súlyos, acélhegyű átvevőjének a Szegedi Ken­vetélője véletlen műszaki hi. derfonó és Szövőipari Valla­ba miatt gyakran okoz sérü- lat bizonyult, de alkalmaz­léseket. A SZOT felhívására zák több mint húsz más; tex­a Szegedi TextUmüvekben új tllgyárban is. módszert dolgoztak ki ilyen balesetek elhárítására. Az újítók idomacélból, lamellák­ból olyan „vetélőfogót" szer­kesztettek, amely meggátolja a torpedószerű, veszélyes gép­alkatrész kirepülését. A tex­tilművek mind az ezernégy­száz szövőgépét felszerelték már Ilyen készülékkel. A si­ker felülmúlta a várakozást. Az újításnak ugyanis, a bal­eset-elhárítás mellett, pszi­chológiai eredménye is van: megszűnt a szövőnők félelme a vetélő gyakran arcsérülést ls okozó „elszabadulásától", így jobb közérzettel, ered­ményesebben dolgoznak. A SZOT munkavédelmi ku. tatóintézete és a textilipari dolgozók szakszervezete a módszer országos elterjeszté­tatja a közönséget; szintúgy foglalkoztathatja amiért tu­lajdonképpen lett végre: né­mileg ellensúlyozandó a moziüzem nagy „vérveszte­ségét", a Szabadság kiválá­sát az amúgyis sovány vá­rosi mozihálózatból. Így az­tán: „téma" az újszegedi kertmozi, most is, sének rövid egy után. Nézzük .először a működ­tető szemszögéből, vagyis: mit mutatnak a számok. Egyetlenegy előadás maradt el eddig, és ez nagy szó — nűl. Tehát: a filmek tetsze­nek, a további műsor is ígéretes. A környezet civili­zált. kellemes — lenne, szú­nyoghadak nélkül. Ajánlhat­nánk a kertmozl-látogatók­nak különféle, bőrre kenhe­tő, rovarriasztó szereket, ta­nácsolhatnánk, fabrikálja­működé- nak barkácsmúhelyükber; hónapja alkalmatos csapószerkentyű­ket, vagy bevezethetnénk a csak szemrésnél nyitott, szú­nyog által áthatolhatatlan kosztümök divatját. De in­kább belátjuk, Igazuk van: a szúnyogok nincsenek benne a változékonyságával tüntető a jegyárban. (Ez azonban nyár eleji Időjárásban. Az már korántsem kertmozi­optlmistákat igazolta a kö­zönség. Talán az újdonság, talán a kertromantika von­zása, vagy a jó „nézhetőségi viszonyok", de leginkább mégis a bemutatott filmek rtiarasztalják a nézőket a padsorokban — hűvösben és csepergésben . is. Esernyők alatt, a gépház, meg az osz­lopok védelmében. Claude Zidi szórakoztató, jó filmjét, amellyel nyitott az új mozi, tizenháromszor vetítették ügv: hiszen a kellemetlen szárnyasok ellepik az egésa várost!) Mindazonáltal egv hónap után ismét optimisták lehe­tünk. Bér csütörtöktől. 22-től egy hétig nem lesz mozi <% ligetben, a színpadot isméi birtokba veszik a néptánco­sok, de 29-től jön Íves Montand és Simoné Signorét — a Police Phyton 375 című filmben. És talán a nyárias Idő is. Nem lesznek szúnyo­(ennek maradt el egy elő- gok sem. reméljük. Ilyenfor­adása), és összesen 8438-an mán jutunk még egy re­Iátták. Valamivel keveseb- ményhez: abból a 170 ezee ben a Belmondo-filmet, A mozllátogatóból (ennyivel javíthatatlant. Most van csökkent májusig a szegedi műsoron A, bosszú cfmú nézőszám) egyre többen ül­francia film. tegnupig telt nek be újra — mondjuk a házak előtt ment, vagyis ligeti óriás vászon elé. mindkét alkalommal 1140 S!^. Pártnapok Szegeden A jövő héten folytatódnak művekben dr. Antalffy a pártnapok az időszerű nem- György; délután 3 órakor a zetkftzi politikai kérdésekről, börtönben Tóth Péter; ne­Június 19-én, hétfőn dél- gyed 4-kor a Tanácsi Szol­után fél 3-kor a KSZV ju- gáltató és Kommunális Vál­tagyárában Juhász Géza; lalatok pártbizottságán Gyi­ugvanekkor a DEFAG-nál dr. mesi József; délután 3 óra­Párdos Istvánné; fél 4-kor a kor a CSOMEGA-nál Illés Dél-alföldi Pincegazdaságnál Tóth István; a petőfitelepi Dubecz György tart pártna- I.-ben Mára Péter lesz a pot. pártnapi előadó, délután 5 Június 20-án, kedden dél- órakor, után 2 órakor a MAHART- Június 21-én, szerdán há­nál Vincze János; fél 3 óra- romnegyed 3-kor a Szegedi kor a gumigyárban dr. Piros Nyomdában dr. Kardos Já­László; ugyanekkor a textil- nos tart pártnapot. Környezetvédelmi nyári egyetem Lezárultak a jelentkezések a július 11—23. között meg­rendezendő 23. soproni nyári egyetemre. A kéthetes prog­ramnak — amely a környe­zetvédelmet és ezen belül aa erdővédelmet tűzte napirend­jére — 175 résztvevője lesz. Különösen sokan jelentkez­tek az NDK-ból és Lengyel, országból. Mindig 53. Mindenki beleegyezett, még örültek is az ötlet­nek. Én a magam példáján okulva, elgondoltam, ha nősül a két legény, legyen hővé vinni az asz­szonyt. Égy júniusi napon nagyon jó szárító, vá­lyogvető nap volt. Anyósom adja ki a parancsot, Jóska ekekapáz a lánnyal, Etel főz, mi meg, né­gyen, verjük a vályogot. Tudomásul vettem, készítettem a vályogvető­ket, Miska a pe'yvát a kocsira. András meg Imre vonultak kl arra, a vélyogföld felé. Meg voltam győződve, hogy mennek a földet hányni kifelé. Igaz, sem lapátot, sem ásót nem láttam náluk. Már összeverődtünk, Miska a pelyvával, szer­számokkal, anyósom a meregetőedénnyel, én a válvogvetőkkel. Tallcskán toltam, mert fene­ketlen vályogvetők voltak, amellé úgy kellett a sarat kitolni, és helyszínen belenyomni a sarat, felhúzni, és ott maradt a formás vályog. Amit gödörből raknak a formálóba, azt húzni kell. Hányjuk a székföldet kifelé, évelődünk, hol vannak ezek? Én lé merőm fogadni, hogy a gunvhóbnn alszanak! — mondja Miska. De meg­szidom őket, mondom. Apósom, akármi volt, a gyerekek előremenetelét gyarapítani, az nem iz­gatta magát. — Még én élők. néköm lössz! Aztán mög, ka­parj, kurta, néköd ls lösszJ így aztán anyósom szavára nem sokat ad­tak. Már egy pár óra is eltelt, nem jönnek. Fel­lobbantam! Majd kiugratom én onnan őket, el a gunyhóhoz, de anyósom ls jön utánam. Jó reg­gelt, urak! Kifelé, aztán gyerünk vályogot verni! Semmi mozgás, csak a horkolás hallik. A fene az olyan szemet, aki éjjel nem alszik eleget! — Ne csipogj itt! A legjobb álmából felvered az embert! Hogy merőd té az urad szemét szid­ni? — Ügy, ahogy megérdemled! — Egy szót se többet, mert olyan pofont adok. hogv Pilátust vacsorán találod. Forgatta a szemét, de csak a fehérjét láttam. — Tedd ide! Azt szeretném látni! — Meg is látod! Meg is érzed! Durr. pofon, kétszer, de jött volna a többi is, véggel-rőffel, ha az anyósom fel nem húz egy szőlőkarót, és azt nem mondja: „Meg ne üsd ezt az asszonyt, mert agyonverlek!" Nem ütött meg többet, de éopen elég volt anv­nyi, meg a szégyen! Fölbomlott a vályogverés, mindenki épített, ahogy tudott, én már osztály­kor nem tartoztam közéjük. Megindultam haza­felé, de nem mentem be anyámékhoz,' mert tud­tam, hogy oda Jönnek keresni. Elmentem a fe­hér-tói tanyára. Rozál testvéremhez, akinek Csányi István volt a férje. Húsz kilométert gya­logoltam, estefelé értem oda. Elpanaszoltam, hogy lopkodta el a táncpénzt is. Csnk csavarog, egyharmad Idejét nem tölti otthon. Tovább nem tűrök, annyi megaláztatásban van részem, elme­gyünk. sógor, kocsival, a holmim hazahozzuk, velem meg majd lesz valami. Mert azt tudom, hogy anyám nem vállal be. Másnap már jöttek anyámékhoz. anyósom meg az uram. Anyámat jól lerémisztették. Merre állt meg az az asszony? Merre indult, lefelé, vagy fölfelé? Anyám küldte a húgomat Csengelére, András jött Csányiékhoz, kocsival. Ott aludt, fo­gadkozott, hogy többé nem ver meg. Nem hit­tem neki. Másnap csak nem engedtem Csányi sógornak. Jöjjön a holmimé, mert nem maradok ott. Mi­kor odaértünk, anyósom olyan kedvesen foga­dott: csak ér.göm nézz! Né hagyj itt! Nem esik porba pecsenyéd! Én nem tágitottam, Csányi só­gorom jó beitatták, mikor mondtam neki, pakol­junk, azt mondta: marad.) a jó helyen! Nincs ne­ked Itt semmi bajod! Állhasson a nyelved. Nem segített kihurcolkodni. Azután, hogy jószágot sem lehetett tartani, varrogattam, szüretelni, kapálni mentem nap­számba, hogy legyen egy kis pénzem. Bandit otthon nem lehetett megfogni. Mentek kocsival a pusztára, oda is elhívtak. Az akkori pásztorok nevei: Rékasi, Kovács, Rozsnyal. Jójúrt A. számadó botra támasz­kodva várta a 'gazdákat, a puli meg a lábánál feküdt. Megkezdődött a szokásos beszéd, a fo­gadj isten után. — Van-e valami baj a jószágok közt? — Nincs! — felel. (A marhák közt a legveszé­lyesebb beteg ég a száj- és körömfájás volt.) — Mörre vannak a mijeink? A számadó feléli egy félméteres fatörzsre, amely élő korában lett elvágva, asztalnak, a gyö­kerei még most ls a földben vannak. Körülnéz az álló, fekvő barmokon, azt mondja: — Ahun vannak, a csorda szélén, ott kérőz­nek. Két üszőborjú meg egy bika volt kint, mert ezek meddők voltak, és könnyen kl lehetett őket adni. Először a két üsző a szűz baromhoz került, ott ls Rékasi volt a számadó, de azután áthozta a vegyes baromhoz. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom