Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-16 / 140. szám

2 Péntek, 1978. június 16. Budafoki gyufa A Gyufaipari Vállalat budafoki gyárának gépparkja nagy teljesítményű, modern gépekkel bővült. Az új berendezésekkel az idén már több mint hatszázhetvenmillió doboz gyufát készítenek. A gyártásfejlesztéssel jobb lett a gyufa minősége és javultak az ott dolgozók munkakörülményei is. Képünkön: modern, nagy teljesítményű töltő-mártó gépekkel készül a gyufa Időseb!) Martin Luther King Budapesten „Most egy olyan fekete ember áll előttetek, aki mindenkinek testvére, aki mindenkit szeret, s azt hirdeti: mindegy, kinek milyen a bőre színe, a haja, közeledni kell egymáshoz" — mondotta idősebb Martin Luther Kina békemozgalmi és polgárjogi harcos, baptista lelkész csütörtökön a Hazafias Népfront budapesti bizottságának székházában megtartott papi békegyűlésen. A mártírhalált halt Martin Luther King édesapját — aki a szabad egyházak tanácsa és az ökumenikus egyházak meghívására érkezett Budapestre — Trautmann Rezső, a HNF budapesti bizottságának elnöke köszöntötte. A nagygyűlésen részt vevő egyházi személyiségek kérdésére elmondotta, hogy a felfogások, az eszközök különbözhetnek egymástól, de az igazán .és mélyen gondolkodó és érző emberek törekvései azonosak. Megint kopog a holló U. Kérdés és felelet Eddig akárkinek említet- a pestit. A kézzel irányító rülnie." (A kiemelés tőlünk, tük a címzésbeli változáso- postahivatalokban is kavaró- Szerk.) kat, mindenki azt mondta, dást okozna, ha egyik levé- A gépesítéstől, az automakönnyű megjegyeznünk, de len itt, másikon ott találják tizálástól sokszor azért fákérdezett is mindenki: mi- az irányítószámot. Ígéretet zunk, mert egyfajta kincstáért nem akkor kezdtünk tett viszont a posta, hogy ri szemlélet terjedésétől fémindjárt igy írni, amikor az gépesítési tervének végre- lünk. Nemcsak azt érzi a irányítószámok fölírására hajtása során többet akkor posta, hogy automatizálnia egyáltalán biztatni kezdtek, sem változtat, ha a többi kell, azt is, hogy a korszerűTermészetesen mi is föltet- tizenöt központba esetleg sítés csak a szolgáltatójelleg tük a kérdést a sajtótájé- más gyártmányú gépet vá- erősítése felé hathat. Ha pekoztatón. sárol majd. Tizenkét év alatt óig szépen kérnek ben minA felelet első fele akár fejeződik be ez a gépesítési ket, ez is régi nóta, mi is Népgazdaságunk, versenyképességünk 4. Helyiinlc a világban A versenyképesség nemcsak a termékszerkezet alakulása során szenved csorbát, hanem a napi gyártásban is. Több munkát, anyagot, energiát fordítunk egy adott termék gyártására, mint amennyit a piac elismer, a vevő megfizet. Figyelembe véve, hogy a rövid- és középtávon megszüntethető termékek köre viszonylag szűk, az erőket a meglevő termékek gazdaságossá tételére kell összpontosítani. A feladatok és a lehetőségek egyaránt nagyok. A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint 1971ben Franciaország 136, Csehszlovákia 89, Ausztria 49 százalékkal haladta túl a magyar ipar termelékenységi szintjét. Más módszerrel ugyan, de ehhez hasonló következtetésre jutottak a Nehézipari Minisztérioka. Ebben döntő a vállalaton belüli üzem- és munkaszervezés elmaradottsága. Döntő, de nem kizárólagos. Nem lebecsülhető a szűk termelési keresztmetszetek, a vállalatok közötti kooperációs zavarok, s az alacsony fokú szakosítás (a anyagok szétforgácsolt, kisüzemi „saját" gyártása) termelékenységet rontó hatása sem. A magyar ipar több száz milliárd forint értékű álló alapjait nem használjuk ki megfelelően. Például, egy összehasonlítás szerint az átlagos műszakszám hazánkban magasabb volt, mint Jugoszláviában, a munkarenden belüli gékihasználás viszont már déli szomszédainknál vott kedvezőbb 1976-ban. A magyar gépiparban ellenben az átlagos műszakszám is, a munkarenden belüli gépki központi elismerésnek is te- program, kinthető. Eddig húsz-vala- Térjünk vissza az előző hány ország vezette be az kérdésre, és keressük a tit.irányítószámot a világon. Az kát, miért „vettük be" mi első évben száz levél közül hamarabb az irányitószámoaz NSZK-ban 63-ra, Cseh- kat, mint a környező orszászlovákiában 53-ra, a Szov- gok. Csalfa ésszel talán azt jetunióban 39-re, másutt át- is mondhatnánk, ennyire iagosan 50-re írták rá, ná- könnyű minket idomítani? lünk már az első két hónap- Biztosra veszem, ha nálunk ban 94-re. Meglepő fordu- napiparancsban hirdetik ki, lat, mondhatnánk, mi nem hogy mától kezdve ezt kell így ismerjük magunkat. Ér- csinálnunk, ha hetekig kódemes a titkát keresni, né- vályog a levelünk, akkor hány sorral később megpró- sem írjuk rá. Nekünk ne báljuk megtalálni. A kérdés parancsolgasson a posta — azonban annál inkább előre még a mi érdekünkben se! ugrik: miért nem úgy írtuk Nem is parancsolt, hanem mindjárt, ahogy most kérik kért. Még saját dolgozóit is tőlünk? Azért, mert akkor kérte, és nem utasította, nem vettünk gépet, az irá- Közzétehetné most is, hivanyítószám csupán a kézzel talos közlönyben, mi a kiosztó postás munkáját egy- vánsága, hivatkozhatna az szerüsítette. Ha vettünk vol- új eljárásra, mint ahogy néna gépet mindjárt, akkor hány „hivatali postán" a valószínű, helyén maradha- szabályra hivatkozni szoktott volna az Irányítószám, tak, és vessen magára, aki Amire akkor gondolhattunk nem tartja be. Vagyunk névolna, ezt a változatot is- hányan, akikben igen erős merte. fokú érzékenységet, valósé Határozottan állítja a pos- 8°s allergiát táplált a terta, jól jártunk akkor, hogy mészét minden parancsszó nem vettünk mindjárt fel- és szabály emlegetésére, nadolgozó gépet. (Könnyű Sy°n figyeltem most a sajtómondanunk, mert pénzünk tájékoztatón, mikor hangzik se volt rá.) Most a légkor- .el legalább az, hogy ekkor szerűbbhöz jutottunké hozzá, és ekkor lejár a türelmi Idő, Érdekes szempont: azok az és szépen visszaküldjük a leeurópai cégek, amelyekaján- velet a föladónak. Nem latát megvizsgáltuk, de vé- hangzott el. Helyette azt gül nem fogadtuk el, most mondták, az új gép mellett arra kérnek bennünket, adjuk mindaddig fönntartlák a kéát tapasztalatainkat. Tehát zi osztálvozás rendszerét is. ők is elismerik, hogy az a szükség lesz rá. Pedig rendszer a jobb. amely sze- óriási többletkiadást jelent, rint a japán gép működik. Kér most is a posta, mint Amikor először kopogtatott akkor. Annak idején a posa holló, amikor az irányító- tásokhoz fordult levélben a számok írására először buz- legfőbb postás, most minden dítottak bennünket. senki hazai családnak levelet ír. nem tudhatta, hogv pár év és elmondja, mit kér valómúlva lesz ilyen géo. A Természetesen ezen is rosszabbat most megvenni, J , csupán azért, mert mi asze- megakad a figyelmünk, es rint gyakoroltuk az írást, azt kérdezzük: lehet velünk rossz gazdasági lépés lenne, fgy js beszélni? Hová lesz a Megkérdeztük azt is, miért postahivatal hivatali jellege? írja az egész ország máskép- Beleolvastunk a Posta című pen a címet, ha a gép csak szaklap különkiadásába, és Pesten működik egyelőre. A ezt találtuk benne: „A kamBudapesten föladott, az oda pány szellemének vissza érkező, vagy Budapesten át- kell hatnia a postásdolgozók menő levelek futnak át a magatartására, szemléietforposta új gépén, de mi téved- málására, és a hivatali szelnénk legtöbbet, ha a sopro- lem helyett a szolgáltatóTat másképpen írnánk, mint jellegnek jiell előtérbe ketudunk szépen „viselkedni" Horváth Dezső umban. A nemzetközileg használás is alacsonyabb, élen járó vállalatok 1975. mint Jugoszláviában, és alaévi termelékenységi szint- csonyabb, mint a Szovjetjének a bányászat 52 szá- unióban. A termelő berenzalékát érte el, a villamos- dezések munkaidő-alapjának energia-ipar 47, az alumí- több, mint egynegyed része niumkohászat 59, a vegyipar nálunk a veszteségidő. 42 százalékát. A nehézipari A gépek és berendezések, átlag 45 százalék. Némi egy- valamint a munkaerő rossz szerűsítéssel azt mondhat- kihasználása gyakran egy juk: nálunk átlagosan két tőről fakadnak. A szervemunkás termel annyit, mint zetlenség, a veszteségidők a gazdaságilag fejlett «r- közvetlen okozója, de a szágokban egy. munkafegyelmet bomlasztó Miből adódnak ezek a hatása sem lebcselühető. Hanagy különbségek? A ma- sonló jellegű „normalazító" gyar munka technikai fel- a kínálatot messze megszereltsége, a munkaerő kép- haladó munkaerő-kereslet. El zettsége ennél lényegesen ki- kell érni. hogy a munkahesebb távolságot indokolna, lyek száma — jelenleg mintKövetkezésképpen a har- egy százezerrel több a renmadik tényező: a termelés delkezésre álló munkaerőelmaradott szervezettsége az nél —, csökkenjen. Üj munaíacsony termelékenység fő kahelyek beruházással is & KPVDSZ titkársági ülése SzegecSen Tegnap, csütörtökön Sze- csupán a szakszervezetek geden tartotta kihelyezett feladata legyen. A munkahetitkársági ülését a KPVDSZ lyi, gazdasági vezetőknek Központi Vezetősége, s a megfelelőbb segítséget kelleszakszervezeti vezetők látó- ne kapniuk felsőbb szerveik gatásukat arra is felhasznál- képviselőitől, s arra is töreták, hogy személyesen győ- kedniük kell, hogy az üzemi ződjenek meg titkársági ülé- demokrácia fórumain megvisük témája, az üzemi de- tátott kérdések ne keveredmokrácia helyi érvényesülé- jenek azokkal, amelyekben séről. a vezetőknek egyszemélyi Dr. Krekács György, a felelősséget kell vállalniuk KPVDSZ főtitkára, valamint — állapították meg a a szakszervezet három tit- KPVDSZ Központi Vezetőkára. a szervezési és káder- ségének titkársági ülésén, osztály vezetője a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalatnál, a Szegedi ÉLIKER-nél, s a ZÖLDÉRT vállalatnál gazdasági és szakszervezeti vezetőkkel találkozott. Közvetlen tapasztalataikat a délutáni titkársági ülésen vitatták meg. amelyen részt vett Bedi Gyula, a SZOT képviseletében, dr. Dobóczky Károlyné, az SZMT titkára, s Kopasz Józsefné, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára is. A Minisztertanácsnak az üzemi demokráciáról hozott, tavalyi, 1018-as határozata nyomón kedvezően alakult az összhang a gazdasági vezetők s a társadalmi szervezetek között, a formai keretek megteremtése után tehát most a kérdés tartalmi oldalának gazdagítása a feladat — állapította meg a szakszervezeti főtitkár. Nagyobb gondot kell fordítani a középvezetők felkészítésére, s arra, hogy az üzemi demokrácia továbbfejlesztése ne Vasarely kitüntetése Victor Vasarelyt (Vásárhelyi Győzőt) a pécsi születésű, Franciaországban élő világhírű művészt a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjével tüntette ki az Elnöki Tanács a magyar—francia kulturális kapcsolatok ápolásában kifejtett tevékenységéért, hetvenedik születésnapja alkalmából. Az op-art mesterének csütörtökön este a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövetségén Veress Péter nagykövet adta át a magas kitüntetést. Számítógép-perifériák A Videoton székesfehérvári gyárában a számítógépek mellett, azokhoz kapcsolható, úgynevezett periféria-rendszereket is gyártanak. E nélkülözhetetlen berendezések segítségével tartják a kapcsolatot a szakemberek a számitógéppel. Termelésük mintegy nyolcvan százalékát exportálják tőkés, illetve szocialista országokba. Cj termékük egy olyan készülék. amelynek képernyőjére műszaki ábrákat is fel lehet rajzolni. Képünkön: pillanatkép a szerelésről csak a régiek megszüntetésének arányában létesüljenek. Nemzetközi mércével mérve is igen magas hazánkban a foglalkoztatási szint, 5,1 millió a keresők száma. Az ismert demográfiai viszonyok, az érvényes munkaügyi és szociális szabályozók (nyugdíjkorhatár, gyermekgondozási . segély stb.) mellett 1990-ig nem növekedhet a dolgozók száma. Ha számolunk további létszámarány-változással a nem termelő ágazatok javára, a termelő ágazatok rovására, akkor különösen fontos a munkaerő- és munkaidő-gazdálkodásra. a termelékenység emelésére nagyobb figyelínet összpontosítani. Csupán néhány elgondolkodtató adat, amely utal a lehetőségekre. Sokszor elmondtuk már, hogy a dolgozók 20 százaléka — egymillió ember — anyagmozgató. Es ez a szám az utóbbi években sem csökkent. sőt 1972. és 1977. között 7 százalékkal növekedett, miközben az összes fizikai dolgozók létszáma stagnált, az alaptevékenységben foglalkoztatottaké pedie csökkent. Szinte kiált ez az anyagmozgatás, a szállítás, a raktározás átfogó szervezése és gépesítése után. Az alapvető termelőfolyamatok gépesítése az utóbb öt évben jelentősen előrehaladt. Így 1977-ben a minisztériumi ipar fizikai dolgozóínak fele már gépek, berendezések mellett dolgozott. Ez az arány azonban még mintegy 3—4 százalékkal alacsonyabb annál, amely az NDK iparát a hetvenes évek első felében jellemezte. A hazai gépesítés előrehaladása nyomán 1972. és 1977. között 14 százalékkal növekedett az ipari karbantartók és javítók száma. Tegyük hozzá: 1972-ben a fizikai dolgozók 46 százaléka végzett kisegítő tevékenységet. s ez az egyébként is magas arány 1977-ig 49 százalékra növekedett. Sajnos. ma még nagy beruházások, az átfogó rekonstrukciók ts csupán • az alaptevékenységét fejlesztik, a kisegítő létszámot nem csökkentik. A kisegítő tevékenység nagy és bővített újratermelődő tartalékait esetenként csak a vállalati kereteket átlépve lehet igazán kiaknázni. Példa erre több vállalat közös raktárépítése. Iparági (esetenkénti területi) szakosított nagyjavítással. cseregépes rendszerrel, koncentrált alkatrés/gyártással és -ellátással lehet csak a javítómunka termelékenységét- is számottevően emelni. Napjaink egyik különös ellentmondása abból adódik. hogy az emberek túlnyomó többsége nem ismert a „miből éljünk" kérdést. Az anyagi gondokat általában ma már nem a szó szerinti megélhetés, hanem a másod- sőt esetenként a harmadrangú szükségletek kielégítése okozza. Az ország számára viszont izgalmasabb kérdés a ..miből élünk", mint valaha is volt. Az ellentmondás feloldása, az eladósodási folyamat feltartóztatása feltételezi, hogy a népgazdaságunk „miből éljünk" kérdésének megválaszolása személyes üggyé, nemzeti üggyé váljon. Nemzeti üggyé válhat néhány honfitársunk sikere, vagy kudarca a sportban. Miért ne válhatna azzá a közös tevékenységünk, a magyar munka, amelytől népünk boldogulása függ. Kovács József IVcgcJ