Délmagyarország, 1978. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-09 / 107. szám

2 Kedd, 1978. május Vasárnap Befejeződött L. Brezsnyev ílSZK-beli látogatása © Bonn (MTI) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fó­ti lkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke NSZK-beli hivatalos látogatásának utolsó napján, vasárnap 1 Iamburgban zárómegbeszélést folytatott Helmut Schmidt kancellárral. A találkozóra a nyugatnémet kormány­fő hamburgi magánházában került sor. Vasárnap délelőtt az SZKP KB főtitká­ra felkereste a német kommunista mozga­lom egyik vezéralakjának, Ernst Thál­mannak az emlékhelyét. Herbert Miesnek, a Német Kommunista Párt (DKP) elnö­kének kíséretében. A szovjet párt vezetője vörös szegfűkből álló csokrot helyezett el a fasiszták által 1944-ben a buchenwaldi koncentrációs táborban kivégzett Thöl­mann emléktáblájánál. Délután Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt gépkocsin a hamburgi repülőtérre hajtatott Leonyid Brezsnyev fogadta a repülőté­ren felsorakozott Bundeswehr-díszalakulat tisztelgését, elhangzottak a két ország himnuszai. Ezt követően az SZKP KB fő­titkára elbúcsúzott Helmut Schmidttől és a nyugatnémet kormány tagjaitól. Rövid­del egy óra után az IL 82-es különgép magasba emelkedett — véget ért Leonyid Brezsnyev négynapos hivatalos NSZK-beli látogatása. A látogatásról közös közle­ményt adtak kl. Vasárnap hazaérkezett Moszkvába Leonyid Iljics Brezsnyev. * L. I. Brezsnyevnek. az SZKP KB főtit­kárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének a Német Szövetségi Köztársaságban tett látogatásáról közle­ményt adtak ki. A közlemény hangsúlyoz­ta: Nagy figyelmet szenteltek a két állam közötti gazdasági kapcsolatoknak. Elége­detten állapították meg, hogy ezek egészé­ben kedvezően fejlődnek. Sikeresen folyik az 1973—74-ben aláirt megállapodások, valamint az 1974-ben aláírt hosszú távú megállapodás megvalósítása, amely elő­irányozza a gazdasági kapcsolatok követ­kezetes erősítését. A felek a már elért ke­res kötelmi topgalom volumenét figyelembe véve úgf vélik, hogy az 1976-tól 1980-ig terjedő időszak árucsere-forgalmát az elő­ző ötéves Időszakéhoz képest kétszeresére lehet, emelni. A továbbiakban a közlemény így folytatódik. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, s a szövetségi kancellár részletesen megvi­tatták a jelenlegi európai és egészében a nemzetközi helyzet fő problémáit Mélysé­ges elégedettségüket fejezték ki azzal kap­csolatban, hogy Európa népei immár több inint három évtizede nem ismerik a há­borút. A felek elégedetten állapítják meg, hogy — jóllehet Európában különböző politikai, gazdasági és társadalmi rendszerek létez­nek — érzékelhető haladás történt a köl­csönös bizalom és a jószomszédság meg­erősítésében. A felek hangsúlyozták, hogy az európai biztonságról és együttműködésről folyta­tott tanácskozás, amely 1975. augusztus 1­én a -helsinki záróokmánynak a részt vevő államok legfőbb vezetőinek aláírásával zárult, fontos szerepet játszott az európai helyzet javításában. A két fél elmélyült véleménycserét foly­tatott a fegyverkezés korlátozásával és a leszereléssel kapcsolatos kérdésekről, vala­mint a fegyverkezési hajsza csökkentését célzó erőfeszítésekről. Mindkét részről ki­fejezésre jutott az a szándék, hogy a ren­delkezésükre álló minden lehetőséget és eszközt felhasználják egy reális előrehala­dás érdekében a hatékony nemzetközi el­lenőrzéssel történő általános és teljes le­szerelés érdekében, amely mind a nukleá­ris, mind a hagyományos fegyverzeteket magában foglalja. A felek hangsúlyozták az ENSZ-köz­gyűlés küszöbön álló rendkívüli leszerelési kérdésekkel foglalkozó ülésszakának jelen­tőségét és készségüket nyilvánították arra, hogy elősegítsék az ülésszakon pozitív eredmények születését. Elvárják, hogy ez az ülésszak új ösztönzést adjon a fegyver­kezés korlátozása és a leszerelés konkrét intézkedéseiről folyó tárgyalásoknak. A felek hangsúlyozták annak fontossá­gát, hogy az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló megállapodást minden részletében szigorúan betartsák. Síkraszálltak amellett, hogy valamennyi állam csatlakozzék ehhez a megállapodás­hoz, hogy az ezzel univerzális jelleget ölt­sön. A továbbiakban megállapítják: A felek azonos nézetet vallanak arról, hogy a találkozók és megbeszélések gyü­mölcsözők voltak és fontos eredményeket hoztak. A látogatás új távlatokat nyit a két állam kapcsolatainak fejlődése előtt, hozzájárulást jelent az európai és egészé­ben a világbéke és biztonság megszilár­dításában. L. I. Brezsnyev. a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége és a szovjet, kor­mány nevében meghívta Walter Scheel köztársasági elnököt és Helmut Schmidt szövetségi kancellárt, hogy tegyenek hiva­talos látogatást a Szovjetunióban. A meg­hívásokat köszönettel elfogadták. A láto­gatások időpontját később határozzák meg. i bonni tárgyalások után Kommentár Leonyid Brezsnyev haza­érkezett a Német Szövetségi Köztársaságból. Véget ért a látogatás, amelynek minősí­tésére a világsajtóban — pártállásra és világnézetre való tekintet nélkül — visz­szatérö jelző a „történelmi" kifejezés. Ez nemcsak az esemény jelentőségének nagyságrendje miatt jogos, hanem azért is, mert jól ér­zékelteti a lényeget. Azt, hogy egy mérhetetlenül fon­tos folyamat újabb állomá­sáról van szó. Ez többszö­rösen is igaz. Nincs manapság politiká­val foglalkozó, aziránt va­lamelyst is érdeklődő em­ber, aki elfeledhetné, hogy a látogatás időpontja lénye­gében egybeesett a második világháború befejeződésének évfordulójával. Ez különösen drámaivá teszi a közös köz­leménynek azt a kitételét, amely szerint a mai ifjúság­nak „sohasem szabad átél­nie azt, amit az előző nem­zedékek átéltek". Ezért — a béke megvédé­séért — sokat kellet és so­l'iat kell még tenni és ez volt a látogatás legfőbb cél­ja. A kilátások ma minden nehézség és veszély ellenére jóval biztatóbbak, mint va­laha. Ezt elsősorban azért állapíthatjuk meg. mert a szocialista országok erőfe­szítései és egyes józan nyu­gati körök, közöttük az NSZK vezetőinek felismeré­sei nyomán megindult az a jóiékony politikai láncreak­ció, amit ma enyhülésnek nevezünk. A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányai között 1970-ben alá­irt moszkvai szerződés talán a legfontosabb volt az olyan lépések közül, amelyek a hidegháború frontjának át­töréséhez vezettek. Azóta az NSZK-ban is, más nyugati országokban is aktivizálód­lak a hidegháborús erők, amelyek mindmáig mindent megtesznek, hogy visszafor­dítják ezt a folyamatot. Ennek ellenére Moszkvában is, Bonnban is úgy látják, sem a két ország, sem az emberiség számára nincs más lehetőség, mint a ne­hézségeket leküzdve tovább haladni a megkezdett úton. Ilyen nézőpontból eleve világos, hogy a látogatás je­lentősége messze túlnő a két nagy ország önmagában is fontos kapcsolatain és ma­guk a kétoldalú kapcsolatok is világpolitikai kisugárzá­súak. „A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztár­saság — jelentette ki Leo­nyid Brezsnyev a nyugatné­met televíziónak adott nyi­latkozatában — sokat tehet azoknak a nehézségeknek a megszüntetéséért, amelyekbe az enyhülés fplyamata ütkö­zött a maga fejlődésében. Sokban a mi országainktól függ, hogy megszilárdul­nak-e, elmélyülnek-e azok a pozitív folyamatok, ame­lyek a hetvenes évek első felében kezdődtek el a nem­zetközi kapcsolatokban." A kétoldalú és a nemzet­közi kapcsolatok szerves összefüggését jelképezi az a két legíontombb okmány, amelyet a tárgyalások ered­ményeképpen a két ország vezetői aláirtak: a szovjet— NSZK gazdasági keretegyez­mény és a megbeszélésekről lei adott közös nyilatkozat. A keretegyezmény huszonöt esztendőre szól — közös köz­lemény betűje és szelleme pedig remélhetőleg negyed­századnál is jóval hosszabb távon befolyásolja majd jó­tékonyan a szó szoros értel­mében százmilliók sorsát. Harmath Endre BUDAPESTRE LÁTOGAT REZA PAHLAVI Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és felesé­gének meghívására a közeli napokban hivatalos látoga­tásra hazánkba érkezik Mo­hammad Reza Éahlavi Arya­mehr, Irán császára és fe­lesége Farah Pahlavi csá­szárnő. USZTYINOV MARSALL - HAZÁNKBA LÁTOGAT Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter meghí­vására május közepén hivata­los. baráti látogatásra szovjet katonai küldöttség érkezik hazánkba, Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió marsallja, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagja, honvédelmi mi­niszter vezetésével. FELSZABADULÁSI ÜNNEPSÉG A Német Demokratikus Köztársaságban hétfőn or­szágszerte ünnepélyes kere­tek között emlékeztek meg a német népnek a hitleri­fasizmus alóli felszabadulása 33. évfordulójáról. Az NSZEP Központi Bizottsága, az NDK Államtanácsa és mi­nisztertanácsa hétfőn este díszünnepséget rendezett a német állami operaházban, amelyen Heinz Kessler ve­zérezredes, az NSZEP Köz­ponti Bizottságának tagja mondott beszédet. HÁROMHATALMI TÁRGYALÁSOK A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia küldöttségvezetői megállapí­tották. hogy sikerült előre­lépni a nukleáris fegyver­kísérletek betiltásáról terve­zett szerződés egyes rendel­kezéseinek egyeztetésében, valamint a békés célú nuk­leáris robbantásokról szóló, a szerződés szerves részét ké­pező jegyzőkönyv előkészíté­sében SZOVJET VENDÉGEK AZ MSZBT-BEN Hétfőn a társaság székhá­zában Nagy Mária, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság főtitkára fogadta az orosz nyelv, és irodalomta­nárok nemzetközi szövetsé­ge, a Maprjal végrehajtó ta­nácsának elnökét, Mihail Boriszovics Hrapcsenko aka­démikust, és Vitalij Grigor­jevics Kosztomarov profesz­szort, a szövetség fótitkárát, akik a szövetség végrehajtó tanácsának budapesti ülésén vesznek részt. SZAKSZERVEZETI KONGRESSZUS Hanoiban, az ünnepi dísz­be öltözött ba Dinh-palotá­ban, hétfőn reggel megnyílt a Vietnami Szakszervezetek IV. kongresszusa — az első ilyen tanácskozás az egysé­ges, Szocialista Vietnam lét­rejötte óta. A kongresszuson jeien van a SZOT küldött­sége, Ligeti László alelnök vezetésével. • t Üdvözlő távirat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Losonczi Pál. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Lá­zár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke üdvözlő táviratot küldött dr. Gustáv Husák elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnökének és dr. Lubomir Strougal elvtársnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mánya elnökének. Kedves Elvtársaki A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, valamint az egész magyar nép ne­vében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő Jókíván­ságainkat küldjük Önöknek. Csehszlovákia Kommu­munista Pártjának, kormányának és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság testvéri népeinek hazájuk felsza­badulásának 33. évfordulóján. Népünk őszinte megbecsüléssel és tisztelettel te­kint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népeinek Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével a szo­cialista társadalom építésében, országuk felvirágozta­tásában elért kiemelkedő eredményeire. A szocialista építőmunka nagyszerű sikerei a szocialista Csehszlo­vákiában elismerésre méltóan járulnak hozzá a szocia­lista közösség erősítéséhez, hatékonyan segítik a tar­tós békéért és a nemzetközi biztonságért víVott közös harcot, a szocializmusért és a társadalmi haladásért folyó világméretű küzdelmet. Csehszlovákia népei mél­tán élvezik a haladó emberek rokonszenvét és tisztele­tét. Nagy örömünkre szolgél. hogy pártjaink és orszá­gaink kapcsolatai szüntelenül fejlődnek, együttműkö­désünk tervszerűen bővül az élet minden területén a marxizmus-leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei, a közös célok és érdekek alapján. Nagyra érté­keljük népeink egyre mélyülő barátságát, a közvetlen kapcsolatok bővülését országaink lakossága között. Mindez hatékonyan szolgálja a két ország népeinek ja­vát és az egész szocialista közösség érdekeit. Nemzeti ünnepük alkalmával újabb nagy sikereket kívánunk Önöknek és a testvéri Csehszlovákia népei­nek a fejlett szocialista társadalom építésében, hazájuk további felvirágoztatásában. • Apró Antal, az országgyűlés elnöke, továbbá a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT és a KISZ az évforduló alkalmából táviratban köszöntötte a part­nerszervezeteket. Csehszlovákia nemzeti ünnepe Szomszédainkat Prága gyönyörű város. Ar­ról azonban gyakran még a csehszlovák főváros külföldi rajongói sem tudnak, hogy a második világháború utolsó napjaiban a fasiszták ezt a várost is pusztulásra ítélték. 33 éve ezen a napon szinte az utolsó pillanatban érkez­tek a szovjet katonák a cseh­szlovák fővárosba. hogy megakadályozzák a fasisztá­kat szörnyű tervük végrehaj­tásában — Prága megsem­misítésében. A város lakói vörös szegfűkkel köszöntöt­ték a felszabadítókat, akik KGST-jubileum előtt A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tánácsa 1979-ben ün­nepli fennállásának 30. év­fordulóját. A jubileumra ké­szülő szocialista gazdasági közösség kilenc tagállama az elmúlt három évtized alatt igen nagy utat tett meg. Ezt bizonyltja az is, hogy az ipari termelés fejlődési üte­mében ma már mind az Egyesült Államokat, mind pedig a nyugat-európai or­szágokat megelőzik, s olyan, eredményes együttműködési formákat alakítottak ki, ame­lyekhez hatékonyságban ha­sonlóval egyetlen más gaz­dasági tömörülés sem ren­delkezik. A tagországok közösen fejlesztették világszínvonalra a csapágygyártást, amelyben leginkább a Szovjetunió és Csehszlovákia jeleskedik, de igen gyümölcsöző együttmű­ködés alakult ki Magyaror­szág. Lengyelország és az NDK között is. Ennek alá­támasztására csupán egy adat: a KGST tagállamai je­lenleg több mint kétezer féle csapágyat állítanak elő. Ha­sonló eredmények születtek más területeken is. Gazda­sági szakemberek az együtt­működés színvonalát a sza­kosodás fejlettségével mé­rik; a KGST ezen a téren sem vall szégyent. Lengyel­ország és a Szovjetunió állít­ja elő például ma már a kö­zösség földgépeinek 95 szá­zalékát. Magyarország és a Szovjetunió az autóbuszok csaknem 80 százalékát, az NDK a személyszállító vas­úti kocsik több mint három­negyedét, Bulgária pedig a villamos targoncák csaknem százszázalékát. Korunk egyik fontos kér­dése az energiaellátás. A KGST-tagországok ezen a területen is gyümölcsöző együttműködési formákat fejlesztettek ki. Jó példa er­re az óriási energiarendszer, amelyet többek között a Ba­rátság-kőolajvezeték. a Szo­juz- és a Testvériség-gázve­zeték, valamint a Vinn.yica— Albertirsa között épülő vil­lamos távvezeték fémjelez. 1980-ban csupán Magyaror­szág a szükséges kőolaj 64, a földgáz 25 és a viLlaimos energia ugyancsak 25 száza­lékát KGST-partnereitől kapja majd. A KGST nyílt szervezet. Minden ország, amely kész azonosulni céljaival és el­veivel, sikeresen együttmű­ködhet a szocialista országok gazdasági szervezetével. Ilyen jellegű kapcsolatokat alakított ki például a KGST Jugoszláviával, Finnország­gal. Mexikóval és Irakkal. A szocialista országok bekap­csolódása a nemzetközi mun­kamegosztásba, nemcsak a szervezeten belül, hanem an­nak keretein túl is feltéte­lezi a kölcsönös előnyök biz­tosítását, a felek egyenjogú­ságának tiszteletben tartá­sát. Es hogy ezek az elvek a gyakorlatban megvalósulnak, tanúsítja, hogy a KGST tag­államai jelenleg 75 fejlődő országgal működnek ered­ményesen együtt. Jevgenyij Iszajcv APN—KS az élet-halál harcot vívó, „arany Prága" segítségére siettek. A 15 milliós ország törté­netében 33 esztendővel ez­előtt egy új korszak kezdő­dött; eredményeiről büszkén beszélhetnek szomszédaink. Azóta az ipari termelés meg­tízszereződött. a mezőgazda­ság ötven százalékkal termel többet, mint 1936-ban. Az akkori sorsformáló napok­ban Csehszlovákia előtt ha­talmas feladatok álltak: az államalkotó országrészek, Csehország és Szlovákia kö­zött igen nagyok voltak az örökölt különbségek. A meg­szüntetésükért tett erőfeszí­téseknek tudható be, hogy hosszú évek óta, de még ma is Szlovákia fejlődése a gyorsabb. Ennek a gyors fej­lődésnek az eredményeit, amelyek az utóbbi 33 esz­tendőben Csehszlovákiában születtek, mi magyarok, szin­te napról napra figyelemmel kísérhetjük, hiszen a több száz kilométeres közös határ nem elválasztja, hanem ösz­szeköti a testvéri szövetség­ben egyesült két szomszéd országot. A közös politikai célokon túl kapcsolataink fejlődését segíti az is, hogy hason­lóak a megoldásra váró gaz­dasági feladatok. Közösen építünk vízi erőművet a Dunán, kőolajvezetéket a Dunántúlon, együttműkö­dünk az ipar, a mezőgazda­ság sok területén, így a te­herautó- és az autóbuszgyár­tásban is. Évente milliók ér­keznek hozzánk Csehszlová­kiából. s látogatnak tőlünk oda — élve a földrajzi kö­zelség és a barátság kettls lehetőségével. (KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom