Délmagyarország, 1978. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-03 / 102. szám

4 Szerda, 1978. május 3.' Bővül a szovjet televíziós hálózat Ebben az évben tovább bővül a szovjet televíziós adások állandó zónája. A tv-programokat a Szovjetunió lakosságának 83 százaléka nézheti. E számot az elmúlt évek adataihoz hasonlítva megállapítható, hogy egyre népesebb az új televíziónézők csoportja, Korábban az elsősorban saját sugárzó televíziós központokat hoztak létre. Később ezek építését gyakorlatilag beEkran- és Raduga-rendszereket. Az utóbbi rendszerhez tartozó, a földszinttől 36 000 kilométeres távolságra geostacionárius pályára vezérelt műhold a Szovjetunió területének 40 százalékát szolgálja ki. Jelenleg több mint 150 települést láttak el Nyugat- és Keletországban Szibériában Ekran-rendszerű műsorokat műsorátjátszó és -vevőké• szülékkel. A nagy teljesítményű műsorszórókból az idén húszat GyógyncvényI kertészet A trópusi fáiról, rizstermesztéséről ismert vietnami mezőgazdaságban a cukornád, a kukorica, a juta, a batáta, a manióka termesztése is jelentós. Napjainkban azonban egyre nagyobb gondot fordítanak gyógynövénytermesztésre is. Erre — az ország adottságainak megfelelően — főleg a kiskertekben kerül sor. Különösen szívesen foglalkoznak gyógynövényekkel Ho Sí Minh város elővárosainak, környékének kiskerttulajdonosai. Akad clyan kerület, ahol minden családnak legalább egy négyzetméteres gyógynövényparcellája van. A kórházak, falusi egészségügyi állomások 30 százaléka rendelkezik gyógynövénykerttel. A gyógynövényeket — a hagyományokhoz híven — sikeresen hasznosítják a mindennapi orvosi gyakorlatban. Ezenkívül száz iskola tanulói is művelnek gyógynövénykertet. Tan Dinh HRPHÜ WM _ I megye 32 iskolája közül ken, Kurilszkban, a tyume- levlzióval való ellátottsága az Ievóevnövénv-kerí.* i, I a—íz no7C7C7H-_kon ón „ fői,,,,. "USZOc"1 gyogynuveny iter szüntették, és az adóhálózat szándékoznak fejlesztését rádiórelé vonalakkal és Orbita-rendszerű kozmikus hírközlő állomásokkal valósították meg. Főként az Orbita-állomások népszerűek, amelyek közül már az első húsz felépítése is mintegy 20 millióval növelte a tv-nézők számát. Jelenleg az országban 80 Orbita-állomás működik. Valamennyi alkalmas színes adások közvetítésére is. 1978-ban Orbita-állomásokat telepítenek a Kurila-szigetefelépíteni. Egyik legnagyobbat közülük a jaroszlavi kerület Volga nevű településén fogják üzemeltetni. Adótornyának magassága eléri a 350 métert. Ezenkívül az uráli és a celinográdi területen, AlmaAta közelében. Türkméniában és másutt létesülnek ilyen állomások. Jelenleg a televíziós adások eljutnak Moldávia és Örményország egész területére — beleértve a hegyi körzeteket is. A városok teRendészet Éjszaka a lámpák fényé- jár, ezzel felhúzza az óráját, kások maguktól szólnak rá nél nehezebb ellenőrizni, mi máskülönben 45 perc múl- társukra, ha rágyújt. Így is történik a gyárudvaron. Jól tán megállna a mutató. gyakoriak a kisebb tűzesetudta ezt az, aki a kerítésen — Nem kell sietni, csak tek, mert felmelegszenek __ a átvetett zsineg segítségével lassan, mindent alaposan gépek. Vannak önkéntes tűzhúzta ki a lopott holmit az megfigyelve — magyarázza oltóink, akik tudják már, utcára. Lebukása' puszta vé- Fari Sándor szolgálatvezető, mit kell tenni, az udvaron letlenen múlott. Már javá- Császár Józsefné rendésze- pedig ott a tűzoltó-laktanya ban hazafelé tartott, amikor ti előadó rábólint. Hárman épülete. az útját keresztező rendőr lépkedünk a salakos gyalog- — A balesetvédelemre is a járőr igazoltatta és felfigyelt úton, amely a kerítés felé munkások ügyelnek? a csomagjára. A kérdezőskö- vezet — Igen, de a művezetők dés során kiderült, honnan — Ugy látom, az oszlopot szerepe is igen fontos. A szerezte. Ezek után a rend- megjavították — mutatja múltkor egy fiatalember őrséget már csak az érdekel- Császár Józsefné. Csakugyan, gyufaszálat rakott az egyik te hogyan tudta kicsempész- a fal tetején, a szögesdrót gépbe, ha nem veszi észre a ni' miért nem vigyáztak koronát tartó, hajlított vas- művezetője, komoly kárt elégge az üzemi rendészek? rudak egyikének tövében okozhatott volna — azonnal * nl körzetben Tarkó Szalában. Űjabban sokhelyütt használják fel az olcsóbb OSZSZSZK-ban 90, a falvaké pedig 55 százalékos. (BU- teszkednek a fiatalok. DAPRESS—APN) 1 (BUDAPRESS—VNA) HAZASSAG L kerület Síelted: Bán Tamás Imre én Nagy Zeuzsanna, Nagy Lajos és Muhri Irén, Köblös István Mihály ée Födi Katalin, Imrl Mikléé ée Hoff Zsuzsanna, Kozma Bele és Kéday Zsuzsanna Julianna, Német György és Hornyáosek Mária, Ördög Zoltán Szilveszter és Lukács Gabriella, Közea József László és Borba.s Irén. Boleman István és ötvös í-dit. Gyulai Dezső László és Acs-San-ta Hona, Mezei Isitván Gyula es Bakos Judit Julianna, Nojcsek Attila László és Lakatos Mária. Molnár Béla Tibor és Fábián Edit házasságot kötöttek n. kerület Saeged: Bakai László és Csaté irta. Caola Gábor éa Czaibán Kannám Olga. Varga László József éa (Sopt.11.-. Anikó Klára. Kasza István rá Varga Rozália Mária, Ki•zto János rá Szabó Eva, Gárdlán JMSftAly es Szabó Gizella, Molnár italos Sándor es Szabó Edit; László Ferenc rá Kruzafícz Zsuzsanna, Török József rá Mária, Bodócs László rá ataikt Klára, Bajusz Gyula rá Julianna házasságot kö, SZÜLETÉS ' L kerület Stéged: Szlrovtcza Pál Antalnak rá Varga Zsuzsannának Pál, ,£a01ag Bonjominnak ee Krtván idubannának Benjámin, Szabó fcvárgv Gézának rá Kávai Erzsébetnek Balázs, Acs Józsefnek és Vilim Ilonának Levente, DéRöny Jánosnak rá Terecske! arankának János, Domonkos hébert Józsefnek rá Tóth Erikának Róbert. Bakos Imrének Családi események rtor Istvánnak és Szűcs Klárának Tünde, Pásztor Sándornak es Lévai Klárának Sándor, Páltemek és Hegyi Julianna Juditnak András Balázs, Bezdány Antal Istvánnak és Gyuris Ilonának Éva, Giricz Sándornak és Kopp Zsuzsanna Máriának Mónilka Olga, Lévai Istvánnak és Boros Rozáliának Tamás Tibor, Farkas Józsefnek és Bozsák Kalíilinnok Zoltán József, Tóth t,rtszló Bélának és Faraigó Irén Máriának Péter László. Kovács László Miklósnak és Izafé Ágnes Máriának Adrienn Ágnes, Papdi Zoltán Jánosnak és Jánoska Klárának Zsolt, Zomibori Imrének és Radics Rozáliának Attila, Csőrük Zoltánnak és Maráczi Edit nádi Zoltánnak és Tóth VerőEszternek Csaba, Dávid Sándor- pi kának Zoltán Péter, Gémes nak és Sárosi Honának Zsolt Krisztián, Császár Ferencnek és Mihály Pálnak rá Tábit Eszternek Gábor Mihály, Dénes BaFodor Klárának Krisztián Fe- lázsnalk rá Géczi Ágnesnek Gerrenc, Kuzma Sándor Pálnak rá Frankó Margitnak Rita, Köböl Pálnak rá Dobó Ilonának Pál, Kalapács Istvánnak rá Maikra Máriának Zsolt, Juhász Dezsőnek rá Babaxczi Rozália Ildikónak Gábor, Vér Józsefnek és Csótl Honának Gyöngyi, Bilejov László Sándornak rá Farkas Mária Magdolnának Melinda. Báink Attila Józsefnek rá Szabó Mártának Péter Attila, Vastag József Eleknek és Csillag Mária Magdolnának Andrea, Vincze Sándornak rá Sebestyén Mária Évának Zaolt, Tóth Sándornak rá Tóth Zsuzsannának Enikő Zsuzsanna, Ferenczl Lászlőmok rá Kovács Zsuzsannának Zsuzsanna Éva, Kádár Józsefnek rá Cseh Katalinnak Viktor József, Farkas Istvánnak rá Tóth Julianna Franciskának Norbert, Farkas Dezsőnek rá Csiszár Mária Magdolnának Dezső Attila, Dudás Gyula Mihálynak rá Csongrádi gely Ferenc, Kermy Sándor Ferencnek es Kántor Lídia Erzsébetnek Tünde, Szirovicza Dezsőnek és Dobó Máriának Marta, ördögh Jánosnak rá Pataki Erzsébetnek Tibor, Pocsai Gyulának rá Marasvölgyi Anna Mániának Gyula Ttbar nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS L kerület Szeged: Adler Tibor Ferenc, Sebők Szilveszter, Hódi Rozália, dr. Balla Sándorné Kiss Auréllá, dr. Máthé Ferenc István. Rózsa Mihályné Tóth-Andor Erzsébet, Tóth István, Kis Kálmán, Szőke István, Sándor István, Kun-Szabó Eleonóra, Batoacsi Jánosné Moczó Margit, Cziikó Katalin, Fábián Julianna meghalt. IL kerület Szeged: Éter Mihály, Kiss Sándor, Venikei Dénesné Farkas Anna, Kasza Mihály, Gerzsomy PéVtiktóriának Gyula, Kenéz Lász- t omó Petyik Ilona. Sánta T-ászló, lónak rá Hollóesy Zsuzsanna Máriáinak Róka, Godó Lajosnak rá Kádár-Német Annának Judit, Károlyi Béla Attilának rá MaSipter Piroskának Gábor, röti Teréznek Ágnes. Kirsch AtGárdlán Lászlónak rá Budavari Ibolya Editnek László, Feketefóagy András Istvánnak es Partvor Etelkának Edit Éva, (Kothencz Józsefnek rá Tóth Roeálnak Andrea, Hajdú László Miklósnak rá Gobnoá Klára Honának Crilért Attila, Pádár Antalnak rá Rosta Mártának Petra. Farkas Tibor Lászlónak rá Nagy Katalinnak Mónika. Dobó Istvánnak és Halász Irénnek Krisztina. Kotroezó Istvánnak rá Illés Ilonának Csaba. Horváth Jánosnak rá Raj tik Erzsébet Rozáliának Tímea. Fázor Jánosnak rá Nagy Hajnalkának Krisztián, TOkó. Istvánnak rá Hrabovszki Edit Margitnak Edit Dóra. Nyári László Jenőnek rá DudásSzabó Erzsébetnek Vanda Hcia, Boros Imre Istvánnak rá Feren«Z1 Etelkának Tünde Etelka, Ábrahám Györgynek rá Makal Máriának Máriáim. Hegedűs-Bité Jánosnak rá Márki Eszternek Eszter. Szirovicza Péter Lászlónak rá Mészáros Ágnes Etelkának Viktor Tamás, Bonse Sándornak rá Zédori Ilonáinak Ottó Sándor. Deák Józsefnek és Antal Évának Szilvia, Mocsárt Istvánmak es Horváth Mária Veronikának Krisztina, dr. Haltai Ernőnek rá Donkó Teodórának Zsuzsanna, Nyári Lászlónak rá Dezső Etának Diána Eva, Jójárt Sándor Józsefnek és Puskás Erzsébetnek Zsolt Sándor, Hars Lászlónak rá Drexier Ildikó Györgyinek Eszter Szulamit, Rácz Lajosnak rá Mezei Rozáliának Henrietta. Rácz Lajosnak és Mezei Rozáliának Annamária, Kerekes Andrásnak rá paipp Katalinnak András, Varga Pálnak rá Cziirok Juliannának Gergely, Horváth Józsefnek rá Mákra Erzsébetnek Ákos, Csecsődi Gábor Lászlónak és Kovács Piroskának Virág, Szabó Péter Mihályinak rá Bíró Mártának Dánlel Gordon. Ruppert Antalnak rá Juhász. Hildának Mónika Júliámmá, Kotogáin Istvánnak rá Orosz Ágnesnek István, .lakún Ferencnek rá Jójárt Edit Honának Andrea Fdlt. Tóth Józsefnek rá Tóth Honának Lívia, Mara Péternek rá Fodor Eleonórának Káiga Eleonora, Píiiwi N«Mr ti iának rá Tóth Erzsébetnek Attila Levente nevű gyermekük született. HL kerület Szeged: Kormon LászJó Istvánnak rá Puékás Magdolnának Brigitta, Monostori András PéPapp Pál, Szabó Sándor Vilmos meghalt. Algyő: Balogh Gyula István meghalt. m. kerület Szeged: Kovács Andrásné Vecsernyés Mária. Nyári Simomné Vecsernyés Julianna, Eszik János, Dobó letvámmé Buiiik Hona, Marton Lajos, Rákóczi Györgyné Becsei Julianna, Farkas István, Pusztai István meghalt. Bakacsi József, a Szegedi Textilművek vezetője a másfél oldalnyi, friss a betonozás. Nem lehet elbocsátották, tudni, hogyan emelték ki a * ronHrázél ónTk helyéből, de rendkívüli erő Dr. Farkas József a rendérenae kellett hozzá. Néhány száz szet vezetőjének irodájában méterrel arrébb gyapotbálák ÜL Derűs az arca, úgy tűnik, nyom tátott^ ^szövegre mutat, ezrei, sok millió forint a tar- megoldotta az előbbi lopás ennyi a feladatok rövid felsorolása. — Ki lehet üzemi rendész? — Nagyfokú megbízhatósadalmi vagyonból. rejtélyét. — Ezt a területet minden — Tipikus esetnek mondéjszaka be kell járni több- ható. Az asszonyka a gép ság és élettapasztalat kell ször is. Egyébként kora dél- végére felakasztott táskájáhozzá. A szervezet három elött meg késő délután hoz- ból kivettek száz forintot csoportra oszlik. Van a i-en- szállítmányo- Gyanakodott ugyan a mun. deszeti vezetés, a rendészeti ,,..„., ur . , előadó, és az úgynevezett sé- *tót. a rakodásra oda kell fi- lcatársnöjére, mert az dolgotáló rendész, aki körútja so- gyelni. A fiatalok virtuskod- zik egyedül a közelében, és rán felügyel a társadalmi ja- nak a targoncával, jobb rá- köztudomású, hogy a fizetés foások betartSra^Fmeg^i juk szólni- megelőzzük előtt mindig anyagi gondok, utóbbi helyre kellenek az a balesetet — mondja a szol- kai bajlódik. Feljelentési emberek. A többségük nyűg- gálatvezető. azonban nem tett, mert nap díjas vagy csökkent mun- A teherautók, a vasúti va- mint nap találkoznak, együtt kaképességű, azelőtt másutt gonok állnak a raktárak vannak, és neki ez kellemet* keresték meg a kenyerüket, előtt. A teherporta könyvé- lenséget jelentene. A gyár egyik dolgozója ben egymás alatt sorakoznak _ Nem került meg 4 nyugdíjazása után sétáló az adatok, a távozó gépko- pénz? rendész lett. Három hónap csikról. Némelyiket szúró- — Nem. Mint legtöbbször, múlva azzal jött, hogy to- próbaszerűén ellenőrzik. A most sincs rá mód, hogy a tat vább nem vállalja, mert úgy portásfülkéből bármikor át- posan utánajárjunk a dologá érzi, nem képes figyelmez- telefonálhatnak a rendészet- nak, mert a károsult nem tetni a volt kollégáit, ha azok re. A vámőr az előbb szaki- tart rá igényt, de akkor is neheztelnek rá amiatt Ez is -totta fel az importból érke- megérte a fáradságot. Ha IáU mutatja: rendészeket nehéz a zett vagon pecsétjét. Elme- ják, hogy állandóan foglalj régi munkások közül tobo- nőben tisztelgett Fari Sán- kozunk a személyi, a társaj rozni. dórnak. Megkezdődik a ki- dalmi tulajdon kisebb kára. Telefoncsörgés szakítja rakodás. sitásaival is, megelőzzük; félbe. A gép mellől egy női _ Hol dolgozott, mielőtt hogy a rossz szándékból eU rendész lett? határozás, tett legyen. Véle— Téeszben voltam trakto- ményem szerint ez a rendépedig számtalanszor kértük a ros, de a bal szemem rossz, szet legfontosabb feladatadolgozókat, zárják el az ér- leszázalékoltak. Nem nagyon Egy időben rendszeresen feL. téktárgyakat, a nagyobb ösz- válogathattam. Ehhez a törték az öltözőszekrényeket szeget az öltözőszekrénybe, munkához, remélem, egy Egy hónapig korábban jötvagy adják le a portán. Ez ideig, még megfelel az egész- tem be reggelenként Az öta legbiztosabb megelőzése a ségem. tözőkben vagy azok környé-" lopásnak. Félő, hogy ebből * kén tartózkodtam, ha kérdez, a pénzből sem kerül már elő A kártolóban, a fonóban, a tek, azt is megmondtam, miegy piaszter sem — mondja, szövőtermekben már ritkáb- ért teszem. Attól kezdve és újra telefonáL Dr. Farkas ban fordul meg a rendész, megszűntek a lopások. Ehhez József nyugalmazott rendőr Császár Józsefnét itt is so- persze jó viszonyban kell alezredesre bízza az ügyet kan ismerősként üdvözlik, lenni az emberekkel. * Húsz év óta dolgozik a gyár- * A gyár alaprajzán vörös és ban. A rendészek is azt szolgai, kék vonalak jelölik a sétáló A falakon jelek, feliratok ják, hogy a társadalmi és rendész útját. Ennek mentéo tiltják a dohányzást. személyi tulajdon sérthetetmeghatározott távolságra le- — Nem ellenőrzi senki, lensége, a közösség írott törmezdobozokban védve az mégsem látni égő cigaret- vényeinek betartása minden esőtől, hótól, rozsdától, Ián- tát — embernek a sajátjává vállóg egy-egy kulcs. A — Egyetlen szikra is ka- jon. táskából eltűnt a pénz. — Sajnos, Ilyen előfordul. con szolgálatos rendész, ha kint tasztrófát okozhat. A munJámbor Ernő Gémes Eszter: Mindig 15. Ha a kalács kisült, lehetett a levest tálalni. Leves után egyenesen a tepsikben vittük be a hurkát, meg a kolbászt A zsírját leöntötték, semmiért ki nem rakták volna tányérra, mert megszűnt volna az eredeti zamatja, annak ott volt a helye, amiben sült Utána jött a szárma, kalács. Volt aki kaláccsal magasztalta a kolbászt, volt aki a kenyeret tartotta a kolbász cimborájának. Ennél a háznál, mivel egyszerre sokat vágtak, mindig éjfél felé volt a vacsora. Mi, gyerekek, vagy harmincan, még vacsora nem volt csigáidé páromoztunk a holdvilágon. Többet beszólítottak mosogatni, asztalokat készíteni. Vacsora után az aprója gyermek eldüledezett, ki a kuckóban, ki az ágyon, ki a padon, kit hol ért el az álom. A nagyja fiúk kivonultak az istállóba, pár üveg borral, ott citeráztak. A nagylányok a kémény alatt maradt száraz szalmán hancúroztak. A citerások bekerültek a házba, apraja-nagyja táncra perdült. Tapossuk le a disznókat, néhogy feléledjenek! Néha reggelig is taposták. 1910-ben történt, jó két disznót vágtunk. Reggelig tartott a múlatás. Disznótor alkalmával mindent bepakoltak a nagyházba, majd másnap rendeződik, Disznótort követő éjjel mélyen aludtunk. Apám hajnalban, szokás szerint kiment a ház végénél. Odanéz a ház hátuljához, úgy nézte, zsákok vannak a falhoz támasztva. Jobban megnézi, akkor látja, hogy nagy székföld darabok. Ki van a ház ásva! Akkoriban nagyon divatos volt a házkiásás. Nyolcvan centi széles, meg hozzá a két padka, 120 centis fal alá aláástak. Gyújtja meg apám a gyertyát, megyünk kifelé, a gyerekbanda is. A zsíron kívül mindent elvittek, az fabödönben volt, nem fért kl a lyukon. Sok gyufaszál volt gyújtogatva, kolbász, hús, szalonna, szép toll, már anyám gyűjtögette a lányoknak. Hárman voltak, kocsival, egy nő. aki bent volt a házban, egy férfi, aki szedte, a másik férfi az ablaknál állt, ahol aludtunk. Az ásója helye is ott volt. ahol le volt szúrva. Talán jobb is, hogy nem ébredt apám, mert vaktában úgyis leütötték volna. Feljelentette őket a Vadász Lajos nevű rendőrkapitánynál. Egyszer csak megjött a végzés, és semmi eredménye. Tizenháromban már kezdtünk napszámba járni, a jószágőrzéstől a kisebbek felváltottak. Ekkor végeztem el a hat elemit is. Mikor jöttünk hazafelé, majd megszakadt a szívem, oly keservesen sírtam, hogy én már nem mehetek Iskolába. Anyám kérdi: — E mög mán mé bőg? — Én már nem mehetek Iskolába! — büfögöm. — Mintha nem mönté volna öleget? — Abból sohasem elég — felelt rá apám. Ebben az évben bérmálkoztum. a néném is, a húgom is, hárman egyszerre. Ki legyen a keresztanya? — ez a kérdés volt napirenden. Apám akkor annál a gazdag Szélinél dolgozott, akiről mát- előtte is tettem említést, hogy hordatta a könyveket az iskolától. Már a tetőn kellett dolgozni, ilyenkor mindig én voltam a segítsége. Került volna minden tanyában segítség, de azt újra ki kellett volna oktatni, hogyan, miként tegyen. Én már tudtam, hogy a terítő nád milyen kévékben kell, a verőnád milyen hosszúba legyen vágva, hogyan álljon a vége, ha a kezébe adom. A tetőbe vert karó tartotta meg, hogy szét ne hulljon. A szegőnádat markonként adogattam fel. Tudnom kellett, melyik oldalra csavarintja, úgy adni fel, hogy fent már ne kélljen neki va• cakolni vele. A levarrásnál én a padláson voltam. Kezdetben fonott gyékénnyel varrták, de később már rátértek a rendesnél kissé durva tő) cinesdrótra. Ezt is a padláson tekertem a vastűre, ha lefogyott. Tudnom kellett, milyen távolságra öltök, hogy apám fentről, ha nem is látta, a futófához vegye a szúrást. Érzéssel kellett áthúzni, hogy nagy rést ne hagyjon. Koporsófedél, melyik kftvetkezik, kecskelábak, az mind gyakorlatot kívánt. i Ez a Széli gazda finom, olvasott, jó munkástartó ember volt. Négy fia volt neki. Ott is bérmálkozott három, az iskolában a fiúk közt ezek voltak a legjobb tanulók. Ahogy én ott szorgoskodok. Jóska mindig előttem ténfergett, még a taroglyára is felment félig. Irigyelt, hogy én le, s fe! járok a taroglyán, hogy neki nem szabad. — Ereggy odább, gyere le onnan! Nés késtess! Nagy kék szemei voltak, azt mondja: — Azt hiszöd. én nem mernék fölmönni? — Nem ám — felelem. Akkor meg azt próbálgatta, felmegy a legtetejére Aggatott a munkába, mert ha apám kért valamit, meg kellett várnom, míg lekecmereg. Mert nagyon is ügyetlenül járt a taroglyán. De nem tágított tőlünk. Egyszer kijön az anyja, azt mondja: (Folytatjuk!