Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-12 / 85. szám

2 Szerda, 1978. április 12i. Népfrontmegbeszélés A Hazafias Népfront budapesti székházában kedden megbeszélések kezdődtek a Lengyel Nemzeti Egységfront hazánkban tartózkodó küldöttsége á3 a HNF OT titkárságának tagjai között. Szentistványi Gyuláné, az OT titkára tájékoztatást adott gazdasági, társadalmi és politikai életünk időszerű kérdéseiről, a Hazafias Népfront működésének rendszeréről és legfontosabb feladatairól. A lengyel küldöttség részéről Wit Drapich ügyvezető alelnök ismertette az LNEF tevékenységét. A minőségért Komputerrel egybeépített minőség-ellenőrző berendezést helyeztek üzembe a Magyar Kúbelművek szegedi gyárában. A beszerzésre fordított hat és fél millió forintos összeg viszonylag gyorsan visszatérül azzal, hogy sok élőmunkát felszabadít. Lehetőségek a mezőgazdaságban A „gazdátlan" gyep A takarmányozásban rejlő tartalékainkról mind több szó esik. Illetve nem is rejtett, inkább kihasználatlan tartalékról lehet szó. Az elmúlt évtizedben a búza termésátlaga megkétszereződött és fejlődött a kukorieatermesztés is. faem tartolt viszont lépést ezzel a rét- és legelőgazdálkodás. Sajnos, még a 40 évvel ezelőtti hozamokat sem érjük el hektáronként. Pecág a gyepgiazdálkodás fejlesztése mindenképpen hasznos a jelenlegi előnyös közgazdasági és többnyire kedvező természeti viszonyok mellett. A mezőgazdasági üzemek így juthatnának a legkönnyebben olcsó, s jelentős menynyiségű tömegtakarmányhoz. Ennek ellenére gyakran míg a korszerű és fejlett nagyüzemekben is elhanyagolják a legelőkét. „Nincs kiadás, nincs veszteség" — mondogatják egyes gazdaságokban. Pedig az intenzíven művelt kaszálókról évente 100—120 mázsa széna is betakarítható. Az Igaz. hogy a rét- és legelőgazdálkodás eszközigényes ágazat. A befektetés azonban hamar megtérül, mert jó gyephasznosítással gazdaságosabbá tehető az állattenyésztés. az alacsony termésátlagokon is. A korábbi években a hektáronkénti át'agcs szénatermés* tíz mázsa körül mozgott. Tavaly rr.ár jobbak voltak az eredmények, elérték átlagooan 14—15 mázsát hektáronként. Ez persze még mindig rendkívül alacsony. A jelenlegi rét és legelő nagy része egyszerű módszerekkel elsősortan helyes talajerő-gazdálkcdáesal, szakszerű gyomirtással és öntözéssel javítható, a szénaterrrés rövid idő alatt megduplázható. Jelenleg a szarvasmarhatartásra helytelen takarmányozási gyakorlat jellemző. A termelőszövetkezetekben átlagosan minden tehén 5 kiló abraktakarmányt kap naponta. Hasonló esettel a legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országókban sem lehet találkozni. Nálunk valószínűleg azért van így, mert az abrakot korlátlanul lehet vásárolni. A gazdaságok tehát nem t^rr'-edmek kellőképpen az olcsóbb tartási technológiára. Pedig öt kiló abrakfe'lhacználás mellett nem lehet kifizetődő a • tejtermelés —. rr.ég ártámogatással sem. Az abnaktakarmány is helyettesíthető mással. Bizonyítja az 1976-cs aszályos esztendő, amikor a tc'megtakanráfriyck bsesülete megnőtt. Azóri isméit elpártoltak tőle az üzemek. Vajon igaz lenne, hogy a magyar mezőgazdaság mostoha gyermeke a gyepgazdálkodás? Az ország mezőgazdaságilag művelt földterületének 5,3 százaléka, összesen 357 ezer hektár Csongrád megyében található. Ebből szántó 275 ezer. A rét és a legelő a szántóban szerepel, nem minősítik műveletlennek még a teljesen elhanyagolt területeket sem. A „gazdát'an" gyep miatt keletkezett veszteségek igen jelentősek. A gazdaságok nagy szántóterületeken szálas takarmányt termesztenek. Megyénkben 62 ezer hektárnyi a rét és legelő, az utóbbi húsz évben azonban már 2 ezer 400 hektárral csőiéként. Ennek oka a szántóföldi művelés bővítése. Főleg a jó minőségű kaszálókat térték fel a gazdaságok, s így a leggyengébb területek maradtak továbbra ls gyepnek, A talajtípusok szerint az összes legelő 86,7 százaléka homokos és szikes terület, ami meglátszik A javításra feltétlenül szükség van, hiszen az a cél, hogy a gyepre alapozott tömeg,takarmányozás minél szélesebb körben elterjedjen. Indokolják ezt a nagyüzemi tehén- és juhállományban tervezett létszámnövelések is. Takarmányozásukat ne a szántóföldön megtermettből biztosítsák nagyobb részt az üzemek, hanem a természetes legelők fűterméoéből. Már 1978-ra is átlagosan a 18 mázsás hektáronkénti szénatermés elérését tűzték ki a szakemberek, 1980-ra a 23 mázsát. Ehhez a jó legelőkön el kellene érni átlagosan a 35—40 mázsás hozamokat, a gyenge és rossz kaszálókon pedig a 15—20 mázsát. A gyepagzdálkodásunk fejlesztése napirenden van. A jelenlegi felmérések szerint 35 ezer hektáron valósítható meg a korszerű nagyüzemi nát- és legelőgazdálkodás. Megállapítható, hogy a gazdaságok a lehetőségeiket nem minden esetben használják ki. Tavaly mindcszsze 3 ezer 641 hektárt öntöztek, pedig 6—7 ezer hektár öntözhető. Hasonló a helyzet a korszerű legeltetési technológia elterjedésénél is. A megyében összesen 37 ezer hektáron legeltetnek a gazdaságok, tizenegyezer hektár gyepfelületet pedig rendszeresen kasaálnak. Sajnos, tc-bboégén szabadlegeltetés van, s mindössze 7 és fél ezer h ele táron vannak korszerű villanypásztorok. Csongrád megyében mindössze 93 elektromos harám van, de ebből is e:ak 12 felel meg a követelményeknek. A gazdaságok 1980-ig újabb 80 villanypásztor vásárlását tervezik. Ezzel együttesen is csak 12 ezer hektáron valósítható meg a korszerű irányított legeltetés. Vajon a többi 23 ezer hektárral mi lesz? A szabadlegelteí.íst folytatják a gazdaságok? Ismert, hogy a szabadlegettetés mennyire károsítja a fű minőségét. Az állatok letapossák, eltiporják a füvet, a termés jó része elvész. Az értékesebb fűlajok hamar kipusztunak. s helyükön többnyire értéktelen gyomok nőnek. Sokszor látható kisebb kaszáiéikon. hogy danákig ér. s levénült, va"v már el is száradt a fű. Mintha „senki földje" lenne, oiyan e'hagyatott. Pedig ezt a fűtermés-t is hasznosítani lehetne. A gazdaságok a községi tanácsokkal együttműködve a háztáji rendelkezésére bocsáthatnák a nagyüzemileg nem hasznosítható legelőket Sajnos, nem új a megállapítás, hogy a legelők hozamnövelésének egyik legfőbb akadálya az „elnagyolt" tápanyag-visszapótlás. Az állami gazdaságokban például tavaly 64,6 kilogramm, a téeszekben 25 kilogramm műtrágya-hatóanyag keTült egy hektárnyi legelőre. Nyilvánvaló, a talaj lípusok meghatározzák a műtrágyázás mértékét. Egy-egy területen csak annyi műtrágyát érdemes kiszórni, aminek még gazdaságos termésfokozó határa van. Mindezt figyelembe véve is nagyon kevés az elmúlt évben kiszórt mennyiség. Az országos előírás átlagooan 160 kilogramm hatóanyag egy hektárra. Van tehát megyénkbein is elég tennivaló, hogy ezt az értéket legalább megközelítsük. Az elmúlt év őszén hozott központi intézkedések eredményeként 7 ezer tonna hatóanyagú műtrágyát kedvezményesen megvásárolhattak a gazdaságok, éppen a rétek és legelők tápanyag-visszapótlására. A terméshozam javítható az újabb gyeptelepítésekkel, ezekhez állami támogatást is lehet kérni. Megyénkben eddig 6200 hektár szántóföldi legelőt telepítettek a gazdaságok. A szántóföldi tömegtakarmány-termőterület nőtt, a meglevő természetes gyepterület viszont továbbra is kihasználatlan maradt Az ésszerűség azt kívánta, hogy a jelenlegi támogatási rendszer megváltozzon. Ez év január 1-től csak a meglevő rét és legelő felújítására vehető igénybe állami támogatás. A mostani ötéves tervben 7 ezer hektár felújítása szerepel. Eddig 1200 hektáron már elvégezték az altalajiazítást, tápanyag-viszszapótlást, felülvetcst Ideális lenne, ha ennél többen vállalkoznának a korszerű és gazdaságos gyepyazdá Ikodí s megvalósítására. Nagy segítséget tud rdni ehhez a munkához a Szolnoki Agroccop Takarmányozási és Gyepgazdálkcdási Rendszer, melynek 3 megyoi szövetkezet már tagja, a Debreceni Agrártudományi Egyetem rét- és legelőgazdálkodási szaktanácsadó szolgálata, a Szentesi Öntözési Kutatóintézet és az országos hírű Nyírgyep Termelési Társulás. Számos korszerű kísérlet bizonyította, hogy a megfelelően gondozott rét és legelő gazdaságos tömegtakarmány-bázist jelent. Ehhez azonban az szükséges, hogy a gyepgazdái,kodás ne legyen tovább a legmostohább mezőgazdasági ágazat Radlcs Ferenc KISZ-ajánlással A szokásosnál ünnepélyesebb volt a Volán 10. sz. Vállalatnál a IV-es, a műszaki dolgozók pártalapszervezeíéaek mostani taggyűlése. Nem külsőségben látszott ez, nem a résztvevők öltözetén vagy a tanácskozóterem dekorációján. A hosszú asztalok mindkét oldalán éppúgy ültek most is, mint máskor, kicsit szorosan is, mert nagy létszámú, 90 párttagot számláló ez az alapszervezet és év végére 100 körül lesz a létszáma. Az ünnepélyesség a taggyűlést megelőző percekben, a várakozásban érződött, az arcokon, a szemek tükrében látszott, pedig mindenki tudta, hogy miről lesz szó, a pártcsoportokban jó előre megtárgyalták az első naDirendet, amelyben új tagok felvételét terjesztette elő a vezetőség. Nekik szőtt hát az ünnepélyesség, a KISZ neveltjeinek, akiket a különböző munkahelyek, a szerviz, a futójavítóműhely, a garázs-szolgálat kollektívái, munkások és vezetők, párttagok és pártonkívüliek egyaránt saját gyereküknek tartanak. Tőlük tanultak szakmát, emberséget, munkaszeretetet, megítélést jó és rossz között és azt a helytállást is tőlük tanulták meg, amellyel odáig jutottak, hogy kérhették felvételüket a pártba, és arra érdemesnek tartották őket. Farkas Ferenc, Rockov György és Süli József autószerelő KISZ-fiatalok tagfelvételi kérelmét terjesztette a taggyűlés elé Basaméri János párttitkár. Mindhármuk egyik ajánlója KISZ alapszervezetük vezetősége, a 10 éves Farkas Ferenc esetében pedig a 690-as Ipari Szakmunkásképző Intézet KISZ bizottsága és az intézet pártalapszervezetének titkára, Kéri József, illetve Sipter Lajos. A taggyűlésre meghívták Kéri Józsefet is, aki elsőként állt ki Farkas Ferenc párttagfelvétele mellett úgy is, mint volt osztálytárs a szakmunkásképzőben. Elmondotta, hogy osztálytársa jeles eredménnyel tett szakmunkásvizsgát. Részt vett a Kilián-köri munkában, a KISZben gazdasági felelős volt. A tanári kar véleménye pedig: a harmadév végén Farkas Ferenc tantestületi dicséretben részesült a három esztendő alatt tanúsított példás magatartásáért, szorgalmáért. Az ajánlást folytatta Gazsó Pál főművezető, Németh Miklós garázsmester. Domonkos István pártcsoporlvezctő, Varga Sándor autószerelő, Bán Imre művezető. Farkas autószerelő szakmunkástanulóként kiemelt órabért kapott, mert pontosan, lelkiismeretesen dolgozott. Nem kellett noszogatni, hogy nyolc általános iskolájára építsen még. Most gimnázium esti tagozatán tanul. Szerefi a munkáját, munkatársait és tudják róla, hogy he'ytáll majd a párttagsággal járó magasabb követelmények vállalásában. Messziről jött pedig, faluról, parasztszülők gyermekeként. Munkatársai segítségével gyarapodott, a szemük előtt nőtt fel, vált nagyüzemi munkássá, mint ahogy társa, Rockov György is, aki Battonyáról került Szegedre, délszláv általános iskola elvégzése után. Anyanyelve szerb, de románul is beszél társalgási fokon. Elvégezte a KISZ titkár-képzőt, politikai vilakört vezet. KlSZ-alapszervezete rendkívüli taggyűlésre ült össze, hogv párttaggá ajánlja a munkában és a mozgalmi életben tanúsított magatartása, politikai érettsége alapján. A KISZ taggyűlés véleményét szóban is megerősítette most Szentmiklósi Imre KISZ-titkár és a szervizüzem vezetője, Krammer Mihály. Domonkos István és Gombos József pártcsoportvezető, és Kisjakab Zoltán szerelő csoportvezető szólt még Rockov György tagfelvétele mellett, amelyet a taggyűlés — két tartózkodás ellenében — egyhangúlag elfogadott. Ketten tartózkodtak az előző tagfelvételnél is a szavazástói és ugyanennyien a harmadik KlSZ-fiatal, Süli József esetében is. Ennek okát senki sem firtatta, csak sejteni lehetett, hogy a véleményekben ez volt: „Gyerekek, más kifogásunk nincs, csak túl fiatalok vagytok még a párttagságra." Mindhárman bizonyítottak pedig, Süli is például azzal, hogy érettségizett autószerelő. Az iskolában KISZ évfolyam-felelős volt, most pedig vezetőségi tagja alapszervezetének, amelynek taggyűlésén 19-en javasolták felvételét a pártba. Solti Antal KISZ-titkár akként jellemezte, hogy olyan pozitív tulaj donságokkal rendelkezik, amelyeket mind a munkában, mind a mozgalmi éleiben a közösség javára tud fordítani. Ezt hangsúlyozta ajánlásával Török László autószerelő, a pártalapszervezet vezetőségi tagja is, de Bárányi Géza pártcsoportvezető óva intette őket attól, hogy a párttagsággal majd a fejükbe szálljon a dicsőség, elbízzák magukat, megfeledkezzenek a kommunistákat jellemző szerénységről, hogy szem elől tévesszék a dolgok mögött az embert, leginkább azokat, akik eddig nevelték, segítették őket. A taggyűlés fórumán erről is kellett szólni, a felelősség, a féltés, az aggodalom hangján, éppen mert fiatalokról van szó, akik az idősebbek nyomába lépnek, akikről most csupa jót, dicséreteset mondtak és nem is érdemtelenül Az ünnepélyesság ekkorra kicsit veszített fényéből, ahogy mélyültek a vélemények, majd összegezte a taggyűlés munkáját a párttitkár. A felelősségteljes döntés is munka, visszalapozni az alap_ szervezet vezetőségének egy korábbi határozatára, amely kimondta, hogy a KISZszervezetek erőteljesebben segítsenek a pártépítésben, különösen pedig az ott dolgozó kommunisták. A taggyűlés egyetértett azzal is, hogy majd tagsági könyvükkel az alapszervezet soraiba lépő három fiatal továbbra is a KISZ-ben végezzen mozgalmi munkát, és ne feledkezzenek meg gyarapítani szakmai és politikai ismereteiket sem. Lődi Ferenc Jubileumi ülésszak Alapításának 30. évfordulója alkalmából háromnapós jubileumi tudományos ülésszak kezdődött kedden a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, az egyetem és a Magyar Közgazdasági Társaság rendezésében. A megnyitó nyilvános egyetemi tanácsülésen jelen volt — és az ülésszak munkájában részt vesz — az európai szocialista országok, valamint Kuba testvérintézményeinek mintegy félszáz képviselője és több neves közgazdász Hollandiából és Nagy-Britanniából Berend T. Iván rektor köszöntője után Polinszky Károly oktatási miniszter mondott üdvözlő beszédet. Könyvtárépítészet A komplex művelődési intézmények építészeti kérdéseiről tanácskoznak a szocialista országok könyvtárépítészeti szakemberei Budapesten, a Könyvtártudományi és Módszertani Központban. Kedden a megnyitó után bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli és szovjet szakemberek tartottak előadásokat a könyvtárak szerepéről a műve'ődési otthon, a klub, az iskola épüle'együttesében, valamint technikai fejlesztésük lehetőségeiről Az újseejedi liget pad ait újítja föl három napon át a városi tűzo'.tó-nare ncsr"kság tíztarú brigádja társadalmi munkában. A tűzol'ók caliaUoz'ak a 10 órát Szegedért mozgalomhoz, és vállalták, hogy a 24 órás szolgálati irton túl hozzájárulnak a város szépítéséhez