Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-11 / 84. szám

M S Z M P SZE G ED VÁROSI BIZ OTTSÁG Á NAK LA P J A 68. évfolyam 84. szám 1978. április 11., kedd Ára: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! N (f. -6-V /Óf I f^­ími az Adria olajvezeték Terméke Magyar brigád sikere Vatórnao sem szünetelt a munka az Ad­ria kőo'ajveze ék magvarországi szaka­szán. A magyar Laíinka Sándor ifjúsági hogasztőbrigád a vatósnató munka ered­ményeként nyolc nappal a kitűzött határ­idő előtt befejezte az acélcsövek hegeszté­sét. Beépítették azt a három gépészeti sze­relvényt. amely a vezeték üzeme'te fé'ének biztonságát szolgálja, és megkezdődött a nyomáspróbával történő szilárdságvizsgá­latok e'őké~zíté=e. A ceeh-zlovák építők is nagy lendü'ettcl folytatják a munkákat Á magyar nyelv hete Megnyitóünnepség Szegeden A XII. magyar nyelv hete országos rendezvénysoroza­tának megnyitó ünnepségét tegnap, hétfőn délután tar­tották Szegeden, a Technika Házában. Az ünnepségen ott volt és az elnökségben fog­lalt helyet dr. Koncz János, a megyei pártbizottság tit­kára, Berta. István, a városi pártbizottság titkára. Bá­nyainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyette­se dr. Jenei Jenő, a TIT fő­titkárhelyettese. Az országos megnyitó résztvevőit a ven­déglátók — a megyei és a városi pártbizottság, a taná­csok és a TIT megvei' szer­vezete — nevében Szabó G. László, a megyei tanács el­nökhelyettese köszöntötte. Ccvözölte az ünnepségen is megjelent szakembereket, nyelvészeket és irodalmáro­kat. akik részt vállaltak az anyanyelvi hét gazdag prog­ramjának megvalósításában. A magyar nyelv ünnepi hetét Köpeczf Béla akadé­mikus. az MTA főtitkárhe­lyettese nyitotta meg. Beszé­dében arról szólt, mennyire jellemző az emberre, az egyénre az általa használt nyelv a stílus. A nyelvi mű­veltség fejlesztésének nem egyszerűen a kifejezés, a pontosabb és árnyaltabb gondolatközlés szempontjá­ból. hanem az ember egész életstílusának alakítása szemoontiáből van jelentősé­ge Beszélt arról a vitáról, amely mai nyelvhasznála­tunk kérdései közül az ide­gen eredetű szavak körül zajlott; kiemelte, szavaink minősítése csak abból a né­zőpontból lehetséges: jól, vagy rosszul szolgálják-e a megértést, a gondolatközvetí­tést, a kapcsolatteremtést. Ez a kérdéskör — a szóhasz­ortra TúlMjesSiik a tervet ipari szövetkezetek eredményei Köpeczi Béla megnyíló beszédét mondja nálat — természetesen csak része mai nyelvhasználatunk problematikájának. Az anya­nyelvi héten elhangzó elő­adások a nyelvhasználati kérdéseknek jóval tágabb körét érintik. A központi gondolat: Nyelvünk mai ál­lapota és irodalmi tükröző­dése. A témaválasztás indok­lásául Köpeczi Béla elmond­ta: nyelvünk mostani álla­potát az irodalom rögzíti, természetesen az esztétikum sajátosságainak figyelembe­vételével. Másrészt a szépiro­dalom nyelvhasználati min­tákat. példákat is szolgáltat. Az anyanyelvi héten nem pusztán az a feladata a szak­embereknek, hogy előadá­saikban és más rendezvénye­ken rámutassanak a köz­nyelvi és az irodalmi nyelvi jelenségekre, hanem a ma­gyarázatukat is adják. Az ünnepi hét megnyitása után, annak első eseménye­ként Keresztúry Dezső aka­démikus, irodalomtörténész tartott előadást Nyelvében él a nemzet? (egy baljóslat haszna) címmel. (Keresztúry Dezső előadásából lapunk vasárnapi számában közlünk Somogyi Károlyné felvételei Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja részleteket.) E bevezető elő­adás után korreferátumok hangzottak el, előadóik: Ve­rne László, a nyelvtudomá­nyok doktora, egyetemi ta­nár, Király István akadé­mikus, egyetemi tanár, Szathmári István, a nyelvtu­dományok kandidátusa, egyetemi tanár. A magyar nyelv hetén az ország minden megyéjében tartanak-előadásokat, anké­tokat. A Csongrád megyei központi rendezvények — a záróünnepséget Hódmezővá­sárhelyen tartják majd — közül Szegeden lesz a leg­több, az előadásokon kívül ankétok, vetélkedők és isko­lai rendhagyó irodalomórák. A tegnapi megnyitó után Petőfitelepen, a klubkönyv­tárban tartotta meg dr. Gré­tsy László szótörténeti érde­kességekről szóló előadását. Ma, kedden délelőtt 10 órakor ankétot rendeznek a TIT-klubban az ismeretter­jesztésről, amelyen részt vesz Köpeczi Béla. Ugyanebben az időpontban tartják meg a középiskolások nyelvi vetél­kedőjét a Bartók Béla Mű­velődési Központban, ame­lyet Grétsy László vezet. Ady és a nyugatosok költészeté­nek nyelvi jellegzetességei­ről dr. Nemes István tart előadást a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskolán, ugyan­csak 10 órakor, ugyanott délután 3 órakor Grétsy László Magyar Nyelv, anno 1978 címmel. Dr. Szathmári István Mai költészetünk a nyelvész szemével címmel a tudományegyetem bölcsész­karán délben, Kolozsvári Grandpierre Emil Szaknyelv és műveltség címmel a bio­lógiai intézetben fél 4-kor tart előadást. Rendhagyó iro­dalomóra lesz a közgazdasá­gi technikumban, délután 5 órakor és fél 7-kor; nyelvi vetélkedő a tudományegye­tem KISZ-klubjában este 6 órakor, ugyanekkor az ifjú­sági házban a magyar ifjú­sági nyelvről tart előadást dr. Bachát László. A magyar nyelv hete or­szágos megnyitójára érkezett vendégeket az ünnepség előtt fogadta dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára. Csongrád megyéből jelen­leg 21 ipari szövetkezet ex­portálja termékeit. Tavaly szocialista országokba 26'' millió, tőkés államokba 158 millió forint értékű árut küldtek. Az idei terv: 297, illetve 183 millió forintos ki­vitel. A3 ötödik ötéves terv­ben 70—75 százalékkal kí­vánják növelni exportjukat — a tervet a jelek szerint túlteljesítik. Az Április 4. Cipőipari Sző-' vetkezet tavaly 125 ezer pár férficipőt szállított a Szov­jetunióba — ennél keveseb­bet tőkés országokba. A Sze­gedi Kazánkovács Isz keleti és nyugati piacra egyaránt kéziszerszámokat — fogókat és kulcsokat — küld. A Sze­gedi Bútoripari Szövetkezet vevői belga, svéd, holland, angol, svájci, francia és osztrák cégek. Az idé~* — a megszokott ftómand széke­ken kívül — öt új terméket is vásárolhatnak a SZEBISZ­től. A Szovjetunióba újra ex­portál komplett szállodabe­rendezéseket a szövetkezet. Több évi sikeres kivitelt kö­vetően. most komoly gondiai vannak a Nívó Faipari és Já­tékkészítő Ipari Szövetk'zet­nek A gyártás technológiá­itól jó indulattal sem lehet korszerűnek nevezni, ezért égetően fontos új gépeket vásárolni. A KONSUMEX Külkereskedelmi Vállalat­tól, az OKISZ-tól és a KI­őZÖV-től összesen 4 millió forint hitelt kap a Nívó. így -emélhetőleg ezután is szál­líthat fából készített kerti bútorokat, angol és francia megrendelőinek. A Szegedi Tömegcikk Isz szerszámkészleteket és visz­szapillantó tükröket expor­'ál Újdonság, hogy több tár­gyalás után most kezdődik az együttműködés a lengvel autógyárral. A Polski-FIAT gépkocsikhoz visszapillantó tükröket gyártanak, a Kom­fort Csongrád megyei Szol­gáltató Szövetkezet üveges­részlegének segítségével. A mintadarabok már elkészül­tek. s tetszettek a lengyel partnernek. Nyugatra grillsütőket és zseblámpákat, a Szovjetunió­ba női köntösöket és kétré­szes ruhákat küld a Fémtex Ipari Szövetkezet. A szegedi bőrdíszművesek tavaly 174 ezer darab női táskát expor­táltak a Szovjetunióba. A Szegedi Szűcsipari Szövetke­zet tőkés országokba küldi termékeit. A nem szegedi ipari szövetkezetek közül jelentős a kivitele a Makói Vas- és Fémipari Szövetke­zetnek, a Maros Cipőkészítő Isz-nek és a Hódmezővásár­helyi Elektrofém Ipari Szö­vetkezetnek. Az utóbbinak főleg garázsberendezésekből és világítótestekből. A vasipari és a textilruhá­zat' ipari szövetkezetek a korábbinál is több bérmun­kái vállaltak. A Szegedi Vas­és Fémipari Szövetkezet épí­tőipari gépek néhány rész­egységét állítja elő az NDK­beli partnerének, a Makói Vas- és Fémipari Szövetke­zet — szintén a Német De­Az Április 4. Cipőipari Szövetkezetben Dümsödi József minőscgcllcnőr cxpartcipőkct vizsgál mokratikus Köztársaság egyik vállalatának — mező­gazdasági gépalkatrészeket gyárt. Tőkés országok cégei­nek könnyűipari üzemek vállaltak bérmunkát. A Szentesi Szabó Szövetkezet például 6 fnjliió forint érté­kű felsőruházati cikkeket gyárt, a Szegedi Járási Ru­házati és Szakipari Szövet­kezet 13 millió forint érté­kűt — NSZK-beli, holland és svájci partnerének. A Makói Béke Vegyes Isz é\ ente 5—6 millió forintos munkát végez olasz, svájci és NSZK-beli cégeknek. A bér­munka legjobban érzékelhe­tő haszna: olcsón beszerez­hetők a gépek, másrészt emelkedik a szövetkezetek­ben a műszaki-szervezésf színvonal. híd programja 1981-ben kezdődik és 2000-ig tart Alapos elemzések sután kidolgozták Budapest híd­programját. Megvalósítása 1981-ben kezdődik, s 2000-ig tart. Hat nagy Duna-hidun­kon jelenleg irányonként és óránként mintegy 12 800 jár­mű halad át. s a számítások szerint 1990-re csaknem meg­kétszereződik a forgalom. A Margit-híd felújítása mintegy bevezetője a nagy­szabású vállalkozásnak. A hídprogram megval sít'sa az Árpád-híd szélesítésével kezdődik 1981-ben. A hidat 2x3 sávosra szélesítik, s a villamosközlekedést meg­hagyják rajta. Az ötödik és a hatodik öt­éves tervben szerepel a Pe­tőfi-híd pályalemezének, va­lamint két hídfőjének át­építése, a hetedik ötéves tervben oedig a déli vasúti összekötő híd északi olda­lán az úgynevezett lágy­mányosi híd elkészítése. A Mozgalmas a határ Csongrád megye jellegze­tes növényei — a szatymazi őszibarack, a Szeged környé­ki fóliás növények, a ma­kói hagyma — vasárnap is j bőségesen ellátták tenniva­lóval a környék mezőgaz­' dasági nagyüzemeiben, ház­1 táji gazdaságaiban dolgo­zókat. Makó környékén is mozgalmas volt a határ. A legnagyobb hagymatermesz­tő gazdaságban, a makói Le­nin Tsz-ben a tervezett 600 hektárnyi területnek már több mint a felén földbe került a dughagyma. 2x4 sávos dunai átkelő for­galmi előnyeit az E5-ösön, az Ml-esen és az M7-esen közlekedő autósok élvezhetik majd: a három autóutat ugyanis ez a lágymányosi híd köti majd össze a folyó fölött. A következő Duna­híd várhatóan a főváros északi körzetében — Új­pesten — készül. Az elképzelések között sze­repel a Duna alatti alagút megépítése is, csomópcnt­rendezéssel. Az eddigi ter­vek szerint a 2x2 sávos alagút a pesti Rudas László utcai részen kezdődne és a budai Csalogány utcába tor­kollna. Az alagút elsősor­ban a középső városrészek közlekedési kapcsolatát ja­víthatja majd, de jelentősen tehermentesítheti a Margit­és a Lánchidat is. Az Újpesttől Csepelig hú­zódó úgynevezett lakótelepi autógyűrű építése új híd lé­tesítését indokolja Csepel— Albertfalva térségében, ahol e munkák előreláthatólag a nyolcadik ötéves tervben kezdődnek. — A csepel—al­bertfalvai Duna-híd a Ró­zsa-völgyet érintve közvet­len kapcsolatot teremt maid az Ml-es és az M7-es autó­pálya bevezető szak 'szávai is Az ezredforduló tájAn to­vábbi két Duna-híd .„tesíté­sét is tervezik a szakembe­rek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom