Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-01 / 77. szám

6 i Szombat, 1978. április 1: Brigádok a mezőgazdaságban Hagyományosan is lehet jól A sertéstelepen mindig akad tennivaló. Kezdődik hajnalban az etetéssel, folytatódik a gondozással, almozással, aztán jön újra az etetés, takarítás, fertőtlenítés. A kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben a hagyományos sertéstelepen régi, úgy mondják „patinás" szocialista brigád dolgozik. Tizennégyen vannak. A brigád tagja a raktáros, minden gondozó és kocaápoló, a takarmányfogatos, de még a telepvezető is. — Az átlagéletkor nálunk 38 év — magyarázza ízesen, nagy hanggal, széles mozdulatokkal Papp Ferenc, a szocialista brigád vezetője. — Még 1970-ben született az elhatározás, mi is megpróbáljuk teljesíteni a szociális, ta brigádkövetelményeket. Ügy látszik, komolyan vettük a dolgot, mert 1971-ben már a bronz, 1972-ben az ezüst, majd ötször egymás után arany fokozatot érdemeltünk. A tavaszi nap egyre erősebben süt. Papp Ferenc félrebillenti fejét, hogy kalapjának karimája árnyékot vessen szemére, s folytatja. — De mással is büszkélkedhetünk. öten megkaptuk a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést. A korábbi években Hell Péter, Orosz András és én, tavaly pedig Horváth Lajos és Lucza József. A sertéstelep udvarán csattog a kancsika, durrog az ostor. A brigád tagjai a mázsára terelgetik a hízókat. Hulló levél, sárga levél... Emlékezés Dankó Pistára 01 Annyi bizonyos, ha színműveiben szereplő személyek nem is drámai jellemrajzok, mégis élő alakok (Tollas Zsiga öreg cigányprímás, Dadó Rúzsi a meszelőt készítő cigányaszszony, vagy Daróczy pusztózó csendbiztos, Netúrj Marton dohánycsempész, továbbá halászok, halhasító leányok, a falusi kanász, a cigány kisbíró, a legkülönbözőbb foglalkozású városi, tanyai, sőt fővárosi cigányok, himpellérek s egyebek) akik többé-kevésbé szerepet játszottak a nótaköltő életében, mindmegannyi szereplői a letűnt Szeged környéki népéletnek. S ahogyan ezek beszélnek! Hamisítatlan környéki paraszt tájszólásban, vagy cigányosan. (Dankó Pista egyik nyomtatásban is megjelent színdarabjában külön figyelmezteti is a rendezőt, hogy alakjai egy-két kivétellel, mind cigányosan beszéljenek.) Szereplői szájába adott közmondások (nyugodtan beszélhetünk példabeszédekről is!) talpraesettek Olyan tömkelegét kapjuk ezeknek, s olyan sűrűn, cifrázva, hogy önkéntelenül is Dugonics András hősnője, az igen ritka magyar kisaszszony pattogása jut* az eszünkbe. Idézhetnénk sok színi kritikát korabeli napilapokból, hogyan fogadták Dankó Pista színműveit. Mindegyik megegyezik alapjában abban, hogy a meseszövés egyszerű, vonzó, de darabjait igazán kedveltté a zenéje teszi. Cigányszerelem:,,.:: Meséjében van invenció, s ha nem is hibátlan a mese feldolgozása, erényei miatt el is lehet nézni fogyatékosságait ..." A búcsúfia: J.A mese meglehetősen zavaros, s mindvégig a legnagyobb rejtély borítja a cselekvők szándékait és tetteit. Csak a végén fejt meg mindent egy hosszú magyarázat. De hát nem is annyira a darab kedvéért ment ez a publikum, mint inkább Dankó Pista nótáit meghallgatni.. Nézzük végül is, hogyan vélekedik maga a szerző népszínműveiről?, Idézzük egy San Remóból írt levelét (1899. jún. 1.) a „Budapesti Napló"-ból: „...A babér! a babér! Aki egyszer abba belekóstol, nagy életűvé lesz. Szidnák is érte tréfából is, komolyan is sokan. Miért nem elégszem meg a dallal, a magyar nóta melegével! Miért vágyom a színpadi festett világába? Miért nem hagyom a múzsa egyik orcáját csókolatlanul? Miért kell nekem ő maga, ahogyan van egészen? Hát mit tehetek én róla, édes jó istenem, aki ott lakozol leginkább az én hitem szerint a Tisza parti fűzfák lombjai alatt, hogy az istenasszony olyan szívesen kínálja magát? Bolond volnék, ha ott nem csókolnám, ahol érem. A feleségemtől sem kell félnem; megegyeznek ők ketten rajtam, hiszen érzem, hogy még fiatal vagyok. Nem mondom, hogy új korszakot alkotok a népszínműveimmel (mert a régit Csepreghy és Tóth Ede bezárták, az új még megnyitásra vár hitem szerint) de a művészet iránt érzett ideális rajongásom annyira fogva tartja a lelkemet. hogyha festeni tudnék. festenék; ha színésztehetség volnék, színész lennék, ha szobrot tudnék faragni, hát faragnék, mert szép a művészet, határtalanul szép! De mivel most szerdán színkerülő új háromfelvonásos színművemről kellene beszélnem, aminek a címe: A halász szeretője... mit is mondjak...? Ott szakajtottam ezt a szép témát, minden szavát, minden dalát ott Szeged környékén, a szatymazi tanyák közt rengő kalászokról, nyíló pipacsokról. Szeretem ezt a népet, szeretem ezt a földet a lelkem mélyéből. Ennélfogva azt hiszem, úgy érzem, hogy az Ihlet, amit ez a föld, ez az édes magyar levegő a lelkembe lehelt, és ami a darabomban nyert alakot, szintén természetes és szintén magyar. Nem beszélek a darabomról többet, csak még annyit, hogy bízik benne a dalköltő az íróvaL Átadom a szót a színészeknek. Azután beszéljen a ... közönség róla. De csak minél többet és minél jobbat." (A tanulatlan cigányfiún sokat csiszolt a társasága, baráti köre, elsősorban az írók. költők, újságírók. Akik műveletlen, tanulatlan cigánynak tartották Dankó Pistát — fentebbi idézettalán meggyőzheti az ellenkezőjéről.) Dankó Pista színműveivel elsősorban a fővárosban, sa vidéken aratott sikereket. Szülővárosában a feledés fátyolát borították a színműíróra ... Csongor Győző (Folytatjuk.) — Harminc ólban 1400 sertést hizlalunk. Ma elszállítás van. A leadási súlyú hízókat két teherautó szállítja a vágóhídra — tájékoztat tovább a brigádvezető. — A sertéstelep jó eredményeket ért el a múlt esztendőben. Mindez a brigád munkájának érdeme is. Hagyományos körülmények között megpróbáltunk kifizetődőén gazdálkodni. A korszerű telepeken sem értek el sokkal jobb eredményeket, mint mi. Nálunk egy kiló élősúly előállítási költsége 25 forint 63 fillér. Az eladási ár pedig 29 forint 16 fillér. Tavaly összesen 2816 hízót adtunk át az állatforgalmi vállalatnak, 105—110 kilós átlagsúlyban. Megérkezik a takarmányszállító fogat. A brigádvezető sietve intézkedik, hova és mennyi takarmány kell még. — Persze, a munka mellett sok a társadalmi funkciónk is. Rácz Imre brigádtag az ellenőrző bizottság elnöke, Domanovics István az ellenőrző bizottság tagja. Hell Péter pártvezetőségi tag és önkéntes rendőr. Jómagam 15 éve vagyok tanácstag. Most a pártvezetőségbe választottak be. Ha tehetjük, részt veszünk szakmai továbbképzéseken is. Rácz Imre és én nemrég Debrecenben, Pallagpusztán jártunk, egy sertéstenyésztő tanfolyamon. Rendszeresen elmegyünk a termelőszövetkezeti és a községi politikai oktatásokra is. Csak tudja, az állattenyésztésben mindig akad munka, kevesebb nálunk a szabad idő. Ahhoz, hogy minden jól menjen, az eredményeink évről évre javuljanak, nagyon gondosan kell végeznünk munkánkat. — Terveink? Vállalásaink? Az idén 3 ezer hízót akarunk leadni. Szeretnénk csökkenteni az elhullást és a kényszervágást. Az egy kiló hús előállítására jutó takarmányfelhasználás csökkentését is tervezzük. Javítani akarunk a gondozási munkánkon, aztán jó lenne, ha a korszerűbb technológiából is kapnánk egy kis „ízelítőt". A kocatartó telepen például fel lehetne állítani az úgynevezett B battériákat, amit az iparszerű sertéstartó vállalat javasol. Ez nagy segítséget jelentene. A kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet gazdálkodása fellendülőben van, de egyelőre hagyományos körülmények között kénytelenek sertést hizlalni. A jó eredmények azonban előbb-utóbb lehetővé teszik a fejlesztést. Ehhez jó garancia az itteni szocialista brigád. Radlcs Ferenc Külföldi helyett hazai Szabadalom alkalmazásával és egyetlen fillér beruházása nélkül megoldották a barna színű gyógyszeresüvegek gépi gyártását a Tokodt Üveg. gyárban. A kisméretű, 10— 30—100 milliliteres, úgynevezett cseppentős üvegeket — évenként 10 millió darabot — eddig külföldről szerezte be a hazai gyógyszeripar, s ezért 500 000 dollárt fizettek. A szakemberek kifogástalannak ítélték az új terméket. A tokodiak felkészültek a sorozatgyártásra is. Országos alkotói és kritikusi konferencia! rendeznek Szegeden Az idén június 5—6-án országos alkotói és kritikusi konferenciát rendez Szegeden, a József Attila Tudományegyetem épületében a Magyar Írók Szövetsége. A konferencia előkészítésére pénteken Szegedre látogatott T. Bíró Zoltán, a Kulturális Minisztérium irodalmi, sajtó. és tájékoztatási főosztályának vezetője, Fábián Zoltán, a Magyar Írók Szövetségének titkára. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának székházában dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára fogadta a vendégeket, és tanácskozott velük a konferencia előkészítésének feladatairól. A József Attila Tudományegyetemen dr. Rácz János rektorhelyettessel beszélték meg az előkészítés időszerű tennivalóit. Nyelvünk mai állapota Tájékoztató a magyar nyelv hete programjáról Az idén Csongrád megyében rendezik meg a XII. magyar nyelv hete kiemelt eseményeit, országos megnyitóját és záróünnepségét. Az április 10-én kezdődő anyanyelvi hét jelentőségéről és programjáról sajtótájékoztatót tartottak tegnap Szegeden, a TIT-klubban a '•endező szervek képviselői: Deme László tanszékvezető egyetemi tanár, dr. Kovács Miklósné, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának csoportvezetője. Molnár Zoltán, a TIT megyei szervezetének titkára. Az eddigi anyanyelvi hetek eseményei mindig egy központi gondolat köré rendeződtek; az idén ez: „Nyelvünk mai állapota — és irodalmi tükröződése." A témaválasztást az is indokolja, hogy áz elmúlt öt évben a nyelvészet témakörei adták az anyanyelvi hetek központi gondolatait; minthogy a nyelv és az Irodalom szét nem választható, hiszen ez utóbbi anyaga a nyelv, az Irodalmi tükrözés pedig a legfontosabb nyelvi nevelő — az idei központi gondolat ismét fölhívja a figyelmet erre az egységre. Nyelvünk mai állapotáról szólva a „Nyelvében él a nemzet?" szélesebb gondolatkörét is érintik majd az előadásokon. A „soha ilyen rosszul nem beszéltünk" és a „soha enynyien nem beszéltünk" álláspontok vizsgálatával az a szakemberek célja, hogy „tanuljunk meg jól beszélni". A nyelvi hét központi gondolata az irodalmárokat, a nyelvészeket és a közönséget is arra indítja, hogy új nézőpontokból közelítsenek az egyes nyelvhasználati témákhoz. A két szakma legkiválóbb képviselői vállaltak szerepet a magyar nyelv hetének eseményein: előadásokon, vetélkedőkön, rendhagyó irodalomórákon — öszszesen 92 rendezvényen. Az ünnepélyes megnyitó Szegeden lesz, a magyar nyelv hetének országos rendezvénysorozatét Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese nyitja meg. Az anyanyelvi hét legtöbb eseményét Szegeden rendezik, művelődési házakban, üzemekben, ifjúsági klubokban, a JATE-n és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. A legszélesebb közönség érdeklődésére számítanak a nyelvhasználati témák előadásával, sajátos Igényeket elégítenek ki s közéleti nyelv, a hivatali stílus, valamint a pártoktatás nyelvét érintő kérdések tárgyalásával. Az Idén először lesz téma a magyar nyelv hetén a sajtó nyelve. Külö. nősen sok előadás foglalko. zlk a fiatalok nyelvhasznála, ti problémáival, speciális témákról hallgathatnak előadásokat a tudományos ku. tatok, a műszaki értelmiség, a pedagógusok. Az előzetes érdeklődés alapján is nyilvánvaló: ma már valamennyi társadalmi réteg figyel a „nyelvi kérdésekre". Az ünnepi hét tartalmas, színvonalas programja Indítást adhat, hogy a nyelvhasználat minősége, a szép magyar beszéd és írás mindenki „ügye" legyen — ne csak egy hétig. Üzembővítés A Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat zalaegerszegi gyáregysége területén csaknem 400 millió forint összegű termelésbővítő beruázás kezdődött a hét második felében. Ezzel néhány év alatt folyamatosan kiala. kul Zalaegerszegen az ország legnagyobb háztartásvegyipari bázisa. A munkák egy 2000 négyzetméter alapterületű gyártócsarnok építésével kezdődtek. Ez a munkacsarnok még ebben az évben elkészül, sa technológiai szerelések befejezése után Zalaegerszegre telepítik a vállalat fővárosi üzemeiben gyártott több termék, például a mosó-, öblítő- és fürdőszerek gyártását,. (MTI) fl Szakma Kivá'ó Tanulóla versenyek dífkiosztó ünnepsége A felszabadulás évfordulójának tiszteletére huszonhat szakma gyakorlatából és tizenegy elméleti tantárgy tudnivalóiból rendezték meg „A Szakma Kiváló Tanulója" versenyt. Budapesten és a megyei székhelyeken zajlottak le a döntők. A díjkiosztó ünnepséget pénteken a vasasszékházban tartották. Jelen volt Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság tit. káfci is Nagy Sándor, a KISZ KB titkára ünnepi beszédében elmondotta, hogy a szakmát tanuló ifjúság országos versenyel 1953 óta áttekintést Virágzó tavaszi tévedések Visszavonhatatlanul tavasz van. Mi, szegediek büszkék vagyunk mind szebb, virágzó parkjainkra. Ugyanígy szerették a tavaszi Szegedet egykori íróink, Juhász Gyula és Móra Fe. renc. Magyar László Móra Ferenc életrajzi könyvében elmeséli, milyen sorsdöntő szerepet játszó Forsythián arany virága az író Szegedre „szegődésében". Móra első írása ugyanis erről az arany szirmú bokorról szólt, s Kulinyi Zsigmond, a Szegedi Napló akkori főszerkesztője ennek hatására fogadta fel újságírónak. Ám a Forsythiáról szóló írás soha nem jelent meg. Talán igaz sem volt. Magyar László legendaterpmtő sorai, Csongor Győző MŐra visszaemlékezésén alapuló véleménye nagyon is „tudatosak". De miért is beszélünk virágzó tavaszi tévedésekről? Városunk tavaszi parkjaiban nyíló virágok közül a köztudatban — sajnos — többnek is helytelenül terjedt el a neve. Móra kedvenc Forsythiáját helytelenül „aranyesőnek" nevezik, holott ennek a kilevelesedés előtt nyíló, aranysárga virágú bokornak igazi neve „aranyfa". Az igazi „aranyeső" (Laburnum vulgáre) akáchoz hasonló, szintén sárga, csüngő virágú, de később, kilombosodás után nyíló növény. A tavaszi virágpompa másik szegedi nevezetessége a nagy, hófehér, vagy a szirmok szélén pirosló virágokkal megrakott magnóliák városháza előtt nyíló bokrai. Ezt igen gyakran tulipánfának nevezik, holott a helyes neve liliomfa. A tullpánfa (Liriodendron tulipifera) gyertyaegyenes törzsű, erőteljes növésű, magas fa, melynek kívül zöldes virágai csak a kilombosodás után nyílnak, s alig észrevehetőek. A jezsámen (Philadelphus) erőteljes bokrainak tejfehér virágai árasztják a tavasz talán legjellegzetesebb Illatát. Helytelenül jázminnak nevezik ezt nagyon sokan, holott az igazi jázmin (Jaminum) egészen más családba tartozik, s ehhez csak abban hasonlít, hogy virága szintén erőteljes illatú, de alacsony növésű, vékony vesszejű cserje. Talán, ha ezeket a tévedéseket mellőzni tudjuk, még tisztább örömmel köszönthetjük a szegedi tavasz virágait. Csizmazia György adnak a szakmunkásképzés fejlődéséről is. A verseny résztvevői ezúttal is szakmájukba vágó, népgazdaság ilag is hasznos értékek előállítását jelentő versenyfeladatokat oldottak meg. Az országos versenyekre az idén mintegy 30 ezren neveztek be. Közülük 86-an értek el helyezést. A 26 egyéni első helyezettnek, valamint a győztes ács-, illetve kőművestanuló-brigád tagjainak Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes adta át a Szakma Kiváló Tanulója jel. vény arany fokozatát, az emlékplakettet, a díszoklevelet és a kéthetes NDK-beli üdülésre szóló beutalót. Díjazták a versenyek II. és III. helyezetten is. Az első helyezést, mint kiemelkedő teljesítményt, szakmunkásvizsgának fogadják el. A díjkiosztó ünnepségen megjutalmazták a legjobb eredményt elérő szakmunkástanulók oktatóit is. Tolnából Tambovba Tolna megyei turistacsoport utazott pénteken a szovjetunióbeli Tambov testveimegyébe. Az egy hétig tartó kirándulásra vendégként, feleségével együtt meghívták Olcsai-Kiss Zoltán Kossuthdíjas szobrászművészt is, aki 1921-ben az ellenforradalom ellen küzdő internacionalista ezred, azon belül a magyar huszárok komisszárja volt. Olcsai-Kiss Zoltán először jár újra harcainak színhelyén, Tambov tartományban.