Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-23 / 95. szám

8 Vasárnap, 1978. április 23. WfLDM MAGAZIN es nevelési folyamat Az egészségnevelés jelentőségével mindannyian tisztában vagyunk. Az egészségnevelés azonban elválaszthatatlan a nevelés folyamatának egészétől: többek között az értelmi az erkölcsi az esztétikai neveléstől. Ha a nevelés többi feladatának megvalósításában gyengeségek vannak, ha a nevelés egész stratégiájával baj van, az egészségnevelés is csak nagyon korlátozottan tudja megvalósítani a maga célkitűzéseit. Ma a nevelés területén tele vagyunk ellentmondásokkal, sokak számára megmagyarázhatatlan ellentmondásokkal. Ilyen ellentmondás pl. az egészségügyi ismeretek és az egészségügyi szokások közötti súlyos ellentmondás is. Az iskolai tanulók általában tudják, hogy a dohányzás, az alkoholfogyasztás ártalmas, mégis szomorú és egyre szomorúbb adataink vannak az ifjúkori dohányzásról és alkoholfogyasztásról. A tanulók sokat hallanak a tisztaságról, mind a személyes, mind a környezeti tisztaságról mint az egészség fontos feltételéről. Mégis a tisztaságot akadályozó hajviselet, ruhaviselet divatja terjed, és még oktatási intézményeink helyiségeiben sem tudunk megfelelő tisztaságot teremteni. Honnan ez az ellentmondás? Többek között onnan, hogy gyengén fejlettek ifjúságunkban az olyan tulajdonságok, mint a fegyelmezettség, az önuralom, az akaraterő. A fegyelmezetlen, az akaratgyenge ember sok mindent tudhat, sőt be is láthat, mégis tudása, belátása ellenére, a közszokásnak engedve cselekszik. Ha egészséges életmódra akarjuk nevelni az ifjúságot, általában fegyelmezettebbé, akaraterősebbé kell nevelni. Az elmondottak nemcsak a dohányzásra, az alkoholfogyasztásra, a tisztaságra vonatkoznak, hanem pl. a szexuális nevelésre ls. Az egészséges, a humánus szexuális életet nem lehet elválasztani az olyan tulajdonságoktól, mint a fegyelem, akaraterő. komolyság. Az egészséges életmódra nevelés gyakran ellentétbe kerül azok törekvéseivel is, akik a gyermekek egészsége megóvásának, a mentálhigiéné érvényesítésének a jegyében lépnek fel, akik az iskola megfelelő mentálhigiénés klímáját hiányolják. Az egészségvédelem érdekében száműzni kívánnak az iskolából minden határozott követelést, vég nélkül akarják csökkenteni a tananyagot, túlterhelőnek tartanak minden memoritert, idegrendszeri ártalmat okozónak kiáltják ki az osztályzást, károsnak vélnek minden vizsgát. Főképp orvosok és pszichológusok képviselnek ilyen nézetet. Ügy vélem, az ilyen nézeteknek semmi közük nincs az igazi egészségnevelő tevékenységhez, a nekünk szükséges mentálhigiénéhez. Az ily módon nevelt, elkényeztetett gyermekek számára már az általános iskola felső tagozatában, méginkább a középiskolában a legcsekélyebb szellemi terhelés is elviselhetetlen, tanulási kapacitásuk beszűkül, és képte'enek valamit is a szó valódi értelmében megtanulni. Ugyanígy vagyunk a testi megte-heléssel is. Sokat panaszkoriunk, hogy a fiatalok nem elég ellenállóképesek, gyenge az állóképességük, izmaik nem képesek elviselni akceleráltan fejlődött vístüket. Nyilvánvaló, ha a gyermekek rendszeres testedzését, fokozatosan növekedő testi terhele«"ket elhanyagoljuk, vafris ha n —n táma-ztunk veiük szemben követelményeket, akkor bizonyos idő után a legcsekélyebb fizikai terhelés is elviselhetetlen számukra. És most ott vagyunk nevelési stratégiánknál, amiről első mondataiban említést trttem. Nevetési stratégián azt az általános irányvonalat értem, amelv egész neve'ési ténykedésünket áthatia, amely egész nevelési ténykedésünk vezérfonala. Az egészségnevelés lehetősége, eredményes• Felszólalás as egészségnevelési országos tudományos konfesége is nem kis mértékben függ ettől az általános nevelési stratégiától. Ha ebben a polgári reformpedagógia egyoldalú gyermekközpontúsága : egy álhumanista gyermekfelfogás érvényesül, akkor nem leszünk képesek a mi társadalmunk követelményeinek, igényeinek helytálló, egészséges embereket nevelni sem fizikailag, sem szellemileg. Egy olyan pedagógiai stratégia amely a gyermek érdekeire hivatkozva nem ismeri, pontosabban nem engedi a gyermekkel szembeni igényességet, a vele szemben támasztott — természetesen mindig erejéhez mért, egészségügyi szempontból mérlegelt — követelést, amely kizárólag a gyermek „szükségleteire", „érdeklődésére" alapozza a nevelést, amely elszakítja az iskolát, a nevelést a társadalmi követelményektől, a felnőtt ember tényleges társadalmi feltételeitől, a helyett, hogy felkészítené a fiatalokat ezekre a követelményekre és feltételekre, rossz szolgálatot tesz a nevelés ügyének általában és az egészségnevelés ügyének is. Az egészségnevelés vonatkozásában is a gyermekek fokozatosan növekvő szellemi és fizikai terhelésének, a folyamatos, az egészséges szellemi és fizikai edzésnek. az okos gyermekszeretet-' nek a híve vagyok. Az egészségnevelés vonatkozásában is a felvilágosító, meggyőző módszerek és a határozott követelések dialektikájának kell érvényesülnie. Igenis, szabad követelni, szabad tiltani, és szabad büntetni is, ha kell, ha ez a gyermekek érdekeiért van, nem azért, mert valamiféle elavult parancspedagógia, büntetéspedagógia hívei vagyunk. Azt kell elérnünk, hogy az alapvető egészségügyi normák betartását az iskolában tantestület és tanulóközösségi önkormányzat együtt, egyetemlegesen, határozottan követelje. Ha nincs egyetemleges, kollektív követelés, akkor természetesen egy-egy pedagógus, egy-egy osztályfőnök elszigetelt erőfeszítése kudarcra van ítélve. Persze az említett pedagógiai stratégia sikeres alkalmazása nemcsak az iskolán belüli nevelési tényezők együttműködését, közösségét feltételezi, hanem nagv nyomatékkal az iskola és a szülői ház, a családi nevelés összhangját. A liberális, a hamis gyermekszereteten nyugvó pedagógia melegágya ma a család. Hallatlan, mit meg nem engednek a szülők gyermekeiknek egészségtelen életmódban divatban. Nyáron figyelemmel kísértem egy középiskolai ifjúsági tábor életmódját a Balaton-partján. Az állam nagy anyagi áldozattal napi 10 forintért jó szállást biztosít a fiataloknak, és napi háromszori bőséges étkezést Mi volt a 15—18 éves fiatalemberek fő szórakozása, szinte versenysportja? Az. - hogy melyikük mennyi sört képes egyszerre meginni. Voltak, akik napi 100 forintot is elköltöttek üveges sörre. Micsoda ellentmondások: Balaton, napfény jó levegő, víz, s ugyanakkor lerészegedés a sörtől — napi 10 forintért teljes ellátás és napi 100 forint elverése italra. Ebben a jelenségben nemcsak a szülők megengedhetetlen engedékenysége, helytelen gyermekszeretete mutatkozik meg, hanem tulajdonképpen benne van jelenlegi nevelési stratégiánk számos negatív vonása is. És jól mutatja ez az egyáltalán nem egyedi jelenség az egészségnevelés és az általános nevelési stratégia összefüggését. Remélem — bár nincs mód részletesebben kifejtpni gondolataimat — nem értenek félre. Amikor az egészségnevelés és a nevelés egész folyamatának elválaszthatatlanságát állítom, egyáltalán nem becsülöm le az egészségnevelés jelentőségét. Sőt szerintem az egészségnevelés a nevelés minden egyéb feladata megvalósításának, megvalósíthatóságának alapvető feltétele. Az egészségnevelés nem valamilyen reszortfeladat, nem lehet csak az orvosra, a védőnőre, a biológia és a testnevelés tanárára ruházni — bár kétségkívül nekik benne kiemelkedő és speciális teendőik vannak —, az egészségnevelés együttes feladata minden nevelési tényezőnek: családnak, iskolának, ifjúsági mozgalomnak, tömegkommunikációs eszközöknek, közművelődési intézményeknek, üzemnek — az iskolán belül együttes feladata az egész tantestületnek: az igazgatóságnak, az osztályfőnököknek, minden tanárnak. Az iskolának, a pedagógusoknak természetesen minden nevelési tényező közül vezető szerepe van az egészségnevelésben is. Csak az iskolában nevelkedő ifjúság hatékonyabb, eredményesebb egészségnevelésének következménye lehet egész népünk — jelenleg sajnos eléggé alacsony — egészségügyi kultúráltságának színvonal-emelkedése. Egészségnevelésünk még nem volt képes felszámolni azt a nagy elmaradottságot, amely történeti okok miatt népünk egészségügyi kulturáltságában jelentkezik, és még nem sikerült szinkronba kerülnie korunk úi követelményeivel többek között a modern, dinamikus életmód nagyfokú idegi megterhelésével ,a fiatalok meggyorsult testi fejlődésével. Amikor az iskolai egészségnevelésre ilyen nagy horderejű, megtisztelő feladat vár, feltétlenül szólnom kell arról, hogy az érvényben levő jó rendeletek, rendtartási szabályok ellenére nem kevés iskola egészségügyi szervezettsége megengedhetetlenül alacsony fokú. Ennek kétségkívül sok objektív oka van, mégsem ezeket tartom a legnagyobb akadálynak, hanem pedagógusaink hiányos felkészültságét az egészségnevelés feladataira, hiányos egészségnevelési szemléletmódjukat Pedagógusképző intézményeink. főképp egyetemeink nem részesítik növendékeiket kielégítő egészségügyi képzésben, nem beszélve arról, "hogy ezeknek az intézményeknek az egészségügyi szervezettségével és feltételeivel szemben is nagyon sok kifogás emelhető. Ennek következtében pedagógusaink sokszor nincsenek tisztában nevelői, oktatói tevékenységük különböző területeinek, módszereinek, eszközeinek egészségügyi vonatkozásaival, következményeivel, nem képesek mentálhigiéniai, szempontból is mérlegelni pedagógiai eljárásaikat. A pedagógusjelöltek felkészítésének egászségnevélő feladataikra tehát jelentősen • meg kell javulnia, és a pedagógus-továbbképzésben is az egészségnevelés tárgykörének az eddiginél sokkal nagyobb szerepet kell kapnia, ha azt akarjuk, hogy az egészségnevelés ügye hazánkban előrébb menjen, és népünk egészségügyi kulturáltsága javuljon. ÁGOSTON GYÖRGY egyetemi tanár, a neveléstudományok doktora Zalka Máté Ukrajnában Április 23-án ünnepeljük Zalka Máté születésének 82. évfordulóját A polgárháború idején ukrán földön a Vörös Hadsereg fiatal parancsnoka, . Zalka Máté szétverte a petljuristákat, a lengyel ellen forradalmárokat, bevette Perekopot. kiűzte a Krímből Vrangel báró hordáit, majd a Dnyepernél egy döntő hadműveletet hajtott végre. A parancsnok itt megsebesült. A polgárháború ütközeteiben az Első Lovashadsereg tapasztalt parancsnoka lett Kitűnően ismerte a haditudomány elméleti és gyakorlati oldalát Nagyszerű tanítói voltak, többek között Frunze, Vorosilov és Bugyonnij. A po'gárháború befejezése után Zalka Máté még sokáig nyeregben marad: részt vesz Mahno bandájának megsemmisítésében, szétkergeti a kulákcsapatokát a Dnyeper és a Vo'ina me'lett valamint Tavriáöan. Hőstetteiért megkapia a Vörös Zászló Érdemrendet és egy aranyozott marko'atú dísztőrt annak emlékére, hogv megmentette a fiatal szovjet állam aranytartalékát. A polgárháború során Zalka Máté köze'ebbről megismerkedett Ukrajnával és vendégszerető népével. Zalka Máté szoros baráti kapcso'atba került Jurij Janovszkij, Jurij Szmolics, Leonyid Pervomaiszkij, Alekszandr Kovinyka és Szavva Go'.ovanyivszkii ukrán írókkal. Segítségükkel elmélyíthette Ukrajnáról, az ukránokról, az ukrán kultúráról és nyelvről szerzett tudását. Az ukrán nyelv megértésében jelentős sikereket ért el. Jurij Szmo'ics írja. hogv „Gvermekkor" című művének teljes kéziratát elolvasta Zalka ukránul. Zalka Máté barátsága nagy hatással volt Leonyid Pervomajszkijra, Petőfi verseinek ukrán fordítójára. Megismertette Petőfi munkásságával, felhívta figye'mét a költő jelentőségére a magvar és világirodalomban. Pervomajszkij szavai szerint, „órákig olva-ott és beszélt nekem magyarul, türelmesen megha'Igatta és megbírálta fordítása'mat, kritikusi szigorral vizsgálva meg minden egyes szót." Zs'ka Máté fi<*ve'cmmel kiérte Kovinvka, az akkor még fiatal, kevéssé ismert ukrán humorirta és szau'raíró nályáját. Mikor Kovinvkát merész hangvételű írásaiért támadások érték a Lityerahiroaia Gnzeta 1"39 február 3-i számában, védelmére kelt 1930-ban Harkovban (Ukrajna akkori fővárosában) rendezték Euróoa. Ázsia, Amerika és Afrika íróinak nemzetközi konferenciáját. A magyar küldöttséget Zalka Máté vezette. A külföldi írók nevében köszöntötte a vendégszerető ukrán népet, majd zárószavaival felhívta az Írókat a* imperializmus és a fasizmus elleni harcra. Javasolta, hogy énekeljék el az „Internacionálét". 1938 májusában az Ukrán Írószövetség vendégeként egy magyar íróküldöttség tartózkodott likrajnában. Tagja volt Zalka Máté is. A magyar barátok hajókiránduláson vettek részt a Dnyeperen, közben megálltak a városokban, üzemeket és kulturális intézményeket látogattak, felléptek a dolgozók előtt Zalka Máténak és kollégáinak nagyon megtetszett Cserkasszi városa. Meglátogatták a „Szosznovki" szanatóriumot a tájmúzeumot, este pedig a zsúfolásig megtelt színházban léotek fel. Zalka sok érdekességet mesélt magáról, részleteket olvasott fel „Do'aerdo" című regényéből, majd sok kérdésre válaszolt. Raita kívül Hidas Antal, Gergely Sándor, Pervomajszkij és Golovanivszkij is részt vett a műsorban. Dnyepropetrovszkban ismét találkozások, látogatások, felléoések várták őket. Majd Zaporozsje, az elektromos energia és az acél városa következett Az odesszaiak az íróküldöttség tiszteletére a kikötőben ünnepélyes találkozót szerveztek. Itt az ukrán írók búcsút vettek Zalka Mátétól és honfitársaitó. Be iki egy kis ukrán falu a Vorszkla folyó mellett. Poltava szomszédságában. 1928-tól kezdve majdnem minden évben itt nyaralt Zalka Máté családjával — fe'e-égével, Vera Ivanovnával és lányával. Natasával. Ukrajnát teljes szívével megszerette. Beliki környezete megnyugtatta és ihletet adott az írónak. Itt mindig alkotó ereiének teljében érezte magát. Sok művét írta a faluban. s itt felezte be „Doberdo" című regényét, mielőtt Spanyolországba utazott. Beliki lakói mindig örömmel találkoztak Matvej Mihajlovicscsal (a faluban ez volt tiszteletbeli neve). Emlékezetükben mint jó le'kű. szívélyes, az embereket önzet'cnül szerető, bármikor segítségükre siető ember maradt meg. Gyermekszerető ember volt A gyerekek mindig körülvették. Könyvet, füzetet, cukorkát ajándékozott nekik, játszott velük. Részt vett a beliki úttörőtáborban rendezett tábortüzeken. Nagyon sze-ette az ukrán népdalokat. C i'lagos nyári éjszakákon összegyűltek egy tisztáson, és énekeltek Zalka Máté nagyon szerette Sevcsenko ..Végrendeletiét, melyet kívülről is megtanult. Beliki lakói nem felejtették el magyar barátjukat. Matvej Mihajlovicsot. A tanácsházán emléktáblát helyeztek el, közelében nedig emlékmúzeumot rendeztek be MIHAIL ILJAS (Odessza) Fodor József költő, műfordító, publicista, a szocialista irodalom egyik újjászervezője, Kossuth-díjas, nyolcvan esztendeje. 1898. április 22-én született Nagyilondán (Szolnok —Doboka m.). s 1973. október 8-án halt meg. Budapesten. Erdélyben telt el gyermekkora és ifjúsága; Tordán érettségizett. utána 1916-ban már az olasz fronton, majd 1919-ben a Vörös Hadsereg katonájaként az összeomlásig harcolt. 1923-ban fedezte fel Mikes Lajos. ettől kezdve Az Est-lapok segédszerkesztője, maid berlini tudósítóia. Hazatérése után hosszabb ideig „szellemi szükségmunkás". Versei a haladó szellemű folyóiratok és naoitó' laook hasábjain jelenjek meg. A 30-as évek végén é'énk antifasiszta tevékenységet feit ki. A háború alatt az illegális kommunista mozgalom szövetségese. A felszabadulás után a lap megs-Cinté'g az Új Idők szerkesztőie. A Válasz ouhli. cis'ája. később az Atheneaumnál tevékenykedik. 1957-ben Kossuth-díias. 1959-ben megkapja a Munka Vörös Zászló érdemrendjét. Egy ideig az Emlékezés Fodor Józsefre L.-t és Irodalom szerkesztésében vesz részt, majd a Látóhatár szerkesztője. Lángoló ódai egyénisége első közzétett verseiben éretten, már-már befejezetten ielenik meg. Harcos humanizmusa, eget-földet megmozgató képsorai. harsonázó dikciója áttörik a téma keretét, és a versforma kötöttségeit, strófát és ritmust. Az ő indulását is romantikus ihletettség jellemzi. Vérmes, burjánzó vízióián szembetűnik legnagyobb mesterének. Shakespeare-rel: példája. váteszi magatartásán Ady hatása. Első kötete (Lihegő erdők. 1927) verseinek együtteséből kiderül. hogy mindenekelőtt lázadó egyéniség. aki zendülésének színterét áttette a világegyetembe. Az erkölcsi haladás eszméjének hitvallója. Fodor egyike volt azoknak a fiataloknak, akik a húszas évek eleién a Nyugat első nemzedékéhez kapcsolódva már a for-adalmak bukása utáni új életérzést próbálták kifejezni, s keresték-kutatták a líra lehetséges további útia- l it. Ez időben írt saiátos diknójú verseiben nagy nyelvi erővel fejezte ki radikális véleményét koráról. Nagyobb lélegzetű noémáiban' biblikus hangvételű jövendölésekkel inti népét, a morális felelősséget hangsúlyozza a várható világégésben. A háború előestéjén és a háború alatt bá-. tor publicistaként lépett fel a terrorral, az embertelenséggel szemben. A felszabadulás után közéleti témá'í versekkel jelentkezett. 19^7-tnl úi költői korszaka kezdődött, amelv é'etú4íának összegezése: verseit derűlátás. OD'i-nizmus. a szocializmus eszméiben való töretlen hűség jellemzi, formailag nedig me-ész képzettársítások. s eredeti szókapcsolatok hasz"áia4a DR. FÜR ISTVÁN