Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-31 / 76. szám

4 Péntek, 1978. március 31. 4 postaláda társszerzőnk az olvasó Közérdekű észrevételek é6 egyéni panaszok is érkeznek rendszeresen postaládánkba. Hogy melyiknek ml lesz a sorsa — megjelenik nyomtatásban, vagy továbbítjuk az illetékesekhez — azt a levelek tartalma dönti el. Egy valamit azonban mindig szem előtt tartunk — és szeretnénk, ha az ügyintézők is így látnák: kis ügyek nincsenek. Ennek az alapelvnek a szellemében várjuk mindenkor az illetékesek válaszleveleit A héten érkezett sorok a hivatalok rokonszemléletéről vallanak. Minél több hasonló hangnemű levelet és felelősségteljes intézkedést várunk. Köszönet járművezetőknek Tánczos János 82 éves nyugdíjas Bizony flatalabbakkal is megesik, hogy olykor szórakooottak és figyelmetlenül mennek át az úttesten. Levélírónk is így járt március 21-én, délután háromnegyed kettőkor. A Kelemen utcán akart átjutni a szemközti Járdára, de közben nem nézett körül az úttesten. A villamos vezetőjének köszönhető — Írja az idős ember —, hogy komolyabb nem történt. A 71 -es autóbusz vezetőjét, Zahorán Mihályt dicséri levelében Horváth Jenöné. Udvariassága, pontossága téma volt március 21-én, a Marx térről 9 óra 40 perckor induló járaton is. Olvasónk szerint tehát nemcsak az 6 tapasztalata ez, hanem a többi utasé is. Nevükben is köszönetet mond ezúttal a buszvezetőnek példás vezetéséért, figyelmességéért Régi tavasz — Tarjánban A napokban családomban olvasták: Olajbányásztér. Hol lehet? — törtük a felünket Igen, Tarjánban, ott a töltés környékén. A gondolat most, 70 évesen, régi emlékeket Idézett föl bennem. Ügy ötven éve, s még korábban is, fgy tavasz idején, nagyböjt heteiben nem illett a fiatalságnak bálba mennie. Disco-klub akkor persze nem létezett de szórakozni vasárnap délután akkor is szerettek a fiatalok. Ml a Cetsemanl kert nevéből alakult Gecemónba jártunk. A töltést és a város felé eső oldalát hívtuk így, a Tisza-parttól a Csongrádi sugárúti bejáróig. Szeged-Felsőváros fiatalsága igen kellemesen töltötte el ott szabad idejét A „nagyok" a töltésen sétálgattak, a kisebbek, még jómagam ls, nagy játékokat rendeztek a töltés al. jában. A lányok Csiga ide párom-at, Bújj, bújj zöld ág-at énekeltek és körbetáncoltak, a fiúk golyóztak, „klikkereztek". Ez rövid fadarab, jobbról-balról kihegyezve. Még egy másik bottal ütögették, azt mondták: dalé blcc! Így Játéktól, nevetéstől volt hangos ez a környék. Ostorral pörgettük igen ügyesen a facsigát, és zehgett a „Beültettem kiskertemet a tavasszal; Rózsa, szegfű, liliom és rezedával; Mind kl. nyílott egyenként; El szeretném adni mind, de most mindjárt." Kazl Gáspárné, Szeged, Rákóczi utca 10. Rend a lelke... get fagyoskodtunk. A legutóbbi nagy hidegben is plusz 4 fok volt a konyhában. November 15-ig nem vagyok hajlandó fizetni a fűtésért. Kakuszi József: 1977 szeptember óta lakunk a lakásban, de azóta fűtés egyáltalán nem volt, annak ellenére, hogy panaszunkkal mindennap fölkerestük a garanciális javítószolgálatot. A fűtésért, illetve a fütetlenségért nem vagyunk hajlandók fizetni. Kérésünk a kővetkező: november 9-ig kérjük a fogyasztási díj törlését. Kilencedikétől december végéig pedig a dl) csökkentését, mivel a fűtés nem volt megfelelő. Kérjük a garanciális javítások hatásos és időben való elvégzését. Félő ugyanis, hogy a fűtési idény befejeztével gondjaink nem szűnnek meg, a garanciális idő pedig lejár." Tizenkilenc aláírás. B. L-né kérdezi, hogyan lehetne nagyobb rendet tartani az Alsónyomás sor környékén. A hatóságoktól és nem a lakóktól várja olvasónk a választ, hiszen azt ö is tudja: ha a környéken élők nem hordanák oda gátlástalanul a szemetet, lehetne némi tisztaság arrafelé is. A tiltó tábla, úgy látszik, nem elég hatásos. Vannak olyan lakók ts, akik az úttest gödreit, a kerékpárút egyenetlenségeit salakkal Igyekeznek feltölteni, mások viszont az árokpartra öntik, így még a fű sem tud kiserkedni. Emiatt aztán gyakori a nézeteltérés az utcabeli két tábor között Levélírónk úgy véli, a legtöbb kárt mégis a gyalogjárdára is fölhajtó autók okozzák. Vezetőiket is rendre kellene utasítani. Hasonló panasszal fordult hozzánk Csonka Györgyné fSzőreg, 319-es őrház) ls. A 4-es számú vegyesbolt, a Hintaló csárda ée a közeli, tüzelőolajat árusító telep környékéről frja le olvasónk lesújtó véleményét „Bokáig érö sárban tudjuk csak megközelíteni bármelyiket, mivel az árut kihordó autók az egész járdát beborítják sárral. Az üzlet és a csárda vezetői ls Igényesek, de Itt képtelenség betartani a higiéniai követelményekot" V. I. autóval utazott haza Budapestről, az E5-ös úton feleségével és két kisgyermekével. Fáradtak voltak, éhesek is, ml sem természetesebb, pihenőhelyet kerestek. Amikor találtak, ki is szálltak. Csakhogy ott riasztó környezetet találtak, Ételrnaradékot olajos rongyot, miegyebet. Egyszóval nem éppen étvágygerjesztő dolgokat. A levélíró és családtagjai fogták magukat, és továbbálltak. Sajnos, később sem jártak nagyobb szerencséivel. Papírzsebkendővel tisztogatták az asztalt, s a szemetestasakot legjobb szándékuk ellenére sem tudták rendeltetésének megfelelően használni, ugyanis teljesen tele volt „Az mind szép és Jó, hogy ilyen pihenőhelyeket kialakítottak, csakhogy ezeket valakinek vagy valakiknek rendben is kellene tartanluk, a néhanapján a szemetet elvinni, a környéket összegereblyézni. Tudom, elsősorban embertársaimat kellene figyelmeztetnem, hogy a parkolók nem szeméttelepek. A figyelmeztetésnek szigorúbb formáját ls el tudnám képzelni." Mi is. Válaszol az illetékes Hol a boldogság mostanában? Nem szívesen közöljük a következő levelet Nem azért, mert a segítőszándék hiányzik belőlünk. Ellenkezőleg. Csak szégyenkezünk. Nem értjük, miért talál süket fülekre a fagyoskodó családok tiszteletteljes kérése. „Azzal m kéréssel fordulunk önökhöz, hogy ügyünkkel valamiképpen foglalkozzanak. Eddig ugyanis minden lehető fórumot felkerestünk, dc eredménytelenül. A mellékelt lakógyűlést jegyzőkönyv feltárja nagyjából a problémánkat. Ezt különben elküldtük az IKV-nak és a DÉLÉPnek is. Támogatásukkal, úgy gondoljuk, sikerülne az illetékeseket tettre serkenteni a hibák korrigálására." Részletek az Északi városrész Vág utcai, 340-341 számú épületek lakóinak február 24-én megtartott lakógyűlésének jegyzőkönyvéből. A napirend: a fűtéssel kapcsolatos gondok. „Dr. Polcz Emil: A lakás lépcsőház felőli szobájában kezdettől fogva egyáltalán nincs fűtés. A nagyszoba és a kicsi radiátorát felcserélték, és a kisszobában a radiátort a visszatérő vezetékre kötötték rá. özv. Pesti Józsefné: A kisssoba és a konyha radiátora gyengén melegít. A fürdőszoba hideg. Horváth Béla: A lépcsőház felőli szobában, a konyhában, a fürdőszobában általában nincs fűtés, s csak ritkán fordul elő, hogy a felsorolt helyiségekben gyenge meleg észlelhető, okkor is felváltva. Kénytelenek vagyunk a konyhát gázzal, a fürdőszobát meleg vízzel fűteni, hogy az öthónapos és a két és fél éves gysrmekünket fürdetni tudjuk, Lalia Andris: A fűtés megfelelő volt a nagy kazán bekapcsolása (1977. november 9.) óta. február közepéig. Azóta ismét akadozik a fűtés. Frenk György: 1977. november 9-ig, este 6-ig egyáltalán nem volt fűtés. Négy kisgyermekem van, rengeteDr. Hódi István, a Szegedi Postaigazgatóság igazgatóhelyettese a március 10-én Ez történt az üzletekben címmel megjelent Írásra válaszok „Szabó Lajosné panaszának a pénzvisszaadásra vonatkozó része utólag nem tisztázható. A hírlapárusokat a szabályos pénzkezelésre ismételten kioktattam. A vásárlók kötelező udvarias kiszolgálása, megsértése miatt az érdekeltek ellen megfelelően eljártam." Március 17-én Közlekedés címmel közöltük Poór Nagy János észrevételét Olvasónk javasolta, hogy az Etelka sor —Csaba utcai terelő útszakaszra tegyenek kl sebesség korlátozó Jelzőtáblát. Németh Sándor, a KPM Szegedi Közúti Igazgatóságának vezetője többek között ezt válaszolta: „A közúti igazgatóság közlekedésszervezőt nek véleménye szerint a sebességkorlátozás ebben az esetben növelné az indokolatlan szabályszegők számát." Március 17-1 postaládánkban Arnold Gyuláné nem tartotta Jogosnak, hogy akkor ls kérik a kéményseprési díjat, ha a munkát nem végezték el. A városgazdálkodási vállalat főmérnöke, Sisák Géza és Babos Ferenc, a szolgáltatóosztály vezetője válaszolt: „A 19,1970. (IX. 5.) ÉVM számú rendelet 15. paragrafusa (1) bekezdése értelmében a folyamatos kötelező munka díját — ha a vállalat a 9. paragrafusban meghatározott értesítési kötelezettségének eleget tett —akkor is meg kell fizetni, ha a vállalat dolgozóját a munka elvégzésében megakadályozták, vagy a munka végzésének feltételeit nem biztosították. Kéményseprő dolgozóink több alkalommal tettek kísérletet a panasz tárgyit képező munka elvégzésére, de Arnold Gyulánét egyetlen alkalommal sem találták otthon, így a munkát elvégezni nem tudták. Egy alkalommai a telefonon ' előre megbeszélt időpontra kiküldött kéményseprő sem tudott érdemi munkát végezni, mivel nevezett panaszos ekkor sem tartózkodott otthon. Fentiekből megállapítható, hogy a vállalat eleget tett a rendeletben előirt értesítési kötelezettségének, s mivel panaszos távolléte miatt nem kerülhetett sor a munka elvégzésére, igy a kéményseprési díj jogosan illeti meg villalatunkat. A Szeged, Csaba utca 8. számú épület éves kéményseprési díja 60 forint. Az újságcikkben feltüntetett 160 forint az 1976—77. évi kéményseprósidij-hátralikból és a végrehajtási költségből tevődik össze. Megjegyezni kívánjuk, hogy vállalatunk már az elmúlt években is sokat tett e szolgáltatási tevékenység színvonalának emelése, a soron kívül jelentkező lakossági igénybejelentések gyors és panaszmentes teljesítése érdekében. Szabad szombatos napokon ügyeletes kéményseprő áll rendelkezésre a lakosság részéről bejelentett jütésl panaszok megszüntetésére. A korszerű fűtésre történő áttérés kapcsán jelentkező lakossági igények gyors és maradéktalan elvégzése érdekében létrehoztuk a tüzelés technikai csoportot, melynek feladata a műszeres kéményvizsgálatok elvégzése, műszaki szakvélemények készítése. 1978. január elsejétől öntapadós „Értesítés" nyomtatványnyál láttuk el kéményseprő dolgozóinkat mellyel a lakosság kéménysepréssel kapcsolatos tájékoztatását kívánjuk elősegíteni." A Tápéi utca lakóinak panaszát eljuttattuk a Városgondnokságra, ahonnan Serege János, az Intézmény vezetője írt levelet „Ütfelügy eletünk személyesen megkereste a hídépítés beruházóját (a Közúti Beruházó Vállalatot), is ott az illetékes előadóval megbeszélte, hogy a Tápéi utcában és a többi utcákban is lehetővé teszik a gyalogos közlekedést Remélhetőleg a jövőben nem lesz ilyen panaszuk az érintett körzetben lakóknak." összeállította: Chikán Ágnes Hulló levél, sárga levél-. Emlékezés Dankó Pistára 00 A zene szöveghez vaíOm 16 alkalmazását sem végezte mindig hiba nélkül. Persze, ezt használták kl első bírálói, mikor azt állították, hogy Dankó Pista prozódiája gyötrő a magyar fülnek (??). Mi több, szegedi népzenekutató szájában ts született olyan kijelentés, hogy Dankó szerzeményei szörnyszülemények (!?). összegezve, nem vonunk le semmit a nótaköltő értékéből, ha ismételve azt állítjuk, elsőrangú tehetség volt, kinek muzsikális érzéke a szerencsével párosulva hozta létre gyönyörködtető dalkincsét. S visszatérve a gondolathoz, amit bevezetőben mondottunk: tudás, vagy szív kell-e a zeneszerzéshez. Az előbbiből ugyanis kevesebb, utóbbiból jóval több volt a nótafánknak. Hozzunk salamoni ítéletet: az igazság közepén van, példa rá Dankó Pista költészete. Nem lenne teljes képünk róla, ha nem foglalkoznánk kissé vele, mint „népszínműíróval" is. Ez volt ugyanis vesszőparipája s vágyálmát színművei sikerei jelentették volna. Szóltunk már arról a megalázó szerepkörről is, amit fiatalkorában vállalt, hogy Thália közelében lehessen. A Szigligeti Színház albumában állítólag szegedi emléksorok is olvashatók. „Dankó Pista: Üdvözöllek művészet szent temploma, mert a legkedvesebb, legmelegebb szívű közönség áldoz benned. 1900. okt" Pósa mindent elkövetett, hogy a színművekről lebeszélje Pistát Talán nem akarta elveszteni maga mellől „házi cigányát" (?). Gárdonyi jegyezte föl a nótafával való első találkozásakor: „... Szegeden, egy kerti vendéglőben vacsoráztunk Pósa Lajossal, midőn egyszer odajön egy szomorúképű cigány. A hóna alatt egy csomó papíros fehérlett. Mutatta Pósának, hogy a színdarabja. Pósa meg sem nézte. Lepirongatta. A cigány hallgatta némán, megadással. Aztán köszönt s ment ugyanazzal a szomorú ábrázattal, amellyel érkezett. — Mindig ilyeneken jár az esze, — szólt Pósa magyarázólag — már két hónap óta nem csinál egyebet, mint színdarabot... a legzseniálisabb nótaköltö. Halhatatlan ember lehetne, ha nem volnának ilyen bogarai... " Valóban bogara lett volna a nótaköltőnknek a színműírás? Ezen sem csodálkozhatunk. Ha a legnagyobb tehetségeket nézzük, azt látjuk, hogy egyikük sem arra volt büszke igazán életében, amire lehettek volna, hanem azokra a kevésbé értékes alkotásaikra, amelyekre az utókor rá sem legyintett Van-e mégis valami maradandó érték Dankó színműveiben? Kiönthetjük-e a gyermeket mosdótállal együtt? Erre próbáljunk némi magyarázatot találni. A hivatalos kritika, ha ugyan foglalkozott egyáltalában Dankó Pista színműveivel, megállapította (mint az Lőrinczy György könyvében is olvasható), hogy ezek a színművek elsőrendű fércmunkak. Ha egyeket-másikút mégis sikerrel adták elő annak idején, annak oka a szép, fülbemászó dallamokban való gazdagsága, s nem utolsó sorban az, hogy elsőrendű színészek, énekesek (mint Blaha Lujza, Vízváry Mariska, s mások) játszották a szerepeket. Dankó kis gyermekkorától, siheder éveitől, malacprímás korától kezdve, egészen házasságáig, úgyszólván a „nép körében" élt, járta a külvárost, a környéki tanyavilágot, s a színmüveiben rajzolt tarka képeihez az élményanyagot s elsősorban a hátteret itt szerezte. Erre utalnak darabjaiban előforduló helynevek: „Hatrongyos", „Matty ere" (Matyér), „Lúdvári sarok" (mint elsőrendű halászó hely), „Kutyanyak" vagy a „Potyka", mely utóbbi az 1870-es években valahol a Tisza-parton híres halászcsárda lehetett. Utalások történnek távolabbi helyekre (Kistelek, Kukutyin, Makó, Algyő, Domaszék, Szatymaz, stb.) néphagyományokra, mint pi a radnai búcsújárás, megőrződnek népszokások (leánykérés, lakodalom, vőíély-rigmusok), az ún. „kikövetés" szokása a menyasszonytáncnál stb. A „Pataki leányok"-ban két ősi halásztelepülés, Szeged és Algyő halászainak vetélkedéséről, évődéséról szerzünk tudomást: „Már hogy én a maga cicája vagyok? Hát macskának néz engöm a „szögedi szükség"? Azt a .jszögedi mindönét" az esze járásának! Ez már csakugyan „szögedi szokás"! Algyőn ilyet nem tudnak hazudni! O, Imre fiam, de kiválasztottad Algyőt a te édös apádnak ..." Csongor Győxö (Folytat jv.k.) Mit ir a 4 évszak 2 A magány általában nem életforma, hanem állapot. Az egyedüllétet föloldhatja egy-egy jóbarát, a megtalált, szerető társ, de kevésbé szoros emberi kapcsolatok ls. Sőt, van, aki egy jó könyvtársaságában, zeneszó mellett már nem érzi egyedül magát. Hogy ne váljék szorongássá a magány, abban a 4 Évszak című folyóirat igyekszik segítséget adni a hazánkban élő mintegy félmillió embernek. A folyóirat márciusi számából megtudhatjuk, hogy mit tehet a munkahely az egyedülállókért, hogy milyen érzés pótnagymamának lenni, a társkereső szolgálat pszichológusa elmondja, kire tartozik a vá'ás oka, szó esik a szexuális harmónia szerepéről, és a féltékenységről. A Legénylakás rovatban Alfonzó válaszol a kérdésekre. három oldalon át pedig a különböző korosztályú magányosok társkereső hirdetései olvashatók. A folyóirat szerkesztősége azzal ls igyekszik társakat szerezni olvasóinak, hogy különböző programokat ajánl az azonos érdeklődésű magányosoknak. A folyóirat minden hónap második hetében jelenik meg. Ch. A. Indul Zsuzsi" rr Széles körű társadalmi akció bontakozott ki Debrecenben. hogy az elmúlt évben megszüntetett Debrece"— Nyírbéltek között közlekedett keskeny váginyú vasút egy részét a gyerekek kaplák meg „üzemeltetésre". A program szerint a vasúti pályának 17 kilométeres szakaszát már ez év nyarától úttörővasútként veszik használatba. A „Zsuzsi "-nak becézett kisvonat a debreceni erdős puszták jóléti erdeibo viszi majd a kirándulókat, táborozásra a gyerekeket