Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-09 / 58. szám
e Csütörtök, 1978. március 9; n kultúra távolságai Milyen messze van egy-egy áz igények, mit vigyünk ki, ennek, s egyben kiindulás a üzem egy-egy művelődési központtól? A távolság nem térben, nem kilométerekkel mérhtő. A munkásművelődés kérdésében a „kivihetőség" gondjairól ezúttal — a művelődési házak illetékesei válaszolnak. 0 mit szeretnének! Sok-sok még magasabb szint felé. Ha összetevője van a dolognak: a munkás azt látja, hogy a helyi kultúrfelelősök kép- „előadnak" neki, lehet, hogy zettsége, lelkiismeretessége ott marad, kényszerből vagy (jó néhány helyen nem áll- jóakaratból, de sohasem érnak feladatuk magaslatán!), deklődik, hidegen hagyja az a most alakulgató közműve- egész. Az a legnagyobb éllődési bizottságok munkája mény, s talán a legnagyobb és az, hogy eredendően ér- eredmény is, ha utána együtt dekeltté tudjuk tenni a akar be is ülhetünk valahomunkást a kultúra elsajátításában. A munkásművelődés alapjait csak az üzemekben lehet lerákni! Madurka Györgyné, a Juhász Gyula Művelődési Központ igazgatója: — Kétélű dolog ez. Nyolc óra ledolgozása után természetes, ha menne már haza a munkás, elege volt a gyárból akkor ls, ha máskülönben szereti. Ugyanakkor az kásművelődési előadója: s Pacsika Emília, Bartók Béla Művelődési Központ, mun. is Igaz, nem szívesen jön be munka után a városba, mondjuk a Budapesti úton levő tejipari vállalattól. Az üzemek, vállalatok anyagi lehetőségei viszont jóval szerényebbek a közművelődési lntémények kereteinél, ha a kultúráról van szó. Mit lehet tenni? Felmérni a terepet, hová milyen programot érdemes vinni. A kiállítások például általában „bejönnek": március 16-án Munkások között címmel annak az öt szegedi festőművésznek nyílik tárlata a Juhász Gyulában, akik két éve szocialista szerződéseket kötöttek helyi üzemekkel, vállalatokkal. Az üzemekben a vetélvá, meginni valamit. S nem a mi kitalációink alapján rendezünk bármit: csak az izgatja őket igazán, ami közelít az ő igényeikhez, gondjaikhoz. Az út pedig a kiscsoportos, embert megfogó, a legjobb értelemben vett szemináriumszerű közös munka, türelem — és leszállás a magas lóról! — Nekünk egészen más a helyzetünk, mint a Juhász Gyuláé. Teljesen más jellegű, tanácsi művelődési központ vagyunk. Három vállalattal — az öntödével, az Ikarus szegedi gyárával és az algyői olajosokkal — van kapcsolatunk, jgyjehát^^ , ü lő^b mint Sarnyainé Busa Györgyi, a November 7. Művelődési Központ előadója. — Egy nő, tapasztalataim szerint százszor többet ér a kevesebbet alaposabban kell végeznünk. Ügy gondolom, rendezvénye ket az üzemekbe kivinni maximum a miatt érdemes. De van-e ennek értelme? Egészen másra van szükség, másképpen. Egyféle közös „kutatómunkára". Folyamatos, szoros, teljes mértékben az emberi kapcsolatokra apelláló pedaegy férfi. Hogy miért, azt nem tudom, de eredmények engem igazolnak. Az üzeszórako'ztatás mekben első a termelés, a szórakoztatás vezetők általában nem foglalkoznak érdemben a munkásművelődés ügyével. Ha kell, kiteszik a kirakatba, de amikor a hétköznapok erőfeszítésire lenne szükség, akkor a termelőmunka mindekedők bizonyultak legsikere- gógusmunkára. Együtt dol- nekje.le"\ Alapjában véve sebbnek. Általában úgy gon- gozni csakis úgy lehet, ha tme? 1Jfhet> meg ke" dolom, a gyárakban rende- rengeteget beszélgetünk, vi- te™» • • • a f", , zett kulturális események a tatkozunk, konzultálunk ve- művelődért előadók helyzete, munkásművelődés megalapo- lük. Vagyis megnyerjük őket. Nmcsenek szabályok nin«ezásához nélkülözhetetlenek. Az öntödében tavaly rende- , ,, ™ , xaOtt az üzemi könyvtárak zett Mit kel! tudni a Szov- Pálunk, kutatgatunk mit példája. A kultúra, ezen be- jetunióról? — vetélkedő ar- lehet csinálni, hogyan lehetlül is az olvasás ízét ott is- ról győzött meg, hogy bármerhetik-tanulhatják meg. melyik jól sikerült vetélkeCsak ezután következhetnek dés csak betetőződése mindUjjlenyomatok a gyógyászatban Az ujjlenyomatoknak nemcsak a bűnügyi szakértők vehetik hasznát, hanem az orvosok számára is értékes információkkal szolgálhat, nak. Dr. Mark Schwartz amerikai kardiológus az ujjlenyomatokból következtetni tud a szívbillentyűk elégtelen fejlettségére, ami főleg a fiatal nőknél jelentkező betegség. A kutató azt vizsgálva, hogy ez a betegség örökölhető-e, megállapította, hogy az embriók szívbillentyűi ugyanakkor fejlődnek ki, amikor az ujjbegyek. Amikor pácienseinek ujjlenyomatait ellenőrizte, észrevette, hogy azokon egymáshoz hasonló, de egyébként igen ritkán előforduló görbületek vannak. Most azt akarja megállapítani, hogy ezzel a módszerrel lehet-e egyéb betegségeknek is nyomára jutni. Történelmi műemlékek ősi német városokban Ha történelmi műemlékek- ban, a német klasszika közről beszélünk, elsősorban pontjában, a humanista trahárom nevet kell említe- diciók élő tanúbizonyságait nünk az NDK-ban: Mühlhau- jelentő emlékeket, Görlitzben sent, Gotha-t, Potsdamot, a későgótika és a reneszánsz Mühlhausenból indut el 1525- polgári városépítészetének ben a parasztfelkelés. Tho- remekeit óvják féltő gonddal, mas Müntzer itt fogalmazta S még hosszan lehetne sohires cikkét. Lakóháza, a pa- rolni, mi mindenre terjed raszti élet egykori emlékei ki a műemlékvédelmi ható— ma muzeális értékek, ságok gondoskodása az évGotha-ban volt 1875-ben az századok kincseinek, emléeisenachiak és a lasalleanu- keinek megóvásában, újra sok egyesülési kongresszusa életre keltésében, a „Tivoli" vendéglőben. Itt —, 1954-ben emlékhelyet avattak, 1961-ben a kongresszusi termet korhűen restaurálták. Potsdam Cecilienhof kastélya volt a színhelye annak a konferenciának, amelyen 1945. júlhis 17-től augusztus 2-ig a hitlerellenes koalíció nagyhatalmai: a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britannia képviselői tanácskoztak. A termek — eredeti berendezésükkel — történelmi műemlékek. A történelem emlékeit természetesen híven őrzik az ősi német városok másutt ls szerte az országban. A történelmi városmagokat sorra restaurálják az egykori Hanza-városokban, a Ilarz-hegység, Thürlngia városkáiban és olyan nagyvárosokban, mint Erfurt. Mngdeburg és Neubrandenburfr JVeimarne jobban és többet A DÉLÉP-pel 1976. óta van kulturális együttműködési szerződésünk. Ez az egy név csak látszólag kevés. Óriási cég, csak a házgyárban 50 szocialista brigádban 1100 ember dolgozik. Ott a Kossuth Lajos sugárúti munkásszállás is. Nagy sikernek számított tavaly a házgyárban rendezett Vallástörténet. — valláskritika című előadássorozat. Rendkívüli volt az érdeklődés, érdekes, merész — jó kérdések hangzottak el. Ugyanakkor a brigádok még meglehetősen heterogén öszszetételűek. Különös figyelem és gond kell a kinti programok lebonyolításának előkészítésekor. Mégis mondhatom: hívnak, várnak bennünket. Csak az a szomorú hogy sok kár származik a vezetők rossz alapállásából. Itt a tavalyi munkánkról szóló jelentés. íme egy mondata: „... ezeket sajnos konkrét dolgokkal lehet alátámasztani: kiállításunkat két nap után lebontották, tudtunk nélkül, az előadásra érkező művészettörténészt kizavarták a gyárból, stb." Azt hiszem, erre is jobban kellene ügyelni, ha a „kivitelről" beszélünk... * Eddig a művelődési házak három képviselőjének monológja. Legközelebb a másik felet, az üzemeket kérdezzük meg: milyen messze van egy-egy művelődési központ az üzemtől? Mert a távolság — nem térben, nem kilométerekkel mérhető. Domonkos László Hulló levél, sárga levél... Emlékezés Dankó Pistára 8 Gárdonyi Géza említi, • hogy elemi iskoláskorában távoli országok, a „tigrisvadászat" foglalkoztatta képzeletét. De ez sem tarthatott sokáig. Apja halála után hamarosan „keresőre" fogták. A nótaköltő maga említi kurta életrajzában, hogy Erdélyi Náci — elhalt apja kívánságára — vagy két hónapon át tanította hegedülni. Ez a rövidre fogott kurzus legföljebb arra volt elég, hogy a hegedülés művészete kitörölhetetlenül vésődjék a cigányfiú lelkébe. Felületes életrajzgyártói, mint Gárdonyi József is, szeretik hangoztatni, hogy Erdélyi Náci elzavarta a fiatal cigánygyereket a vályogvetőkhöz, mint tehetségtelen kölyköt. Erre nincs bizonyíték, nem tudjuk, honnan veszik. Erdélyi Náci, a családnak jótevője volt, azonkívül, ismerve jellemét, a fiatal cigányokhoz fűződő kapcsolatát, a durva elutasítás mindig távol állt tőle. Jól hegedülni nem tanulhatott meg Pista, az bizonyos, ha később is, játszott, mint fiatal prímás — mint azt kortársai egybehangzóan állítják — a „lelkéből" játszott, s ha ezt a nagyközönség nem is. de a beavatottak megérezték minden bizonnyal, s méltányolták benne. A másik, ami maradandó, az a könyv szeretete volt nála. S itt szeretnénk hangsúlyozni ezt, szemben sokakkal, akik a nótaköltőben a tudatlan, a kottához sem értő „vadzsenit" látták meg. (Erről még szó lesz a későbbiekben!) Vajon melyik cigány dicsekedhetett azzal, sőt állítjuk, nem cigány, hogy fiatal korában Dumas, Victor Hugó, ICoch Pál műveit, vagy egyenesen Jókai regényeit olvasgatta. Jókai regényei ragadták meg különösképp tetszését. Ezeket eleinte kölcsönkérte ismerőseitől, nagyobb diákoktól. Később, mikor módjában állott, meg is vásárolta azokat. (A csengődi emléktárgyak közt ma is egy szekrényre való könyvet őriznek a dalköltő hagyatékából. Köztük a százkötetes Jókai-regénytárat, s nagyon sok dedikált könyvet kortársaitól. tisztelőitől.) De az éhező szájakról gondoskodni kellett, kevés tudományát hamarosan krajcárokra váltani. Inkább ez volt az ok, hogy nem folytathatta Erdélyi Nácinál „tanulmányait", nem is a hegedűkirály állítólagos mérge. Akkoriban nagyon keresték tanyahelyen az olcsó muzsikusokat s így lett Dankó „kutyúprímás", ún „malacbandát" verbuválva cigánytársaiból. Így került Szatymazra, életének második állomására (persze máshova is, a környéken), ahol az ottani földbirtokosok, többek közt Zsótér Andor tanyáján is játszott. Szatymazra vonultak kl nyaranta a városi szenátorok s egyéb urak, jobbmódú polgárok, ahol, mint Tömörkény frja: „...sajátságos élet folyt. Mulatós életet éltek egynéhány vidám tanyán. Még az elnyomatás idejéből maradt meg a borús" hangulat, hogy bor és muzsika mellett sírva vigadtak, bár már abban az időben alkalmasabb lett volna egy kissé dologhoz is látni. Duhaj mulatósok jártak odakint, nem tartozott a ritkaságok közé, hogy a cigányoknak az udvarban az eperfára kellett fölmászniok s onnan muzsikáltak; még nevezetesebb hangversenynek tekintődött az, mikor a prímást a vödörben leeresztették a kútba, s onnan muzsikálta föl a szomorkodókhoz a hallgatót." Szatymazon minden tanyán ismerték a kutyúprímást, a lakodalmakon, disznótorokon pénzért, egy kis harapnivalóért, vagy hordócska borért muzsikáló cigánysihedert. Sorsdöntő változást az 1879-es esztendő hozott, amikor a városban elnémultak a hegedűk s mint menekültek, Dankó Jakab, Pista apjának öccse, Erdélyi Náci bandájában a brácsás, Dankó Jóska prímás, s unokaöccse, a későbbi dalköltő, csónakon érkeztek meg a tanyára. Előbbiek Király Mátyás szatymazi asztalos, Pista fiú pedig Báló István tanyájának vendége lett. Több mint egy évig tartózkodott itt, jó barátságot kötött ifj. Báló Istvánnal, akinek az apja jómódú malomtulajdonos, egyben földbirtokos volt. Itt kapta életében az első új ruhát és cipőt. A cimbora, Báló Pista bácsi 80 éves korában (1941) úgy emlékszik vissza a nótafára, mint csöndes, álmodozó fiúra, aki szerette a hegedűjét, és soha nem fogyott ki a nótából. Kedvelte a természetet, a madáréneket, sokszor .,... álmából riadt fel, s elkezdett hegedülni." Csongor Győző Á testvérváros hírei • •> r • rr rr r •« t Új VÍZI eromu epul Vietnamban A Vietnami Szocialista két ország szakemberei nemKöztársaság egyik legfontosabb feladata a villamosenergia-termelés fokozása. Bár az ország északi felében a termelés ötszörösére nőtt az elmúlt tizenöt év alatt, ez mégis kevés. A vietnami erőművek többsége elavult, teljesítményük alacsony. Ezért ls olyan nagyjelentőségű a Vörös-folyó mellékágán. a Fekete-folyón szovjet segítséggel felépítendő Hoa-binh vízi erőmű, A rég fejezték be az előkészítő munkálatokat. A vízi erőmű a Vörös-folyó deltájában levő települések energiaellátásának javítása mellett védelmet nyújt majd a gyakori árvizek ellen isSzintén az ország energiaellátását segítik majd a Knuan-gninh és Bakhtai tartományokban végzendő kőszénfeltárások, s az ország északi és déli részén levő kőolaj kitermelése. (VNA) Odesszában elhatározták, hogy állami történelmi és irodalmi múzeumot létesítenek, melyben Ukrajna déli részének anyagait dolgozzák föl. 22 termében bemutatják Dél-Ukrajna Irodalmának történetét 1780-tól napjainkig, a forradalom előtt! orosz és ukrán irodalmat, a szovjet korszak irodalmát, külföldi kapcsolatainkat, az irodalom és kultúra hazánk népeire gyakorolt kölcsönhatását, valamint a köztársaság déli részének színi- és zenetörténetét. A múzeumban tudományos és módszertani részleg ls fog működni és lesz egy tudományos-információs könyvtár részleg. A 350 főre tervezett nagyteremben irodalmi felolvasó esteket tartanak majd. iparuk hírét. A vásárokat új kapcsolatok szokták követni. Az odesszai üzemeit legújabban mozambiki, portugál, argentin, brazil. uruguayi, bolíviai, salvadori, perui és laoszi cégek megrendelésének tesznek eleget. gét és kalóriaértékét. Ame-' nüt néhány másodperc alatt összeállító gép száznál löbb orvos értékes idejét szabadítja föl gyógyászati munka végzésére. A jubileumi 1977-ben a hős város mintegy 8000 családja tartott lakásszentelőt a 400 ezer négyzetméter lakóterületű 73 új házban. A tavaly átadott házak közül tizenkettő 16 szintes. A házak korszerű beosztásúak, a konyhák, előszobák méreteit növelték, minden lépcsőházban két lift működik,— személy- és teherszállító — és majdnem minden szoba, sőt még a konyhák is loggiával készültek. A nemzetközi kereskedelmi fórumokon Odessza üzemei már régóta részt vesznek. Az odesszai termékeket ez évben is sok nemzetközi vásáron láthatják majd. Brnóban és Zágrábban bemutatják a legújabb munkagépet, a számítógépes program vezérlésű „feldolgozó központot"; radiálfúrógépeik a bukaresti, szaloniki. teheráni, bagdadi vásárokon öregbítik Ez évben Odesszában a következő létesítmények várnak átadásra: egy középiskola, öt — egyenként 1400 férőhelyes — gyermekkombinát; az onkológiai szűrőés gyógyító hálózat 120 ágyas épületszárnnyal gazdagodik: kórházközi gyógyszertár, nyolc üzlet, két kávéház, tíz komplex szolgáltató ház, az építészmérnöki főiskola és egyetem új tanépületei, a hidrometeorológiai obszervatórium kiszolgáló épülete, •180 fős turistaház, a .,Kujalnyik" gyógyszálló ezer személyes üdülőterme, 352 ezer négyzetméter lakóterület (A Szovjetunióban ebbe a számba csak a lakószobákat számítják be), közöttük 68 ezer 16 szintes házban lesz. Megkezdődik, Hl. folytat ódik a város több más objektumának építése. A városi tanács ülésszaka jóváhagyta az 1978-as költségvetést, ami 109,2 miUió rubelt tesz ki. • Az odesszai tudósok és mérnökök elektronikus számítógépet szerkesztetlek melynek segítségével a város szanatóriumaiban gyógykezelt sok ezer beteg heti étrendjét állítják össze. A gép elektronikus „memóriájába" a szakemberek kétezer ételt tápláltak be, s figyelembe, vették a beteg égész napi fejadagját, az orvos által javasol! táplálkozási normákat, a táplálék; biológiai értékessé; Ebben as évben ünnepelték az első odesszai lap, az Odesszai Hírlap első száma megjelenésének százölvenedik évfordulóját. Az újság nem csupán a gyorsan fejlődó város igényeit elégítette ki, hanem a Novorosszijszkinek nevezett dél-oroszországi terület igényeit is. Közleményeit gyakran átvették a fővárosi sajtóorgánumok is. Az odesszai városi telefonhálózat Oroszországban is az elsők között létesült. 1882ben épült a moszkvai, pétervári, rigai és odesszai távbeszélő központ. A százéves jubileumra a városban bekapcsolt készülékek számát 110 ezerre növelik. Tavaly októberben az Odessza területi Barátság Hét idején Szegeden járt Jurij Mlhajlik költő és újságíró. Hazatérve cikksorozatot közölt az odesszai sajtóban, a testvéri Szegedről és Csongrád megyéről. Beszámolt az itt lakó emberek szívélyes, barátságos, vendégszerető voltáról és írt egy versciklust „Magyar hegedűk" címmel, melyben Szegedet, Hódmezővásárhelyt, Öpusztaszert, a környék tájait és lakóit énekeli meg. Az odesszai sajtóból összeállította: Mihail Iljas