Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-31 / 76. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! f Va. n>i DELMAGYARORSZAG AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Elfogadták Szeged új általános rendezési tervének programját Ülést tartott a városi tanács 68. évfolyam 76. szám 1978. március 31., péntek Ára: 80 fillér Szeged megyei város tanácsa tegnap, csütörtökön délelőtt ülést tartott, Papp Gyula elnökletével. A tanácsülésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára és Török József, a Szeged városi pártbizottság első titkára. Ott voltak a város országgyűlési képviselői és a kerületi pártszervezetek titkárai. A testület az előzetesen kitűzött napirend szerint végezte munkáját. Elfogadta egyebek között a leiárt határidejű tanácsi határozatok végrehajtásáról szóló jelentést; meghallgatta az időközi tanácstagválasztásról szóló előterjesztést, a választási és az ügyrendi bizottság beszámolóját; megtárgyalta a végrehajtó bizottság tájékoztatóiát 1977. évi munkájáról és a múlt évi fejlesztési alap és költségvetés teljesítéséről; megvitatta a város általános rendezési tervének programiát; a testnevelés és soort helyzetét; az ifjúságpolitikai bizottság saiát munkájáról szóló beszámolóiát, majd személyi kérdésekben döntött. Végül interpellációkkal foglalkozott. Megemlékezett a városi tanács a közelmúltban elhunyt ragjáról, dr. Kovács Lajosról. Érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg, és egyperces néma felállással tisztelgett emlékének. , A tanácsülés Papp Gyula zárszavával fejeződött be. Az ülésen tárgyait fontosabb témákról az alábbiakban számolunk be. (A testnevelés és snort helyzete Szegeden, a fejlesztés feladatai című napirendre sportrovatunkban később visszatérünk.) Új tanácstagok Március 5-én Szegeden is időközi tanácstagválasztást tartottak a megüresedett választókörzetekben. Deák Ágnes, a városi választási elnökség elnöke számolt be a választás előkészítéséről, lefolyásóról és eredményéről. Szegeden 8 tanácstagi választókörzetben volt választás. A jelölő gyűléseken több mint ötszázan vettek részt, és mindenütt a Hazafias Népfront jelöltjét fogadták el. A választás a törvényesség követelményeinek megtartásával zajlott le, s a megválasztáshoz szükséges szavazatot minden jelölt megkapta. A városi tanács dr. Török Lászlónak, az ügyrendi bizottság elnökének előterjesztése alapján a megválasztott új tanácstagok — dr. Alföldi Lajos, Berta Imréné, dr. Csatorday Kórolyné, Falat László, Kellet Ernő, Lipcsei András, dr. Maráz Vilmosné és Nóvák András — mandátumát hitelesnek fogadta el, s az új tagok elfoglalták helyüket a városi tanácsban. A vb munkája, a fejlesztési alap és költségvetés végrehajtása A tanács együttesen tárgyalta a végrehajtó bizottság múlt évi munkájáról, valamint az 1977. évi fejlesztési alap és költségvetés végrehajtásáról szóló elnöki jelentést, mivel a vezető testület tevékenysége a tervek megvalósításával szorosan összefügg. Ügy értékelte, hogy a végrehajtó bizottság munkájában megfelelően érvényesültek a központi pártés állami szervek irányelvei, a jogszabályok előírásai, és a középtávú intézkedési terv megvalósítására törekvés. Ennek hatására a várospolitika megalapozottabb, a városfejlesztés a realitások tiszteletében halad, az együttműködés eredményes a lakossággal és a tanács alá nem rendelt szervezetekkel, gazdasági és egyéb intézményekkel. Az együttműködés újabb értékekkel gazdagította a várost Az 1977. évi tervek megvalósítása ugyancsak összhangban volt a központi és a helyi gazdasági célokkal, a gazdálkodási irányelvek betartását a vb biztosította. A beruházó, a tervező és a kivitelező szervek operatív együttműködésének eredményeként a tavalyi fejlesztési terveket sikerült túlteljesíteni, s ezzel megszűnt az 1076. évi tervtől való lemaradás. Az ötödik ötéves terv első két évére eső fejlesztési feladatokat mind értékben, mind naturálisan sikerült véghez vinni. Számokban kifejezve mindezt így nyugtázta és fogadta el a tanács: a fejlesztési alap 1 milliárd 448 milliójából 1 milliárd 334 milliót használtak fel; a költségvetés 858 milliójából pedig 728 milliót. A maradvány mindkét tételnél 100 millió körül van. A végrehajtő bizottság munkájáról szóló jelentés vitájában felszólalt Gyimesi József, aki méltányolta a vb azon törekvését, hogy az igények és a lehetőségek konfliktusát realitásérzékkel igyekezett feloldani. Különösen magasra értékelte a lakásépítés eredményeit, és általában a gazdálkodás egyensúlyát. Dr. Czene Mihály 1977-et a városfejlesztés egyik legsikeresebb évének minősítette, s a vb és a szakosztályok gazdálkodásáról ugyancsak elismerően szólt. Program Szeged új általános rendezési tervéhez Minden félreértést meg- zési terv szerint haladt s haelőzve, előre kell bocsátani: lad. A tanács 1968-ban dolSzeged fejlesztése eddig is, s gozott ki ilyen tervet, melyet jelenleg is érvényes rende- a kormány is jóváhagyott A negyedik és az ötödik ötéves terv célkitűzései ennek keretében fogalmazódtak. Ugyanakkor rendelet írja elő az általános rendezési tervek időnkénti felülvizsgálatát, s ezzel együtt az újabb szükségletekhez és lehetőségekhez igazítását. Ilyen átdolgozás, igazítás vált időszerűvé, s erre kapott megbízást a Szegedi Tervező Vállalat. A tanács most az általános rendezési terv programját vitatta és hagyta jóvá, mint a további tervezés elveinek keretét. A módosítás azért is időszerű, mert közben Algyő, Gyálarét, Dorozsma, Szőreg és Tápé egyesült Szegeddel; továbbá a szénhidrogén-kutatás során kiderült, hogy a város alatt is jelentős telepek vannak; a 15 éves lakásépítési programhoz az eredeti tervben nem szereplő területeket kellett keresni; a tömegközlekedés fejlesztésében is generális változásokat követel mindez; s végül a rohamosan növekvő vízigények kielégítésére és a város energiaellátására is új lehetőségeket kell feltárni. Az előzményekből logikusan következik, hogy az új igazgatási határokhoz kell igazítani a területfelhásználást, s a móravárosi olajfeltárás miatt más, tömeges lakásépítési területeket kellett s kell keresni. 1966—80 között 28 ezer lakás megépítését vették tervbe — ebből mintegy 27 500 készül el. 1980—2000 között 17 600 lakás szerepelt a 68-as rendezési tervben — ám az 1980— 90 közötti időszakban is 20— 25 ezerre lesz szükség a 15 éves lakásépítési terv ismeretében. E szükségletek már a mai programokban is munkálnak: az Északi városrész az eredeti tervhez képest nagyobb területet követel; Móra város csak az olajtermelés befejezése után jöhet szóba; bizonyos ipari területekre nem lesz szükség, mert az algyői körzet ipari struktúrája ma már előnyösebb. A tervezési programról az SZTV szakemberei ezt írják: „... elsődleges célja a város fejlődésének prognosztizálása, a történelmi, földrajzi, műszaki, társadalmi és gazdasági adottságok alapján. Meghatározza a fejlődés alapelveit, irányát, az ellátás mértékét hosszú, illetve nagy távlatra (1990-re és az ezredfordulót követő évekre). A meghatározás természetesen nem azt jelenti, hogy a város fejlődése csakis a programban végzettek szerint mehet végbe: rendelet írja elő az általános rendezési tervek ötévenkénti felülvizsgálatát, és a mindenkori lehetőségekhez, várospolitikai célokhoz való alkalmazását ... Számszerű követelményeket és a megvalósítás során követendő irányelveket állapít meg. Alkalmazása — jóváhagyása után — a városfejlesztés összes résztvevőjére kötelezővé válik. A program alapján készülő általános rendezési tervben kell a tervezőnek a városfejlődés térbeli rendjét megteremteni, a kitűzött célok megvalósításának területiműszaki lehetőségét biztosítani". A részletek ezt a szándékot tükrözik, s ennek illusztrálására ragadunk ki néhány fontosabb ügyet a programból. Szeged várható lakosságát a prognózis így jelzi: 1981-ben 182 ezer; 1986-ban 192 ezer; 2000-ben 220—230 ezer. A településszerkezetről így beszél a program: a város szerkezeti adottságainak — melyben a Tisza tengelyként szerepel, s erre épül a gyűrűs-sugaras útrendszer — lehetőségeit ki kell használni, és enyhíteni kell a központ felé zsúfolódó forgalmat. A városrészek közötti kapcsolatrendszert úgy kell fejleszteni, hogy mind az új lakónegyedek, mind a csatlakozott községek jól illeszkedjenek az egészhez és egymáshoz. Lényeges elv, hogy a város a folyó mellett terjeszkedjék, kialakuljon a harmadik körút, és biztosítva maradjon a hiányzó hidak helye. A rekonstrukció és új építési területek feltárása egyaránt fontos lesz. A mai felemás iparelhelyezés helyett a program arra törekszik, hogy ipari súlypontok alakuljanak kl. A mezőgazdaságban az iparszerű termelés, az öntözés és a termálenergia hasznosítása lesz irányadó, Szeged és Sándorfalva között pedig 1000 hektáros halastó építésének gondolata merült fel. A lakásépítésben az egy háztartás — egy lakás elve érvényesül, de az új építkezések mellett a tervezők fontosnak tartják a belterület avult lakásainak felszámolását is. Érdekes adata a programnak, hogy 1991-ben még mindig 3200 lakás hiányával számol. A város zöldterületének növelésében nagy szerepe lehet a javaslatban szereplő 100 hektáros újszegedi népligetnek a füvészkert mellett, illetve azzal együtt. A strandmedencék mai felületének négyszeresét programozzák 2000-re. Újabb üdülő- és kirándulóhelyek a vonzáskörzetben képzelhetők el, a folyók, halastavak, víztárolók szomszédságában. A közlekedésfejlesztésben figyelembe veszik az M5-ös autópálya tervét, s egy déli közúti gyűrű megépítésének országos szándékát (Pécs— Baja—Szeged—Debrecerí). Az ezredforduló táján időszerű lehet vasúti Tisza-híd megépítése. Az úthálózat arányos fejlesztése, a villamosvonalak további szükséges korszerűsítése, és a trolibusz bevezetése ugyancsak része "a programnak. Az energiagazdálkodás is önálló fejezet, s ebben szerepel a központi erőműves hőszolgáltatás. A program a továbbiakban tartalmazza a vízgazdálkodás és a környezet- és természetvédelem elvi fejlesztési igényeit, lehetőségeit is. A tanács a benyújtott programot alkalmasnak ítélte az új részletes rendezési terv kidolgozásához, melynek munkálatai a Szegedi Tervező Vállalatnál folynak. A testület megelégedését fejezte ki határozatában az SZTV közösségének és az altervezőknek színvonalas munkájukért. A részletes rendezési terv 1979 első felében kerül a tanács elé. A Prágai Tibor tanácselnök-helyettes előterjesztésé(Folytatás a 3. oldalon. Kádár János és Willy Brandt találkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön meglátogatta szállásán Willy Bra:idtot, a Német Szociáldemokrata Párt elnökét, és közvetlen baráti beszélgetésen áttekintették a nemzetközi munkásmozgalom néhány időszerű kérdését. Willy Brandt és kísérete este elutazott hazánkból. A Ferihegyi repülőtéren Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője, Horn Gyula osztályvezető-helyettes, és Jahoda Lajos, a KB munkatársa búcsúztatta a vendégeket. Jelen volt Hermann Kersting, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) * Willy Brandt látogatásáról tudósításunk a 2. oldalon. Losonczi Pál Bács-Kiskun megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke tegnap Bács-Kiskun megyébe érkezett. A megye határán a megye és Lajosmizse nagyközség párt- és tanácsvezetői fogadták. Ezt követően Kecskeméten, a megyei pártbizottság székházában Horváth István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára tájékoztatta Losonczi Pált, a vidék politikai és gazdasági életéről. Délután Kalocsán folytatódott a program, egyebek között a Kalocsa környéki agráripari egysülés munkájáról tájékozódott az Elnöki Tanács elnöke. A látogatás a hartai Erdei Ferenc Tsz-ben ért véget. Az új híd krónikája Áz apadásra várva Nagyon várják már a Hídépítő Vállalat és a GanzMÁVAG Szegeden foglalkoztatott dolgozói, hogy visszahúzódjon medrébe a Tisza, s az alacsonyabb vízszint lehetővé tegye a mederpilléren hátralevő munkálatok folytatását. A Fürj utca és az Odesszai körút kereszteződése ugyancsak megváltozott az utóbbi hetekben SomoeyI Kérolyné felvétele A terepszintnél magasabban ívelő híd alapjait mélyre süllyesztik a Nagykörúton #