Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-12 / 61. szám

4 Vasárnap, 1978. március 12. Raktárak kálváriája Amikor felavatták a szegedi nagyraktárat, többen föllélegeztek (természetesen azok, akik a helyiségek sorsával foglalkoznak). Gondoltak ekkor arra, hogy a belvárosi raktárak, irodák és üzlethelyiségek nagyrésze kiürül és a város gondjai igy enyhülnek. Köztudott, hogy Szeged nincs az elsők között azon a listán, ahol az üzlethálózat négyzetmétereit tartják számon és a feltételeket rangsorolják. Ezért egy felszabadult raktárnak úgy tud örülni a kereskedelem Szegeden, mint a májusi esőnek a jó gazda. Örömben nem volt hiány, de egy idő után az öröm üröm lett. Mlról van szó? A DÉLTEX Kelemen utcai egykori helyisége (777 négyzetméter) másfél éve, a cipónagykereskedelmi vállalat Dugonics téri raktára két eve üres. Mindkettő óriási helyiség és a Belváros legszebb helyén található. A Dugonics téren a BizoÁruház szeretne mányi egy lakberendezési üzletet kialakítani, ahol régi bútorok között válogathatnak majd a vásárlók. Pénze is, terve is van az elképzeléshez, csak kivitelezőre nem talált eddig. Sürgős a belső átalakítás, mert az senkinek sem hasznos, hogy még talán további két évig üres marad a kérdéses hely. Azért is fontos, mert a házat tatarozzák. Nem szerencsés, ha majd a javítás után kezdenek hozzá az üzlet kialakításához. Valószinű, hogy egy ilyen akció után újból tatarozhatnak. Az egykori Kelemen utcai DÉLTEX-központ története mór hosszabb. Elképzelésekben itt sincs hiány, de a megvalósulásig évi 270 ezer forint bérleti díjat fizet a vállalat — ennyi pénzt dob ki az ablakon. (A helyiségeket már nem használja, eladni még nem tudta.) Amikor a DÉLTEX kiköltözött a nagykereskedelmi raktárba, lemondott n Kelemen utcai helyiségeiről, természetesen Hulló levél, sárga levél... Emlékeiét Dankó Pistára Irt Ami a nótaköltő toll* vábbi cigányszerelmeit illeti, az a Rúzsi nevű szépség, aki a csodálatosan szép „Eltörött a hegedűm..." dallamára ihlette, homályba vesző alak életében. Véleményünk szerint az előbb említett Mariska személyével lenne azonosítható. Dankó Pista gyakran járogatott a Csongrádi sugárút nagykörúti része táján levő „Vakegér"-hez címzett mulatóba is. Itt egy Elvira nevű cigányleány volt a kedvence. 1958-ban Vetró Ferenc — más néven Gonosz Fecó — 80 éves öreg cimbalmos a Hattyú utcában még elénekelte nekünk ezt a csodálatos, régies zamatú dalt, Elvira dalát: „Anyám, anyám, édös anyám Szödje össze mindön ruhám! Sej! Most möffyök én olyan útra, Mirül többet né várj vissza. Nézzük most. már a valóságosan regénybe illő szerelmét s házasságát Joó Ilonkával, Szatymazon. Az erről szóló, sok, kiszínezett előadás helyett álljon itt bevezetőül magának Bankónak elbeszélése: „... Nőmet legelőször 1877-ben láttam meg Szatymazon, ahol is mint a malacbanda prímása, szüretbálat játszottam náluk. Nőm még akkor 13 éves múlt, én pedig 17..A szüret alatt nőm mindig a zenekar körül forgolódott, s szemei mindig rajtam csüngtek. Nöm rendkívüli szépség volt: nálam is tüzet fogott a tapló. Egy évig udvaroltam neki. Ha odamentem hozzájuk valamilyen ürüggyel, hát az apja (Joó Ferenc akadémiai festő) mindig azt nézte, hogy ebrudaljon kl a tanyából. Abban az időben volt egy híres pusztai kapitány, Daróczy Pál (Bende rókusi biztos mostohaapja, a betyárvilág híres csendbiztosa), elpanaszoltam neki a bajomat egy alkalommal, amikor muzsikáltam neki. — Hiszen, ha csak ez a baj, Pista, akkor rendben vagyunk. Holnap megviziiáltatlak a kisteleki doktorral, kisütjük, hogy nem vagy katonának való, bebizonyítjuk. hogy egyetlen fiú vagy és özvegy anyád van, így aztán szépen, holnap után megkérjük a lányt T. i. a kérő násznagy én leszek: Daróczy Pál. Ez eddig meg is történt szép szerével, míg a lányt meg nem kértük, de már ott «ztán nagyon furcsa vége lett, mert amikor apósom végighallgatta a násznagy úr mondókáját, a következő választ adta: — A násznagy ls akasztófára való, meg a vőlegény is. Es most takarodjatok ki a tanyámról, mert ha a kapással talállak benneteket kivezettetni, nem köszönitek meg a mai napot. Ebadta szamai csend biztosa, hat azt gondolod, hogy cigánynak neveltem én a leányomat? Ebben a szomorú fináléban csak az vigasztalt, hogy a kapunál egy szál rózsát nyomott kezembe Ilonka. Ekkor fogamzott meg bennem a színdarabírás. A darab meséje röviden az, hogy én „Hangai" cigányprímás udvaroltam egy művész leányának, ahol ls kikosaraztak, én meg a végén elszöktettem a lányt. Egy év múlva meg is történt, úgy, ahogy megírtam. Az apósom gyűlölt, mint az ördögöt. sőt, amikor a feleségem várandós állapotban volt, hazavitte lebetegedni. nekem pedig azt mondta, kívül tágasabb! Egyszer a fiammal (Pistikával) Játszani akartam, illetve fel akartam venni, hát amint azt látta az öreg, ezt mondta: — Hozzá ne nyúlj, mert pofon váglak, eredj a körösztanyád ... mit keresel Itt? Szegény, ha most élne, nem beszélne így. Fiam nemsoká meghalt, majd másik született, de halva ..." Ehhez a szomorú vallomáshoz nem kell sokat hozzátennünk, mindössze anynyit, hogy a benne szereplő évszámok nem pontosak. Egyszer 18. másszor 17 évesnek mondja magát. Ma ls megoldatlan kérdés az ismerkedés időpontja. A nótaköltő kétszer próbálta megszöktetni Ilonkát, de az csak a harmadik kísérletre sikerült. Érdekes volt (a családhoz közel álló özv. Ráthonyi Sándorné elbeszélése szerint), amikor 1941-ben Joó Ilonka, ki akkor még élt, s látta a „Dankó Pista" c. filmet Szegeden, más volt a véleménye róla: — Nagyon szép! De engem Pista nem ám az ablakon keresztül szöktetett meg —, hiszen nyitva volt a kapu is. Csongor Győző irolutatjulc.) azzal a reménnyel, hogy a 2,5 millió forintos igénybevételi díjat a vásárló kifizeti. Vevőben, jelentkezőben nem is volt hiány. Csakhogy létezik az a tanácsi rendelet, miszerint a kereskedelmi raktárakat, helyiségeket, üzleteket ismételten csak kereskedelmi célra lehet felhasználni. Ezért néhány jelentkezőt el kellett utasítani, de a komoly vásárló egyelőre még nem tud fizetni. Örömmel lehet üdvözölni a HungarHotels elhatározását, hogy a DÉLTEX régi irodáit átalakítja és ételbárt nyit. Ez az elnevezés megtévesztő lehet, mert hallatéra az olvasó olyan étteremre gondolhat, ami rendkívül elegáns és drága. Nos, a jó hírű vállalat Szeged közétkeztetésén is akar segíteni az új üzlet nyitásával, amely alkalmas lesz a gyors falatozásra. Tehát nem osztályon felüli étteremre, de nem is az általában kellemetlen emlékeket felidéző bisztróra számíthatunk. Biztató, hogy a tervek már készülnek, és ha szükséges, akkor az igénybevételi díjat a tanács megelőlegezi. Köztudott azonban, hogy az építkezések nem a gyorsvonat sebességével mérhetők. Így felvetődik a kérdés, addig is, amíg a vállalat a helyiséget bérbe veszi és az építkezések megkezdődnek, mi történik az üres helyiségekben? Már erre is van elképzelés! A Klauzál téri DELTA villamossági szakbolt költözik oda, amíg üzletét átalakítják. Amint a fentiekből is kitűnik, most már van remény, hogy minél előbb kihasználják a lehetőségeket, befejeződik az eddig is hoszszú kálvária. H. M. < iiov Jubilál a kikötő Az idén 25 éves a Dunai Vasmű folyami kikötője Dunaújvárosban. A negyedszázad alatt kereken húszmillió tonna vasércet, kokszot fogadott. A vízi úton érkező szovjet vasérc- és szénszállítmányok húszezer uszályt töltenének meg, s ez a hajósor, egymás mögé állítva, Visegrádtól a Fekete-tengerig érne. (MTI) Vidám sirató egy bolyongó porszemért Magyarországi ősbemutató a Kisszírtházban „Nincsen már értelme a leírott szónak?" „Csak értelmezése,, kedves barátom. A mi szavaink értelme ott van, azoknak a fejében, akik olvassák." Az idézetek — mint látszik — kiragadhatok, a fenti az Egy lócsiszár virágvasárnapjából való, és nagyon izgalmas kérdésekre utal. Arra is, hogy egyazon szövegből akár egymássá', replikázó idézeteket is kivehetünk, ki-ki megtalálhatja a saját magyarázatát, értelmezését, azt, amire személyes és társadalmi meghatározottságai révén leginkább rezonál. De arra is utal ez a párbeszéd, hogy a szónak és a jelentésének éppen ez a lehetséges különválása teszi kötelességünké az írott szöveg, különösen az irodalmi szöveg tisztességes értelmezésének igényét. Hernádi Oszkár fölvétele Ifj. Üjlaky László (Prédikás), Vajda Márta (Somosiné) cs I'aláncz Fer enc (Fügedes) Orvostanhallgatók és a képzőművészet Az elmúlt hét a képzőmű- A rendezvények sorét képvészet jegyében telt el a zőművészeti vetélkedő vezetSzegedl Orvostudományi te be, melyen az ötödévesek Egyetemen. A már régebben csapata diadalmaskodott. A bevált népművészeti hét és vetlékedő vezetője Szabó zenei hét mintájára a má- András grafikus, a Tiszasodéves orvostanhallgatók parti gimnázium tanára, diaOláh Attila vezetésével kép- poráma bemutatót is tarzőmüvészeti hetet rendeztek, tott. Egyik nap az Apáthy Városszerte plakátok, röp- kollégium mellett az árkálapok hirdették az esemé- dok alatt 2x8 méteres, hatalnyeket, a kiállítások melleit mas hófehér papír és rajzminden napra jutott egy-egy festőszerszámok aktivizáljérdekes program. ták munkára az arra járóA tárlatok a szegedi kép- kat. Az eseményekhez kapzőművészetről adtak kereszt- csolódva képzőművészeti tármetszetet. A SZOTE-klubban OVÚ könyveket is árusítottak Pataki Ferenc festményeit, a az egyetemen. Pénteken este szakszervezeti klubban No- a SZOTE első képzóművévák András képeit láthatták szeti hetének zárásaként köaz egyetemisták és a város- zös munkával létrehozott lakók. Megrendezték a Bar- Századok festményei — szálúk Béla Grafikai Stúdió hét zadok zenéje címmel diapotagjának kiállítását, bemu- ráma estet rendeztek. Feltatkozott a Derkovits amatör léptek a Liszt Ferenc Zeneképzömüvészkör és a Juhász művészeti Főiskola szegedi Gyula Tanárképző Főiskola tagozatának hallgatói is. rajztanszékének hallgatói is Nem ment zökkenők és nefejaorakoztatták legsikerül- hézségek nélkül a munka, tebb munkáikat. A SZOTE . „ . . képzőművészeti hetét Szelest de egy bizonyos, a SZOTE-n Zoltán művészettörténész Jövőre is megrendezik á nyitotta meg. képzőművészeti hetet. őrizni akar, és amit Fügedes és nehézkes, mégis az igazá* elveszít — ugyanaz: az egyén ért, nem másért szánja maigazsága a nagy egész, kö- gát változtatásra. Ehelyett Mindezt azért látszott zös igazságban; a saját, Paláncz eljátszott egy népszükségesnek előrebocsátani, egyetlen élet lehetősége a színmű-figurát, a „bugyuta mert nézetünk szerint Sütő közösségben és annak javá- paraszt"-sémát. Ilyenformán András új darabjának kis- ra, az egyéni különbözés jo- a „töksi keresztelkedő", az színházi előadása — magyar- ga az egyenlőségben; az „egyebugya bicsérdista" inországi ősbemutatója — után „eszközemberséget", általa- dítékai csak felsorolódtak, föltétlenül kikívánkoznak az nos közönyt eredményező, „nyúlványemberré" válása értelmezésről való kérdések, kényszerű szolgalelkűség he- nem következmény, hanem Nem általában a darabértei- lyett az egymáshoz kötő, fe- állapot. Ügy tűnik, ilyennek mezésről, a színházi alkotás lelős gondolkodás szabadsá- született a szerencsétlen, sokat vitatott témájáról szól- ga. Sütő András témája (az Persze, nevetjük, így nem nak ezek, hanem a konkrét égvén és a hatalom viszo- foghatjuk magunkat siratókomédia — Vidám sirató egy nya) nem változott ebben a ra. Az előadás Fügedese bolyongó porszemért — pén- siratóban. Csak Fügedes por- azért is nevezhető már-már tek esti színpadi megvalósu- szem volta, kisszerűsége mi- ostobának, mert a Prédikás lásáról. att nevetés elegyedett a álszentsége túl hamar és túl A szerző kérdezett elő- könnyek közé. E nevetés direkten nyilvánul. A „moször: „...a tágabb közös- ilyenformán: keserű. A „szü- dern" Tartuffe (gondoljunk sc-gnek a lelki erózió fele), lőföldjén" meghallották, a Sztankay István legutóbbi lésében van-e füle a zokogó komédia „szavaira rábólln- megformálására) képmutatáporszémÍiez?Van^e hallása a .Jottak «. nézők: valóban «otu sa egyáltalán nem nyilvánrejtetten munkáló, hangtalan duflk ennek a Vidám sira- való,( ezért lehet ellenfél, omláskészülethez?" V°nak a gondja". j)o<^ért hat> ezért „eredméA komédia főszereplője: Hát itt? Völt-e fülünk a Wes" Ifj. Üjlaky László Fügedes Károly, a porszem, zokogó porszemhez? Az elő- Predikás-magatartasa viakit elveszített a közösség. adas nem sokat segített ne- szont szl"te „megkívánja" a A komédia témája: Fügedes künk. Benne a porszemet szemellenzős, ostoba Fügebolyongásának, tétovaságá- láttuk, és a nevetést hallót- dest Az előadásnak ez a félnak, önvesztésének ürügyén tuk Az aggodalma^ jóformán reértesből S2ármazó követkp_ — maga az eróziós folyamat. csak az elején meg a vegén, A célja: vidám-siratós el- a legidősebb Fügedes-lány zetessége késztetheti egy segondolkodtatás, mi legyen, szerelmének, Miklósnak a ho1 nem beszélt tájnyelv kikinek-kinek a maga közös- szavaiból, meg a szerző nos utánzására a színészt, és t%SSS-3ÍÍÍ mondataibó'. a narrátorszö- ^vetkezetten, belső egyeneU két nagy Sütő-dráma hősei- végből. Léner Péter sikerte- lenségekkel tarkított szerepnek, Kolhaasnak és Szervét- len kísérletet tett, hogy a formálásra. Az eszközembernek. Amiben különböznek: komédia kényes egyensúlyát séS ellen a harcot felvevő « kétségtelenül roppant szerelmespár lírai jelenetei préda volta amazok igazsá- nehéz feladat) megteremtse. adták a legtöbb alkalmat, gért-igazukért harcban elvér- A játékból ki-kimaradt, nem h°gy az előadásban is érzézett hősisége mellett. A té- nyilvánult tisztán a darab- keljük a komédia mélyebb gondolatrétege, amely pedig Sa,ta volna Nagy Anikó, ha „Írva vagyon", ott van a ko- lágyabb, melegebb, kevésbé média burkában. Fügedes katonás Lenkét formáL Rácz újrakeresztelésének valóban Tibor találta meg leginkább elképesztő, anakronisztikus, azt a játékstílust, amely tehát nevetséges története érezteti a furcsa kettősséget, mögött ott van a „minden az evilági komédiák és a omlásoknak kezdete", a por- költői siratók egyidejűségét. szem e tévelygésének tragi- Somosiné szerepében Vajda ktima. A rendező a keresz- Márta többször késztetett telkedés történetét olvasta ki arra, hogy jelenlétének (a Sütő darabjából. A keserű Fügedes családban) racionánevetés szivet markoló, lis, emberséges okait kétségagyat mozdító hatással nem be vonjuk. A lányok szerepétudta befogni a nézőteret. ben a kívánt eleven-gondtaAz előadás erénye, hogy a lan komédiázást nyújtotta: fergeteges komédiázás, a szí- Nagy Mari, Raszler Ildikó, nészeket ls elragadó és leg- Rónai Beáta, London Katajobb erőik „bedobására" Még apjuk bizarr slrakésztető. „nagy színpadi ri- tójára is kaphatók voltak, pi" — néha igen. A második végképp kizárva a gyertyás részben voltak ellenállhatat- halottaságy mellől ' minden lan pillanatok, a vásári ko- komolyságot. Gyarmathy médiázúsnak a helyesen ér- Ágnes jelmezei a hímzett telmezett darabban is he- mellényekkel hivatottak jelyénvaló, bővérű jelenetei, lezni a színhelyet, farmerruDe Paláncz Ferenc (Füge- hával az időt. Időtlenül és des) sajnos nem azt a fel- erőszakoltan „székelyes" adatot kapta, hogy keltse szobabelsője a könnyedebb életre a külső és belső meg- darabértelmezéshez készült, határozottságai miatt tétova, behavazott szénaboglyái kisesendő mezőségi parasztem- hideg hatású színhelyéül bert, aki mindazonáltal a dal- és táncbetéteknek, gondolkodó (azért is tétová- amelyek költői heve ilyenzik), csáládjáért-közösségéért formán megcsappant, íelelósségtudatosi bar szeliú __ Sulyok Erzsébet j