Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-09 / 58. szám

Nőnapi ünnepség Szegeden A nemzetközi nőnap 68. évfordulója alkalmából teg­nap, szerdán délután Szege­den, a ruhagyár kultúrter­mében a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a KISZ sze­gedi városi bizottsága, a Ha­zafias Népfront városi bi­zottsága, a Szegedi Ruhagyár pártbizottsága és társadalmi szervezetei ünnepséget ren­deztek A városi ünnepségen részt vettek a szegedi üze­mek képviselői is. Az elnök­ségben helyet foglalt Deák Béla, az MSZMP Szeged vá­rosi bizottságának titkára. Prágai Tibor, a városi tanács elnökhelyettese, dr. Berencsy György, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának elnöke, Kopasz Józsefné, az SZMT elnökségi tagja, Batki József, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára, s Ta­kács Imréné országgyűlési kepviselő ls. A vendégeket Kiri Szil­veszterné, a ruhagyár párt­bizottságának titkára, az ün­nepség elnöke köszöntötte, majd Szolcsányi Gábor, az MSZMP Szeged városi vég­rehajtó bizottságának tagja mondott beszédet. Feleleve­nítette a nőmozgalom törté­netét. Ezután arról szólt, hogy a szocialista országok példája nyomán, a különbö­ző kormányok kötelességük­nek tartják: lépéseket tegye­nek az egyenjogúsításért. Szólt arról, hogy hazánkban a felszabadulás óta társadal­munk kedvező feltételeket A törvényalkotás is tervszerű A megyei képvlsetőcscpcrt ülése Dr. Korom Mihály fá/ékezíafó/a Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja teremtett ahhoz, hogy a nők eredményesebben töltsék be hivatásukat a munkahelyen és a családban. Az asszonyok és a lányok az élet minden területén elfoglalták az őket megillető helyeket, az egye­temeken és a főiskolákon éppúgy, mint az államélet­ben, a tudományos világ­ban. Munkájukkal hozzájá­rultak társadalmunk fejlődé­séhez. Az ünnepség szónoka hangsúlyozta, hogy elveink­től idegen lenne, ha a meg­becsülés csupán az alkalmi emlékezésben nyilvánulna meg. A továbbiakban ismer­tette azokat a párt- és álla­mi határozatokat, amelyek a nős életkörülményeinek ja­vítását célozzák. A nőket se­gítő határozatok és rendele­tek megjelenése óta jelentős az előrehaladás, de ez nem jelenti azt, hogy az egyenjo­gúság valamennyi gyakorlati problémája megoldott. Befejezésül köszönetét és tiszteletét fejezte ki a szo­cializmus építésén munkál­kodó asszonyoknak és lá­nyoknak. / nemzetközi nőnap alkalmából Kitüntetéseket adtak át Hogyan alakul a törvény­előkészítés folyamata, a jog­szabályalkotás mechanizmusa — erről tájékozódott tegnapi, szerda délelőtti ülésén a me­gye országgyűlési képviselői­nek csoportja Juratovics Ala­dárnak, a képviselőcsoport vezetőjének elnökletével. Az ülés előadóvendége dr. Ko­rom Mihály igazságügy-mi­niszter volt, aki az ülés előtt dr. Komócsin Mihállyal, a megyei pártbizottság első tit­kárával Csongrád megye igaz­ságszolgáltatásának néhány aktuális kérdéséről folytatott eszmecserét. A megye országgyűlési kép­viselőit arról tájékoztatta az •gazságügy-miniszter, milyen feladatok hárulnak a kor­mányra, az Elnöki Tanácsra, az országgyűlésre, az ország­gyűlési bizottságokra és a képviselőkre a szocialista jogalkotásban. Elemezte az Igazságügyi Minisztérium sze­repét és felelősségét a tör­vények, törvényerejű rende­letek, miniszteri rendeletek megfogalmazásában. Egész társadalmunkat érinti a kérdés: milyen jogszabá­lyokat tesz szükségessé a fej­lett szocialista társadalom építésén munkálkodóknak az az igénye, hogy a szocialista jogrendszer átalakulása is felgyorsuljon. A közéletiség fejlődésével jár például együtt, hogy jogszabályalko­tásra az állampolgárok, a szocialista szervezetek és kö­zösségek is javaslatot tehet­nek, s hogy minden kezde­ményezés sorsáról beható vizsgálat után döntenek. A korábban fogalmazott jogsza­bályok kiigazítása, módosítá­sa, illetve az újak megalko­tása mindig a cél, majd az irányelvek körvonalazásával kezdődik, s mert a törvény­alkotás is tervszerű, az úgy­nevezett kodifikációs terv alapján alapos előkészítő munka előzi meg egy-egy törvény tervezetének megfo­galmazását. Tartalmas társadalmi vi­tákkal, az adott törvényhez kapcsolódó más tudományok eredményeinek, s a nemzet­közi jogalkotás tapasztalatai­nak felhasználásával ma már elért.ük, hogy a hazai jog­rendszer — a túlszabályozott­ság veszélye nélkül — azon hatásos eszközök egyikévé v|lt, melyekkel a társadalmi folyamatok irányíthatók — állapította meg dr. Korom Mihály. Szólt a jogszabály­tervezetek tárcaszintű egyez­tetéséről, mint a törvényelő­készítés fontos fázisáról, s jogalkotók közérthetőségi tö­rekvéséről, s azoknak az ala­csonyabb szintű jogszabályok elszaporodásáról is, melyek olykor nehezítik jogrendsze­rünk egyes területeinek átte­kintését. A megyei képviselőcsoport tagjai — az igazságügy-mi­niszter tájékoztatójához fű­zött észrevételeik, hozzászó­lásaik után — az országgyű­lés tavaszi ülésszakára ké­szültek fel. A képviselőcsoport ülésén részt vett dr. Horváth Ká­rolyné, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője. Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megvei bizottságának titkára és' dr. Bozó Sándor, a me­gyei tanács vb titkára is. A nemzetközi nőnap alkal­mából a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa Csong­rád megyében a Munka Ér­demrend ezüst fokozata ki­tüntetést adományozta Búzás Bélánénak, a Tisza Bútoripa­ri Vállalat 4-es számú gyár­egysége faipari munkásának, Litovszky Mihálynénak, a szentesi ruhagyár betanított szalaggépesének. A Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki Bakos Mihálynét, ez óföldeáki szociális otthon Vezetőjét, Palócz Sándornét, ez MSZMP szegedi járási bi­eottsága munkatársát, és Szi­geti Lászlónét, az MSZMP szegedi városi bizottsága munkatársát. A kitüntetése­Vet tegnap a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke adta át. Szegeden, az MHSZ megyei vezetőségének székházában kitüntetéseket adtak át a nő­rap alkalmából. A Magyar Honvédelmi Szövetségben végzett Kiváló Munkáért Erem arany fokozatát kapta Papp Gyuláné, ezüst fokoza­tát Kovács Istvánná, bronz fokozatát Simon Pálné és dr. Bozsó Béláné (Szeged), vala­mint Horváth Mihályné (Szentes). Budapesten, a Közlekedés­és Postaügyi Minisztérium vasúti főosztályán tegnap, i szerdán tartott ünnepségen kitüntetéseket adtak át a nemzetközi nőnap alkalmá­ból. A MÁV Szegedi Igazga­tóságinak nődolgozói közül Kiváló Vasutas kitüntetésben Juhász Rozália, a szatvmazi állomás forgalmi szolgálatte­vője részesült. Acs Sándornc szegedi konyhavezető, Hütt­ver Lászlóné dorozsmai áru­pénztáros, Liliom Andorné. szegedi anyagcsoport-vezető és Sánta Ferenc né, a szegedi vontatási főnökség ügyinté­zője vezérigazgatói dicséretet kapott, A DÉMÁSZ Vállalatnál a Nehézipar Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetésben része­sült Káplár Emma számviteli osztályvezető és Zilahy Gyu­láné elemzési csoportvezető, aki 37 éve dolgozik a villa­mosiparban, s most nyugdíj­ba vonult. A Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetésben ti­zenhatan részesültek a köz­pont, a szegedi és a vásár­helyi üzemigazgatóság nődol­gozói közül. A SZOTE tegnap, szerdán délután a Szemészeti Klinika előadótermében rendezte meg a nemzetközi nőnapra emlé­kező központi ünnepségét. Dr. Petri Gábor egyetemi ta­nár, akadémikus, rektor kö­szöntő beszéde után átadták az egészségügyi miniszter ki­tüntetéseit. Az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt kapta Fekete István­ná ápolónővér (gyermekgyó­gyászati klinika), Makra Irén osztályvezető ápolónővér (I számú sebészeti klinika), Kó­szó Józsefné egészségügyi szakoktatási felügyelő (sze­mélyzeti és oktatási osztály). Tóth Imréné osztályvezető ápolónővér (II. számú bel­gyógyászati klinika) és Csikós Sándorné osztályvezető ápoló­nővér (I. számú belgyógyá­szati klinika). Miniszteri di­cséretben részesültek öten, az egyetem szakszervezeti bi­zottsága 45 nődolgozónak adott át jutalmat. Metszés, vetés, ültetés A szegedi járás termelő­szövetkezeteiben is igyekez­nek a jó időt kihasználni. Munkához láttak az erő- és munkagépek. A megpirkadt földön már mindenütt jó minűségű munkát végezhet­nek. A tavaszi vetések meg­kezdése előtt a területet több­ször megmunkálják. Így a magok, s a palánták az elő­írásoknak megfelelő ágyá­sokba kerülnek. Egyes kör­zetekben, mint például a forráskúti Haladás Termelő­szövetkezetben már vetik a mákot. A kájiosztatermelő szövetkezetek fóliaházaiban a szabadföldi kiültetésre szánt káposzta-, karfiol-, és kara­lábépalántákat „ecízik", il­Egyetértés Belgrádban Elfogadták az európai biztonsági és együttműködési találkozó záródokumentumát Szerdán délelőtt az új-belgrádi Száva­palotában megszületett az egyetértés a belgrádi találkozó záródokumentumának szövegében, s így már a délutáni órákban megkezdődtek a 35 ország küldöttségve­zetőinek záróbeszédei. Bizonyosra vehető, hogy az október 4-én kezdődött belgrádi találkozó még a héten, általános véle­mény szerint legkésőbb pénteken befeje­ződik. A keddi eredménytelen plenáris ülések után a szerda délelőttre összehívott úiabb ülésen már kompromisszumos máltai in­dítvány várta a küldötteket. A iavaslat szerint Málta elfogadja a többiek által már korábban jóváhagyott záródokumen­tum-tervezetet. azzal a kikötéssel, hogy a földközi-tengeri országok együttműködé­sének témájával foglalkozó. Máltán sorra kerülő szakértői tanácskozás 1979. febru­ár 13-án kezdődjön és azon a térség álla­mainak gazdasági, kulturális és más te­rületen való együttműködése kérdéseivel foglalkozzanak. Málta ugyanakkor „az egyensúly fenntartása érdekében" szüksé­gesnek tartja, hogy az 1980-ban Madrid­ban sorra kerülő, a belgrádihoz hasonló találkozón foglalkozzanak a Földközi-ten­ger melléki országok biztonságának kér­désével is. A szerda délelőtti ülésen a máltai ki­egészítő indítvánnyal a többi részt vevő ország egyetértett. A találkozó szerdán délután nyílt Ple­náris üléssel folytatta munkáját. Az elnök­lő csehszlovák küldött bejelentette, hogy a tanácskozás záródokumentumának terve­zetét — tekintettel arra. hogy szövegével minden résztvevő egyetértett — elfoga­dottnak tekintik. Ezt követően rátértek a találkozó utolsó napirendi pont iára: a 35 ország küldött­ségvezetői záróbeszédének megtartására. (A záródokumentumot lapunk 2. oldalán is­mertetjük.) letve szoktatják a külső hő­mérséklethez. Most a kedvező időt a sző­lő- és gyümölcstermelő gaz­daságok is kihasználják. A pusztamérgesi Rizling, a szatymazi Finn—Magyar Ba­rátság, a kisteleki Űj Élet Termelőszövetkezetben a leg­főbb teendő a szőlő, az al­ma- és az őszibarackfák metszése. Ezért minden ker­tészethez értő téesz-tagot e fonto^ munkára csoporto­sítanak át A tavasz a szőlőülletés ide­je is. A szegedi járásban a pusztamérgesi Rizling Tsz vállalkozott a mostani ötéves tervben a legnagyobb terület beültetésére. Eddig a telepí­tést hátráltatta a szaporító­anyag hiánya. Ez a probléma elhárult, így újabb lendüle­tet vett az ültetés. Puszta­mérges határában az elmúlt napokban 24 hektár területet ültettek be, s hozzákezdtek egy újabb, 27 hektáros tábla betelepítéséhez. Az ültetés gyorsan halad, a munkát könnyítették, MTZ-traktor vontat egy RSNA típusú per­metezőtartályt, s vízfúrót működtetnék az ültetésnél. A téesz-tagok a vízzel fúrt lyukakba rakják a gyökeres szőlővesszőt. E körzetben gondoskodni kell a megfelelő szélvédelemről ls. A korábbi években szalma takarással védekeztek. A múlt év őszén az ültetésre kijelölt területet rozzsal vetették be. A rizs­vetés kellő biztonságot njújt a szélerózió ellen, uffyannk­kor a későbbiekben _öldt á> gyaként is alászánthutják. Molnár József felvétele Ollés határában Gyuris Ferenc, a forráskúti Haladás Tsz traktorosa NIBEX-tipusú géppel veti a mákot VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 68. évfolyam b8. szám 1978. március 9., csütörtök Ara: 80 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom