Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-08 / 57. szám

Szerda, 1978. március 8. 5 Magyar ksnyvláriatok Jugoszláviában Mintegy félezer gyermekés Ifjúsági kötetből különböző szaktudományok kézikönyveiből és házi kertekkel foglalkozó, a közelmúltban megjelent mezőgazdasági szakkönyvekből rendez kiállításokat a közeljövőben a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a horvátországi Magyarok Szövetségének felkérésére Jugoszláviában. Az első könyvtártat március 10-én nyílik Vörösmarton. Porszemsirató játék Magyarországi Sütő-bemutatóra készül a Kisszínház Több külföldi fogyasztási cikk Minden eddiginél több dlvatinget, eredeti márkás farmernadrágot. cipőt, bőrkabátot és szafarikat, valamint ajándékárut importál ezekben a hetekben a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat. „Porszemsirató játékomat vidámnak kereszteltem el. Taián ösztönös védekezésként. Hiszen emberi szokásunk: a visszafogott aggodalmat — mosolyba göngyölni" — írta Sütő András a Vidám sirató egy bolyongó porszemért című komédiája marosvásárhelyi előadásának bevezetőjéül a múlt év őszén. Majd így folytatta: „Akár egy maréknyi sós tengervizet: úgy merítettem e farsangi játék témáját a mezőség pangó vizeiből. Hogy ujjaim között a kortyintásnyi, üdítőnek látszó csillámlás szertefolyt: tenyeremen maradt a só, a vidámságnak álcázott anyag keserű kicsapódása." Néhány hónappal a marosvásárhelyi ősbemutató utón magyarországi bemutatóra készül a Szegedi Nemzeti Színház társulata. Sütő András komédiáját Léner Péter állítja színpadra. 0 mondja: — Sütő András minden Színpad, legföljebb két szentélyre Kopogtak a Juhász Gyula Művelődési Központ irodájának ajtaján. Két színész lépett be, Koltai János és Ti mar Béla. Udvariasan köszöntek, bemutatkoztak: jöttünk az előadóestreI Könnyű kézitáska náluk, Tímár Bélánál egy gitár. Bepakoltak, azután — kötelező kávé, Márka vagy Cola és bájcsevegés nélkül — felmentek a színpadra. Megnézték föntről és megnézték lentről, méricskélték szélét-hosszát. Kípróbálgatták a reflektorokat. Azután az ismeretién ókból a színpadon felhalmoaott fehér kockákból, egy asztalból, térítőktől, néhány székből és cserepes virágokból — színpadképet varázsoltak. A „művész urak" cipelték a székeket, forgatták a virágcserepeket. Koltai János odaszólt a statisztáló újBágírónak: — Az volt a kérdése, mit jelent nekünk egy előadóest1 Hát figyeljen: ezt! Azután persze a műsort. Nézze meg! Mert a többi, az esztétizálás, tnagyarázgatás, túró! Nemsokára — telt ház előtt — megkezdődött az előadóest, „Ember 1.., Ez gyönyörű" címmel. Afféle kétszemélyes színpad. Külön-külön beszéltek, dialógusok hangzottak el, énekeltek is együtt. Amiről pedig mindez szólt: két ember (saját bevallásuk szerint nagyon jó barátok, megegyező Ízléssel) vllágképének-világnézetének, egész univerzumának felvillantása. Nézeteik, emberiségről, politikáról, szerelemről, hitről, — irodalmi alkotásokba és zenébe ágyazva. — A válasz a miértre ezerféle lehet — mondják. — Kevés színház, sok színész. Nem jut mindenkinek főszerep, így vélik ambícióikat kiéíhetőnek. Anyagi okok. Egyénieskedés. Meg a többi. Nekünk külön mániánk, hogy saját ízlésünk szerinti összeállításban igyekszünk felmutatni az életet, a maga sokszínűségében, ahogyan mi látjuk és érezzük. Ketten. * Nagy Attila egyedül járja az ország művelődési házait. Szegeden az elmúlt hét péntekjén, a November 7. Művelődési Központban mutatta be „Élni az embernek kevés" című műsorát. — Magyarországon ma sohasem látott kultusza van a vers. és prózamondásnak — kezdi. — Annyiban számít ez reneszánsznak, hogy a két .világháború között a művé; szí politizálás egyik formája volt, most pedig talán egyegy színész önállóságának reprezentálása is. Serkenti az a tény, hogy egy túlzottan rendező-centrikussá változott színházi világban az önmegnyilatkozás korlátlanul szabad lehetőségét biztosítja. Egyre többen készítenek, játszanak monodrámákat, de kétszemélyes darabokon is törjük a fejünket. — A jövő? — Nemsokára újfajta szerződtetés! rendszer lép életbe. Január végén a Színházművészeti Szövetségben az előadóművészekkel foglalkozó szakmai vitát tartottak. Megállapodtak abban, hogy a növekvő népszerűség miatt meg kell teremteni a műfaj szakkritikáját, elméletileg jobban megalapozottá téve ezt az előadóművészeti formát. Még az idén, novemberben a Kulturális Minisztérium, a Színházművészeti Szövetség és a Magyar Rádió Győrött kétnapos előadóművész-fesztivált rendez. Itt az illetékeseknek alkalmuk lesz felmérni a jelenlegi helyzetet, a szinvonalt, s így kiindulási alap teremtődhet a további munkához Minderre szerintem azért van szükség, mert a konjunktúra sok esetben egy zavarbaejtö, felhígulási folyamatot ls eredményezett. Rendet kellene teremteni az anarchiában. — Mire gondol? — Nagy a kereslet Jómagam havonta egyszer-kétszer tudok vidékre menni, a többi színész sem gyakrabban. Ugyanakkor a rejtélyes működési engedéllyel rendelkező, teljesen ismeretlen nevű „szavalóművészek" szabadon tobzódnak itt is, ott is. A kóklerek, a csepűrágók ellen szükséges a rend. Hogy tisztán, összességében lehessen látni a meglevő értékeket. — Az előadóművészei fellendítésében döntő szerepet a fővárosi művészek játszottak — vidéken. Az ellentét ősrégi: hát a vidékiek? — Talán erre is lesz megoldás ... Egy premierpódiumot terveznek a Nemzeti Galéria kupolacsarnokában, minden hét végén pénteken, szombaton és vasárnap lennének előadóestek A folyamatosság, az egymásutániság révén lehetővé válna az öszszehasonlítás, az elemzés — s a vidéki színészek is bejelenthetik fellépési Igényeiket. Ha sikerülne, ez lenne a legrugalmasabb színház Magyarországon. Domonkos László prózai írása és minden drámája filozofikus-költői világot tár elénk. Az a néző, aki megváltja jegyét egy Sütődarab előadására, ezt tudja róla, ezt várja el a produkciótól. Most eddig kevésbé ismert arcát mutatja be. A Vidám sirató egy bolyongó porszemért című darab a paraszti komédia világába vezet el bennünket, de a komédia sajátos elemei között sem tagadja meg gondolati tisztaságát, filozofikus mondanivalóját. Mi elsődleges feladatunknak tekintettük, hogy a bemutatón és az azt követő estéken kellemes szórakozást nyújtsunk nézőinknek. Színes, mulatságos, dévaj estét. Természetesen az intellektuális betétek maradandó szellemi élményt is tartogatnak, hiszen Sütő ebben a darabjában is a komédia elemelt gondolati szálra fűzi. Mindezek ellenére hadd mondjam ki, elsőrendű feladatunk a szórakoztatás. — Sütő András eddig nálunk megjelent műveiben különös, szinte archaikus nyelven fogalmaz. Mit jelentett ez a rendezőnek és a színészeknek a műhelymunka heteiben? — Nem kis küzdelmet jelentett Sütő sajátos nyelvi anyagának birtokbavétele, amely egyúttal gondolkodásmódot, etikai tartást is kifejez. Sütő nemcsak szépen ír, de szépen is gondolkodik. Ennek a szövegnek rögzítése és interpretálása már önmagában is valami művészi stilizáltságot feltételez. Az író ezzel éri el, hogy csak lábujjhegyen érinti a valóságot. A vígjáték, a komédia csak akkor igazán az, ha természetes közegben, testközelben, konkrét világban játszódik. Ha gyökereit kutatjuk, a református iskolajátékokig, a vásári komédiákig és Illyés Gyula újabb népi komédiáiig juthatunk el. Sütő ezt a vonalat folytatja vidám siratójában. Világa egyszerre vaskos és költői, földhözragadt és szárnyaló, e kettősség szét nem választható szintézise. — Mit jelent a rendezőnek kortárs író müvét színpadra állítani? — A színház őszinte szándéka, hogy szorosabbra igyekszik fűzni kapcsolatalt a kortárs magyar drámairodalommal. Ennek első jele a múlt évadban Marótl Lajos: Egy válás története című drámája volt, most a Sütő-darabot mutatjuk be, a jövő évadban pedig a fiatal magyar író, Czakó Gábor új drámájának bemutatására készülünk. A kortársakkal való közös munka feltételezi a színpadra állítás folyamán a korrekciókat, módosításokat, állandó kapcsolatot, konzultációt. így történt ez Sütő Andrással is. Darabjának ez már az ötödik, öntörvényű variációja. Sütő András komédiáját március 10-én, pénteken este 7 órakor mutatják be a Szegedi Kisszínházban. A főszerepeket Paláncz Ferenc (később Mentes Józseffel felváltva), i/j. Űjlaky László és Vajda Márta alakítja. Díszlet- és jelmeztervező Gyarmathy Ágnes, zenéjét szerezte Selmeczi György. A szegedi premieren valószínűleg köszönthetjük a darab szerzőjét is, aki Romániában éh T. L. láncolnak még az orvostanhallgatók Próbaruhábaa Amatőr filmesek találkozója Székesfehérvárott találkoznak április 6—9. között a legjobb hazai amatőr filmesek: Fejér megye székhelyén a megyei művelődési központ ad ugyanis otthont ebben az évben az országos amatőrfilm-fesztiválnak. A négy napig tartó rendezvénysorozaton fekete-fehér, illetve színes technikával készített filmeket mutatnak be. A fesztivállal egyidőben érdekes kiállítás is nyílik, megrendezik a fesztiválra beküldött filmek plakátjainak a tárlatát. A kiállítást az teszi majd érdekessé, hogy a plakátokat nem hivatásos szakemberek, hanem maguk a film alkotói tervezik és készítik el. Orvosbál, gyógyszerészbál, gólyabál — a nyitótáncot mindig ők járják; alkalmanként fellépnek a különféle intézményi kulturális esteken; néha vidéken, ha hívják őket. Ma, szerdán Zentára utaztak, nőnapi ünnepségen szerepelnek. Április elején Szarvason rendezik az országos egyetemi és főiskolai folklórfesztivált, a zentai vendégeskedés után arra készülnek. A Szegedi Orvostudományi Egyetem néptánccsoportjáról van szó, szép hagyományokkal és folytonos gondokkal megáldott-megvert, lelkes kis csapatról. Mostanában rendszeresen próbálnak, gazdálkodva az idejükkel meg a pénzükkel. Először az időről: nincs még egy felsőoktatási intézmény Szegeden, melynek hallgatói annyit panaszkodnának a túlterhelésre-ldőhiányra, mint az orvosegyetemisták. Való igaz, háromszor annyi órájuk van, mint például a jogászoknak, de az is tény, hogy néhányuknak ugyanúgy Jut idő, energia a tanuláson kívüli művelődésre, mint mondjuk egyes bölcsészeknek. ök mondják: nem anynyira az Idővel, inkább az érdeklődéssel, meg az egyetemi kulturális szervezéssel van baj. A néptáncosok pélSzélsőséges február B napsütéses órák száma mindössze 47 volt A tél utolsó hónapja rendkívül változékony időjárást hozott: kemény fagy, közlekedési gondokat okozó hófúvások és április elejének megfelelő enyheség váltogatták egymást A hónap első napjainak mérsékelten enyhe időjárása után 7-én ismét visszatért a tél s elsősorban az ország déli-délkeleti területein kiadós havazások léptek fel. Ezt követően 11—14-e között átmeneti erős enyhülés köszöntött be. s az enyheség és országos esők csakhamar elolvasztották a hótakarót. Az idei tél legkeményebb rohamára a 17—19-i közötti országos havazások után került sor. A viharos széllel hulló bőséges hó elsősorban a Dunántúlon jelentős hóakadályokat emelt az utakon, s 20-ra a Dunántúl délnyugati területein 20—40 cm-es, másutt 8—20 cm-es összefüggő hótakaró alakult ki. A nyugalomba jutott hideg lebegőben a hótakaróval vastagon borított felszínek fölött szélsőséges lehűlések jöttek létre, így 21-én hajnalban a Dunántúl déli felén —18, —24 C-fokos, az ország többi részén —15, —18 C-fokos fagyokat mértek, ami ezen a napon országos hidegrekordot jelentett. A zord téli időjárás szerencsére csak rövid ideig tartott, az Atlanti-óceán felől nagy sebességgel közeledő igen enyhe légtömegek már 24-én elérték hazánkat. Hamarosan az ellenkező időjárási végletet tapasztalhattuk: 26-án már országszerte 12—19 C-fokos felmelegedéseket regisztráltak. A legszélsőségesebb hőmérsékletváltozás a Dunántúl délnyugati részén lépett fel, ahol 21-én hajnalban még —24 C-fokon, 26-án délután már 19 C-fokon állott a hőmérő higanyszála, 5 nap alatt tehát 43 fokos felmelegedés következett be, ami példátlan időjárási szélsőség! A szélsőséges hőmérsékletjárás a havi átlaghőmérsékletekben meglehetősen kiegyenlítődött, s az ország túlnyomó részén néhány tized fokkal a meleg javára billent a mérleg. A hónap csapadékellátottsága a normális szint körül alakult, az ország délnyugati és keleti területein mérsékelt csapadékfölösleg, másutt enyhe csapadékhiány mutatkozott. A hónap során kétszer kialakuló, de el is olvadó hótakaró a talaj felső rétegeinek már kellő vízutánpótlást adott, de a mélyebb talajrétegek még február végére is eléggé szárazak maradtak. így például a DélAlföldön a 0—50 cm közötti talajréteg víztartalma a maximális vízbefogadó képesség 95—97 százaléka között váltakozóit, de az 50— 100 cm mélységű talajban még mindig csak 20—25 százalék közötti víztelítődés volt észlelhető. A Dél-Alföld csapadékviszonyairól a következő néhány adat tájékoztat: Bácsalmás 32 mm (91%), Kiskunhalas 23 mm (74%), Szentes 33 mm (100%), Szeged 24 mm (71%), Mezőhegyes 54 mm (164%), Orosháza 37 mm (120%). Mint látható, Mezőhegyes környékének kivételével sem jelentős csapadékhiány, sem jelentős csapadékfelesleg nem mutatkozott. Szegeden a havi középhőmérséklet 0,3 C-fok volt, a sokévi átlagnál 0,3 fokkal alacsonyabb. A hőmérséklet mélypontja —18,2 C-fok volt, 21-én észlelték, o legmagasabb hőmérséklet 16,6 C-fok 28-án következett be. A hónap során 11 napon borította városunkban hóréteg a talajt, maximális vastagsága 20-án 9 cm volt. A napsütéses órák száma mindössze 47 volt, ami a sokévi átlaghoz viszonyítva igen jelentős (48 százalékos) hiányt mutat. Dr. Pcczely György egyetemi tanár dául — az intézmény legéletképesebb kulturális csoportja — mindössze két próbát hagytak ki a vizsgaidőszakban, többen közülük visszautaztak vidéki gyakorlatról, ne „álljanak" miattuk a többiek. Nem a fellépések miatt csinálják (min>-. hogy az egyetemi kultúros? csak ritkán látják, nincs is, aki szervezze számukra fr szereplési alkalmakat), hanem a táncért-mozgásért, azért a műveltséganyagért, amit a tánc, a zene mellé itt szerezhetnek, meg hoRy legyen némi tapasztalatuk: mi van az életben — a szakmán kívül? Nyugodtan mondhatjuk; ők így is, így jobban készülnek jövendő hivatásukra. Persze, van aki segít nekik. Kapnak évi húszezer forintot, ebből fizetik a próbaterem bérét a vasutas művelődési háznak; a táncoktatóét, meg a 1 zenészekét (Nagy Alberl, az ÉDOSZ együttes művészeti vezetője vállalta néhány éve a táncos hallgatók szakszerű irányítását, a zenekarban is ÉDOSZ-tagok muzsikálnak, mert csak egyetlenegy orvostanhallgató találtatott, aki „elbir" a hangszerrel). Ruhára egyáltalán nem (a fellépésekre az ÉDOSZ-tói kapják a drága kosztümöket, köszönömért), „csizmapatkolásra" néha futja abból, ami ezután a húszezerből megmarad. A gazdasági hivatal mellett Szilágyi Margit, a dékáni hivatal vezetője Istápolja kitartóan a csoportot, ha végképp nem tud hathatósabb segítséget, legalább ott van minden megmozdulásukon. KISZ, kulturális bizottság? Egy alkalommal táncházat rendeztek az egvetem klubjában, megfizettették velük a tagsági díjat... A köreikből választott vezetőről, a negyedéves Avramov Katalinról mondják: kétszer annyi ideje megy arra, hogy intézze a csoport apró-cseprő ügyeit, mint amennyi időt „eltáncol', Ha már olyan kevesen vannak ezen az egyetemen, akiknek a tanuláson kívüli értelmes foglalatosságokra, kulturálódásra is futja, talán nem lenne túl nehéz legalább rájuk jobban figyelni. S. E. Halászat Vizre szállt a már teljesen jegmentes tavon a balatoni halászflotta. A keszthelyi, a fonyódi, a balatonszemesi, a siófoki és a tihanyi brigád gondosan előkészített hajókkal, hálókkal kezdte meg a tavaszi halászatot t