Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

Szerda. 1978. március 1. 5 Ma megnyílik Tarján új könyvtára Könyvtár a fogadószinten íróasztalokat, szobánként és lesztlk, de már most dtffe— írtuk nemrégiben, Odessza színben harmonizáló széke- renciált igényeket elégíthetvárosrész szép, új könyvtáré- ket, szőnyegeket a Somogyi- nek ki; antikváriumokból a ról. Es most megint: szép, új könyvtár munkatársai vá- 308-as épületben eddig műkönyvtár a fogadószinten, lasztottak-vásároltak. Másfél ködött fiókkönyvtár állomáczúttal Tarjánban, a garzon- éve dolgoznak azért, hogy nyából és új könyvekből házban. Ma először, délelőtt ilyen olvasó-hívogató, könyv- „jött össze" a 11 ezer. Készen 10 órától fogadja a — remél- forgatásra csábító, egyszerre van a katalógusrendszer. A jük — könyvre, betűre éhes elegáns és otthonos legyen Somogyi-könyvtár vezetői, a lakótelepi közönséget. az új könyvtárnak mind a gazdasági, a feldolgozó és a Hogy a szavak így ismét- tiz helyisége. fiókhálózati osztály munkalödnek, ezúttal egyáltalán Mit tud máris a ma dél- társai tiszteletreméltóan gonnem bánjuk. Ügy látszik, előtt megnyílt könyvtár? dos és szakszerű munkát vémostanában érkeztünk el Szisztematikus gyűjtés ered- geztek. Tegnap az utolsó táoda, hogy a városi tanácsnak ményeként összesen 11 ezer jékoztató fölirat, dekoratív es a Somogyi-könyvtárnak kötet, felnőtt és gyermek ls- kerámia is a helyére került, több éves, a lakótelepi köz- meretterjesztő és szépiroda- Mától naponta, délelőtt és művelődésért való erőfeszí- lom, kézikönyvek, 40-féle délután három könyvtáros tései látványos eredménye- folyóirat és napilap várja az várja a tarjániakat — sok ket is hoznak. Legalábbis: olvasókat. A gyerekeknek szép könyvvel, eligazító jó mint a telepek közművelő- már ott a vetítő, a vászon, szóval, kényelmes, kellemes désének első lámpái — sor- a játékok, a bábok. A könyv- olvasóhellyel. la" fogadósrinteken, %Sa- folyamatosan fej- 8.E. a nak a könyvtárablakok. A közelmúltban átadott petőfitelepi, majd az odesszai után ma nyílik a tarjáni "fiókkönyvtár, és megvan már a helye a legeslegújabbnak is az Északi városrészben. A tarjáni garzonház fogadószintjét eleve úgy tervezték és építették: itt majd könyvtár lesz. A házat tartó falakat persze „nem hagyhatták ki", de a légtér nagyobb a szokásosnál. Az előrelátás, a jó együttműködés az építőkkel, és persze az új könyvtárra fordított kétmillió forint a következő „végeredményt" hozta: központban, a régi és az új városrész találkozásánál 250 négyzetméter alapterületű (vagyis a városban pillanatnyilag legnagyobb), kívül is, de főleg belül ragyogó, korszerű fiókkönyvtárat. Amely hoszszú ideig képes lesz „szolgálni" a városrész lakóit — könyvvel, olvasóhellyel. Hogy milyen is pontosabban ez a „ragyogó" jelzővel illetett könyvtárbelső? A szarvasi vasipari szövetkezet dolgozóinak és Bertalan Sándor belsőépítésznek a munkáját dicséri: impozáns kőrisfaburkolat minden falán, csak a csövek eltakaráséra hivatott álmennyezet anyaga „nem igazi", fautánzat A belépőt félkör alakú, rusztikus, meleg-vörös téglával bélelt előtér fogadja, beépített kölcsönzőasztallal, ruhafogasokkal. Balra a gyerek könyvtár részlegei nyűnak, játékra is jó klubbal, zeneszobával; jobbra a tájékoztató és a felnőttrész. leg, olvasószobavaL A polcokat beépítették, dohányzó- és Új húsüzem épül Kaposváron Űj húsüzem épül Kaposváron. Alapkövét március elsején teszik le. A Kaposvári Sertésvágóhíd és Konzervüzem építését — mivel hazai kapacitás nem volt — az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt versenypályázat alapján egy nyugatnémet cégre bízta. Az épülő üzem, amely 2,4 milliárd forintba kerül majd, 22 ezer négyzetméter alapterületű lesz. Évente négyszázezer sertés vágására és 500 vagon konzerv előállítására alkalmas. Itt gyártják majd a nyugati piacon oly nagyon keresett dobozos sonkát is. Az üzem 18 hónap alatt készül el. „Laikus" szakemberek Népi ülnökök a bíróságon A más hibáját vagy mu- nek, hogy noha vádlottként cselekmények tárgyalásánál lasztását könnyű tárgyilago- lettek idézve, senki nem hasznosítják közlekedési tasan, ahogy mondani szokás, akarja „fejüket venni". S pasztalatait. hideg fejjel elbírálni. Váró- amikor a bíró és az ülnök A bírósági tárgyalás már termekben, villamoson elcsí- szemrebbenés nélkül végig- nem egy filmhez szolgált pett beszélgetésekből, mun- hallgatja a védekezésképpen alapötletül. Sokan csak így, kahelyi csevegésekből ki-ki előadott füllentéseket is, közvetett forrásból ismerik a leszűrhette már a tapaszta- gyakran maga, a vádlott le- tárgyalások menetét, s azt latot: a közvélemény nem- pődik meg legjobban. hiszik, az ülnökök az esküdegyszer túlontúl szigorú a _ Mindenkinek joga van, tekhez hasonló szerepet tölbíráskodásban, legyen szó hogy úgy védje magát, ahogy tenek be az ítélkezéskor, például egy baleset felelősé- tudja, csak mást alaptala- Mint a közvélemény képvinek megítéléséről, vagy más, nul nem vádolhat. A bíróság selöi, személyes tapasztalaegyes embereket, illetve na- az elhangzottakat alaposan talk. szubjektív érzéseik gyobb közösségeket érintő mérlegelve, úgy is kiszűri az alapján bólintanak igent kellemetlenségekről. igazságot, melynek alapján vagy nemet a bűnösségre. A bírósági ítéletek gyak- ítéletet hoz. Alapvetően téves nézetek ran szolgálnak beszédtémául, Bánhidi György — ugyan- ezek, az ülnökök, noha nem sokan, mivel valójában nem csak a Szegedi Járásbíróság hivatásosak, nem is laikusok, ismerhetik az ügy minden ülnöke — társaihoz hason- Meglehetősen széles körű joösszetevöjét, túlságosan jóan úgy vélekedik: nem 6' tudás birtokában vesznek enyhének tet. — Pedig sokszor már a tárgyalás is nevelő hatású — Mindenkeppen arra kell - mondja Papp József nyűg- törekednünk: az, hogy vala- raP«Ják. A bíró mar a tardíjas pedagógus, aki már kit ellenszenvesnek vagy ép- gyalöS elött felvazolja sza" találják az ítéle- szabad az eiső benyomás alapján véleményt alkotni. részt az igazságszolgáltatásban, ismereteiket rendszercsen, ülnöki akadémián gyaötödik éve ülnökösködik Szegedi Járásbíróságon. pen szimpatikusnak találunk, ne befolyásolja döntésünket. ülést tartott Legfelsőbb Bíróság Az utóbbi három esztendőben több mint 8000 gazdasági perben döntöttek a Legfelsőbb Bíróság ítélkező tanácsai. A legnagyobb ügycsoportot, a több mint 2000 kártérítési per képviseli, ezen belül is mindenekelőtt a fuödőn elnökletével — megtárgyalta es elfogadta a Gazdasági Kollégium 1975— 1977. között végzett munkájáról szóló beszámolót. Az eltelt éveikben összesen 12 tanácselnöki értekezleti állásfoglalás született, sugyanvarozási és a szállítrnányo- csak a bíróságok egységes zási szerződéseken alapuló jogviták. A bíróságok elvi irányító testülete az elkövetkező időszakban is arra törekszik: a gazdasági perekben folytatott ítélkezési gyakorlatával hatékonyan szolgálja a gazdaságpolitikai célok megvalósítását, a népgazdasági érdek érvényesítését és a szerződési fegyejoggyakorlatát segítették elő az elvi iránymutatást tartalmazó döntések. A gazdasági perek tapasztalatainak elemzése azért is fontos feladat, mivel — minit az ülésen rámutattak — kiindulópontja lehet egy-egy új jogszabály megalkotásának. A teljes ülésen részt vett lem megszilárdítását — ál- és felszólalt dr. Korom Milapitotta meg a Legfelsőbb Biroság keddi teljes ülésén. A testület — dr. Szakács hály igazságügy-miniszter és dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész. mukra az ügyet, a tanácskozás során ismerteti velük t Pedagógusként szerzett ta- ™ .^''r^^JIIk"'a~hfrt£ büntetés kiszabásának szempasztalataira hivatkozva em- AmiKor az emberek a biro- „orvl üti- ságon kívül megvitatnak egy- pontjait Az ülnókok neni - Az iskolai rendbontá- egy ügyet, rendkívül szub- fejbólintó Jánosok, joguk van sok, a diákcsínyen túlmenő jektíven ítélkeznek. Sokan kérdezni a largyalason, az haszontalansógok esetén a saját sérelmükért is annak ügy elbírálásánál a bíróéval pedagógusok nemegyszer a kárára szeretnének elégté- egyenértekú a szavazatuk, hajtogatják, példát kell sta- telt kapni, akit nem is is- Papp József úgy fogalma" tuálni. Többször meggyőződ- mernek, aki nekik semmit zott: amióta a bíróságon te" tem róla, ha az a nevelő, nem vétett. Az igazsógszol- vékenykedik, kicsit félős lett. akit a gyerek szeret és tisz- gáltatásban ennek nem sza- Tudja- mibő1 lehet baL ezért tel, négyszemközt beszélget bad érvényesülnie, a bíró és ismerősei gyakran megkérdeaz „iskola fémével", több az ülnök tárgyilagos kell le- zik a véleményét. Tapasztaeredményre vezet, mint a gyen. latai birtokában szívesen ad szigorú, nyilvános megrovás. Az ítélet akkor éri el ha- tanácsot, a jogi ismeretekben Gyerekekkel foglalkoztam 42 tását, ha testre szabott; aho- tájékozatlanok eredményesen éven keresztül, meggyőzödé- gyan nincs két teljesen egy- hasznosíthatják az így szersem, hogy nincs olyan ember, íorma ember, ugyanúgy z-ett tudóst. S mivel az ülnöakiben jó ne lenne. Ülnöki nincs két egyforma ügy sem. kök a társadalom különböző munkámat is ezzel a meg- Az ülnök szerepe, hogy élet- rétegeiből kerülnek kl, széles győződéssel végzem. tapasztalataival segítsen a körben „hordják szét" az Legtöbb ember úgy véle- bíráskodásban, a bíró nem alapvető jogi ismereteket, a kedik, a bíróság épületét elég lehet az élet minden terüle- jogpropagandának így talán kívülről, a Széchenyi téri tén egyaránt tájékozott. Bán- ők a leghatásosabb népszerűplatánok alatt sétálgatva né- hídi György hivatásos gép- sítői. zegetni. Ezért azután, ha kocsivezető, közlekedési bűn- L. Zs. csak lehet, Igyekeznek kivonni magukat a tanúskodás kötelezettsége alól, s noha nemrég még ők mesélték a szomszédoknak a történetet, amikor a tárgyaláson is meg kellene szólalniuk, azt mondjak, ők voltaképpen alig láttak vagy hallottak valamit. Jó néhányan úgy lépnek be a bíróság épületébe, hogy előzőleg félve körülnéznek, látja-e őket valaki az Ismerősök közül. A bíráskodást még mindig mítosz övezi, sokan meg is lepődavan értékelődik, illetőleg értékelhető a pénz maga? Bár az anyagi gond minden kerestí szinten beszéd tárgya, azonban a pénz hiányából eredő gondok mennyisége, következésképpen a gondok minősége mutatja az ellátási szint különbségeiből eredő eltéréseket. Az alacsony egy föré eső jövedelemmel rendelkezők elkeseredett hangja más pénzről szól. mint aki fölös pénzéért nem kap megfelelő árut, vagy netán „befektetési" gondja van. A pénz értéktartalma nem közgazdasági, hanem emberi megítélés szerint tehát függ az életmódtól, s az életszemlélettől is. A pénz pozitív értékelése mellett találkozunk annak negatív megközelítésével is. Az életszervezö tartalom természetesen nemcsak a pénz. hanem belső humán értékek egész sora, maga a társadalmi tett. Akiknél a pénz pozitív érték, ott cél és eszköz is lehet egyaránt. Reális létében a pénz értelme egyenlő a megvásárolható lehetőségek sorával. A pénz értékelődik nemzetközi pénzügyi porondokon is. Erről a különböző struktúrákban és relációkban „Összeállított" valutaárfolyam-táblázatok informálnak bennünket. Meg kell jegyeznünk, hogy a pénzek így kapott vásárlóerő-különbségeinek semmi köze sincs az országok fejlettségéhez, fogyasztásuk színvonalához, de az arszínvonal-kiÜönbségekhez igen. Ez az árszínvonal-különbség is csak akkor mond nekünk valamit, ha ismerjük a keresőnkénti átlagos nominálbért; vagy a fejenkénti átlagos nomináljövedelmet. Így hát valamely ország teljes fogyasztói árjegyzéke csak a jövedelemviszonyok ismerete alapján mond valamit, mind a nomináljövodelern (pénz) csereértékéről, mind pedig a lakosság vásárlóképességéről. A pénz konkrét értéktartalma, pontosabban vasarióereje legközvetlenebbül tehát a fogyasztói árak színvonalától, annak, időbeni változásától, valamint a fogyasztás szerkezetétől függ. Az árszínvonal az érvényes egységárak halmaza, mert az ár közvetlenül pénzmennyiség és árumennyiség viszonya. Gyakorlati szempontból nem az árszínvonal fogalma, hanem annak gazdasági szerepe az érdekes, s figyelemre méltó. Az árszínvonal a nomlnáljövedelemmel együtt meghatározza a lakosság reáljövedelmét, pontosabban a nomináljövedelem vásárlóképességét, s így keretet szab a reálfogyasztásnak. Az árszínvonal belső összetevője a javak összkereslete és összkínálata közötti vizonynak. Fontos kérdés ebből adódóan: az összkereslet—összkínálat egyensúlya változatlan, vagy növekvő, netán csökkenő árszínvonal alapján biztositható-e? E kérdésre a választ az utóbbi évek gyakorlata megadta: nöRendezvények a Technika Házában Kinek a gyereke? — cim- zőgazdaságban címmel. Felmel vitát rendez a Szerve- kért hozzászóló Bődi János, zési és Vezetési Tudományos a Tisza—Maros-szög Tsz elTársaság megyei csopórtja- nöke. A rendező: a Csontinak Reklámklubja. A má, rád megyei tanács vb 'mezőszerdán 3-kor kezdődő klub- gazdasági és élelmezésügyi délutánon Pálos Miklós új- osztálya, a Magyar AgrarUi ságíró beszélget szegedi kol- dományi Egyesület agrárgazlégiával. Holnap, csütörtökön dasági szakosztálya és a délelőtt 10-kor dr. Csoltó Csongrád megyei MezőgazdaLászló, a Központi Szállítási sági Szövetkezetek SzövetséTanács titkára tart előadást ge. A Textilipari Műszaki es A szállításszervezés szüksé- Tudományos Egyesület megessége és jelentősége a me- gyei csoportjának rendezvéI nye ugyancsak holnap, délután 3-kor kezdődik. Kerékgyártó Pál egyiptomi élményeiről számol be. Egyebek között az Építőipari Tudományos Egyesület és az MTESZ jugoszláv testvérszervezete, a DIT közötti együttműködésről lesz szó az ÉTE megyei csoportja vezetőségének holnapután, pénteken 4-kor kezdődő ülésén. tozásának folytonos és ismételt magyarázatára nem rendezkedhetünk be. Ezt persze a jövedelempolitikának is figyelembe kell venni. Abszolút szilárd valuta, amelynek vásárlóereje nem csökken, még az aranypénzforgalom esetén sem létezett. Bár az árszínvonal emelkedésének gazdasági okai vannak, az emelkedés maga politikai, társadalmi probléma is. Ennélfogva nem lehetetlen a politika és a gazdaság konfliktusa. Gazdasági meggondolások időnkónt korlátozhatják a politikát. A pénz. a nomináljövedelem általános vásárlóereje tehát az általános árszínvonaltól függ. Ezen túl azonban a pénz, a jövedelem vásárlóereje attól is függ. hogy azt milyen árura, illetőleg milyen jószágkombinációkra költik. Ez azzal kapcsolatos. hogy a bruttó pénzbevétel arányait vekVő árszínvonal-emelkedéssel biztosítható. De. nemcsak a jövedelemadóval, hanem a fogyasztói miért? A válasz a gazdasági reálfolyamatainkban, az indirekt irányítási rendszerünk arkoncepciójában, a világpiaci infláció bekövetkezett felgyorsulásában van. A mai árpolitikai koncepció legfontosabb elemei: a) Tartós külpiaci ártendenciák beépítése a magyar árrendszerbe, szakaszos árrendezéssel. b) Aktív árfolyam-politika: a magyar valuta időnkénti felértékelése, abból a célból, hogy a belföldi és a külkereskedelmi árak kapcsolata a világpiaci árak emelkedésénél alacsonyabb belföldi árszintemelkedéssel valósulhasson meg. c) A változó termelői árarányoknak a fogyasztói árakban való kifejezése és a fogyasztási szerkezetnek ezen alapuló befolyásolása. A dolog lényege: a jelenlegi világpiaci áremelkedés mellett Magyarország csak a fogyasztói árszínvonal év) 3.5—4 százalékos áremelkedéssel képes az ármechanizmust működésben tartani. azaz a gazdaságirányítási rendszerben a központi utasításhoz való visszatérést elkerülnie. Meg kell szoknunk, hogy az árait gyakori váladókkal )s lehet módosítani, azaz más reáljövedelem-arányokká alakítani. A ráfordításokhoz képest alacsony vagy magas fogyasztói árak léte azt jelenti, hogy egyik termék költségének egy részét nem az fizeti, aki veszi. Bizonyos rétegek pénze le-, másoké felértékelődik. A pénznek tehát differenciált értéke, vásárlóereje lesz. Az állam ez esetben a keresletet nem úgy tekinti, mint a lakosság keresletét, hanem mint osztályok, rétegek, kis és nagy jövedelműek keresletét, mint egyedül élők, mint sokgyermekesek összesített keresletét. Más-más nagyságú fizetőképességek ugyanis eltérő fogyasztásszerkezetet jelentenek. A vásárlók pénze közötti effajta különbségtevés azonban az életnívó emelkedésével valószínű csökkenni fog, s bizonyos .állami preferenciákon túl az a tendencia fog érvényesülni, hogy mindenki fizesse meg azt, amibe a termék előállítása kerül, ösztönözve ezzel is a racionálisabb fogyasztási szerkezet kialakítására. Dr. Imre Ottó Ebzárlat Szeged egész területén Szeged város egész területére veszettség miatt ebzárlatot kellett elrendelni. -Ezért a tartási helyén minden kutyát és macskát elzárva, illetőleg a kutyákat megkötve kell tartani úgy, hogy azok más kutyával vagy macskával ne érintkezhessenek. Zárt udvarban a kutyák elzárását vagy megkötését mellőzni lehet, ha azok onnan ki nem szökhetnek. A' kutyát tartási helyéről csak pórázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni. Az ebzárlat 90 napig tart.