Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-04 / 54. szám

8 Szombat, 1978. március 4. Múzeumi matinék I csomagológép Két grafikailag szépen for­mált M betű hirdeti a sze­gedi Móra Ferenc Múzeum új közművelődési sorozatát, a múzeumi matinékat. A so­rozat legfőbb célja a láto­gatók és a múzelum kapcso­latainak erősítése, a közön­ség ismereteinek bővítése, a társművészetekkel való együttműködés szorosabbra fűzése. A programok min­den hónap négy vasárnap délelőltjére készülnek. Az első rendezvényt — mint minden hónap első vasár­napján — gyerekeknek szer­vezik., Holnap, március 5-én 11 órától a rajzolni szerető, a művészet iránti érdeklődő gyerekeket várják a múze­um Hunok, avarok, magya­rok című kiállításának ter­mében. Első alkalommal Ve­res Mihály festőművész és Vörös Gabriella muzeológus lesz a házigazda. Azt sze­retnék. ha nemcsak a jeles rajzolók és eminens gyere­kek gyűlnének össze, hanem minden olyan tinédzser, akit érdekel a régészet, a nép­rajz, a képzőművészet, a ter­mészettudomány, hiszen igye­keznek összekapcsolni az is­meretek bővítését és az al­kotói fantázia szárnyalását. A Jövőben számít a múze­um szinte valamennyi sze­gedi képzőművészre. Minden hónap második vasárnapja a művészeti kis­filmeké. Ebben az évben a francia intézettel kooperálva ötven perces színes francia kisfilm-összeállításokat lát­hatnak az érdeklődők, me­lyek előtt Szabó András gra­fikus, a Tisza-parti gimnázi­um tanára rövid bevezető­ket mond. Első alkalommal, a jövő vasárnap a nagy fran­cia gyűjtemények világhírű kincseibe pillanthatnak be az érdeklődők. Raktárak mélyére vezetik le a látogatókat minden hó­nap harmadik vasárnapján. Először, március 19-én Gas­kó Béla biológus vezetésével a természettudományi rak­tár ritkaságaival ismerked­hetnek meg az érdeklődők. Régi szegedi múzeumi ha­gyomány, hogy a kiállítási termekben, képek között muzsika csendül. A Hang­szerek és együttesek című, minden hónap negyedik Va­sárnapján rendezendő prog­ram kellemes művészi él­ményt ígér. A hónap végén első alkalommal a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főisko­la szegedi tagozatának nö­vendékei adnak koncertet, bevezetve az érdeklődőket az elhangzó zeneművek vi­lágába, bemutatva azok al­kotóit is. A későbbiekben hangszerritkaságokkal — a lanttal, gitárral, cimbalom­mal, csembalóval és hárfá­val — valamint népszerű együttesekkel — Sebő, Víz­öntő, Kaláka stb. — talál­kozhatnak a múzeum- és ze­nekedvelők. Zsugorfóliás csomagológé­pet vásárolt a Hungarotex anyagi támogatásával a Sze­gedi Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat. Segítségével tetszetős, a nyugati kereske­delem által megkívánt mű­anyagfólia-burkolatban in­dulnak exportra a háztartá­sokban, gazdaságokban, bol­tokban és másutt használa­tos kis kötözőzsineg-gombo­lyagok. Holnap lép életbe az és buszmenetrend Hulló levél, sárga levél... Emlékezés Dankó Pistára 4 A farsangi időben • azért bálakat is tartot­tak. Az igényesebb közön­ség a fölsövárosi kaszinó termében, a „közönségeseb­bek" a Fekete kutya kávé­házban farsangolhatták ki magukat. Tűz esetén a rendőrök kardlapokkal hajtották a né­peket az oltásra. Utána jól­esett a fojtott sör, a Pflutzer Bier valamelyik vendéglő­ben, vagy a vár melletti kioszkban. Rózsa Sándor elsőízben már fogságban van, de a be­tyárvilág még nem szűnt , meg. Haditörvényszék ítél­kezett útonállók, rablók, de a politikai foglyok felett is. Ha egy-egy betyárkodó sző­génlegényt sikerült elfogni, azt a kifizetetlen „reithozli"­jával együtt könyörtelenül fölhúzták — sok szabó bá­natára. A színház ebben az Időben * fölsövárosi kaszinóterem­ben működött, hol az öreg Hetényi, később Molnár György társulata szórakoz­tatta a közönséget. Boden­burg Lina Hegedüsné (meg­halt 1959-ben) volt a szín­pad kedvence, gyönyörű hangjával. Még játszották Dugonics Bátori Máríd-ját, a dalmüvek közül Verdi ope­rái arattak sikereket. A pék­mesterből karnaggyá lett derék Hánki Mihály Ede már „magyarítja" Rossini operáját, a Szevillái bor­bélyt. „... Hallottam szelíd szavát, mely elbájolt engemet, elragadta szívemet. Ah, Lindoro, szeretlek, csak te érted lehellek.'. Az „alsóbbrendű népnek" a színházat az élelmes Cas­sanova majomszfnháza pó­tolta. Ugyancsak az ő szó­rakozásukra szolgált az új­szegedi, lövöldéi kertben a körhinta is. Sok koldus volt ez Idő­ben a városban. Följegyez­ték, hogy a Tisza-parti sé­táló embert vagy a koldulók, vagy a sétányon a cigány állította meg. De volt még kedve húzatni a cigánnyal a szögedi nem­zetnek? Petőfi óta feledésbe me­rült dalolni a Kiskunságról. Pedig a szomszédban. Vá­sárhelyen a honvédattiláját levetett Nyizsnyai Gusztáv vigasztalja a lelkeket: Fizika a klubkönyvtárban Művelődési intézményben A tárlatot tegnap, pénte­ritkán látni olyanféle klál- ken délelőtt Horváth László lítást, mint amely tegnaptól szakfelügyelő nyitotta meg, Petőfitelepen, a November 7. illetve megtartotta az első művelődési központ klub- „tárlatvezetést" — hetedik­könyvtárában tekinthető nyolcadik osztályos tanulók­meg. A címe: Fizikai jelen- nak. A kiállításon ugyanis ségek. A TIT természetül- olyan fizikai jelenségeket dományos stúdiójának anya- szemléltető eszközök Is van­gából rendezte meg a klub- nak, amelyek az általános könyvtár, valamint az isme- és a középiskolai tananyag­retterjesztő társulat városi ban, illetve a most készülő szervezete. korszerűsített fizika tanterv­A kiállítás az első lépést ben szerepelnek. Az eszkö­jelenti a művelődési intéz- zök többsége mozgásba hoz­mény éves tervében jól kö- ható, működés közben is rülhatérolt cél eléréséhez, megfigyelhető. A bemutatott Azt szeretnék, ha nagyobb gőzgép, Diesel- és Wankel­természettudományos érdek- motor modellek, valamint a lődést kelthetnének látoga- számoB egyéb fizikai jelensé­tóikban, ha a természettu­dományos ismeretterjesztés­nek ez a formája is polgár­jogot nyerne a hagyományo­san humán orientációjú mű­velődési formák között. Ugyancsak célul tűzték a jobb együttműködést az is­kolákkal. get szemléltető eszköz, nyil­vánvalóan nemcsak a gyere­keket, a felnőtteket is ér­dekli. A látogatókat — már­cius 19-ig, vasárnap is meg­tekinthető a kiállítás — a TIT-elóadól kalauzolják. ...Te meg cigány! fcí a kuckó trónusát elfoglalód­Tedd keresztbe azt a vonót, epe legyen a gyantád! Ezt a nótát húzd el nekünk...! Megvirrad még valaha. Nem lesz mindig, nem is lehet a magyarra éjszaka...! A bécst kormány azt. sze­retné, ha a magyarnak a cepperl polka és a mazurka kellene, ha a magyar szó is, nóta is egyszerűen kimenne a divatból. Legalábbis úgy, mint ahogy a krinolin megy ki a forgalomból. De ahogy a magyar nóta nem krinolin, a trombitaharsogás sem olyan kedves a szögedi fü­leknek, mint a hegedű. Azért van olyan nagy si­kere a fölsővárosi kis sétá­nyon a Murka vezénylete alatt álló „zenetársulatnak", mely a ..szerény fuvolán kí­vül semmiféle fúvós hang­szerrel nem rontja a nyi­rettyű varázsát". Ugyancsak nagy sikere van a Hétvá­lasztó vendéglőben is Sze­ged első hegedűsének. Erdé­lyi Nácinak, aki „böcsületö­sen húzza a jó magyar nó­tákat, és a nem igen szép cepperli és mazurka polká­kat ..." Ebben a városban ismerik már azt a zenét, melyet Csermák, Lavotta, Bihari, Pecsenyánszky és Simonffy képviselnek. Utóbbi a kör­útja sorún már ide is ellá­togatott. A magyar nótával szem­ben semmi esetre sem jelent haladást a brettli és zenge­ráj — bar az idegen kor­mányzat ezeknek kedvez, s ha kell. hatalmi eszközökkel igyekszik terjedését elősegí­teni. Ennek a ferdeségérc elég csak annyit felhoz­nunk: a magyar romantika zenéjének igazi előadóművé­sze külföldön akkor is (rész­ben ma is) a cigányzenész. Hogy nézne az ki, ha Ber­linben, Londonban vagy Pá­rizsban erőszakkal, hatalmi eszközzel próbálnák azt nép­szerűsíteni az ottani zene rovására? Nálunk pedig ez folyik. Ebből az időből származ­hat ez a nóta is, melyet Sze­geden már csak nagyon öreg emberek ismernek, vagy azok is az apáiktól hallhat­ták: „More, more, szegény more minek is élsz már e rongyos lvilágon? Mi vár reád? Éhség, nyomor szenvedés és fájdalom? Vágd a földhöz hegedűdet, nem kell a magyar nóta. Hire Péter és zepedli j gr ja hatvanhét óta... ." Csongor Győző - (Folytatjuk.) Magyar ösztöndíjasok szocialista országok egyetemein, főiskoláin Háromszáznyolcvan ma- A január végén megtartott gyar ösztöndíjas kezdheti felvételi vizsgán 650-en ér­meg tanulmányalt szeptem- tek el jó eredményt. Szá­berben az európai szociális- mukra március végén lesz­ta országok egyetemein és nck az úgynevezett felvételi főiskoláin. Az ősszel meg- beszélgetések. A sikertelenül hirdetett pályázatok Iránt Pályázók már megkapták az ismét nagy volt az érdeklő- ggé* USTjSÍ des, mintegy 1200-an kuld- kat- a Jövö hétt61 postázza ték el Jelentkezési lapjukat, az Oktatási Minisztérium. Somogyi K&rolyné fejvétele Három vállalat dolgozói építik az új vágányszakaszt a tarjáni végállomáson Előzetes híradásainkbői már értesültek arról olva­sóink, hógy holnaptól, már­cius 5-én üzemkezdettől új menetrend- és vonalhálózat szerint járnak a szegedi au­tóbuszok. Érdeklődés előz­te meg a módosítást, oly­annyira, hogy a korábbi évek tapasztalatai alapján 15 ezer példányban kinyomta­tott tájékoztató két-három nap alatt elkelt (Tegnap már csak a Marx téri köz­ponti pályaudvaron és a Bajcsy-Zsilinszky utcai Vo­lán-irodában lehetett kap­ni. a déli órákban már ott is csak pár tucat maradt). Február 19-i lapunkban térképpel, február 25-én szö­veges ismertetéssel segítet­tük a tájékozódást, most a megjelentetett menet­rendtől eltérő változásokra hívjuk fel az utasok figyel­mét. A kiskundorozsmai 75/V jelzésű járat autóbusz­fordulója nem készült el időre, ezért a kocsik egyelőre csiak a dorozsmai templomig járnak, s nem a HÓDGÉP gyáregységénél levő végál­A Tiszafa] márciusi száma „Nincs hadam, fegyverem se más, / mint igaz szó, pél­daadás, / csak az a hatalom," — olvashatjuk Keresztury De­zső Mardoshat-e? című ver­sében. A lírai tömörségről és fegyelmezettségről ismert Ke­resztury-versek sorát most négy újabbal gyarapítja a Ti­szatáj legújabb száma. Ha Kereszturyt inkább valami „ómódi modernség" jellemzi, Páskándl Géza a líra új út­jai felé tájékozódik. Versei­ben a karmesteri pálca — ahogy legutóbbi kötetéről a költő mondta — ismét gro­teszk. A folyóirat versanya­gában Hervay Gizella, Rózsa Endre és Horgas Béla műveit találjuk még. Hosszú idő — regények, szociográfiák, kisregények — után ismét novellával je­lentkezik Mocsár Gábor, A Fiú a rozsban című írás a könnyed, csevegő, „tréfás" el­beszélőt stílusnak és a mon­danivaló komolyságának — Mocsár korábbi írásaiból is jól ismert — sikeres ötvö­zete. A márciusi Tiszatájban ol­vasható tanulmányok tema­tikailag két csoportra osztha­tók. Csetri Lajos Reflexiók irodalmunk fejlődéstörténeté­ről címmel Horváth János­nak, a XX. századi magyar irodalomtudomány egyik leg­nagyobb alakjának összegző műve kapcsán vetette papír­ra gondolatait. Görömbei András pedig Barta János i rod al omtörténeti -esztéti kai nézeteit ismerteti. A tanul­mányok másik része a mai magyar próza egy-egy izgal­mas jelenségét, művét vizs­gálja. Kis Pintér Imre az el­sők között vállalkozott arra, hogy legújabb prózánk írói nemzedékeit monográfia­igénnyel feldolgozza. Oltyán Béla Történelem, mítosz, pa­rabola: évtizedünk magyar epikájában című dolgozata mellett Vasy Géza és Kocsis Rózsa munkáit közli itt a Ti­szatáj. Vasy Galgóczi Erzsé­bet nemrég meg is filmesí­tett kisregényét, a Pókhálót elemzi, Kocsis Rózsa Szabó Magda Régimódi történet cí­mű „dokumentum jellegű családtörténeti regényéről" ír. A Kelet-európai Nézőben —' Pásztor Imre és Göncz Árpád tollából — bírálat ol­vasható Sztojan Radev Bol­gárok és magyarok című könyvéről, illetve Jordán Ra­dicskov neves bolgár író — Juhász Péter fordításában megjelent — két drámájáról. A kritika rovat élén Sütő András Engedjétek hozzám jönni a szavakat című művét Görömbei András méltatja. „A magyar irodalomban sok­szor és sokat irtak az anya­nyelvről. Sütő András könyve ennek a gazdag irodalomnak cpp olyan csúcsa regényben, mint Illyés Koszorúja vers­ben" — írja Görömbei. Jó­kai Anna, Balázs József és Asperján György új regé­nyéről Imre László, Olasz Sándor és Kulcsár Szabó Er­nő bírálata jelent meg. Beke György romániai magyar író riportkötetét és regényét Ha­lász Péter értékeli. Bata Im­rének az Arcok és vallomá­sok sorozatban megjelent Ve­res Péter-monográfiájáról Ve­kerdi László számol be. Hézső Ferenc festőművész műtermébe Annus József lá­togatott el. A folyóirat leg­újabb sorozatéban mondja Hézső Ferenc: „Más a világ, mert más lett az ember, aki teremtette és benépesítette a tanyavilágot. (...) A nosz­talgia szép lehet, de abból kenyér nem terem. Ebben a hitemben én következetes va­gyok, a csökönyösségig. A va­lóban létezőről kell szólnunk, nem a fejünkben rögzített tegnapról, tegnapelőttről..." A Tiszatáj új számát is Hé­zső Ferenc munkái illuszt­rálják. Az erdélyi irodalom nagy veszteségéről, Szemlér Ferenc költőről Pomogáts Béla nek­rológja olvasható. A Tiszatéj utolsó oldalán néhány soros közlemény: Meghalt Nagy László. Nagy költőnktől a Ti­szatáj áprilisi számában bú­csúzik. lomásig. (Ez a járat lesz nyáron a strandjárat.) A 10­es. Tarjánból járó autó­buszok a városközpont felé haladva nem állnak meg a II. kerületi hivatalnál, ha­nem csak a Lengyel utcá­nál. kifelé menet nincs vál­tozás. A 75/Y jelzésű autóbu­szok a menetrendfüzet sze­rint a Marx térről 12 óra 5 perctől 18 óra 5 percig' járnak 30 percenként, ez té­ves. A kocsik 17 óra 5 per­cig indulnak félóránként, azután óránként. A 21-es, Petöfitelepről induló autó­buszok — az eddig kapott információk szerint — a Re­tek és Rózsa utcán át: ha­ladtak volna, hogy Tarján és az Északt városrész, va­lamint a nagyállomás kap­csolatát biztosítsák. Mosta­ni értesüléseink szerint a menetrendben közöltek sze­rint indítják útjára a já­ratot: tehát mégis a József Attila sugárútról kanyarod­nak a buszok a Nagykörút­ra. (Remélhetőleg hamaro­san kiderül, melyik válto­zat lesz a végleges.) A 43-as busz — mely a villamossal párhuzamosan járt — megszűnik, ezért a 4-es villamosvonalat meg­erősítik. A kétvágányúsítás újabb eredményeképpen a végállomást átépítik. így a tartalékkocsi és vezetője ál­landó készenlétben vára­kozhat, s az indítószolgálat utasítására a csúcsidőben be­segíthet. Hétfőn reggeltől, üzemkezdettől nyolc óráig és 12 órától 18 óráig 5 per­ces követési idővel indítják a kocsikat. A Budapesti kőr­úthoz áthelyezett megálló révén, a javítószolgálat meg­szervezésével, s a sűrítőko­csikkal (melyek március vé­gén, illetve áprilisban áll­nak munkába) remélhetőleg sikerül az utazási sebessé­get is növelni. A végállo­más vágányépítési munká­latait március 15-ig befe­jezik az SZKV, a Szegedi Magas- és Mélyépítő Válla­lat és a DÉLÉP dolgozói, a csúosideji 5 perces indulást azonban már holnaptól biz­tosítják. Üdülőtelepek fejlesztése Több mint 10 millió fo­rinttal támogatja az idegen­forgalmi alapból az üdülőte­lepek idei fejlesztését a Ba­latoni Intéző Bizottság. A legnagyobb összeget, 1,8 mil­.110 forintot Siófok kapja. 4 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom