Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-30 / 75. szám

2 Csütörtök, 1978. március 30: í RÁOIÉTEIEX WILLY BRANDT A DUNA-KANYARBAN Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnö­ke és kísérete tegnap kirán­dulást tett a Dpna-kanyar­ban. A kirándulás során megismerkedett Esztergom, Visegrád és Szentendre ne­vezetességeivel. A vendége­ket elkísérte Berecz János, János, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának vezetője. CARTER ÜTŐN BRAZÍLIÁBA Carler amerikai elnök, be­fejezve egynapos venezuelai látogatását, szerdán elutazott Caracasból Braziliába. Ügy tűnik, hogy Carter nem szá­míthat túlzottan meleg fo­gadtatásra a brazil főváros­ban: miközben szerdán 300 tliák tüntetett Brasilia (a főváros) egyetemén az ame­rikai elnök látogatása ellen, Francisco Antonio Azeredo da Silveira brazil külügymi­niszter nyíltan kijelentette, a Carternek szóló meghívót csak azt követően küldték el, hogy az amerikai elnök jelezte látogatási szándékát. CJ XLPUSÜ PUSZTÍTÓ FEGYVEREK Az Egyesült Államok új típusú, pusztító fegyverek létrehozásán munkálkodik. Az amerikai légierő képvise­lői közölték, hogy 10 kivá­lasztott amerikai államban telepitik az első amerikai, helyváltoztatásra képes kilö­vőállványról indítható, inter­kontinentális ballisztikus ra­kétarendszert. Az MH típus­jelű, szárazföldről indítható rakétarendszer telepítésével kapcsolatos munkálatok már megkezdődtek a 10 állam­ban, amelyekben „kedvező­ek a geológiai és földrajzi adottságok" az új, MH-ra­kétúk telepítésére. LONDON. LAPOK NÉLKÜL London térségének több mint tízmillió lakosa szerdán ismét reggeli lapok . nélkül maradt. A felemelt túlóra­díjat.-követelő terjesztési dolgozók ós a nyomdai gép­mesterek egy részének sztrájkja miatt az angol fő­városban húsvét óta csak a két esti lap kapható. Ked­den csupán annyit változott b helyzet, hogy a dolgozók éjféltájban leállították a sajtógépeket, és a londoni számokat ki sem nyomták. KAMBODZSAI TÁMADÁS THAIFÖLD ELLEN A bangkoki rádió tegnap közölte, hogy kambodzsai alakulatok súlyos támadást intézték Buriram tartomány I.ahangxay járása ellen. A lakossag egy részét megöl­ték, s mintegy 160 embert magukkal hurcoltak. Az el­múlt két hónapban ez a sorrendben negyedik véres kambodzsai akció thaiföldi területek ellen. A FRANCIA MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE „A kormánytöbbség szá­mára létfontosságú egység és szolidaritás vejzélVeztctése léikül kell keresni a többség s az ellenzék ésszerű együtt­élésének módját" — jelen­tette ki Valéry Giscard d'Estaing. a francia kormány tegnapi ülésén. A UPI sze­rint a köztársasági elnök ez­zel egyrészt válaszolt azok­nak, akik bírálták „nyitását" a baloldali ellenzék irányá­ba. másrészt figyelemezte­tett rá. hogy e „nyitásnak" nem sznbaa veszélyeztetnie u jobbközép kormánykoalí­ció egységét. A SZEJM HATÁROZATA A lengyel parlament hatá­rozatot fogadott el a népélel­mezés további javításáról és a mezőgazdaság fejlesztésé­ről, valamint a LEMP Köz­ponti Bizottsága 11. plénu­tán hozott határozat végre­i Hasának kormányprogram­járól. KGST­TANACSKOZAS A növényvédőszer-kutatás és -gyártás, valamint az eh­hez szükséges munkameg­osztás a központi témája annak a tanácskozásnak, amely a KGST-tagországok vezető növényvédőszer-kuta­tó Intézetei delegációinak részvételével szerdán kezdő­dött Balatonalmádiban. L Brezsnyev fl nagyüzsmek államosításának iáfogatőkörúton harmincadik évfordulójára 9 Moszkva (MTI) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szibé­riai és távol-keleti körútja során szerdán rövid időre megállt Kirovban, az Udmurt Autonóm SZSZK-ban és Permben. Brezsnyevet és kí­séretét 1. Beszpalov, a kirovi területi pártbizottság első tit­kára, V. Mariszov, az Ud­murt területi pártbizottság első titkára, B. Konopljov, a permi területi pártbizottság első titkára, valamint a meg­látogatott városok dolgozói üdvözölték. Leonyid Brezsnyev további sikereket kívánt a meglátoga­tott terület dolgozóinak az SZKP Központi Bizottsága által az ötéves tervidőszak harmadik évére kitűzött fel­adatok végrehajtásában. * Szibéria és a távol-keleti országrészek mind nagyobb súlyt kapnak a Szovjetunió gazdasági életében. A Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak XXV. kongresszusán Leonyid Brezsnyev előadói beszédében külön is foglalko­zott a szibériai területek fej­lesztésének távlataival. Az SZKP KB főtitkára több fontosabb központot ke­res fel útja során. az Arab L.iga • Kairó (AFP) Az Arab Liga tanácsa ülésezésén a résztvevők megbízták Nimeri szudáni államfőt, állítson fel egy „magas rangú" küldöttséget, melynek feladata lenne, hogy megpróbálja elsimíta­ni az izraeli—egyiptomi kü­löntárgyalások következté­ben kiéleződött arabközi el­lentéteket. (A Liga tanácsá­nak elnöki tisztét jelenleg Szudán tölti be.) A kiadott közlemény szerint a Jelenlevők megvizsgálták a legfrissebb közel-keleti fej­leményeket és aggodalmukat fejezték ki a Libanon elleni izraeli agresszió miatt. Az Arab Liga ülésszaká­nak miniszteri szintű ta­nácskozása szerdán véget ért, az ülésszak szombaton nagyköveti szinten folytatja munkáját — jelentette be Mahmud Riad. Nílus-parti Kommentár ösfeekvisrálódtak a kőfrel­keleti rendezés fonalai. Mi­közben Kairóban ülésezik a csonka Arab Liga — a kü­lónutas egyiptomi politikát elítélő öt állam nem kép­viselteti magát, a PFSZ kül­dötte pedig magánszemély­ként vesz részt a tanácsko­záson —. Libanonban újabb és újabb összecsapások bor­zolják a kedélyeket. Rá­adásuj híre jött annak is, hogy Ezer Weizman izraeli hadügyminiszter a közeli napokban ismét Kairóba utazik, s netán felújítják a közvetlen egyiptomi—izraeli párbeszédet, a katonai és a (jolitikai bizottság munká­ját. Két tényező mindenesetre amellett szól, hogy Szadat számára sürget az idő. Az egyik: az Arab Liga elha­markodott felhívása a mi­előbbi csúcsértekezletre. A javaslat ugyan Szaúd-Ará­biától származik, de a szaú­di kezdeményezés célja min­den bizonnyal Kairó tá­mogatása. Az iránt sem le­het kétség, hogy ebben köz­vetve Washington szándé­ka is kifejezésre jut: a Fe­i hér Házban aligha mérték föl reálisan a szadati poli­tikát követő arab tiltakozás­hullámot. Egyiptom nyilván­valóan szeretné lecsillapíta­ni ellenzékét, mivel az már nemcsak Szadat számára ké­nyelmetlen, hanem az Arab Liga egységét is súlyosan veszélyezteti. Egy másik tényező: a Ní­lus-parti várakozások ku­darca egyre kínosabb kö­vetkezményekkel járhat Sza­dat presztízsére nézve. Az A1 Ahram szerdai számá­ban borúlátóan ír a tárgya­lások felújításáról, s Be­gint hibáztatja, amiért nem hajlandó módosítani a meg­szállt területekkel kapcso­latos politikáját. Meglehet, a félhivatalos egyiptomi lap ezzel a korántsem félhiva­talos kairói panaszt palás­tolja, miszerint Szadat csa­lódott az amerikai közve­títés hatékonyságában. Sok bizonytalan körül­mény mellett egy valami tény: ma az arab egység he­lyett súlyos arabkőzi el­— ft'. \ '" ''•".őrrVC"tr." Jentétekről beszélhetünk, ami csöppet sem. kedvez a tartós, békés rendezésnek. Aligha jár majd sikerrel Nimeri szudáni államfő ve­zetésével az a „magasrangú küldöttség", amelyet a szer­vezet hívott életre az ellen­tétek elsimítására. Algéria, Líbia, Szíria. Irak és Dél­Jemen bizonyára nem mó­dosítja álláspontját, legföl­jebb még Szudánnal is fe­szültté válik a viszonya. Egyiptom mitsem nyert az alkudozásokon ellensége vi­szont máris több, mint amennyivel november — vagyis az Izraellel kezdett párbeszéd — előtt szá­molt A játszma most mintha elölről kezdődnék. Kairó számára mindenképpen ked­vezőtlenebb állásban. Gyapay Dénes 5 A felsorakoztatott ada­• tok is jelzik, hogy az államosítások a dolgozók lel­kesedésével találkoztak. Ez természetes is, hiszen a mun­kásosztály helyzetében, mun­ka- és életkörülniényeiben ezáltal cjöntő változások kö­vetkeztek be. Az a példás szorgalom és fegyelmezett­ség, amely a felszabadulástól az üzemek államosításáig is jellemző volt a munkásosz­tályra, a végbement válto­zások alapján és eredménye­ként tudatosodott, tovább erősödött. A munkaversenyi mozgalom fejlődése egyértel­műen és jól mutatja ezt. Közvetlenül a felszabadulás után a vázolt nehézségek sem gátolhatták a dolgozók munkához való új viszonyá­nak felszínre kerülését, nap mint nap történő kifejeződé­sét. Az első szabad május 1. alkalmával indított munka­verseny — mint sok más ne­mes és jó kezdeményezés — a csepeli munkások részéről vette kezdetét. A munkaver­senybe rövid idő alatt be­kapcsolódott az üzemek, vál­lalatok többsége. Az ország újjáépítését szolgáló munka­versenyeknek nagy jelentősé­gük volt; hozzájárultak a termelés növekedéséhez, erő­sítették a dolgozók összefogá­sát, munkafegyelmét, kibon­takoztatták a munkafolyama­tok ésszerűsítésére irányuló törekvéseket, s arra késztet­ték a dolgozókat és testüle­teiket. hogy a többtermelés érdekében még behatóbban foglalkozzanak az üzemszer­vezés kérdéseivel. A felsza­badulás utáni első munka­verseny eredményeként meg­gyorsult az üzemek helyre­állítása. és jqlttntőspc nőtt a tei-me!£s.''E j elén t ős eredmé­nyek alapján jogosan állapí­totta meg a Szakszervezeti Tanács akkori főtitkára. Kos­sá István:' „Örömmel és büszkeséggel vettük tudomá­sul, hogy a demokratikus Magyarország proletariátusa nemcsak szavakban, hanem tettekben is cselekvőleg feje­zi ki ragaszkodását a szocia­lista gondolat iránt." Az 1918 tavaszán kibonta­kozott országos méretű mun­kaverseny már egészen más, az államosítások eredménye­ként szocialista alapról in­dulhatott el. Jól tükrözték ezt a különböző gyárak ver­senyfelhívásaiban foglaltak is. Ugyancsak a WM-gyár mun­kásainak felhívásában volt olvasható: „Most, hogy há­rom esztendő kemény poli­tikai harcaival sikerült meg­törni a nagybirtokos és a nagytőkés osztály hatalmát, s az orBpág ura a munkásság. 3 M - íQ Liebmann Béta fejvétele a magyar dolgozó nép lett, bínját. Sokrétű feladatuknak úgy érezzük: több és jobb csak szakismereteik állandó munkával tartozunk hazánk- gyarapításával, tervszerű és nak." rendszeres továbbképzéssel ,,. . , . . tudtak eleget tenni, Mar az eddigiek során is Minri„, }Dhoir,vA., jeleztük, hogy az államosítá­Mindez lehetővé- tette, hogy x , ,,. -x az államosítások igényelte SOk.,?,e?„x°kOZt.e„fIÍ>blÍ?.!t munkáskádereket a mozga a vállalatok, üzemek tevé kenységében, a termelés szer­vezésében és irányításában, amit egyértelműen mutat az is, hogy a termelés még át­menetileg sem esett vissza, sőt amint az adatok ezt mú­lom időben kinevelte. Afc 1948. március 25-én kíneve' zett 594 vállalatvezető zömei olyan munkásokból került ki, akik az üzemi pártszerveze­tekben, szakszervezetekben é.s tatják, jelentősen emelkedett az bizottságokban még­is. Nem következett be az, szerezték a gyárvezetéshez amit az államosítások ellen nélkülözhetetlen ismereteket, tudatosan fellépők jósoltak, s ez tette lehetővé, hogy nagy hogy ti. a népi hatalom nem többségük ezen a területen tudja pótolni a burzsoázia 18 kivaloan helytállt, szakértelmét. A vállalatok, A munkásosztály termelő­üzemek munkásirányításának eszközök államosításáért foly­ilyen vonatkozású várható tátott küzdelme fentiekből is nehézségeire és feladataira kitűnően elválaszthatatlanul már Lenin is felhívta a fi- összekapcsolódott az ország gyeimet. Érthetően másként újjáépítéséért, s ezen keresz­jelentkezik ez a probléma és túl a munkáshatalom megte­természetesen nehezebben remtéséért folytatott harccal, megoldható, ha egyetlen ro- Ennyiben a rendkívül váz­hammal a szocialista fórra- latosan bemutatott államosí­dalom győzelmének másnap- tási folyamat és szakaszai is ján történik meg a termelő- jól tükrözik a proletardi'kta­eszközök társadalmi tulaj- túra létrejöttének fontosabb donba vétele és megint más- ppUjtjkaí, gazdasági összefüg­ként, ha ez a tőke feletti ál- généi! Látható ebből a fej­lami és munkásellenőrzés ér- lődési folyamatból az is. hogy vényesülésével fokozatosan a népi demokratikus forrada­következik be. Mint láttuk, lom vezető pártja, a Kommu­ez nálunk az utóbbi úton és nista Párt mindvégig aa formában történt, ami alap- adott helyzetnek legjobban vetően megkönnyítette a dol- megfelelő politikát képvisel­gozók legjobbjainak munkás- te. Egész tevékenységét alá­igazgatásra való felkészítését, rendelte a világháborúban Meg kell jegyeznünk, hogy lerombolt ország újjáépítésé­ez a párt részéről kezdettől nek| a nemzet felemelkedésé­tudatos törekvés volt. Az rek, nem mondva le ugyan­üzemi bizottságok rendszere akkor tíRy percig sem a szo­ebben az osszefüggesben is cialista forradalom győzelem­kituno iskolanak bizonyult. A re viteléről. Ez a köriiltekin­munkássag érdekeinek követ- t6 tudon,ányosan is megala­kezetes védelme, a tőke elle­pozott stratégia és taktika ni eredményeseob küzdelem tette lehetővé vezet6 ^re­is arra kötelezte az üzemek pének maradéktalan érvénye­partszervezeteinek, szakszer- 6ÜIését é-s a ^ demokra. irAvnrni nolr tiA-fatneof z.c 'i T vezetőinek vezetését, és tikus forradalom győzelmét. A márciusi államosítások ülést tartott a Magyar Partizán Szövetség 0 Budapest (MTI) — A 'Magyar Patizán Szö­vetség országos választmánya — csakúgy, mint az egész magyar közvélemény — mély nyugtalansággal figyeli az új tömegpusztító fegyver, a ne­utronbomba gyártására és el­terjesztésére az Egyesült Ál­lamokban kidolgozott terve­ket. A választmány támo­gatja a Szovjetunió és a töb­bi szövetséges szocialista or­szág javaslatát, hogy kösse­nek nemzetközi megállapo­dást a neutronfegyver gyár­tásának, felhalmozásának, rendszeresítésének és alkal­mazásának betiltására — hangsúlyozza többek között az a nyilatkozat, amelyet szerdai ülésükön fogadtak el a testület tagjai. A tanácsko­záson ott volt Fehér Lajos, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a szövetség elnöke, Úszta Gyula, a szö­vetség főtitkára, Kiss Lajos vezérőnagy, az MHSZ főtit­kára, valamint a budapesti és a megyei pártbizottságok, a KISZ KB, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa és az Úttörőszövetség képviselői. A Magyar Partizán Szövet­ség országos bizottsága azért hívta össze az országos vá­lasztmány tagjait, hogy szá­mot adjon az elmúlt év mun­kájáról, és meghatározza az idei év feladatait. Az országos bizottság je­lentése többek közt megálla­pította, hogy az 1977-es mun­katervükben foglaltakat alap­vetően megvalósították. To­vább fejlődött tevékenysé­gük, együttműködve a KISZ­szel, az MHSZ-szel, az MSZBT-vei és az Úttörőszö­vetséggel — az ifjúság haza­fias és internacionalista ne­velésében. Az idei évben is az eddigi munkát folytatják. A választmány az országos bizottság jelentését az 1977­ben végzett munkáról, s az idei év feladataira tett javas­latait határozatában elfo­gadta. üzemi bizottságokat, hogy minél jobban megismerjék „„,,„-„ _„_,.„„*,_, 4„,„ , „_ .. . nem csupán gazdasági jelen­és megtanulják az üzemek tósé"űt-k voltak A néol dc­vezpfésénpk mindpn csíniát- i * vouak. i\ népi cu ­vezetesenex minaen csínját mokratikus átalakulásnak olyan szakaszában következ­tek be, amikor már eldőlt a hatalom kérdése, és ezen az alapon gazdaságilag is meg­erősítette az uralkodó mun­kásosztály vezető szerepét, lehetővé tette a szocializmus építésének széles körű kibon­takozását. Ezt a folyamatot tetőzte be a két munkáspárt júniusi egyesülése. Ezt köve­tően már nem volt akadálya a szocializmus tervszerű és rövid idő alatt nagy eredmé­nyeket felmutató építésének. Rácz János (Vége.) Heves harcok Rhodesiában 0 Salisbury (Reuter) A rhodesiai hadsereg va­dászgépek bevetésével egy hete heves harcot vív a tényleges többségi kor­mányzásért küzdő hazafias front gerilláival — tűnik ki az erősen cenzúrázott és szűkszavú Salisbury-i je­lentésekből. Az ország ke­leti. Mozambikkal határos vidékein dúló harcokról — hírügynökségek szerint. az öt éve tartó bozótháború legnagyobb gerillaakciójáról van szó — először egy dél­afrikai lap tudósított ked­den, s a jelentést megerősí­tette a Salisbury-i katonai parancsnokság is. A határ menti falvakban nagyszám­ban találták meg a hazafias front röplapjait, amelyek felszólítják Zimbabwe (Rho­desia) népét, hogy szálljon szembe a Salisbury-ben szü­letett „belső rendezési" meg­állapodással. A rhodesiai rezsim állí­tása szerint a hadművelet­ben 59 gerilla vesztette éle­tét. A tanulmányhoz felhasznált fontosabb Irodalom: Berend T. Iván—Ránkl György: A magyar iparfejlődés a felsza­badulás után. Húsz év. Tanulmá­nyok a szocialista MagyarorszAg történetéből. Kossuth, 1964. Berend T. Iván: Újjáépítés és a nagytőke ellent harc Magyar­országon, 1945-1948. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1962. Rábkt György: Magyarország gazdasága az első 3 éves terv Idő­szakában, (1947-1949) Közgazda­sági és Jogi Könyvkiadó, Buda­pest. 1963. Rácz János: Az üzemi bizott­ságok a magyar népi demokrati­kus átalakulásban. Akadémiai Kiadó, Budán est. J971. Szabó Kálmán: A szocialista tervszerűség kérdései, Budapest. 1868. Rédcl Jpnő: Ipari munkássá­gunk tízéves fejlődése, közgaz­dasági Szemle. 1955 . 2. szám. Zstlálc András: Az 1948. már-' clusd államosítás és a fordulat éve. Társadalmi Szemle, 1978. J. •rarx. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom