Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-29 / 74. szám

Szerda, 1978. március 22. 3 terv szerint Hegszépült ház Tervszerűen halad Szegeden a belvárosi lakóházak homlokzatának felújítása, amelyet megosztva a Szegedi Építőipari Szövetkezet, a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat és az IKV szakipari részlegei végeznek. Képünk az úgynevezett Gróf-palotát ábrázolja, amelynek homlokzata új, friss színt kapott. A munkával nemrégen készült el a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat. Az épület függőfolyosóinak munkálatai még tartanak. Beruházó az IKV, amely csak erre az épületre több mint egymillió forintot fordított Somogyi Károlyné felvétele Rajta, „Ezertizennyotcas"! Újdonság Szegeden Jelzőlámpás gyalogos-átkelőhely A gedóí iskolában tanuló gyerekek szülei bizonyára úgy engedik el hazulról fiukat, lányukat, hogy lelkükre kötik: nagyon vigyázzanak az úton. S így tesznek a pedagógusok is. amikor a tanítás végeztével útjukra bocsátják a gyerekeket. Régóta ismert a tény: a József Attila sugárút megnövekedett forgalma hosszú percekre lehetetlenné teszi a gyalogosok átkelését, még a zebrán is. A legveszélyesebb kereszteződés — éppen az iskola közelsége miatt — a Tarján széle, a Gyevi sor, meg a sugárút találkozása. Az iskola pedagógusai ezért levélben kérték a KPM közúti igazgatóságának vezetőit, találjanak valamiféle megadást a gyerekek védelmére. Az ideális megoldás — a Jelzőlámpával szabályozott gyalogos-átkelőhely kialakítása — a városi tanács és a közúti igazgatóság közös vállalkozása lesz. Követve a gyalogosok természetes „áramlási irányát", a lámparendszert az iskola bejáratával szemben szerelik fel a Sugárúton, tehát körülbelül 50 méterrel Vásárhely felé elcsúsztatva, a Gyevi sori kereszteződéstől. Így a Belváros felől az egyirányúsítandó Tarján szélére, illetve a Gyevi sorra kanyarodó Járműveket nem állítja le jnajd a lámpa piros jelzése, csak a sugárúton haladóknak kell majd megvárniuk, míg a gyalogosok csoportja Áthalad az úttesten. A lámpa környékére csoportosítják a közlekedésszervezők a villamos- és autóbuszmegállókat is, éppen azért, hogy ezzel is erra késztessék a gyalogosokat: a saját biztonságuk érdekében a lámpa fedezékében keresztezzék a sugárutat. Április végére tervezik b lámpa beszerelését és bekapcsolását, addigra a kereszteződésnél ma még meglevő zebrát megszüntetik, a járdát lánckorláttal zárják le. s a Tarján széle elnevezésű utca torkolatánál tájékoztató tábla hívja majd fel a gyalogjárók figyelmét, a közeli, biztonságos átkelés lehetőségére. A gyalogoslámpa nyomógombbal működtethető berendezés újdonság lesz Szegeden, kezelése mégis könynyen megtanulható, a működési elv egyszerű. Az átkelésre várakozó gyalogoscsoportból valaki megnyomja a gombot, a lámpa fél percen belül szabad utat ad a zebrán haladóknak, s leállítja a sugárúti járművek oszlopát. Kilenc másodpercig folyamatos, két másodpercig pedig villogó zold fénnyel jelzi a lámpa, hogy a járdáról veszély nélkül hetnek a gyalogosok, automatikusan átvált pirosra, tehát a járműveknek ad ismét szabad utat. A berendezés automatikáját úgy szerkesztették meg, hogy a gyalogosok szabad jelzésinek letelte után közvetlenül hiába nyomják meg újra a gombot, csak újabb fél perc után vált át a lámpa, ezalatt a fél perc alatt tehát a járművek folytathatják útjukat. A berendezés üzemzavar esetén sárga villogó fényével jelzi, hogy a járművezetőknek óvatosabban, gyalogosokra számítva kell megközelíteniük az átkelőhelyet. A jelzőlámpás gyalogosátkelőhely néhány hét múlva már a tarjániak, gedóiak biztonságát szolgálja majd. A lelép- felnőtteknek és gyermekeknek, majd gyalogjáróiknak és járművezetőknek egyaránt érdekük, hogy az új berendezés sikeres próbát tegyen. Ezért is tanácsolják a közlekedési szakemberek, hogy csupán egy-egy gyalogos áthaladási szándéka esetén még ne állítsák le a járműveket, hanem kisebb csoportokban kezdjék meg az átkelést. P. K. Újra nőt választottak elnöknek Tegnap, kedden Zákány- A tanácsülésen részt vett széken a tanácsházán Bozsó Gila Ferenc, a szegedi járási István tanácselnök-helyettes pártbizottság munkatársa és vezetésével soron kívüli ülést dr. KUs Imre, a Szegedi Játartott a községi tanács. Mi- rási Hivatal elnöke is. A

cím senkit se vezessen félre, nem sportról kívánok tudósítani, hanem az üzemi demokrácia fejlődéséről, jelentősnek mondható új fórumáról szeretnék néhány pártoló szót mondani. Előbb azonban hadd hivatkozzam Kádár János elvtársnak egyik kijelentésére, amelyet tavaly Rómában mondott, egy nemzetközi sajtótájékoztatón: nem hisszük azt, hogy amit eddig elértünk az ideális, célunk és feladatunk a szocialista demokrácia továbbfejlesztése ... Nálunk véleményszabadság van, nem félünk az emberek véleményétől, sőt ezt minden lehetséges alkalommal kikérjük." Az elmúlt két évtizedben különösen sokat fejlődött az üzemi demokrácia, nem is egyetlen fórummal próbálták biztosítani és bővíteni a dolgozók beleszólási jogainak érvényesítését. Mivel hazánkban nem tekint vissza nagy hagyományokra a demokratizmus; érthető a kezdeti bizonytalanság, az útkeresés. A dolgozó emberek véleményét alkalmas fórumokon lehet meghallgatni, s ahhoz, hogy a dolgozók demokratikus iogai érvényre jussanak, ahhoz is megfelelő fórumra van szükség. Ezt kívánja elősegíteni, ezt garantália a Minisztertanácsnak és a SZOT elnökségének tavaly májusban megjelent határozata is az üzemi demokrácia egyes kérdéseiről. E határozatnak a száma: 1018/1977. (V. 7.). A szakszervezetekben, üzemekben csak egyszerűen ezertizennyolcasnak nevezik. A határozat világosan fogalmaz, pontosan körülírja az üzemi demokrácia fórumainak tennivalóit, jog- és hatáskörét. Bevezetőjében kimondja, hogv céljaink elérése jelentős részben attól függ, milyen mértékben tudjuk a dolgozókat mozgósítani, kezdeményező, alkotó erőiket kibontakoztatni. Ezért a vállalatok, gazdasági szervezetek vezetői biztosítsák, hogy minden dolgozó tájékozottságot szerezhessen a termelés és a gazdálkodás fontos kérdéseiről, hogy részt vehessen a döntések kialakításában, és a végrehaitáshoz szükséges feltételek megteremtésében. Ehhez természetesen tovább kell fejleszteni az üzemi demokrácia tartalmát. nagyobb összhangot teremteni a fórumok munkáiéban, s elősegíteni a demokratikus jogkörök közvetlenebb gyakorlását. Az előbb említett három föladatot érdemes közelebbről, részletesebben is áttekinteni, A tartalmi továbbfejlesztés a legösszetettebb tennivalókat jelenti. Feltételezi azt, hogy növekedjék a dolgozók részvétele a vezetésben, különösen a termelési, gazdálkodási és az elosztással összefüggő kérdésekben. Ebből viszont egyenesen következik, hogy meg kell szüntetni, de legalább a minimálisra mérsékelni a fórumok munkáiéban a párhuzamosságokat. Nem volt ritkaság, hogy a dolgozók számottevő része ugyanazzal a kérdéssel kétszer, háromszor is találkozott. Ebből adódik, hogy a meglevő fórumok között jobb és érdemibb munkamegosztást határozzanak el. osszák meg a feladatokat, a jog- és hatásköröket. S most nézzük meg az ezertizennyolcast.. miként rendezi az üzemi demokratikus jogok közvetlenebb gyakorlását. A határozat értelmében a bizalmiak (bizalmi küldöttek, főbizalmiak) testülete és a szakszervezeti tanács együttes ülése válik olyan fórummá, mely a jogok birtokában lehetővé teszi az érdemi beleszólást a dolgozókat érintő döntések meghozatalában. Melyek ezek a jogkörök? Az kitűnik az előbbiekből, hogy az együttse ülés az üzemi demokrácia rendszerének új, egyúttal a legmagasabb szintű vállalati fóruma. A vállalati dolgozók munkáját, élet- és munkakörülményeit érintő legfontosabb kérdésekben gyakorolja az üzemi demokratikus jogköröket. A határozat szerint az együttes ülés állást foglal: az évenkénti bérfejlesztés felhasználásának főbb elveiről és arányairól. a részesedési, a jóléti és kulturális aíao felosztásáról. Dönt: a kollektív szerződések megkötéséről, a végrehajtásról szóló évenkénti értékelés elfogadásáról, illetve a módosítások szükségességéről, a vállalati szociális terv kialakításáról, továbbá a vállalati szociális és kulturális alapok felhasználásának módiáról. Véleményezi: a középtávú és éves vállalati terveket valamint ezzel együtt a vállalati gazdaság; vezetők (ehhez kapcsolódva az igazgatók és helyetteseik) éves tevékenységét. Világosan kitűnik tehát, hogy e fórumnak hármas jogköre van: állásfoglalási, döntési és véleményezési vonatkozású. Az eddigi gyakorlathoz képest újszerű fogalom az állást foglal kifejezés. Mit jelent ez. s hogyan alkalmazzák? A határozat kimondja, hogy az együttes ülés állásfoglalásától sem a szakszervezeti bizottság, sem a gazdasági vezetés nem térhet el. H? nem jön létre megegyezés, a felsőbb szakszervezeti és vállalatot irányító szervezetek egyeztetnek, próbálnak közös nevezőre jutni. de ha az együttes ülés állásfoglalását, kell megváltoztatni, azt csak úgy lehetséges, ha újból a vállalatnál rendezik, az együttes ülés keretében. Az viszont igaz, hogy az együttes ülés a határozatban megjelölt témakörökben a főbb elveket és arányokat illetően foglal állást, vagyis van egy kis ..mozgástér". A kollektív szerződéssel és a szociális tervvel összefüggő kérdésekben az együttes ülés közösen dönt a gazdasági vezetéssel. Ha nincs meg az egyetértés, hasonló az eljárás, mint az állásfoglalásnál. Ami a véleményezési jogkört illeti, a középtávú éa éves terveket az együttes ülés — a dolgozók által is megvi'atott aktusok után — véleményezi. Az igazgató a véleménytől eltérően is dönthet, de az eltérés indokairól tájékoztatnia kell az együttes ülés résztvevőit. Ennél érdekesebb és újszerűbb az, hogy az együttes ülés véleményezi a gazdasági vezetők éves tevékenységét. Ebben az esetben azt is tudni kell, hogy nem az egyes vezetőket minősítik, hanem az előző esztendő munkájával összefüggő vezetői tevékenységet értékelik. De a vezetőkről adott véleményt azok minősítésekor figyelembe kell venni. Hangsúlyozza a határozat, hogy az együttes ülés az üzemi demokrácia rendszerében a legmagasabb vállalati fórum, ezért munkájának megszervezése és funkciójának garantálása lényeges feladatot jelent. Arra kell törekedni, hogy a bizalmiak testülete és a szakszervezeti tanács együttes ülése évente legalább kétszer-háromszor gyakorolhassa jogait. Célszerű, hogy az év első negyedében terjesszék elő döntési hatáskörben a kollektív szerződés végrehajtásáról, a szociális tervfejezetben foglalt feladatokról szóló beszámolókat. Hasonlóan az első negyedévben vitassák meg véleményezési hatáskörrel az előző év tervteljesítését és a gazdasági vezetők éves tevékenységét értékelő beszámolókat. Az év vége felé pedig a következő esztendő tervjavaslatait, a részesedési és a jóléti alapok felosztására vonatkozó elképzeléseket heszéljék meg, dö"*és és állásfoglalás miatt. S

a szegedi üzemekben, vállalatoknál ebben az évben mutatkozik be az , ezertizennyolcas határozat, vagyis a bizalmiak és a szakszervezeti tanácsok együttes ülése. Rajta hát. éljenek törvény adta jogaikkal, hatásköreikkel a dolgozók. A paritást is megszabja a határozat: biztosítani kell. hogy a bizalmiak vagy küldötteik száma meghaladja a szakszervezett tanács tagjainak számát. A többség így a közvetlen munkahelyi létszámhoz igazodik. Ebben igen lényeges a jó kiválasztás, biztosítani kell, hogy minden munkahelyről ott legyenek a dolgozók képviselői az együttes ülésen. Rajta hát, ezertizennyolcas. valósítsák meg az üzemi demokrácia valóban tiszta és többségi elvét, szóljanak bele saját életük, munka- és életkörülményeik alakításába, formálásába. N« maradjon papíron az a lehetőség, melyet a dolgozók kezeibe adtak. Gazdagh' István után ismertették az időközi tanácstagi választások eredményeit, egyhangú szavazással tanácselnökké választották Széli Sándornét, az igazgatási csoport volt vezetőjét, a nyugdíjba vonuló Tóth Szilveszterné helyére, akitől kis házi ünnepség keretében köszöntek el. Utoljára Zákányszéken 1951-ben választottak új tanácselnököt; azóta Tóth Szilveszterné — aki az MSZMP Központi Bizottságának tagja — látta el ezt a tisztséget. Ez idő alatt sokat fejlődött a község, de Tóth Szilveszterné véglegesen nem búcsúzott el a község közéletétől, továbbra is tagja a tanács végrehajtó bizottságának. Országgyűlési bizottságok ülése Számítástechnika a mezőgazdaságban i A Csongrád megyei számi- számítógép kezdte meg mű. A lakosság egészségi álla- ügyi miniszter megállapítását ( iástechnikai koordinációs bi- ködé/ét a MÉM-hez tartozó potának megőrzését, javítását tegnap a Parlamentben meg- i zottság tegnap, kedden ülést munkahelyeken; 1980 végéra SzavsMi kereskedelem Tovább javuló alapellátás, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének előmozdítása és az export növelése áll az AFÉSZ-ek, valamint az országos és területi szög egyetlen szaktárca nem képes tartott tanácskozáson. E gon megoldani, „jobb létünk" szá- dolat adja a magyarázatát, mos minisztérium és országos hogy a lakosság egészsághatáskörű szerv, továbbá va- ügyi állapotát, az egészségiamennyi tanács alkotó köz- ügyi ellátás helyzetét és toreműködését kívánja meg, te- vábbi feladatait miért vitethát: kormányzati feladat — ta meg együttes ülésen az orhallhatták a képviselők szággyűlés szociális és egészSchultheisz Emil egészség- ségügyi, illetve terv- és költségvetési bizottsága. A vitában dr. Petri Gábor egyes orvosi műszerek hiányáról, a sebészeti eszközök rossz minőségéről szólt. Megemlítette, hogy manapság nehéz altatógéphez jutni, s nem található egyetlen, az ágyakat fertőtlenítő berendezés sem. Az ülés a két bizottság elnökének, Bognár Józsefnek és Pesta László nak a zárszavával ért véget. vetkezeti vállalatok idei terveinek középpontjában. A terveket a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége keddi ülésén tekintette át. tartott Szegeden. Dr. Székely további hármat helyeznek Sándornak, a bizottság elnö- üzembe. Valamennyi gép R kének megnyitó szavai után 20-as, vagy R 22-es. A száKrucsai Balázs, a Mezőgaz- mítástechnika megfelelő ütedasági és Élelmezésügyi Mi- mű térhódításához főként a nisztérium számítástechnikai szemlélet változtatása szükalkalmazási bizottságának el- séges. Ez nem kismértékben nöke tartott előadást a MÉM azon múlik, hogy képeznek-e fejlesztési programjáról. A elegendő szakembert. Ezzel mezőgazdasági nagyüzemek mindeddig keveset törődtek, közül csupán néhány próbál- Az előadást követő vitában ja a számítástechnika alkal- kiderült, hogy Csongrád memazásával támogatni a ter- gyében is mérsékelt az érmelésprogramozást és -irá- dekiődés a számítástechnika nyitást. Csak a jobban szer- iránt. A most tartó felmérés vezett élelmiszeripari válla- tapasztalata: a megkérdezetlatok érdeklődnek megfele- tek egy tizede sem tart kiváltóén. Tavaly és az idén hét natosnak ilyen fejlesztést