Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-29 / 74. szám

VILÁG PROLETÁRJAt, EGYESÜLJETEK! •••• tVu.~A Z.v.M S Z M P SZEGED VÁROSI "BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 63. évfolyam 74. szám 1978. március 29., szerda Ára: 80 fillér Áprilisban összeül a megyei tanács A végrehajtó bízottság üléséről jelentjük Tegnap, kedden Szegeden, a megyei tanács székházában Kovács Imre, a tanácselnök általános helyettese vezeté­sével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület előkészítette a ta­nács áprilisi ülését és meg­határozta annak napirendi javaslatát. A vb határozata szerint többek között napi­rendre tűzését javasolják; a végrehajtó bizottság tavalyi munkájáról, az 1977. évi költségvetési és fejlesztési alap gazdálkodásáról, a nem tanácsi szervek V. ötéves tervi fejlesztésének helyzeté­ről, a várható alakulásáról szóló jelentés megtárgyalá­sát. A vb a napirendi pon­tokat előzetesen megvitatta s jóváhagyta ' a tanács elé terjesztésüket. A testület megvitatta és elfogadta a végrehajtó bi­zottság lejárt határidejű ha­tározatainak végrehajtásáról szóló jelentést, valamint elő­terjesztéseket hagyott jóvá. A szegedi Nívó Faipari és Játékkészítő Ipari Szövetke­zet gyártó részleget létesített Nagyér községben. Az ipari szövetkezet telket vásárolt a helyi mezőgazdasági téesztől és a letelepedéséhez a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának jóváhagyását kérte. A vb hozzájárult a részleg működéséhez, azzal a feltétellel, hogy az ipari szö­vetkezet területileg nem ter­jeszkedhet, de létszámát bő­vítheti. Az új részleg lehe­tővé teszi, hogy sok munka­képes korú nő, akik nem dolgoznak a mezőgazdaság­ban, megfelelő munkaalkal­mat találjanak. A Nívó Ipari Szövetkezet elsősorban nőket foglalkoztat A Mindszenti Járási Ve­gyesipari Szövetkezet arra kérte a vb-t, hogy az építő­ipari részlegének fejleszté­séhez nyújtson támogatást. A szövetkezet Szegváron és Mindszenten lakásokat épít és szolgáltatásokat végez. Az építőipari részlege rosszul gépesített, s a meglevő gé­pei is elavultak. A testület megvizsgálta a mindszenti szövetkezet kérését és 300 ezer forint szolgáltatás-fej­lesztési alap támogatásban részesíti. A 'fejlesztést indo­kolttá teszi, hogy ezekben a községekben a magánkisipar mellett csak a járási vegyes­ipari szövetkezet végez épí­tőipari szolgáltatást. Szegeden, a Kelemen utcai volt DÉLTEX-raktárhelyiség másfél éve üres. Az üres he­lyiség további sorsáról teg­nap döntött a testület. A Belkereskedelmi Minisztéri­um egyetértésével a Hungá­ria Szálloda és Étterem Vál­lalat korábban már megren­delte az ételbár tervét, ame­lyet az említett helyen kí­ván kialakítani. (Az építke­zés előreláthatóari 5—6 mil­lió forintba kerül.) De a vál­lalat az említett raktárhelyi­séget csak úgy tudja birtok­ba venni, ha a DÉLTEX-nek járó térítési díjat kifizeti. Fejlesztési alapjának leter­heltsége miatt csak négy év múlva tudná a helyiséget át­venni. Hogv mielőbb elkez­dődhessenek a munkák, a megyei tanácstól 1982. évi visszafizetésre fejlesztési ala­pot kért kölcsön, amelyet — 2,5 millió forintot — a me­gyei központi fejlesztési alap tartaléka terhére a vb meg­szavazott Az újítómozgalom helyzete és fejlesztése NEB'Vixsgáiat kezdődik üzemekben A Központi Népi Ellenőr­zési B'zottság irányításával megvizsgálják az újítómoz­galom helyzetét és fejleszté­sének lehetőségeit. A mun­kában részt vesznek a Csongrád megyei népi ellen­őrök is. Újításokkal foglal­kozó szakemberek, közgaz­dászok, mérnökök és szak­munkások csoportjai tekin­tik át a megye közlekedési, hírközlési és építőipari ága­zataihoz tartozó vállalatok­nál és szövetkezeteknél az újító tevékenységet. A Csongrád megyei Népi El­lenőrzési Bizottság tegnap, kedden tartotta meg a vizs­gálatot útjára indí'ó tanács­kozását. ame'yen részt vet­tek a KNEB képviselői is. Elmondták, a vizsgálat­nak az a célja, hogy meg­állapítsák miként használták ki a vállalatok a Miniszter­tanács 1974-ben kiadott ren­deletében biztosított lehet 5­ségeket az újítómozgalom to­vábbi fejlesztése érdekében. Sokoldalúan áttekintik a né­pi ellenörök, hogy. az üze­mekben milyen intézkedése­ket tettek az újítómozgalom kiszélesítésére és annak ér­dekében, hogy az újítások minél jobban szolgálják az időszerű vállalati műszaki­gazdasági fejlődést, a haté­konyság javítását. Hangsú­lyozták, hogv nem „boga­rászni". akadékoskodni kí­vánnak a vizsgálat során, inkább segítséget nyúttani. lendületet adni az újító­mozgalmának. hiszen az újí­tások je'entősen elősegíthe­tik gazdaságpolitikai célki­tűzéseink gyorsabb valóra váltását. A körülbelül há­rom hétig tartó vizsgálat nem a hibakereséssel bíbe­lődik. hanem a legnagyobb nyíltsággal és őszinteséggel Üván segítséget adni a moz­galom további kibontakozta­tásához. Országos adatokat soroltak föl. hogy az elmúlt eszten­dőkben miként alakult az újítási tevékenység. Tavaly például 140 ezer javaslatot nyújtottak be az újítók, s a bevezetett újítások száma is 10—12 százalékkal növeke­dett. Többet várnak viszont a most rajtoló fiatal szak­emberektől, akik magas kép­zettséggel rendelkeznek, s minden bizonnyal nem kö­zömbös számukra az újítá­sokért járó anyagi és erköl­csi elismerés sem. Termé­szetesen biztatni kell az if­júságot, hogy bátran kap­csolódjék be az újítók tábo­rába, hiszen ma még száz ifjú szakmunkás közül mind­össze ketten-hárman újíta­nak. • A népi ellenőrök vizsgá­lata öt főbb területet érint. Áttekintik az újítómozgalom szervezeti kereteit; hogy ren­delkeznek-e a vállalatok újí­tási szabályzattal, mennyire veszik figyelembe az üzem sajátos körülményeit, miként rendezik a találmány jelle­gű újításokat és milyen sze­mélyi és anyagi föltételekkel bírnak az újítómozgalom in­tézésére. Különös figyelmet fordítanak a végrehajtás szervezésének vizsgálatára; mennyire ismerik a dolgo­zók az újítási feladatterve­ket. milyen időközönként írnak ki pályázatokat, a műszaki fejlesztési tervek­hez hogyan kapcsolódik az újítási tervezet, a brigád­versenyek, a DH-mozgalom mennvire segíti az újításo­kat Természetesen megvizs­gálják az újítási ügyrendet, a nyilvántartásokat, a dön­tési tevékenységet, a kísér­letezési lehetőségeket, á ha­táridők betartását, a dönté­sek indoklásait és így to­vább. A vizsgálat kiterjed az újítómozgalom elmúlt három esztendei eredményeire, hogy miként alakult a benyújtott az elfogadott és a bevezetett újítások aránya. Miként mérik az eredményt, a dí­jazást, hogyan és milyen időközönként értékelik a vállalatnál folyó újítási munkákat. Azt is megvizs­gálják, hogy az újítások és a kifizetett díjak hogyan vi­szonyulnak egymáshoz, mennyire ösztönzőek azok. A rendszeres újítókat hogyan becsülik a vállalatoknál, elő­menetelük és fizetésük mi­ként alakult az elmúlt esz­tendőkben. Milyen az újító­mozgalom propagandája, nyilvánossága, a brigádok vállalásaiban mennyi a realitás, vagy csak a forma kedvéért, „a teljesítésért" nyújtanak be érdektelen ja­vaslatokat. Valószínű sok érdekességet tapasztalnak a népi ellen­őrök, amikor arról beszél­getnek az üzemi dolgozókkal és azt tudakolják, hogy mi­ként lehetne az újítómozgal­mat továbbfejleszteni, mi­lyen javaslatokkal szolgál­nak a szakmunkások. Re­méljük, hogy a most elkez­dődött vizsgálat hasznos ta­pasztalatokat gyűjt össze, pontos képet ad az újítómoz­galom jelenlegi helyzetéről és tanácsokat nyújt a továb­bi fejlesztéshez. 161 teleltek a gabonák Befejezéshez közeledik a műtrágyakiszórás A gabonatáblákon megtar­tották a szokásos kora tava­szi határszemléket. A gazda­ságok szakemberei a terüle­tet bejárva felmérték az őszi kalászosok állapotát. Ennek alapján a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügvi osztálya elké­szítette az áttelelés mérlegét. Az összkép körülbelül meg­egyezik a tavalyival: a búza 88 százaléka jól vagy köze­pesen telelt és mindössze 12 százaléka gyengébben. Sze­rencsére. amikor a legkemé­nyebb fagvok voltak, hóta­karó borította a vetéseket. A hótakaró nélküli közepes fagyokat pedig azért vészel­ték át jól a vetések, mert az ősszel a gazdaságok idejében földbe tették a magot és a kellően megerősödött búzák elviselték az időjárás vi­szontagságait. Fejlettség, be­állottság szempontjából a legszebbek a vetések Hód­mezővásárhely és Makó vá­ros határában. Amíg tavaly . ilyenkor a tartósan jelentkezett belvizek több ezer hektáron kipusztí­tották a gabonát, az idén mi­nimális a hasonló jellegű ká­rosodás. Csupán a Maros mentén a folyó magas víz­állása miatt keletkezett el­öntés. Magyarcsanád, Apát­falva, Kiszombor térségében a Maros töltés vonalában fel­tört fakadó rrzek kisebb fol­tokban sanyargatták a búzát és így nem számotteyő az a terület, ahol esetleg felülve­téssel vagy újra vetéssel kell megszüntetni a veszteséget. Á nagyüzemek egész télen kihasználták a munkára al­kalmas napokat. Amikor gé­pekkel el tudtak járni a ta lato' nem pihentek a mű­trág. . .óró berendezések. Ed­dig a megvében a mintegy százezer hektár őszi kalászos több mint 85 százalékára jut­tatták el a hatóanyagot s eb­ben sokat segítettek a Re­pülőgépes Növényvédő Állo­más hódmezővásárhelyi „tá­maszpontjának" brigádjai. A mezőgazdasági vízgazdálkodás hosszá fává fejlesztése A MÉM és az OVH vezetőinek értekezlete A mezőgazdasági és a víz­ügyi ágazat szoros együtt­működése szükséges az ön­tözés, a vízrendezés, a halá­szat és a mezőgazdaság üze­mei vízellátásának, csator­názásának hosszú távú fej­lesztéséhez állapították meg keddi, tegnapi értekez­letükön a Mezőgazdasági és élelmezésügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Hi­vatal vezetői, akik Romány Pál miniszter és Gergely István államtitkár elnökle­tével a mezőgazdasági víz­gazdálkodás távlatainak fej­lesztési koncepciójáról tár­gyaltak. Hangsúlyozták, hogy a vízkészletek növelésében meghatározó a tavaszi bő csapadék tárolásának fej­lesztése, mivel az ország fel­színi vízkészletének mintegy 95 százaléka a szomszédos államok területéről érkezik. Az öntözés fejlesztésének fő területe továbbra is az Alföld, s a következő idő­szakban az anyagi eszközöket elsősorban a második tiszai vízlépcső révén biztosított vízkészlet gyorsabb ütemű hasznosítására kell koncent­rálni. A következő közép­távú tervidőszakokban — így már a VI. ötéves terv­ben is — o gyepöntözéseket ajánlatos nagyobb ütemben fejleszteni. Kiemelt feladat-' nak kell tekinteni a külön­böző zöldségfélék, a cukor­répa, a burgonya és az ipari célokat szolgáló ültetvények öntözésének kiterjesztését is. A számítások szerint távlat­ban a mezőgazdasági üze­mek részére évi 300 millió köbméter vízről kell gondos­kodni. Az erők, eszközök koncentrálásának megfelelő­en kell fejleszteni a kiskö­rei öntözőrendszer mezőgaz­dasági területeit, valamint a gyakorta belvízzel sújtott Békés, Csongrád, Borsod és Szolnok megyei területek vízrendezését. A vízfelhasz­nálás gyorsütemű növelésé­vel a szennyvíz mennyisége is jelentősen emelkedik. Távlatban eléri az évi 73 millió köbmétert, amelynek kezelése és elhelyezése ugyancsak fontos együttmű­ködési feladat. A MÉM és az OVH veze­tői megállapodtak abban hogy a hosszú távú fejlesz­tési koncepció megvalósítá sára részletes intézkedési tervet dolgoznak ki. (MTI) Beruházás, munkavédelem A beruházások költségeit gyakran a munkavédelmi és a szociális létesítmények ro­vására igyekeznek csökken­teni a vállalatok — állapí­totta meg tegnapi ülésén a SZOT elnöksége. A kor mányintézkedések lehetővé teszik, hogy a szakszervezeti szervek már az engedélyezés időszakában részt vegyenek a beruházások elbírálásában, az ÉVM új jogszabálya vi­szont kihagyta a közremű­ködő szakhatóságok sorából a szakszervezeteket. Ezért hivatalosan csak a beruhá­zás kivitelezésének megkez­dése előtt 30 nappal értesül­hetnek a tervezett munkáról, s ekkor már érdemben kö­rültekintő véleményt nem mondhatnak. A SZOT elnöksége javas­latokat dolgozott ki, s eze­ket a kormányzati szervek, rendelkezésére bocsátja, elő­segítve a beruházásokkal1 kapcsolatos hatósági előírá­sok felülvizsgálatát. (MTI) Emlékezés Gagarinra Csillagvárosban megkoszo­rúzták Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa emlékművét, halálának 10. évfordulóján. Gagarin 1968. március 27-én lett repülőgép-szerencsétlen­ség áldozata egy gyakorló­repülés során. (MTI) A Bányászati Kutató'n'ézetben a gyakorlatnak szóló mun­kát végeznek. Képünkön: a vegyészeti osztály szén-kémiai laboratóriumban vizsgálják a szén minőségét, kémiai össze­tételéi

Next

/
Oldalképek
Tartalom