Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-24 / 71. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 68. évfolyam 71. szám 1978. március 24., péntek Ara: 80 fillér Tanácskozik az országgyűlés tavaszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 óra­kor összeült az országgyű­lés. A tavaszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Huszár Ist­ván, Németh Károly és Sar­lós István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, ott voltak a Központi Bizott­ság titkárai és a kormány tagjai. Az ülést Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Nemeslaki Tivadar országgyűlési képviselőről, kohó- és gépipari miniszter­ről, a párt és a munkásmoz­galom régi harcosáról. A munkáshatalomért, a szocia­lista társadalom felépítéséért dolgozott, emlékét megőriz­zük — mondotta. — Mély megrendüléssel vettük a hírt, hogy tegnap éjszaka elhunyt Ortutay Gyula akadémikus, képviselőtársunk, a Hazafias Népfront Országos Tanácsé- ülésszak óta alkotott tör- Valéria, Csikós-Nagy Béla, dr. nak alelnöke, aki a felszaba- vényerejű rendeleteiről szóló Komócsin Mihály szegedi dúlás óta volt tagja legfel- jelentését, majd elfogadta az képviselő. (A megyei pártbi­sőbb államhatalmi teslüle- ülésszak tárgysorozatát: zottság első titkárának fel­tünknek. Apró Antal méltat- 1. A belkereskedelemről szólalását a napokban részié­ta Ortutay Gyula életútját, szóló törvényjavaslat; 2. a tesen ismertetjük.) Kovács százalékkal többet, mint ru­maradandó életművét, majd Legfelsőbb Bíróság elnöké- Istvánná. Szigethy Dezső, Ko- házatra. Ebből a csoportból Javaslatára az országgyűlés nek beszámolója; 3. a kül- vács Károly, Molnár Frigyes, érdemes megemlíteni a jegyzőkönyvben örökítette ügyminiszter beszámolója a Imre, Fritz László, Var- szesz, a cigaretta és a kávé meg Nemeslaki Tivadar és kormány külpolitikai' tevé- ffáné Tóth Rozália, Varja fogyasztását. Tizenöt év alatt Ortutay Gyula érdemeit, em- kenységéről; 4. interpellációk. Sándor, Pethő Ferenc, majd az egy főre jutó fogyasztás léküknek a képviselők néma Az elfogadott napirendnek ^Shy Vilmos miniszter rea- szeszből — 100 százaié­felállással adóztak. megfelelően Sáahv Vilmos gált a vitában elhangzottak- kos alkoholban kifejezve wr» TPm lfór> nrr nnc-ró rt rf.rtti Ati n | g literről hányból 1,8 Harminc éve államosították a nagyüzemeket Megemlékezések Szegeden Részlet az országgyűlés üléséről got diabetikus élelmiszerek­kel is. Élvezeti cikkekre lakossá­gunk évente 50 milliárd fo­rintot költ, körülbelül 40 Ezt követően Apró Antal belkereskedelmi miniszter ^1uEzut,án az országgyűlés a bejelentette, hogy dr. Ko- emelkedett szólásra. (Beszé- belkereskedelemről szolo tor­vács Gábor, Békés megye 10. dét részletesen ismertetjük.) vényjavaslatot egynangulag ' ——. ... . ' elfogadta. Az expoze elhangzasa után ezámú választókerületének képviselője mandátumáról le­S2 az EjlnSaSZTaná« tá^SfSt! Hpánovts Ödönnek, a Legfelsőbb Bíró. Ma, pénteken Szakács gondoskodik. Az országgvű- Márton> Novics lés tudomásul vette az El- mányi Marta, 10 literre, do­kilogrammról 2,3 kilogrammra, kávéból pedig 15 dekagrammról 2,6 kilogrammra emelkedett. Társadalmunk egészségvé­delme is indokolja, hogy ne Böki Tanácsnak a legutóbbi Kosztolánczi Jánosné, Czégai szággyűlés. Sághy Vilmos expozéja JHsztelt Országgyűlés! — Itt az ideje annak, hogy a régi társadalmi rend tu­lajdonviszonyaira, erkölcsi normáira felépített 1875-ös kereskedelmi törvényt új, szocialista szabályozás vált­sa fel — kezdte expozéját a miniszter. Az utóbbi 15—20 eszten­dőben a lakosság fogyasztása ugrásszerűen megnövekedett: az 1975. évi fogyasztás ösz­szehasonlító áron megközelí­tőleg kétszerese volt az 1960. évinek. 1960-ban a termék­fogyasztásnak 60 százaléka. 1975-ben már háromnegyed része a kereskedelem csator­náin jutott el a lakosság­hoz. A kiskereskedelmi for­galom az említett 15 éves időszak alatt 2,7-szeresére növekedett Röviden áttekintve a kis­kereskede'mi forgalom né­hány területét, a következő kép tárul elénk: élelmiszer­fogyasztásunkat ma az jel­lemzi, hogy fejenként és na­ponta 3150 kalóriát, 100 gramm fehérjét, ezen belül mintegy ötven százalékban állati fehérjét fogyasztunk, és a vitamlnfogyasztásunkat legjobban szemléltető zöld­ség-gyümölcs félékből éven­te és fejenként 165 kilo­gramm jut minden lakosra. Kalóriafogyasztásunk meny­ny'ségileg kielégítő, itt in­jcább a lúltápláltság jelent ma már problémát. Fehérje­fogyasztásunk közel van a biológiai optimumhoz. Az ennek színvonalát meghatá­rozó termékek közül a húsfo­gyasztásunk az 1960. évi egy főre számított 49 kilogramm­ról 1975-ig 71 kilogrammra növekedett. Tojásfogyasztá­sunk pedig ugyanebben az időben 9 kilogrammról 16 kilogrammra nőtt. Ezekkel a fogyasztási adatokkal meg­előztünk olyan országokat, mint Olaszország, Dánia, János, Vil- ság elnökének beszámolójá- ösztönözzük e cikkek vásár­Antal Imre, val folytatja munkáját azor- lását. Ezért jelenleg mind­három termék reklámozását tiltjuk, a szeszforgalmazás korlátozására pedig az utóba, bi időben számos intézkedést tettünk. Az egészségesebb fogyasz­tási szokások kialakítását szoigálja a törvényjavaslat­nak az a része, amely lehe­tővé teszi bizonyos termékek forgalmazásának megtiltá­sát, és más termékek árusí­tásának kötelezővé tételét. Mai gyakorlatunkban például a szeszes italok eladását kor­látozzuk, a teíeladást pedig bizonyos üzlettípusokban kötelezően előírjuk. A vendéglátás fontos része a kereskedelemnek. Forgal­ma az utóbbi másfél évtized­ben kétszeresére nőtt, tevé­kenységének belső szerkeze­te — ha lassan is — átala­kulóban van. Az 1960-as év­ben még a szeszesital-értéke­sítés állt tevékenységünk középpontjában, az utóbbi időben mindinkább az étel­készítés és ételforgalmazás került előtérbe. Nem látvá­nyos, de annál lényegesebb a vendéglátás szerepe a munkahelyi, a gyermek- és a diákétkeztetésben: jelen­leg 1,3 millió felnőtt és 1,2 millió gyermek, illetve diák részesül szervezett étkezte­tésben. A fejlődés ellenére — a dolgozók számához viszonyít­va — még nem kielégítő a munkahelyi étkeztetésben ré­szesülők száma. A gyermek­és diákétkeztetésen belül kü­lönösen elégedetlenek va­gyunk az általános iskolások helyzetével, akiknek csak 45 (Folytatás a 2, oldalon.) Finnország. A lakosság, kü­lönösen a fiatalok élelmezé­sében fontos helyet foglalnak el a tej és tejtermékek. Bár ezekből az utóbbi években gyors ütemben nőtt a fo­gyasztás, itt még messze va­gyunk az optimumtól. Ép­pen ezért mind a termelők­nek, mind a forgalmazóknak sokat kéri tenniük a fogyasz­tás további tervszerű növe­léséért. Zöldség- és gyü­mölcsfogyasztási színvona­lunkkal Európában a jobban ellátott országok csoportjá­ba tartozunk. Élelmiszer-kínálatunk vá­lasztéka — közmegelégedés­re — különösen az utóbbi 5—6 esztendőben növekedett. Olyan színvonalat értünk el, amikor már nem annyira a mennyiségi, hanem a minő­ségi tényezők a fontosak. A kalóriafogyasztás csökkené­sével egyidejűleg a biológiai­lag különösen értékes tej-, tejtermékek és zöldség-gyü­mölcs fogyasztásának kall növekednie. Fontos feladat az is, hogy tovább emeljük az összes élelmiszereken be­lül a félkész-, a konyhakész termékek arányát, hogy ez­zel is könnyítsük a mintegy kétmillió dolgozó nő mun­káját. Növelni kívánjuk a bébiételek forgalmát, és a mainál magasabb szinten szeretnénk ellátni a lakossá­Három évtizeddel ezelőtt, 1948. március 25-én államo­sították a száz főnél többet foglalkoztató iparvállalatokat Magyarországon. Az évfor­duló alkalmával emlékülést és munkásgyűléseket tartot­tak Szegeden is. Elsőként kedden a Minőségi Cipőgyár szegedi üzemében rendeztek munkásgyűlést, melyen részt vett dr. Szilágyi Júlia, a megyei pártbizottság tagja is. A dolgozók nagy érdeklődés­sel hallgatták dr. Ördögit Piroskának, a József Attila Tudományegyetem docensé­nek előadását a harminc év­vel ezelőtti eseményekről. Szerdán a Szegedi Szalámi­gyár és Húskombinát Maros utcai üzemében tartottak munkásgyűlést, amelyen ott volt dr. Ágoston József, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság. tagja, az SZMT ve­zető titkára is. A szalámi­gyári dolgozók gyűlésén Tá­pai László, a vállalat párt­bizottságának titkára mon­dott beszédet. Tegnap, csütörtökön dél­előtt a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsá­nak szegedi székházában tartottak központi ünnepsé­get/emlékülést. Részt vett az ülésen dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titká­ra, Kovács Imre, a megyei ta­nács elnökének általános he­lyettese, valamint a társadal­mi, állami szervezetek számos képviselője, nagyüzemi dol­gozók. Az elnökségben fog­lalt helyet Albrecht Apolló­nia cipőgyár! és Géczi Ist­ván szalámigyári szocialista brigádvezető is. Az emlék­ülést Kovács Sándor, az SZMT titkára nyitotta meg, majd négy előadás hangzott el az államosítások történe­téről. Dr. Rácz János, a JATE tanszékvezető egyete­mi tanára Az államosítások harmincadik évfordulója címmel tartott előadást. (E '.émáról szóló cikksorozatát lapunk 5. oldalán kezdjük el közölni.) A Szegedi Ken­lerfonógyár államosításáról ir. Fehér István, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára, a sze­gedi cipőgyár és a szegedi szalámigyár államosításáról dr. Dégi István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak archívumvezetője, míg Az államosítások jelentősége a munkásosztály vezető sze­repének megerősítésében címmel dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára tar­tott előadást. Délután a Szegedi Ken­derfonógyárban rendeztek munkásgyűlést, amelyen részt vett Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Deák Béla, a szegedi városi pártbizottság titkára, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese, Prágai Ti­bor, a szegedi városi tanács elnökhelyettese, valamint a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat párt-, társadalmi és gazdasági vezetői. A mun­kásgyűlést a Szakszerveze­tek Szegedi Altalános Mun­káskórusának műsora vezet­te be, dr. Mihálka György karnagy dirigálásával moz­galmi indulókat énekeltek. A gyűlés résztvevőit Kapás Sándorné, a Szegedi Kender­fonógyár igazgatója üdvözöl­te, majd dr. Ágoston József mondott ünnepi beszédet. Beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar munkásosz­tály történelmi küldetését hajtotta végre, amikor köz. tulajdonba véve, államosí­tották a nagyüzemeket. Bár abban az időben sok nehéz, séggel kellett megbirkóz. nunk, kevés volt a nyers­anyag, akadozott az ellátás, de az államosított nagyüze­mek idő előtt teljesíteni tud­ták terveiket. Üj időszak, új fejezet kezdődött a gyárak államosításával a munkásság életében is. Bebizonyították a dolgozók, hogy alkalmasak a vezetésre, a gyárak, ország irányítására. Részletesen be­szélt az üzemi demokrácia feladatairól, a dolgozók tu­lajdonosi felelősségtudatá­ról, s azokról a tennivalók­ról, amelyek jelenleg előt­tünk állnak. UQS1QNI0UU R M8TMH - — !_ ' _ ! ... a* m, ja. • DE. AimHC MM( Acs S. Sándor felvétele tanejji beszédet owndja

Next

/
Oldalképek
Tartalom