Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-22 / 69. szám

Szerda, 1978. március 22. 33 Ismeretterjesztés és statisztika Maga a kifejezés észrevétlenül nyert szinte polgárMásfél napos országos ta- tese, dr. Kurucz Imre, a TIT den, a Központi Statisztikai nácskozást rendeznek Szege- főtitkára is. Hivatal Számítástechnikai és den a Tudományos Ismeret- Dr. Kiszely György egye- Ügyvitelszervezési Vállalatáterjesztő Társulat megyei térni tanár, a TIT Csongrád nál dolgozzák fel. A másik ; jogot, amúgy is mindenre szervezetei, valamint a buda- megyei szervezetének elnöke előadást Tóth József, a KSH kapható nyelvünkben. Haszpesti szervezet politikai mun- nyitotta meg a tanácskozást, tudományos munkatársa tar- ! náljuk is nyakra-főre. Azok katársainak részvételével. A amelyen két témát vitattak totta A statisztikai elemzés tegnap, kedden délelőtt a meg a résztvevők. Tegnap a módszere címmel, összegezve Szegedi Akadémiai Bizottság gépi adatfeldolgozás tapasz- az eddigi tapasztalatokat, székházában megnyílt érte- talatalról Molnár Zoltán, a Az országos értekezlet résztkezleten ott volt dr. Koncz TIT Csongrád megyei szer- vevői délután ellátogattak János, a megyei pártbizott- vezetőnek titkára tartott elő- Üjszegedre, tájékozódtak a ság titkára. Szabó G. László, adást A Társulat országos SZÜV munkájáról. A tanácsH megyei tanács elnökhelyet- statisztikáját ugyanis Szege- kozást ma délelőtt folytatják. Myitkák és munkások MUNKÁSOK KÖZÖTT címmel kiállítás nyílt a Juhász Gyula Művelődési Központban annak az öt szegedi festőművésznek alkotásaiból, akik a városi párt- és tanácsi szervek kezdeményezésére szocialista szerződést kötöttek szegedi vállalatokkal. Két éve a KSZV újszegedi szövőgvárával Cs. Pata) Mihálynak, a Szegedi Jutaárugyérral Nóvák Andrásnak, a Szegedi Kenderfonógyárral Zoltánfy Istvánnak, a Szegedi Ruhagyárral Zomborl Lászlónak, a Szegedi Szalámigyár és Húskombináttal Dér Istvánnak van szocialista szerződése. E kapcsolatból olyan értékes munkák születtek e rövid időt alatt, mint Zomborl és Zoltánfy pannól, s tagadhatatlan, hogy a munkások között szerzett friss elmények belejátszottak Nóvák Andrásnak a városi pártbizottság nagytermébe készített faliképe motívumvilágába. Az idén tovább gyarapodik a sor. Cs. Pataj Mihály és Nóvák András készül az üzemekben hasonló feladatra. A kapcsolatok is, akik tudják, hogy mit jelent, mit szimbolizál; és azok is, akiknek sejtelmük sincs jelentéséről, ha hallanak róla, legfeljebb afféle szónoki blöffnek tartják. De hogy e két, nem éppen különös szó egymás mellé kerülésének, ha úgy tetszik, etimológiájának históriájánál maradjak: tipikus népi szóalkotás eredménye összekerülésük, s afelől sem lehet kétségünk, hogy Jóval a felszabadulás után fogalmazódott meg először. Előbb nem ls ötölhette volna ki senki, hiszen néven nevezni, csak azt lehet, ami van. Az 1945. előtti társadalom pedig (s minden magántulajdonra, kizsákmánemcsak megszilárdultak, de jük, hogy a kiállítást megte- nyolásra épülő társadalom), amit csak lehetett elvett, s nem arra spekulált, hogy minél sokrétűbben állampolgárainak. legtöbb helyen Valódi tartalommal telítődtek. Nem véletlen, hogy egy-egv tárlat képei előtt fgy szólnak a munkások: „a mi művészünk". vagy kint a gyárban, az üzemcsarnokban „művész elvtárs"-nak szólítják óket. Ez a bizonyíték, hogy a munkásközösségek megtisztelő bizalmával jól élnek a festők, emberileg és művészileg ls helytállnak. A mostani tárlat legfőbb céllá — így is hirdetik — a kétéves kapcsolatból született alkotások bemutatása. Itt azonban tartozunk az igazságnak annyival, hogy elmondjuk, a kiállított művek legnagyobb része a szerződések megszületésénél jóval régebbi datálású. inkább nevezhetnénk munkás témájú képek gyűjteményének, mint a szocialista szerződések mélyebb tartalma művészi megnyílvánuiésaltiak. A tárlat azért nem haszontalan. A kiállító alkotók legjobb formáját mutatják, reprezentálják az egyes művészek sajátos világát ls. Csak remélhetkintve, más szegedi nagyvál lalatoknak is kedve kerekedik a kapcsolatok felvételére, kiszélesítésére, hiszen van mé- üzem is, arra alkalmas művész is Szegeden. EL, A SZEGEDI GRAFIKA — fogalmazhatja meg a figyelmes tárlatlátogató. Hírt adtunk róla, hogy művészi munkájuk magas színvonala adjon Amit a tel be aprítunk Szóval a borítékon kívüli juttatás afféle újszerű doelismeréseként a Bartók Béla ^LSS JáS-kelnS k£ nrcfiu-oi K-K-Kfii mszammai jarnaK-Keinex KORomantikus est A német romantikának szentelte hétfő esti bérleti koncertjét a filharmónia. A szegedi szimfonikusokat Pál Tamás vezényelte a színházban, ahol rangos külföldi szólistát is üdvözölhettünk Vaclav Hudecek csehszlovák hegedűművész személyében. Bevezetőként Schumann: Manfréd nyitányának akkordjai csendültek föl. A román- . , , , ., iikus zeneszerzők szívesen hangképzéssel párosult Jálordultak az irodalomhoz fka mindvég.g meggyőző inspirációért, kiváltképp L0lt' ^ mail Schumann, aki maga is író- ^I rTadó ía mlsoSik tltei nak készült. Ez a nyitány - V?L'raf,(a "í*1 mely Byron önéletrajzi jellé- ^ A tLekir -ZJStt gü drámai költeményére irt ^Ae^sát £ szenvecfélyesebb "legd^ T *rsa "" * maibb talán a szerző élet- tanaK" művében: megrázóan fejezi Szünet után Schubert 19 ki a költemény mély és bo- éves korában írt B-dúr szimryolult lélekrajzát. Pál Tamás fonidját hallottuk. Ez a négyprecízen, a mű biztos isme- tételes mű a késői mozarti retében, lankadatlan lendü- sMusrt követi; elbűvöli a halilettel és nagy figyelemmel gatót, es szeretetreméltóvá irányította zenekarát. Elkép- teszi a szerző korai alkotázelései világosak voltak mind saiból is az a frissesség és nz értelmezés, mind a meg- báj, amely oly ellenállhatatszólaltatás szempontjából, lanul hat például a második Brahms: D-dúr hegedűverse- tételben. Talán az est legnye nemcsak a virtuózok hí- egységesebb produkcióját Pál res próbaköve, hanem a Tamás határozott zenei elhangszer irodalmának egyik képzelései szavatolták. Velegnagyobb becsben álló, kö- zényletével pontosan, felszavetkezésképpen igen gyakran badultan, ugyanakkor a játszott darabja is. A szó- szenvedélyt és nagyvonalúsálista, az immáron világhír- got sem nélkülözve irányítotnévre szert tett fiatal Vaclav ta zenészeit, s mintha a zeHudecek, a versenymű in- nekar tagjai is érezték volna, terpretálásával szemben tá- milyen gazdag lehetőségük masztott valamennyi követel- nyílik a bizonyításra: tiszta ménynek tökéletesen megfe- intonációjú, koncentrált jálelt. Professzionista felké- tékukkal segítették sikerre a szültsége természetességgel, ráűvet magától értetődő tökéletes T. P. L. Grafikai Körből megszületett a Szegedi Grafikai Stúdió. Már bizonyságot is szolgáltattak, hiszen nem is olyan régen bemutatkozott Palásthy Klára, a közelmúltban — először Hódmezővásárhelyen, ezekben a napokban pedig a Sajtóház művészkiubjában — Czakó János, a Közművelődési Palota kupolájában pedig a napokban nyílt meg Szekeres Ferenc grafikai tárlata. Szekeres Ferenc rézkarcokat. cinkmaratásokat, linómetszeteket és kombinált technikával készített lapokat mutat be. Téméi, képcímei meghatározzák érdeklődési világát. Az emlék, az álom, a lebegés szürreális dobbantói nyitják képelnek asszociációs pályáit. Nem véletlen, hogy szellemi példaképének tekinti, s szép lapokkal tiszteleg Proust és Gulácsy Lajos emlékének. Legjobb formáját kombinált technikával készült lapjain mutatja. A konkrét formavilág variációi, a finom felületi játékok és a gondolatok társítására alkalmas mondandó tartalmas harmóniában valósul meg. S hogy humora, mégpedig okos és gondolatgazdag humora van, azt a Sárgapocak-sorozatának szellemes lapjai bizonyítják. Az azonos motívumokból kialakított új variációs rendszerek, az állandó és változó képi elemek tartalmilag kapcsolják össze ezt^a sorozatot. A Sajtóház művészklubjában, Czakó János tárlata jó összehasonlítási és bizonyítási alapot szolgáltat. Fölfedezhetők a közös jegyek épp úgy, mint az egymást elválasztó, az egyéni hangra figyelő kísérletek. Ok ketten már nemcsak ígéretei a kortárs szegedi grafikának! Tandi Lajos zöttünk olyanok, akik rendületlenül csak azt tartják meggyőzőnek, amit megfoghatnak, még pontosabban .megolvashatnak". Ahogy az a régi jó magyar közmondás tartja: „a pénz csak megszámolva jó". Földhöz ragadt szemlélet annyi szent, ha van is benne valami. Mert hiszen elsősorban mégis csak abból él az ember, amit megkeres. Azt osztja be, ahogy tudja, abból eszik, iszik, ruházkodik, utazik, takarékoskodik, fejleszt, beruház. Nyilvánvaló, hogy nem úgy kell a borítékon kívüli társadalmi juttatásokat növelni, hogy kivesszük a rávalót a borítékból. Lényeges, hogy a kettő — ami a borítékban, g ami azon kívül van együtt prosperáljon. A Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben nyilvánosságra hozott Jelentése mindannyiunkat meggyőzött ítékon arról, hogy azért megint többet tudunk a tejbe aprítani. A több mint ötmillió bérből és fizetésből élő honfitársunk átlagkeresete, az elmúlt évben 3440 forintra rúgott, s akkor még ehhez jön a hús- és tüzelőár-kiegészítés. Ez az a pénz, ami fizetésről-fizetésre bent lapul a borítékban. Ma már természetes És mi van a borítékon kívül? Hát nem lenne könynyű felsorolni, hiszen anynylféle ma már a társadalmi juttatás: pénzben és természetben egyaránt. Csakhát ezt mindenki természetesnek tartja, olyannyira, hogy szinte nem is veszi tudomásul, s elfelejti hozzáadni a jövedelméhez. Hogy nem kell hónapról hónapra külön borítékot nyitni az esetleg szükséges egészségügyi ellátásra, a gyerekek iskoláztatására, s hogy hazánkban teljes a társadalombiztosítás: kiszámolta már valaki is, hogy éves szinten mennyi megtakarítást eredményez mindez a családjának? Pedig az így megtakarított pénzből lehet differenciáltabb minden háztartás költségvetése, juthat több a kulturális, a közművelődési, az üdülési borítékba. Ebből lesznek vagy részben ebből az üdülőtelkek (Jelenleg pontosan 350 ezer van magántulajdonban, minden 30. állampolgár „földbirtokos"), s ezáltal veszítette el luxus.iellegét a személygépkocsi. Csak emlékeztetőül írom ide, hogy jelenleg már 700 ezer gurul az országban magánrendszámmal, mig 1952-ben mindössze 10 ezer autótulajdonos volt. Huszonegynéhány évvel ezelőtt félmillió forint ha volt a takarékban, most meg már több mint 107 milliárdot spóroltunk össze, anélkül, hogy bármiben is hiányt szenvedtünk volna. 14 ós fól havi fizetés Nagyon is konkrét hát ez a sokak által kézlegyintéssel elintézett társadalmi jutta-' tál. Aki még mindig nem hiszi, töprengjen el az itt következő számadatokon. 1960-tól 1976 végéig apénzbeni és természetbeni társadalmi Juttatások mértéke 18,4 százalékról 28,7 százalékra emelkedett! Forintban elbeszélve ugyané* még tetszetősebb, hiszen az egy lakosra jutó 2185 forint értékű társadalmi Juttatás Időközben 8997 forintra hízott. Ami a 3440 forintos átlagkeresetet alapul véve több mint két és fél havi többletkeresetet jelént. Mintha 12 hónap alatt 14 és fél havi fizetést kapnánk! A szép summa kétharmada társadalombiztosítás: nyugdíj több mint 1,9 millió öregnek, családi pótlék 1 mitlió család 1 millió 920 ezer gyermeke után, gyermekgondozási segély csaknem 300 ezer kismamának, a dolgozó nők 13 százalékának, táppénz mindannyiunknak, terhességi-gyermekágyi segély, anyasági segély, útiköltség-térítés. temetési segély, gyógyszer fillérekért, vagy térítés nélküli csecsemőtej, orvosi, kórházi, rendelőintézeti ingyenes ellátás, gyógyászati segédeszközök a rászorulóknak, fogpótlás, gyógyfürdő. S akkor még nem említettem a különféle segélyeket, az ingyenes szakszervezeti jogi tanácsadást, s megannyi államilag jócskán dotált áruféleségeket, szol, gáltatást. Utóbblak közül csupán egyet emelek ki, a szinte eszmei díjazású bölcsődei és óvodai ellátást, Túl azon, hogy 10—15 forintért vigyázzák, táplálják, okosítják gyermekeinket, lehetőség nyílik az egykol konyhálioz-háztartáshoz láncolt nők munkába állására. Ami háztartásonként mégis csak egy újabb keresőt Jelent! — nevezhetjük nyugodt lelkiismerettel társadalmi vagy, ha úgy tetszik borítékon kívüli juttatásnak. Kertész Péter Múzeumi beszélgetések Újabb kapukat nyitogat Szegeden a közművelődés, most éppen a Közművelődési Palotában. Régóta a kultúra két leglátogatottabb közintézményének számít a könyvtár és u múzeum, írás szerinti föladatát akkor is teljesítené, ha továbbra is azt csinálná, amit eddig: könyvet adna az olvasónak, ás kiállítást rendezne a látogatónak. Csöndes elmélyülés otthona mindkettő, mégis, egyre gyakrabban kapunk meghívót olyan rendezvényre, ahol nem a c?önd, hanem a megfontolt beszéd segíti az elmélyülést. A Móra Ferenc Múzeum dfszes nagytermében új solárási kulturális szemle A szegedi járási úttörőéi- kat a zsűri a következőképnökség tegnap, kedden a sze- pen értékelte: a néptánc kagedi MAV művelődési ott- tegórióban aranyoklevelet kahonban rendezte meg a já- pott Üllés és Röszke, ezüsrási kulturális szemlét. Az töt Deszk és Kistelek, bronúttörők és a kisdobosok ver- zot Kübekháza és Zsombó senyét körzeti bemutatók egy-egy csoportja. A színpadi előzték meg, a legjobbak in- játék kategóriában aranyoknen kerültek a járási szem- levéllel jutalmazták a sánlére. Három kategóriában dorfalviakat, ezüstöt kapott mutatták be műsoraikat: né- Bordány, Balástya, Sándorpi játék, néptánc, színjáték, falva, Mórahalam és KisteA szemlét Horváth Klára lek egy-egy csapata, a bronzjárási úttörőelnök nyitotta oklevél tulajdonosai Űjszentmeg. A bemutatott műsoro- iván és Szatymaz úttörői. rozat kezdődött hétfőn: a város nagy tudósaival találkozhatnak az érdeklődök. Űgy-ahogy ismerjük Szegedet, akik naponta falai kőzött járunk, Itt élünk és itt dolgozunk de a szellemi élet műhelyeibe ritkán tekinthetünk be. Méltán híres tudósok sora hirdeti Szeged nevét szerte a világban, kitűnő alkalom, hogy velük az is találkozhasson, aki legföljebb tudományos közleményeikhez iuthat hozzá. vagy azokhoz sem. Meg kellene ismernünk városunkat tudósaival együtt — ez a gondolat vezethette a múzeum dolgozóit sorozatuk elindításakor. A sorozatnyitó hétfői beszélgetésen Bálint Sándor, a néprajz nyugalmazott professzora szülővárosáról, az emberi tisztességet, a humanizmust őrző Szegedről beszélt többek között , és a hiteles visszaemlékezés varázsával arról, hogy a hit'erizmus szorítását érző Móricz Zsigmond hogyan fordult regényalakjára hústvért kereső szegedi útján a népi igazságot osztó és védő Rózsa Sándor felé. A kultúra kisebb organizmusokban él — csupán egy fél mondat a beszélgetésből, de nyilván a tervezett sorozatra is vonatkoztatható: egyik organizmusa lehet a kultúrának. H. D. Éneklő ifjúság A városi tanács vb műve. lődésügyi osztálya, a KISZ megyei és városi bizottsága, a szegedi karuagyklub, valamint a Szeged városi Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Intézet három napon át a József Attila Tudományegyetem Ságvári Endre gyakorló gimnáziumának nagytermében rendezi meg az Éneklő Ifjúság hangversenysorozatát. Ma, szerdán délután 4 órai kezdettel 14 szegedi iskola fiatal énekesel mutatják be műsorukat. Holnap, ugyanebben az időpontban 8, holnapután pedig 3 órától 12 kórus lép lel majd. Az általános iskolák, a gimnáziumok, a József Attila Tudományegyetem és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola énekkarain kívül a koncertsorozaton vendégszerepel a pécsi városi tanács vb társadalmi ünnepségeket szervező irodájának Erkel Ferenc kamarakórusa is, Kertész Attila vezényletével. A nagyszabású rendezvénysorozat előtt a különböző kórusok repertoárjait nézegetve nyugodtan jósolhatunk: minden bizonnyal színvonalas, az éneklést kedvelő közönség minden igényét kielégítő három nap következik — a jövő fiatal dalosainak jóvoltából.