Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-22 / 69. szám

Szerda, 1978. március 22. 33 Ismeretterjesztés és statisztika Maga a kifejezés észrevétlenül nyert szinte polgár­Másfél napos országos ta- tese, dr. Kurucz Imre, a TIT den, a Központi Statisztikai nácskozást rendeznek Szege- főtitkára is. Hivatal Számítástechnikai és den a Tudományos Ismeret- Dr. Kiszely György egye- Ügyvitelszervezési Vállalatá­terjesztő Társulat megyei térni tanár, a TIT Csongrád nál dolgozzák fel. A másik ; jogot, amúgy is mindenre szervezetei, valamint a buda- megyei szervezetének elnöke előadást Tóth József, a KSH kapható nyelvünkben. Hasz­pesti szervezet politikai mun- nyitotta meg a tanácskozást, tudományos munkatársa tar- ! náljuk is nyakra-főre. Azok katársainak részvételével. A amelyen két témát vitattak totta A statisztikai elemzés tegnap, kedden délelőtt a meg a résztvevők. Tegnap a módszere címmel, összegezve Szegedi Akadémiai Bizottság gépi adatfeldolgozás tapasz- az eddigi tapasztalatokat, székházában megnyílt érte- talatalról Molnár Zoltán, a Az országos értekezlet részt­kezleten ott volt dr. Koncz TIT Csongrád megyei szer- vevői délután ellátogattak János, a megyei pártbizott- vezetőnek titkára tartott elő- Üjszegedre, tájékozódtak a ság titkára. Szabó G. László, adást A Társulat országos SZÜV munkájáról. A tanács­H megyei tanács elnökhelyet- statisztikáját ugyanis Szege- kozást ma délelőtt folytatják. Myitkák és munkások MUNKÁSOK KÖZÖTT címmel kiállítás nyílt a Ju­hász Gyula Művelődési Köz­pontban annak az öt szegedi festőművésznek alkotásaiból, akik a városi párt- és taná­csi szervek kezdeményezésé­re szocialista szerződést kö­töttek szegedi vállalatokkal. Két éve a KSZV újszegedi szövőgvárával Cs. Pata) Mi­hálynak, a Szegedi Jutaáru­gyérral Nóvák Andrásnak, a Szegedi Kenderfonógyárral Zoltánfy Istvánnak, a Sze­gedi Ruhagyárral Zomborl Lászlónak, a Szegedi Szalá­migyár és Húskombináttal Dér Istvánnak van szocialis­ta szerződése. E kapcsolatból olyan értékes munkák szület­tek e rövid időt alatt, mint Zomborl és Zoltánfy pannól, s tagadhatatlan, hogy a mun­kások között szerzett friss elmények belejátszottak Nó­vák Andrásnak a városi pártbizottság nagytermébe készített faliképe motívum­világába. Az idén tovább gyarapodik a sor. Cs. Pataj Mihály és Nóvák András ké­szül az üzemekben hasonló feladatra. A kapcsolatok is, akik tudják, hogy mit jelent, mit szimbolizál; és azok is, akiknek sejtelmük sincs jelentéséről, ha hal­lanak róla, legfeljebb af­féle szónoki blöffnek tart­ják. De hogy e két, nem ép­pen különös szó egymás mellé kerülésének, ha úgy tetszik, etimológiájának históriájánál maradjak: ti­pikus népi szóalkotás ered­ménye összekerülésük, s afelől sem lehet kétségünk, hogy Jóval a felszabadulás után fogalmazódott meg elő­ször. Előbb nem ls ötölhet­te volna ki senki, hiszen né­ven nevezni, csak azt lehet, ami van. Az 1945. előtti tár­sadalom pedig (s minden magántulajdonra, kizsákmá­nemcsak megszilárdultak, de jük, hogy a kiállítást megte- nyolásra épülő társadalom), amit csak lehetett elvett, s nem arra spekulált, hogy minél sokrétűbben állampolgárainak. legtöbb helyen Valódi tarta­lommal telítődtek. Nem vé­letlen, hogy egy-egv tárlat képei előtt fgy szólnak a munkások: „a mi művé­szünk". vagy kint a gyárban, az üzemcsarnokban „művész elvtárs"-nak szólítják óket. Ez a bizonyíték, hogy a munkásközösségek megtiszte­lő bizalmával jól élnek a festők, emberileg és művé­szileg ls helytállnak. A mostani tárlat legfőbb céllá — így is hirdetik — a kétéves kapcsolatból született alkotások bemutatása. Itt azonban tartozunk az igaz­ságnak annyival, hogy el­mondjuk, a kiállított művek legnagyobb része a szerződé­sek megszületésénél jóval régebbi datálású. inkább ne­vezhetnénk munkás témájú képek gyűjteményének, mint a szocialista szerződések mé­lyebb tartalma művészi megnyílvánuiésaltiak. A tár­lat azért nem haszontalan. A kiállító alkotók legjobb for­máját mutatják, reprezentál­ják az egyes művészek sajá­tos világát ls. Csak remélhet­kintve, más szegedi nagyvál lalatoknak is kedve kereke­dik a kapcsolatok felvételére, kiszélesítésére, hiszen van mé- üzem is, arra alkalmas művész is Szegeden. EL, A SZEGEDI GRAFIKA — fogalmazhatja meg a fi­gyelmes tárlatlátogató. Hírt adtunk róla, hogy művészi munkájuk magas színvonala adjon Amit a tel be aprítunk Szóval a borítékon kívüli juttatás afféle újszerű do­elismeréseként a Bartók Béla ^LSS JáS-kelnS k£ nrcfiu-oi K-K-Kfii mszammai jarnaK-Keinex KO­Romantikus est A német romantikának szentelte hétfő esti bérleti koncertjét a filharmónia. A szegedi szimfonikusokat Pál Tamás vezényelte a színház­ban, ahol rangos külföldi szó­listát is üdvözölhettünk Vac­lav Hudecek csehszlovák he­gedűművész személyében. Bevezetőként Schumann: Manfréd nyitányának akkord­jai csendültek föl. A román- . , , , ., iikus zeneszerzők szívesen hangképzéssel párosult Já­lordultak az irodalomhoz fka mindvég.g meggyőző inspirációért, kiváltképp L0lt' ^ mail Schumann, aki maga is író- ^I rTadó ía mlsoSik tltei nak készült. Ez a nyitány - V?L'raf,(a "í*1 mely Byron önéletrajzi jellé- ^ A tLekir -ZJStt gü drámai költeményére irt ^Ae^sát £ szenvecfélyesebb "legd^ T *rsa "" * maibb talán a szerző élet- tanaK" művében: megrázóan fejezi Szünet után Schubert 19 ki a költemény mély és bo- éves korában írt B-dúr szim­ryolult lélekrajzát. Pál Tamás fonidját hallottuk. Ez a négy­precízen, a mű biztos isme- tételes mű a késői mozarti retében, lankadatlan lendü- sMusrt követi; elbűvöli a hali­lettel és nagy figyelemmel gatót, es szeretetreméltóvá irányította zenekarát. Elkép- teszi a szerző korai alkotá­zelései világosak voltak mind saiból is az a frissesség és nz értelmezés, mind a meg- báj, amely oly ellenállhatat­szólaltatás szempontjából, lanul hat például a második Brahms: D-dúr hegedűverse- tételben. Talán az est leg­nye nemcsak a virtuózok hí- egységesebb produkcióját Pál res próbaköve, hanem a Tamás határozott zenei el­hangszer irodalmának egyik képzelései szavatolták. Ve­legnagyobb becsben álló, kö- zényletével pontosan, felsza­vetkezésképpen igen gyakran badultan, ugyanakkor a játszott darabja is. A szó- szenvedélyt és nagyvonalúsá­lista, az immáron világhír- got sem nélkülözve irányítot­névre szert tett fiatal Vaclav ta zenészeit, s mintha a ze­Hudecek, a versenymű in- nekar tagjai is érezték volna, terpretálásával szemben tá- milyen gazdag lehetőségük masztott valamennyi követel- nyílik a bizonyításra: tiszta ménynek tökéletesen megfe- intonációjú, koncentrált já­lelt. Professzionista felké- tékukkal segítették sikerre a szültsége természetességgel, ráűvet magától értetődő tökéletes T. P. L. Grafikai Körből megszületett a Szegedi Grafikai Stúdió. Már bizonyságot is szolgál­tattak, hiszen nem is olyan régen bemutatkozott Pa­lásthy Klára, a közelmúlt­ban — először Hódmezővá­sárhelyen, ezekben a napok­ban pedig a Sajtóház mű­vészkiubjában — Czakó Já­nos, a Közművelődési Palota kupolájában pedig a napok­ban nyílt meg Szekeres Fe­renc grafikai tárlata. Szekeres Ferenc rézkarco­kat. cinkmaratásokat, linó­metszeteket és kombinált technikával készített lapokat mutat be. Téméi, képcímei meghatározzák érdeklődési világát. Az emlék, az álom, a lebegés szürreális dobban­tói nyitják képelnek asszo­ciációs pályáit. Nem vélet­len, hogy szellemi példaképé­nek tekinti, s szép lapokkal tiszteleg Proust és Gulácsy Lajos emlékének. Legjobb formáját kombinált techni­kával készült lapjain mu­tatja. A konkrét formavilág variációi, a finom felületi já­tékok és a gondolatok társí­tására alkalmas mondandó tartalmas harmóniában va­lósul meg. S hogy humora, mégpedig okos és gondolat­gazdag humora van, azt a Sárgapocak-sorozatának szel­lemes lapjai bizonyítják. Az azonos motívumokból kiala­kított új variációs rendsze­rek, az állandó és változó képi elemek tartalmilag kap­csolják össze ezt^a sorozatot. A Sajtóház művészklubjá­ban, Czakó János tárlata jó összehasonlítási és bizonyítá­si alapot szolgáltat. Fölfedez­hetők a közös jegyek épp úgy, mint az egymást elvá­lasztó, az egyéni hangra fi­gyelő kísérletek. Ok ketten már nemcsak ígéretei a kor­társ szegedi grafikának! Tandi Lajos zöttünk olyanok, akik ren­dületlenül csak azt tartják meggyőzőnek, amit meg­foghatnak, még pontosabban .megolvashatnak". Ahogy az a régi jó magyar közmondás tartja: „a pénz csak meg­számolva jó". Földhöz ra­gadt szemlélet annyi szent, ha van is benne valami. Mert hiszen elsősorban még­is csak abból él az ember, amit megkeres. Azt osztja be, ahogy tudja, abból eszik, iszik, ruházkodik, utazik, takarékoskodik, fejleszt, be­ruház. Nyilvánvaló, hogy nem úgy kell a borítékon kívüli társadalmi juttatáso­kat növelni, hogy kivesszük a rávalót a borítékból. Lé­nyeges, hogy a kettő — ami a borítékban, g ami azon kívül van együtt prospe­ráljon. A Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben nyil­vánosságra hozott Jelentése mindannyiunkat meggyőzött ítékon arról, hogy azért megint többet tudunk a tejbe ap­rítani. A több mint ötmil­lió bérből és fizetésből élő honfitársunk átlagkeresete, az elmúlt évben 3440 fo­rintra rúgott, s akkor még ehhez jön a hús- és tüzelő­ár-kiegészítés. Ez az a pénz, ami fizetésről-fizetésre bent lapul a borítékban. Ma már természetes És mi van a borítékon kívül? Hát nem lenne köny­nyű felsorolni, hiszen any­nylféle ma már a társadal­mi juttatás: pénzben és ter­mészetben egyaránt. Csak­hát ezt mindenki természe­tesnek tartja, olyannyira, hogy szinte nem is veszi tudomásul, s elfelejti hoz­záadni a jövedelméhez. Hogy nem kell hónapról hónapra külön borítékot nyitni az esetleg szüksé­ges egészségügyi ellátásra, a gyerekek iskoláztatására, s hogy hazánkban teljes a társadalombiztosítás: kiszá­molta már valaki is, hogy éves szinten mennyi meg­takarítást eredményez mind­ez a családjának? Pedig az így megtakarított pénzből lehet differenciáltabb min­den háztartás költségvetése, juthat több a kulturális, a közművelődési, az üdülési borítékba. Ebből lesznek vagy részben ebből az üdü­lőtelkek (Jelenleg pontosan 350 ezer van magántulaj­donban, minden 30. állam­polgár „földbirtokos"), s ez­által veszítette el luxus.ielle­gét a személygépkocsi. Csak emlékeztetőül írom ide, hogy jelenleg már 700 ezer gurul az országban magánrend­számmal, mig 1952-ben mindössze 10 ezer autótu­lajdonos volt. Huszonegy­néhány évvel ezelőtt félmil­lió forint ha volt a taka­rékban, most meg már több mint 107 milliárdot spórol­tunk össze, anélkül, hogy bármiben is hiányt szen­vedtünk volna. 14 ós fól havi fizetés Nagyon is konkrét hát ez a sokak által kézlegyintéssel elintézett társadalmi jutta-' tál. Aki még mindig nem hiszi, töprengjen el az itt következő számadatokon. 1960-tól 1976 végéig apénz­beni és természetbeni tár­sadalmi Juttatások mérté­ke 18,4 százalékról 28,7 szá­zalékra emelkedett! Forint­ban elbeszélve ugyané* még tetszetősebb, hiszen az egy lakosra jutó 2185 forint ér­tékű társadalmi Juttatás Idő­közben 8997 forintra hízott. Ami a 3440 forintos átlag­keresetet alapul véve több mint két és fél havi többlet­keresetet jelént. Mintha 12 hónap alatt 14 és fél havi fizetést kapnánk! A szép summa kétharmada társa­dalombiztosítás: nyugdíj több mint 1,9 millió öreg­nek, családi pótlék 1 mit­lió család 1 millió 920 ezer gyermeke után, gyermekgon­dozási segély csaknem 300 ezer kismamának, a dolgo­zó nők 13 százalékának, táppénz mindannyiunknak, terhességi-gyermekágyi se­gély, anyasági segély, úti­költség-térítés. temetési se­gély, gyógyszer fillérekért, vagy térítés nélküli csecse­mőtej, orvosi, kórházi, ren­delőintézeti ingyenes ellá­tás, gyógyászati segédesz­közök a rászorulóknak, fog­pótlás, gyógyfürdő. S akkor még nem emlí­tettem a különféle segélye­ket, az ingyenes szakszerve­zeti jogi tanácsadást, s megannyi államilag jócskán dotált áruféleségeket, szol, gáltatást. Utóbblak közül csupán egyet emelek ki, a szinte eszmei díjazású böl­csődei és óvodai ellátást, Túl azon, hogy 10—15 fo­rintért vigyázzák, táplálják, okosítják gyermekeinket, le­hetőség nyílik az egykol konyhálioz-háztartáshoz lán­colt nők munkába állásá­ra. Ami háztartásonként mégis csak egy újabb ke­resőt Jelent! — nevezhet­jük nyugodt lelkiismerettel társadalmi vagy, ha úgy tetszik borítékon kívüli jut­tatásnak. Kertész Péter Múzeumi beszélgetések Újabb kapukat nyitogat Szegeden a közművelődés, most éppen a Közművelődé­si Palotában. Régóta a kul­túra két leglátogatottabb közintézményének számít a könyvtár és u múzeum, írás szerinti föladatát akkor is teljesítené, ha továbbra is azt csinálná, amit eddig: könyvet adna az olvasónak, ás kiállítást rendezne a lá­togatónak. Csöndes elmé­lyülés otthona mindkettő, mégis, egyre gyakrabban ka­punk meghívót olyan ren­dezvényre, ahol nem a c?önd, hanem a megfontolt beszéd segíti az elmélyü­lést. A Móra Ferenc Múzeum dfszes nagytermében új so­lárási kulturális szemle A szegedi járási úttörőéi- kat a zsűri a következőkép­nökség tegnap, kedden a sze- pen értékelte: a néptánc ka­gedi MAV művelődési ott- tegórióban aranyoklevelet ka­honban rendezte meg a já- pott Üllés és Röszke, ezüs­rási kulturális szemlét. Az töt Deszk és Kistelek, bron­úttörők és a kisdobosok ver- zot Kübekháza és Zsombó senyét körzeti bemutatók egy-egy csoportja. A színpadi előzték meg, a legjobbak in- játék kategóriában aranyok­nen kerültek a járási szem- levéllel jutalmazták a sán­lére. Három kategóriában dorfalviakat, ezüstöt kapott mutatták be műsoraikat: né- Bordány, Balástya, Sándor­pi játék, néptánc, színjáték, falva, Mórahalam és Kiste­A szemlét Horváth Klára lek egy-egy csapata, a bronz­járási úttörőelnök nyitotta oklevél tulajdonosai Űjszent­meg. A bemutatott műsoro- iván és Szatymaz úttörői. rozat kezdődött hétfőn: a város nagy tudósaival talál­kozhatnak az érdeklődök. Űgy-ahogy ismerjük Sze­gedet, akik naponta falai kőzött járunk, Itt élünk és itt dolgozunk de a szellemi élet műhelyeibe ritkán te­kinthetünk be. Méltán híres tudósok sora hirdeti Szeged nevét szerte a világban, ki­tűnő alkalom, hogy velük az is találkozhasson, aki legföljebb tudományos köz­leményeikhez iuthat hoz­zá. vagy azokhoz sem. Meg kellene ismernünk váro­sunkat tudósaival együtt — ez a gondolat vezethette a múzeum dolgozóit soroza­tuk elindításakor. A sorozatnyitó hétfői be­szélgetésen Bálint Sándor, a néprajz nyugalmazott pro­fesszora szülővárosáról, az emberi tisztességet, a huma­nizmust őrző Szegedről be­szélt többek között , és a hiteles visszaemlékezés va­rázsával arról, hogy a hit­'erizmus szorítását érző Mó­ricz Zsigmond hogyan for­dult regényalakjára húst­vért kereső szegedi útján a népi igazságot osztó és vé­dő Rózsa Sándor felé. A kultúra kisebb organizmu­sokban él — csupán egy fél mondat a beszélgetésből, de nyilván a tervezett sorozat­ra is vonatkoztatható: egyik organizmusa lehet a kul­túrának. H. D. Éneklő ifjúság A városi tanács vb műve. lődésügyi osztálya, a KISZ megyei és városi bizottsága, a szegedi karuagyklub, vala­mint a Szeged városi Csalá­di és Társadalmi Eseménye­ket Rendező Intézet három napon át a József Attila Tu­dományegyetem Ságvári Endre gyakorló gimnáziumá­nak nagytermében rendezi meg az Éneklő Ifjúság hang­versenysorozatát. Ma, szer­dán délután 4 órai kezdettel 14 szegedi iskola fiatal éne­kesel mutatják be műsoru­kat. Holnap, ugyanebben az időpontban 8, holnapután pe­dig 3 órától 12 kórus lép lel majd. Az általános iskolák, a gimnáziumok, a József At­tila Tudományegyetem és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola énekkarain kívül a koncertsorozaton vendégsze­repel a pécsi városi tanács vb társadalmi ünnepségeket szervező irodájának Erkel Fe­renc kamarakórusa is, Ker­tész Attila vezényletével. A nagyszabású rendezvénysoro­zat előtt a különböző kóru­sok repertoárjait nézegetve nyugodtan jósolhatunk: min­den bizonnyal színvonalas, az éneklést kedvelő közönség minden igényét kielégítő há­rom nap következik — a jö­vő fiatal dalosainak jóvoltá­ból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom