Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-22 / 69. szám

1 Szerda, 1978. március 22: RENDELET A BŰNÖZÉS MEGFÉKEZÉSÉRE Az olasz kormány keddi ülésén rendeletet hozott a politikai és a közönséges bű­nözés elleni harc megköny­nyitése céljából. Az éjfélkor életbe lépő jogszabály ér­telmében a bíróságok a jö­vőben 30 évi börtönbünte­téssel sújthatják az ember­rablókat, s életfogytiglanival azokat, akik kioltják túszuk életét. Megfigyelők össze­függésbe hozzák az intéz­kedést Aldo Moro elrablá­sával. jóllehet, a rendelet ál­talános érvényű. Moro elrab­lói után — mint ismeretes — hatodik napja eredménytele­nül tart Olaszország-szerte a hatóságok széles körű nyo­mozása. KÖZÖS NYILATKOZAT Közös nyilatkozat elfo­gadásával ért véget kedden hajnalban a Szádat elnök különutas politikájával szembehelyezkedő arab „Szi­lárdsági front" kétnapos ér­tekezlete Damaszkuszban. NINCS ELEGENDŐ PAPÍR „A világ legnagyobb er­dőgazdasági) országában ninos elegendő papír, kor­látozni kell az előfizetések felvételét egyes újságok­ra és folyóiratokra, nem ki­elégítő a könyvek pél­dányszáma" — állapítja meg egy keddi kommentár­jában az SZKP lapja, a Pravda. A HADMŰVELETEK FOLYTATÖDNAK Libanon ENSZ-nagykövete útján panaszt tett a világ­szervezet főtitkáránál azért, mert e harcok beszünteté­sére és az azonnali kivo­nulásra felszólító BT-hatá­rozat. ellenére Izrael foly­tatja a hadmüveleteket és csapatat egyre mélyebben hatolnak be Libanon terü­letére. A GENFI ÉRTEKEZLET A SZOVJET TERVEZETRŐL A genfi leszerelési érte­kezlet keddi ülésén felszó­lalt Viktor Llhacsov nagy­követ, a Szovjetunió kép­viselője. Beszédében szólt a nukleáris fegyverkísérle­tek általános és teljes be­tiltásával foglalkozó tár­gyalásokon előterjesztett szovjet szerződéstervezetről. Értékesnek nevezte a vegyi fegyverek valamennyi fajtá­jának betiltását célzó megállapodás előkészülete­it, s elmondta, hogy tevé­keny munka folyik a tö­megpusztító fegyverek újabb fajtáinak és rendszereinek kifejlesztésére és gyártására zonat kozó tilalommal kap­csolatban ls. AZ UTOLSÓ „FEHÉR" MINISZTERTANÁCSI ÜLÉS Utoljára tartolt minisz­tertanácsi ülést kedden dél­előtt Smlth rhodesiai mi­niszterelnök kizárólag fe­hér politikusokból álló kor­mánya. A 14 fehér miniszter tanácskozása után nem sok­kal megtartotta alakuló ülé­sét és letette az esküt az úgynevezett belső rendezés­ről március 3-án nláírt egyezség értelmében létre­jött végrehajtó tanács, amelynek tagja Smlth mi­niszterelnök, valamint a faj­üldöző rendszerrel kiegyező három nacionalista néger politikus. HADGYAKORLAT A Varsói Szerződés tag­államai egyesitett fegyveres erői parancsnokságának egyeztetett terve értelmé­ben március 14—21-én a Román Szocialista Köztársa­ságban megtartották a Bol­gár Néphadsereg, a Román Szocialista Köztársaság had­serege és a Szovjetunió fegyveres erői hadműveleti törzseinek parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatát. A gyakorlatot Viktor Kulikor marsallnak, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsno­kának a vezetése alatt haj­tották végre. Púja Frigyes látogatása Bulgáriában Politikai nagygyűlés a kábelgyárban • Szófia (MTI) Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere, Petr Mladeno írnak, a Bolgár Népköztársaság kül­ügyminiszterének meghívá­sára 1978. március 19-től 21­ig hivatalos, baráti látoga­tást tett Bugárlában. A látogatás során Púja Frigyest fogadta Todor Zsiv­kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Nép­köztársaság államtanácsának elnöke és Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnöke. A külügyminiszterek tájé­koztatták egymást a fejlett szocialista társadalom építé­séről országukban, áttekin­tették a két ország sokoldalú együttműködésének eredmé­nyeit, és a kapcsolatok to­vábbi fejlesztésének lehető­ségeit. Véleményt cseréitek az időszerű nemzetközi kér­désekről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Nép­köztársaság és a Bolgár Nép­köztársaság hagyományos együttműködése és testvéri kapcsolatai az élet minden területén eredményesen fej­lődnek a marxizmus—leni­nizmus és a szocialista inter­nacionalizmus elvei alapján, a két ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésé­vel összhangban. A két külügyminiszter meg­beszélései szívélyes, baráti légkörben zajlottak le, és valamennyi megvitatott kér­désben teljes nézetazonossá­got tükrözték. Púja Frigyes meghívta Petr Mladenov külügymi­nisztert, hogy tegyen hiva­talos, baráti látogatást a Magyar Népköztársaságban. A bolgár külügyminiszter a meghívást köszönettel elfo­gadta. Púja Frigyes tegnap hazaérkezett. 4 BVT kezdeményezésére Szolidaritási hét • Budapest (MTI) A Béke-vllágtanács nevé­ben a Romes Csandra el­nök felhívással fordult a kormányokhoz a politikai pártokhoz, tömegszerveze­tekhez, mozgalmakhoz. Kez­deményezi, hogy március 23—30. között az Izraeli agresszorok és támogatóik elítélésére, a libanoni ha­zafias erők, a palesztin arab nép iránti együttérzés és tá­mogatás kifejezésére világ­szerte szervezzenek szoli­daritási hetet. „Nyújtsanak sokoldalú erkölcsi politi­kai támogatást a Libanon­ban élő palesztinoknak, és népük egyedüli jogos kép­viselőjének, a Palesztin Fel­szabadítást Szervezetnek". A magyar békemozgalom nevében az Országos Bé­ketanács csatlakozott a Bé­ke-vllágtanács felhívásához. (Folytatás az 1. oldalról.) tőségű júniusi x politikai tömegsztrájkot, amely a munkások áldozatos, önfelál­dozó hősi küzdelme volt. Sze­ged munkásai harcukkal le­kötötték a megszálló csapa­tok jelentős erőit, megaka­dályozták az úgynevezett „nemzeti hadsereg" toborzá­sát. Ezzel hozzájárultak ah­hoz, hogy a francia imperia­listák és magyar csatlósaik ne kezdhessék meg 1919. jú­nius közepén a Magyar Ta­nácsköztársaság elleni inter­venciót. — Az első magyar prole­tárdiktatúra — hangsúlyozta az ünnepség szónoka — az adott történelmi helyzetben gyöngének bizonyult az im­perializmus túlerejével szem­ben. Ma már azonban nem vagyunk egyedül. Az impe­rializmusnak minden béke­bontó kísérlete esetén szá­molnia kell a szocialista or­szágok egyre növekvő erejé­vel és elszántságával. Nap­jaink szocialista Magyaror­szága — amely folytatta és teljes diadalra vitte a közel hatvan esztendővel ezelőtt megkezdett nagy ügyet — tisztelettel és megbecsüléssel adózik történelmi elődjének: meghajtja zászlaját az <üső magyar proletárdiktatúra hő­sei előtt, önfeláldozó harcuk a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmának kivívásáért és megtartásáért, a magyar nemzet felemelkedéséért őrök törvényű példája a marxi— lenini eszmék erejének, a szocializmus felsőbbrendűsé­gének, az igazi hazafiságnak és emberségnek. Úttörő tet­teik eredményei és tapasz­talatat értékes segítséget és meg-megújuló erőt adnak a jelen feladatainak megoldá­sához, a szocialista Magyar­ország teljes felépítéséhez. Az ünnepség első része az Internacionálé hangjaival ért véget, a második részben pe­dig kulturális műsor követ­kezett. Közreműködtek Rasz­ler Ildikó és Rácz Tibor, a Szegedi Nemzeti Színház mű­vészei, valamint énekszá­mokkal szerepelt a 624-es szakmunkásképző intézet ta­nulóinak énekkara. Vezé­nyelt Illés Mihály. Zongorán kísért öléné Zámbó Zsuzsan­na. Fáklyás felvonulás a fővárosban A magyar nép történelmé­nek egyik legfényesebb feje­zetére, az első magyar prole­tárállam 133 dicső napjára emlékezett tízezer fővárosi dolgozó, ifjúmunkás és diák kedden, a Köztársaság téren megtartott politikai nagygyű­lésen. A nagygyűlés elnök­ségében helyet foglalt Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára, Áb­rahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Barabás János, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára, valamint^ a társadalmi és tö­megszervezetek, a fegyveres Középpontban a fogyasztói érdekek A régi belkereskedelmi törvény 1875-ben született, ma­tuzsálemi kort ért meg, s paragrafusai a magántulajdonon alapuló adás-vételt szabályozták. Az elavult jogszabály he­lyébe a felszabadulás után minisztertanácsi és miniszteri rendeletek léptek, s társadalmi, gazdasági fejlődésünk dik­tálta, hogy a jelenlegi, mintegy 30 jogszabályt átfogó, egy­séges törvény váltsa fel. Ahogy azt a bizottsági üléseken a képviselők hangsúlyozták;" életszínvonal-politikai céljaink megvalósításának egyik fontos mércéjét jelenti, hogy a la­kosság mennyit, mit és milyen körülmények között vásárol­hat. Ezzel kapcsolatban arról is szó esett, hogy naponta több millió vásárló fordul meg az üzletekben, a vendéglátó­helyeken. s majd félmillió eladó, raktáros, pincér és szakács munkálkodik a lakosság érdekében. A jogalkotók és az ágazati szakemberek még tavaly munkához láttak. Tanulmá­nyozták, felhasználták szo­cialista kereskedelmünk har­mincéves tapasztalatalt, és hasznosították már országok hasonló törvényeinek tanul­ságalt. Már ekkor megfogal­mazódott, s később a bizott­sági üléseken refrénként visszacsengett az alapvető cél: a törvénynek mindenek­előtt a lakosság minél jobb ellátását kell szolgálnia. A törvényhozói munka egyre szélesedő demokratizmusát ls Jellemzi, hogy a tervezetet társadalmi vitára bocsátották. Az ország valamennyi me. gyéjében és a fővárosban megrendezett fórumokon munkások, értelmiségiek és mezőgazdaságban dolgozók mondtak véleményt, s több mint félezer érdemi észrevé­tel, javaslat hangzott el. Az idegenforgalomról szóló cik­kely ls a lakosság indítvá­nyára került a javaslatba, s a jogalkotók révén 24 szö­vegmódosítást plántáltak át a jogszabálytervezetbe. A tár­sadalmi vitának, a vásárlók fórumának többi észrevétele sem veszett el, hiszen — ahogy azt a kereskedelmi bi­zottság ülésén elmondták — a később kimunkálandó vég­rehajtási rendeletekben hasz­nosítják ezeket az elképzelé­seket. A belkereskedelmi törvény­javaslat — hangsúlyozták a képviselők — a fogyasztói érdekeket helyezi a közép­pontba, s kimondja: a bel­kereskedelem elsődleges fel. adata a vásárlók ellátása megfelelő mennyiségű, minő­ségű és választékú áruval, kereskedelmi és vendéglátó­szolgáltatással. A hangsúly nem a mennyiségre, hanem erőteljesen a minőségre, és a mind gazdagabb választékra kerül. A vitában felszólalók kiemelték, hogy az élelmi­szer, a ruházati, a tartós fo­gyasztási cikkek kereskedel­me mintegy 200 ezer féle árut kínál — de nem mindig kap­juk azt, amit keresünk. Ter­mészetesen eladni csak azt lehet, amit az ipar és a me­zőgazdaság megtermel, illet­ve amit a külkereskedelem a határainkon túlról behoz. Ezért a törvényjavaslat le­szögezi az ellátási felelőssé­get, amely a vállalatokra, a szövetkezetekre és a külke­reskedőkre is vonatkozik. Ugyanebben a szellemben in. tézkednek a paragrafusok az alkatrészellátás és javító­szolgáltatás kötelezettségéről, hogy — elsősorban a tartós fogyasztási cikkek — ne áll­janak a háztartásokban ki­használatlanul. A társadalmi és az ország­gyűlési bizottsági vitákban részt vevők egyetértéssel fo­gadták, hogy a javaslat a fogyasztók megkárosításaként minősíti a csúszópénz elfo­gadását, az árukapcsolást, sőt még a vevő „félretájékozta­tását" is. Átfogóan rendelke­zik az érdekvédelem érvé­nyesítéséről, vagyis az ellen­őrzésről — az eddiginél na­gyobb lehetőséget biztosítva a társadalmi kontrollnak. A mérce magas — Állapították meg az országgyűlési képvi­selők —, s a törvény a la. kossági ellátás szolgálatában nagy felelősséget és temér­dek munkát ró a kereskede­lemre és az Iparra egyaránt. Élve alkotmány biztosítot­ta jogával és kötelességével, ugyancsak a március 23-án kezdődő ülésszakán számol­tatja be az országgyűlés a külügyminisztert. Plenáris ülésen legutóbb 1976 decem­berében tájékoztatták a kép­viselőket a nemzetközi hely­zetről és a kormány külpoli­tikai tevékenységéről. Várha­tóan ezúttal is szó lesz a nemzetközi politikai élet kér­déseiről, s olyan nagy érdek­lődést kiváltó tanácskozások, ról, mint a közelmúltban be­fejeződött belgrádi fórum. Az Igazságszolgáltatás te­rén szerzett tapasztalatairól utoljára három évvel ezelőtt számolt be az országgyűlés­nek a Legfelsőbb Bíróság el­nöke. A mostani ülésszakon az azóta eltelt 36 hónap ítél­kezési gyakorlatáról, a törvé­nyek végrehajtásának tanul­ságairól és az elvi Irányító' munkáról tájékoztatják a képviselőket erők több vezetője. Ott volt a munkásmozgalom számos régi harcosa, a KISZ egykori alapító tagja. Megszólaltak a harsonák, majd Simon Sándor, a KISZ budapesti bizottságának tit­kára megnyitotta az ünnepsé­get, és átadta a szót Somogyi Sándornak, a budapesti párt­bizottság titkárának, aki ün­nepi beszédében megemléke­zett a Magyar Tanácsköztár­saság 133 hősi napjáról. Ezután a Köztársaság téren sorra kigyúltak az emlékezés tüzei, hirdetve a fiatalok tiszteletét a hősök iránt, if­júkommunista elkötelezettsé­gét. Az 1919 forradalmi láng­ját őrző fiatalok fáklyás me­nete KISZ-indulókat, mozgal­mi dalokat énekelve vonult végig a főváros utcáin: a Lu­ther utcán, a Rákóczi, a Thö­köly úton át a Dózsa György útra, a Tanácsköztársaság­emlékműhöz. A fiatalok részt vettek a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából rendezett koszo­rúzási ünnepségen. Felhang­zott a Himnusz, majd a Ta­nácsköztársasági emlékmű ta­lapzatán az MSZMP Köz­ponti Bizottságának nevében Huszár István ós Katona Imre helyezett el koszorút. A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa nevében Ábra­hám Kálmán és Schultheisz Emil egészségügyi miniszter koszorúzott. Elhelyezték a szobor talap­zatánál a hála és a megem­lékezés virágait a főváros dolgozóinak, ifjúságának képviselői is. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival' ért véget. * A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség székházában — a Magyar Tanácsköztár­saság kikiáltásának 59., a KISZ zászlóbontásának 21. évfordulója alkalmából — kedden ünnepélyesen átadták az qfi8'. évi KISZ-díjakat. melyiket Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ Központi Bizottságának elsó titkára nyújtott át. Az ünnepségen megjelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Borbély Sán­dor, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, valamint a politikai, a társadalmi élet" több más vezető személyi­sége. Közéleti napló A JORDÁNIAI KP KÜLDÖTTSÉGÉNEK LÁTOGATÁSA A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására március 20—21-én hazánkban tartóz­kodott a Jordániai Kommu­nista Párt küldöttsége, Fa­yek Warradnak, a Központi Dizottság első titkárának vezetésével. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára fogadta a Jordániai testvérpárt küldött­ségét. A delegációval megbe­szélést folytatott Gyenes András, a KB titkára, A szí­vélyes, baráti légkörben le­zajlott találkozókon a két párt képviselői tájékoztatták egy­mást pártjaik tevékenységé­ről, áttekintették kétoldalú kapcsolataikat, véleménycse­rét folytattak a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom, s a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről. A megbeszéléseken különös fi­gyelmet fordítottak a közel­keleti válságra. FOCK JENŐ TÁRGYALÁSAI SZÍRIÁBAN A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely Fock Jenőnele, a Po­litikai Bizottság tagjának vezetésével tartózkodik Szí­riában, kedden délelőtt láto­gatást tett a Golan-fennsíkon fekvő Kuneitrában, ebben a tragikus sorsú romvárosban. A magyar pártküldöttsé­get az Axab Újjászü­letés Szocialista Pártjá­nak (Baath) helyi vezetői, valamint a különböző .társa­dalmi szervezetek képviselői fogadták és kalauzolták. A ELUTAZOTT A SZOVJET Kedden elutazott hazánk­ból a Tamara Vasziljevna Golubcova szovjet kulturális miniszterhelyettes asszony vezette delegáció. A küldött­ség látogatása sdrán magyar művelődési intézmények te­vékenységével ismerkedett, s tapasztalatcserét folytatott a kulturális élet képviselőiveL látogatás végeztével Fock Jenő emlék bejegyzést írt a mártirváros vendégkönyvébe. Az MSZMP küldöttsége a déli órákban találkozott Da­maszkuszban Dzsabir Badzs­budzzsal, az Arab Újjászü­letés Szocialista Pártja or­szágos vezetőségének főtit­kárhelyettesével. Este a ma­gyar pártküldöttség látoga­tást tett a Baath párt da­maszkuszi bizottságánál, ahol az első titkár és munkatársai adtak tájékoztatást a párt tóvárosi tevékenységéről. KULTURÁLIS DELEGÁCIÓ A miniszterhelyettest fogadta Aczél György, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, Kor­nidesz Mihály, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának ve-" zetője, valamint Orbán László, a?. Országos Közmű­velődési Tanács elnöke. • (

Next

/
Oldalképek
Tartalom