Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-19 / 67. szám

MAG; IZIN A k / « 14 Vasárnap, 1978. március 19. g ' ip4 ^^ Két nyúl szalad... Sütő Andrással irodalomról, nyelvről, színházról A

s utóbbi ívek könyv- és színpadi sikerei közül ls kiemelkednek a Marosvásárhelyen élő Sütő András művei. Az Anyám könynyű álmot ígér. az Istenek és falovacskák, valamint a Rigó ét apostol című könyvek, az Egy lócsiszár virágvasárnapja és a Csillag a máglyán az utóbbi esztendők legizgalmasabb irodalmi és színházi örömforrósai és vltnalapjal egyszerre. Sütő valami olyat művel frásalban, amire oda kell figyelni, ami nemcsak gondolatainkat lendíti tovébb, de érzéseinket ls megsimítja, nemzeti tudatunkat is mérlegre kényszeríti. A közeli napokban két új drámáját mutatták be Magyarországon. A Vidám sirató egy bolyongó porszemért című komédiát, jreménységgel, sőt bizalommal indította útjára" a szegedi Kisszínház deszkáin a legfrissebbe bölcseleti magasságokba törő Kőin és Ábelt pedig a budapesti Nemzeti Színház tűzte műsorára. A bemutatókra eljött közénk az író ls. akivel a szegedi premier előtt beszélgettünk. — Egyik kötetének előszavában IttV <r: „Akárhogyan is faggatom magam: az írás indítékairól a teljesség igényességével szólni lehetetlen. A legnyilvánvalóbb — s minden tollat ragadó embernél törvényszerűnek mondható — indíték: a mesterek, a klasszikus nyelvoldó hatása. A klasszikus elbeszélők közül bizonyos Sütő Mihály nevezetű írástudatlan irodalmi cseléd bolygatta meg leginkább a képzeletemet.' Én mégis tovább fűzném és kérdéssé kanyarítanám a gondolatot. Hogyan kapcsolódik egybe a Romániában Hó magyar író életében gyermekkor. Iráskényszer is történelmi küldetés? — A pusztakamarási gyermekkor a humánum kiapadhatatlan forrása számára. Semmi nem költöztetheti kl az ágyból, hogy helyébe feküdjön. Az én gyermekkorom paraszti világában Ismeretlen volt az emberélet torzulása, kegyetlenkedései, szellemi nyomora. Azóta ls hiszem és vallom, hogy a humánum az emberiség legszebb megnyilvánulása, az emberi nem örök fényforrása, ami nélkül elképzelhetetlen társadalmi rond. egyén és hatalom harmóniája. közösségi lét klulakulása. A szülői ház és a mezőségi közösség meghatározza nemcsak emberi-írói magatartási imat, de Írásaim hangvételét, stílusát, hőseim jellemvonásait és történeteim lényegét. Az a közösség, amely önmaga morális forrásaira van utalva, megőrzi ezt a humánumot. Amikor bomlani kezd a harmónia, a közösség is bomlásnak indul. A kelet-európai népcsoportok tragikus konfliktusai történelmi tények. De az én falumban. Pusztakamarás kis közösségében a humánum mindenkor felülemelkedett a történelem teremtette konfliktusokon. Csak egy példa: amikor 1943—1044-ben Horthy csendőrei vonultak be a faluba, a ml padlásunkon bújt el a szomszéd román család, amikor nem sokkal utánuk a román vasasok lepték el a falut, minket fogadott be a szomszédék padlása, s ők dugták el a padlásra vezető létrát. Meggyőződésem, hogy az írás vágya és a felismert közösségi feladat elválaszthatatlan. Számomra létkérdés, hogy a közösség által felvetett követelményeket. feladatokat én meglátom és vállalom. Sajátos helyzetben élek. Nemzetiségem közösségi léte. történelmi közérzete, perspektívái. kollektív törekvése sugallatában a saját, egyéni gondom ls benne van. Hitem szerint a közösségi létezés egyben egyéni létezés is. Az én nemzedékem, a mai ötvenesek, nem írásvággyal léptek porondra. Egy faluközösség, egy nemzetiségi csoport történelmi kérdései késztették őket társadalmi cselekvésre, vezették őket az ifjúsági mozgalomba, a politika vidékére, társadalmi feladatok vállalására, közéleti részvételre. E nemzedék irodalmi fejlődését meghatározták az úi társadalmi problémák, s minél bővebb a tehetség, annél értékesebb és társadalomkőzelibb a megvalósítás. A műfajok megválasztása is az egyéni szándék mellett függ a történelem szituációtól. Ez utóbbi befolyásolja a műfajválasztást, a hangvételt, a metafornrendszert is. A kezdeti filozofikus-lírai prózát, az indulás hangvételét szigorodás váltotta fel. ennek következménye a dráma felé való közelítés, a műfajváltás. Ez az idő munkája is az emberben. Tapasztalatok halmozódnak fel tudatunkban. más hangvételt követel a kor, a megváltozott környezet, az új szituáció. A kezdeti, anekdotikus lfral novellákat az Ifjúkor kezdeti lelkesedésének hangvételét a történelem tanulságainak drámai újraértékelése váltotta fel. — A Vidám sirató... szegedi szereplői elmondták, nem volt könnyű feladat birtokba venni Sütő Andrásnak csodálatos nyelvezetét. A magyar nyelv kérdései különösen erőteljes hangsúlyokkal vetődnek fel a határainkon kívüli irodalom művelőinél. Közülük is Sütő Andrásnál, aki legújabb könyvében, az Engedjétek hozzám jönni a szavakat című. a bibliai idézetre utaló kötetében unokájával járja végig a magyar nyelv birtokba vetelenek stációit. Hogyan kapcsolódik össze munkásságában művészi tevékenység és a nyelv, mint a kifejezés eszköze? — A nemzetiségeknek történelmi helyzetüknél fogva mélyebb a ragaszkodásuk az anyanyelvhez, a történelmi hagyományokhoz, az ősi szokásrendekhez. A nemzetiség jövője azon is múlik, hogy viszonyul múltjához. Erdélyben ennek nemes irodalmi hagyományai vannak, gyökerei a húszas évek történelmi regényfolyamaihoz kapcsolódnak. A nyelvvel való bánásmódot az egyéni alkat mellett meghatározza" a mű megannyi körülménye is. Természetes, hogy egy mai fiatalról Szóló vígjáték nem viselnél el sem n lírai hangvételt. sem a drámai nyelvezetet, de a konyhanyelvet, a naturális replikát sem. S ez történelmi méretekben is igaz, Kálvin és Szervét párbeszéde nem függetleníthető á reformáció nyelvezetétől. Az Engedjétek hozzám jönni a szavakat című munkámban azt Igyekeztem megfogalmazni. hogy a beszélni tanuló unokámmal hogyan rekonstruáltam azt a küzdelmet, amit mi folytatunk önmagunk kifejezéséért, A filozófusok szerint az emberré válás döntő pillanata, amikor az ember önmagára visszapillant. Az már egy magasabb szint, amikor visszapillantva, ezt az eszméletet kl ls tudja fejezni. Nyelv és gondolat, nyelv és emberi magatartás együvé tartoznak, egymástól elválaszthatatlanok. Ahol a nyelv romlik, az eszmélet is árnyékossá válik. Minél tökéletesebben felezzük kl magunkat, annál világosabb az eszméletünk, nemzeti öntudatunk is. hiszen ez létünk és kultúránk letéteményese. Sokan kérdezik, romlik-e a nyelv? Nem tartozom az aggályoskodók táborába. nem vagyok olyan bátor, hogy nyelvromlásról beszéljek. A nyelvet, éppúgy, mint a kertet, művelni, gyomlálni, gondozni kell. Ám csontozatában romolhatatlan. — A Vidám stratót... az Igaz Szó drimapályázatára irta. Egyik kritikusa megállapította, ' hogy: »,.,Siitő András régóta hozzászoktatott már bennünket, hogy akármihez nyúljon és bármilyen műfajt válasszon is keretül mondanivalója számára, annak, amit papírra vet, eszmei súlya, gondolati mélysége van." Valóban, ez a Vidám sirató.,, nagyon is komoly játék. Hogyan kapcsolódik ez megelőző két nagy gondolati drámájához és legfrissebb színpadi művéhez? — Tamási Aron mondaná, hogy a Vidám sirató,., amolyan „vegyesebb vitéz". Nem tiszta komédia, nem tiszta szatíra, nem tiszta dráma. Több színben játszó, több fonallal szőtt drámai szövet. Nem véletlenül. Erről a jelenségről nem lehet vegytisztán beszélni. Egy porszem kevés a tragédiához, ám Eügedes Károly komor sorsa a moliere-i vígjátékot is kizárja. Áttetsző váltásokkal, át- meg átrezgő hangvétellel fejezhető kl ez a társadalmi eróziós jelenség. Nem vagyok hivatásos színpadi szerző, mindig a mondanivalóm követeli kl magának a drémal kifejezésmódot. Engem egész életemben, irodalmi eszmélésemben egyetlen dolog foglalkoztat: az egyén és a hatalom viszonya. Ugyanannak a problematikának más-más megközelítési kísérlete az Egy lócsiszár virágvasárnapja, a Csillag a máglyán, a Káin és Ábel, és a közéjük, ékelődött, hétköznapi ihletésű vidám, zenés Játék, a Vidám sirató... Ez az a történelmi tapasztalat, amelyet leglényegesebbnek érzek a magam és a közösség vonatkozásában is. Már első novelláimban a csetlőbotló kisember kálváriáit írtam meg, szembeállítva az ő bizonytalanságait a hivatal packázásalval. Sartre fogalmazta meg, hogy ez az egyén—hatalom problematika éppen korunkban lényeges kérdéseit tekintve Kelet-Európa országaira tevődik át. S valóban, szocialista társadalmunknak ez egyik legizgalmasabb kérdése. — Egy héten belül két színpadi premier, egyik Szegeden, másik Budapesten. Mit vár tőlük? — Ha két nyúl szalad, az egyiket csak meglövi az ember. XAND1 LAJOS Kolostorból zeneiskola K

apujába vésve írás őrzi az * 1879-es árvíz nyomát és * emlékét, mag a templom és a kolostor (ma plébánia és szociális otthon) azonban a még korábbi évszázadok történelmét is idézi. Az alsóvárosi — volt ferences — templom, s a késő gótikus kolostor Csongrád megye egyik legjelentősebb műemléke, értékét tekintve csak a kiszombori körszentély vetekedhet vele. Hagyományvilága, építészeti rangja révén megkülönböztetett figyelmet érdemel, ez tűnik ki abból a törekvésből Is, hogy Alsóváros részletes rendezési tervének készítői, a Szegedi Tervező vállalat munkatársai méltó véroskéoi környezetet képzeltek el a Mátyás téri műemlék köré. s az épület restaurálásának igénye is napjainkban fogalmazódott meg. * Egykori építői egyterű templomot alakítottak kl, hiszen a ferencesek rendje prédikátorrend volt: egy-egy alkalommal népes hallgatósághoz szóltak a rend tagÍ

al, akik általában közadakozástól éltek, puritán templomaikat ls á városok széleire telepítették. A kolostorok hátsó kertjeiben gyógynövényeket termesztettek, mert a prédikáláson kívül hivatásuknak tekintették a gyógyítást ls. Az alsóvárosi templom mai terepszintje kívül ls, belül ls magasabb az eredetinél, a tervezett feltáráskor tehát számítani lehet értékek előkerülésére, belül Várhatóan sírköveket, a külső fal mellett sírokat találhatnak a kutatók. Bizonyos forrásokból arra ls következtetni lehet, hogy Dózsa György fajét itt temették volna el. Miután a templombelsőben — elsősorban az oltárok mögött — a mészréteg érintetlen, középkori faliképek felbukkanása sem lenne meglepő, a fal külső oldala pedig — a mai feltételezések szerint — rejtheti a déli, díszes, faragott kőkaput. Az 1710-es évekből való kora barokk berendezési tárgyakat, a szószéket, mellékoltárokat ls érdemes — restaurálással — megmenteni az utókornak, akár csak a templom orgonáját, mely a hazai barokk instrumentumok közül szép hangzásával tűnik ki. Egy 1713-ból fennmaradt alaprajz és az épület távlati rajza azt bizonyítja, hogy az újjáépítés az eredeti állapoton lényegében nem változtatott, a XVIII. század elejétől megmaradt jegyek pedig tulajdonképpen a XVI, századi állapotokat tükrözik. * 'Á ma szociális otthonnak bőrendezett kolostor reneszánsz kori, félköríves dongaboltozata! megmaradtak a cellákban. Ezeket h kis termeket méter vastagságú falak választják el egvmástól. A nyugat! szárny nagvablakos terme valaha oktatási, közösségi célokat szolgálhatott, északra vofc a barokk ebédlő. A tervek szerint — körülbelül hét év múlva — a városi kórházba költöztetnék át a szociális otthont, helyét pedig u zeneiskola foglalná el, a kis termek hangszigetelését ugyanis pótolnák a vastag falak, a két teremben pedig házi koncerteket rendezhetnének. A keleti szárny egyházi tulajdonban maradna. • a most raktárakban tárolt gyűjteményt a nagyközönség is megtekinthetné az egyháztörténeti múzeumban. Itt teremtenének helyet Bálint Sándor gyűjteményének is. (S talán a ferencesek középkori orvosi könyveket tartalmazó, szerzetesi könyvtára ls összegyűjthető lenne még az ország küiőnböző gyűjteményeiből.) A kolostor hasznosítása léJ nyegében már megoldott, a zeneiskola tervezett átköltöztetése p«H dig a templom belső és külső terének hasznosítására ls ötletei adhat. (Koncertek rendezésére alkalmassá tehető még az udvar is, olyan elképzelés is van, hogy botanikai lgényességű pihenőkertel alakitanának ki a hátsó kertben.) * A templom restaurálása körülbelül tlz évet venne Igénybe, h» a város, az egyház és az Országos Műemléki Felügyelőség közöse* — úgynevezett költségvetéstől független célhitellel — vállalná » költségeket. A templom méltí foglalata, a Mátyás tér környéke most még csak a tervezők, műemlékvédők elképzeléseiben ele* vehedett meg. Olyan, városképiJeg. idegenforgalmi] ag is érdekes és egységes környezetet álmodtak meg. mely a kétszintes, tetőtérbeépítéses házak üzletsorával* vendéglőivel a város színfoltja lehetne. (Ide kerülhetne a Vadkerti téri romantikus, XIX. szá-i zud eleji kálvárlaszobor ls.) A térre vezető Hunyadi Jánoe sugárút XIX. századi, földszintes polgárházai is megérdemelnék a tanácsi védettséget, ami például újrafestésükkor a homlokzati színek meghutározását, s szakértől művezetést tenne szükségessé. A táeabb környezet, a városrész jellegzetes — annak idején típustervnek tekinthető egységes elképzelés alapján megépült — napsugaras házal a Nyíl utcában még szerencsésen megmaradtak, a paprikamalmokkal párosítva ezek a házak szabadtéri néprajzi múzeum alapját teremthetnék meg. * Az alsóvárosi templom és kolostor hasznosításának múltidéző, napjaink igényeit is megfogalmazó elképzelései azt példázzák, hogyan lehet hagyományokból, építészeti emlékekből — a városszerkezeti adottságokat sem sértve — olyan — a szó legjobb értelmében — látványosságot teremteni, amely egyedi vonzóerővel ajándékozhatja meg Szegedet uniformizálódó városaink sorában. PALFV KATALIN Géczi János: Könyörgések Minden hántástól megkérgesedve Artástól rontástól kérgesedve Minden harcot magammal vívva Minden harcomban magamban bízva Tűnődöm arcom vizére hajolva Bűvölök oldok arcomra hajolva Mindig csak szépen mindig csak jóban Seholse szebben sohase jobban Szólanék fehér hangokkal szólva Hóhórfehérben pallost megszólva / II. Magamnak intve minden kőtáblámat Dobom inkább vízbe minden kőtábláma Arra a csodára csak én lennék árva Arra a csodára csak én vagyok árva Kezemből karcsú imákra dómot Világszép hitemnek leomló dómot Pedighogy öklős nappal hátba verve Pedighogy csökös holddal mellbe verve