Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-19 / 67. szám

4 Vasárnap, 1978. március 19. Hogyan szaporodnak az akták? I Kálvária garázsügyben Az iratgyártásról viccek, humoreszkek és kabarék születnek. Ha valamennyi művet csokorba gyűjtenénk, komoly tanulmány ls kikeremeg, mert az az államé. Sót, határozatalt a városi tanács felszólítja a korábbi tulajdo- vb titkára megsemmisítette, nost, hogy öt évre visszame- Külön színfoltja az esenöleg fizesse ki a bérleti dl- menynek, hogy évekkel ezjat, amely egy összegben kedhetne. Amiből az ls kide- ezer forint. És K.-nak is í'ülne, az aktatologatásnak, az iratok elszaporodásának alapja a lélektelen, füleletes zetni kell kiutalás fejében, előtt egy ügyvéd, egy nemlétező személy megbízásából felajánlotta a garázst a laA vicc, ingerel. a szokásos használatbavételi káshivatalnak. Ám akkor díjat. Mivel már egyszer le- senki nem vizsgálta, hogy az kabaré szurkolt egy csinos összeget építmény állami tulajdonba de az — a garázs vételárát —, nem bürokráciának akart még egyszer fizetni és megkérdőjelezte a kocsitároló a következő tulajdonjogát. A fellebbezés után tájékozódni kezdett az dezése. városi- első, aztán a másodfokú hatóság. Iratot irat követett, s annyira komollyá vált a dolog, hogy az előző tulajdonos ügyintézés, kacagásra életben szenvedő alanya is lehet és van — mint esetben. Levél a Szeged járási népi ellenőrzési bizottsághoz. „Ügyemmel kapcsolatos szóbeli megbeszélés alapján tisztelettel kérem, hogy a már egy éve húzódó, igen rossz sínre futott garázsproblémám tisztázásához rültekintés segítséget, nyújtani szíveskedjenek." K. Zs. panaszából kitűnik, hogy megvett Szegeden egy garázst és több hónapos rossz közérzetének ez nz oka. Csak néhány héttel a vásárlás után jött rá. hogy egy „darázsfészek" tulajdonosa lett. A történet tanulságos és úgy hiszem — mivel nem először találkozom ké- találtak az építési engedélynyes garázsüggyel — «t terep a vigjátékfróknak kivehető-e vagy sem. Később pedig a felületes ügykezelésben elsikkadt a dolog lényeges része, a tulajdonjog renAz eset nemcsak az ügyiratok fölösleges burjánzása miatt tanulságos. Más oka is i"r'. ~~ 7", ~ van, amiért e kis történetet lakasán ,.a nem fizetett köz'eadjuk. Ugyanis gyakori> hogy az állampolgárok ügyesbajos dolgaikban tévednek. Azonban az ilyen tévedésebérleti díj" miatt— foglalni is kezdtek. Sajnos, alapos könélkül hozta haKSÍ8S SL KifiMSHi.' n tanácsi irattárban kikeresni az alapokmányokat! tóságoknak, a különféle erre hivatott szerveknek felül kell bírálniok. Lelkiismeretesen. Egyéves huzavona után alaposan, megfelelő komolyamit nem sikerült egy tucat sággal. Mert a munkafegyeügykezelőnek kideríteni, két népi ellenőr fél nap alatt tisztázta. Megkeresték és ráa2t lem nemcsak az üzemcsarnokokban fontos kérdés, hanem minden munkahelyen. A népi ellenőrzésnek ez a vizsgálata pedig az államélet demokratizmusát is bizonyíttünő vadászterület lenne. K. Zs. gépkocsitárolója rö- törvénves. vid időn belül a lakáshivatal határozatainak célpontjává re, ami kétségtelenül bizonyította, a garázs magán- .. , , .. .. tulajdon, tehát K. vásárlása Nemcsak a kozos tulal" Végül is a sokadik fellebbezés után tisztázódott: a garázs ideiglenes vált. A hivatal kiderítette, a építési engedéllyel épült és garázst K. Zs. nem veheti ezért az ügyintézők korábbi don védelmében, hanem az egyén érdekében is eljárnak és fellépnek, ha törvénysértést tapasztalnak. Halász Miklós Előadások, vetélkedők, ankétok A magyar nyelv hete — Szegeden Az Idén tizenkettedik alkalommal rendezik meg a magyar nyelv ünnepi hetét. Az első. 1966-ban, Budapesten tartott rendezvénysorozat óta az anyanyelv ápolása mozgalommá szélesedett; a központi ünnepi eseményeket évente más-más megyében, egy-egy Időszerű nyelvtudományi. nyelvművelési téma köré csoportosítva tartják meg. A nagy jelentőségű renAz ünnepélyes megnyitó majd. A TIT titkárnőképző Hódemzővásárhelyen lesz. tanfolyamán is a nyelvműA szegedi események között velés lesz a téma az ünnepi előadások, vetélkedők, anké- héten. A szépírók helyestok, rendhagyó irodalomórák írási szabadságáról és kötöttszerepelnek. A színhelyek: ségelről beszélgetnek az íróüzemek. klubok, középisko- szövetség dél-magyarországi iák, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a József Attila Tudományegyetem bölcsészkara. A TIT városi szervezete mér pontosan megtervezett programmal rencsoportjának tagjai. A rádióban használatos nyelvről a JATE-klubban, a sajtó nyelvéről a Sajtóház klubjában rendeznek ankétokat, a közgazdasági technikumban az delkezik, ebből választottunk élő szó az iskolában, a tanári slezvénysorozat az idén ápri- — ízelítőül — néhány érdeiis 10-én kezdődik; a XII. kesnek ígérkező városi renMagyar Nyelv Hete kiemelt dezvényt. Az előadások kö"" . zött szerepel a „Magyar eseményeinek, az országos nvelv anno ms» cimű megnyitónak és a záróünnep- Crétsy László, a nyelvtudoes a téma. tanulói beszéd lesz a S. E. Koszorúzás 1 S"ll Sándor emléktáblálánál Koszorűzásl ünnepséget rendezett tegnap, szombaton az MSZMP városi bizottsága Széli Sándor, a munkásmozgalom régi harcosa születésének 80. évfordulója alkalmából. A Belvárosi temető kolumbáriumában levő emléktáblánál ott volt az 1969ben elhunyt veterán felesége, s a rokonok, ismerősök, egykori harcostársak is tisztelettel adóztak emlékének. Kispál Jenő, a Szegedi Ecset- és Seprűgyár igazgatója a városi pártbizottság, a tanácsi ipari vállalatok pártbizottsága, a tanács és a népfront nevében méltatta Széli Sándor életútját, majd Vántus Istvánná és Harkai János, az MSZMP városi pártbizottságának munkatársai elhelyezték a pártbizottság, Tóth József, a III. kerületi tanácsi hivatal vezetője pedig a tanács koszorúját a veterán emléktáblájánál. 15. Hulló levél, sárga levél... Emlékezés Dankó Pistára Nehéz lenne soron kö- rózsát kapott — biztatásul, vetni, hogy a szebbnél Szóltunk már arról, dalkölIdegenforgalmi szezonnyitó Az IBUSZ, a Cooptourist, a i Budapest Tourist és az Expressi mintegy kilencezer külföldi vendéget vár a jövő hét végére, akik hazánkban töltik majd a húsvéti ünnepeket. A külföldi turisták többsége, több mint hatezer, a nyugati országokból érkezik hazánkba. Az elmúlt évekhez hasonlóan, ezúttal is a Német Szövetségi Köztársaságból jönnek a legtöbben, számuk meghaladja a háromezret. Nyolcszáz "ösztrák./hatszáz olasz, három-háromszáz svájci és finn vendéget várnak, de jönnek szép számmal franciák, svédek, dánok, belgák és hollandok is. A szocialista országokból érkező turisták többsége a Szovjetunióból és Lengyelországból jpn, de néhány csoportot várnak az NDK-bóI, Csehszlovákiából és Romániából is. A budapesti és a vidéki szállodákban már minden hely foglalt. Csütörtökön nyit a balatonfüredi Annabellaszálló és természetesen várja vendégeit az egész évben nyitva tartó siófoki Napfényszálló is. szebb dalok mikor, s hogyan szakadtak le a termő nótafáról. Békefi Antal írja egyik gyöngyszemének, az „Eltörött a hegedűm..." hallgatójának szövegét, bár a szalymazi legenda erről másképpen szól. Dankó Pista egyszer, átmizsíkált éjszaka után, boros fővel ment volna haza a tanyára. Az udvaron elesett, s akkor törött el a hegedű nyaka. Emiatt nem szólt az a bizonyos Rúzsi Pistához. Azt a bizonyos hegedűt ma is őrzik Szatymazon (Szűcs József dr. birtokában van). Érdekes a másik szatymazi legenda is, az „Egy cica, két cica..." létrejöttéről. A nótafa a mostani kultúrház — akkoriban vendéglő volt — helyiségében darvadozott volna. Zöldre festett, plafonig érő rácsos kármentő volt a helyiségben, melynek résein 4—5 kis rakoncátlan tészetét hogyan kíséri végig a rózsa. („Rózsa, rózsa, piros rózsa ...", „Piros rózsát tűzök a hajam közé...", „Piros rózsa, gyöngyharmatos szép virág ...", „Piros rózsa tövéről fakad a bimbó...", Mint a rózsa, a kedvem úgy virul...", „Melyik szebb, a rózsa-e, vagy liliom ..." stb!) Bizonyosan Szegeden születtek meg, vagy itteni élményekre utalnak a „Három sós perec.. " „Gyönge violának ..." és „Szépen szól a Gondi Márton hegedűje..." kezdetűek. s még számtalan remekbe készült nótája, mik az ország határain is túlvitték nevét, mint amilyen pl. a „Szőke kis lány, csitt, csitt, csitt.-." E sorok írója még Ismerte az öreg László Lajos bácsit, a cukrászmestert (meghalt 1942-ben, 81 éves korában), aki haláláig büszkén cica mászkált ki- s be az emlegette, hogy még apja műhelyéből ismerte Dankól, mint „gájsiccet". Ezek suhancok voltak — a 90-es években még lehetett belőlük látni a városban—, akik hátukon kosarakban cipelték a zsömlyét, kiflit, hosszú rúdon pedig a pereceket. Pista gyerek a 70-es években már kávéházba járt énekeini, hegedülni, s onnan rendszerint a késő éjszakai órákban tért meg, gyakran átázott csizmával. Ilyenkor megkérte Lajos bácsi apját (kit még Laásznak hívtak, s kinek pékműhelye volt a régi Szappanfőző utca, s a mostani Párizsi krt. keresxtezésénénl) vagy a segédeket, hogy a meleg kemence tetején a zsákok közt aludhasson hajnalig, mikor-aztán Ő is segített a sütemények kihordásánál. Bizonnyal ez az ifjúkori emlék ihlefteSas Ede szövegére szerzett nótáját: „Három sós perec..." Különös, hogy a kurucok sorsát szegedi könnyek sí-, ratják... anyamacska alig győzte őket visszacibálni. A nótaköltő eleinte csak számlálta a kis cicákat, de végül már nem tudta azokat egymástól megkülönböztetni s — így itt, a Tóth-Molnár-féle vendéglőben született a nagysikerű csárdás, a leggyorsabb magyar csárdás (azóta már a jégtáncrevű műsorán is szerepelt) melyhez a szöveget is maga Dankó szerezte. „Egy cica. két cica. száz cica, jaj... I" Dankó unokahúga, Mijó Ilona elbeszélése szerint, a dalköltő úgy szeretett írni, hogy előtte mindig egy csészében volt a tinta. Volt egy kis cicájuk, mely mellette ült, s nézte, s egyszerre csak belenyújtotta a piaciját „a tintába, s összépbcá'ztá vele az Ilonka által készített kézimunkákat is. " (Dankóéknál szokásban volt, hogy sohasem dobták el a kis cicákat.) Emlékezetes, hogy a gőgös szatymazi festő tanyáján a leánykérés alkalfnával Pista „Nagy Bercsényi Miklós, sírdogál magába' Elfogyott szegénynek minden katonája..." Ez a nóta áll legközelebb a Kossuth-nótánkhoz, hol nagy száműzött panaszolja, hogy elfogyott a regimentje... !" A dalban, mely tökéletesen tárogatóra illik, s tőségben ültünk, csináltuk a másnapi újságot. Csöndes este volt, az öreg templom tornyában harangoztak. Siet-, ve nyílik föl az ajtó, Dankó siet be rajta, a hóna alatt versét Endrődi Sándor írta, hegedűvel. Csillogó szemekmint Tömörkény meséli, kel kapja álla alá: ,,... a bujdosó kuruc busongása, jajkiáltása és sóhajtása, a hazafi szívek elkeseredése és zokogása van ... Egy őszi estén többen a szerkesz. ségnek a színhelye immár harmadszor: Csongrád megye. Az ünnepi hét központi témája: Nyelvünk mai állapota és irodalmi tükröződése. Az ország kitűnő szakemberei, nyelvtudósok, nyelvművelők segítségével, előadámónyi intézet osztályvezetője tartja. Ugyancsak ő vezeti a város középiskolásainak anyanyelvi vetélkedőjét Előadás lesz ,-Ady és a nyugatosok költészetének nyelvi jellegzetességeiről"; „Mai költészetünk a nyelvész szemével"; „Gondolkodás — irodalom — nyelvhelyesség" címmel. Az saik révén, és számos más előadók: dr. Szatmári István formában a legszélesebb közönségrétegek foglalkozhatnak a nyelvi és a „nem csak nyelvi" témákkal. A nyelvhasznúlat kérdéseinek, zavarainak vizsgálata ugyanis óhatatlanul a gondolkodás vizsgálatáig vezet el; a különböző társadalmi rétegek, csoportok. foglalkozások nyelvhasználati jellegzetességeinek, a sajátos kifejezésmódoknak az elemzése — a társadalmi kérdésekhez, az életmód, a közélet, a demokratizmus, a társadalmi beilleszkedés témáihoz is. A magyar nyelv hetén a mai hétköznapi nyelvhasználat és a mai Irodalmi nyelv állapotát-minőségét is vizsgálják, egymáshoz való viszotanszékvezető egyetemi tanár (ELTE), Tolnai Gábor akadémikus, dr. Benczédi József főiskolai docens, Köpeczi Béla akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese A szegedi üzemek közül vetélkedőt rendeznek a konzervgyárban, az OKGT klubjában. a textilművek KISZklubjában. Itt az ifjúság megszólalási gondjairól, a nyelvi magatartás kialakulásáról dr. Wacha Imre, a nyelvtudományi intézet tudományos munkatársa tart előadást. A TIT-klubban az országjirásokat vezető szakemberek hallanak az ismeretterjesztés és a tudományos közlés nyelvéről: a pedagónyukat is, legáltalánosabban: gusok az üj anyanyelvi tanv magyar nyelv mai Allapo- tervről az I. számú főiskolai tat. gyakorlóban tájékozódhatnak Tanácstagok beszámolója A jövő héten folytatódnak a tanácstagok beszámolót és a lakóbizottsági választások. Március 20-án, hétfőn a 19es választókerületben 17.30 órakor, a Béke utcai általános iskolában Gyimesi József, a 20-as választókerületben 18 órakor, a Gutenberg utcai általános Iskolában Sinltó György, a 21-es választókerületben 17.30 órakor, a közgazdasági szakközépiskolában Hofgesang Péter, a 42-es választókerületben 18 órakor, a Mező Imre Általános Iskolában dr. Harangozó Józsefné, a 49-es választókerületben 18 órakor, a szőregi művelődési otthonban Zsikainé Sipos Klára, a 62-es választókerületben 17 órakor, a Zalka iskolában Ördögh József, a 9l-es választókerületben 17 órakor, a Kossuth utcai iskolában (Tápé) Berta József, a 93-as választókerületben 18 órakor, a Kosárfonó utcai iskolában (Algyő) dr. Kutivén Rezső, a M-as választókerületben 17 órakor, az Élelmiszeripari Főiskolán Barna Ferenc, a 107-es választókerületben 17 órakor, a Gagarin általános iskolában Bors István, a Illés választókerületben 17 óra 30-kor, a síketnémák intézetében Lángi István, a 120-as választókerületben 17 órakor, a Marika presszóban Virágh István tanácstag tart beszámolót. .' Március 21-én, kedden a ll-es választókerületben 17 órakor, a Tömörkény gimnáziumban Prágai Tibor, a 18as választókerületben 17 órakor, a Béke utcai általános iskolában Kenéz Antalné, a 39-es választókerületben 17 órakor, az újszegedi pártházban Hörömpő József, az 50es választókerületben 18 órakor, a Bánya általános Iskolában (Magyar utca) Bódi János, a 86-os választókerületben 17 órakor, a Szántó utcaj klubkönyvtárban Letsch Mihályné, a 06-os választókerületben 18 órakor, az algyői kirendeltségen Zom; bori György tanácstag ad számot munkájáról. Március 22-én, szerdón az 53-a* választókerületben 17 óra 30-kor, a rókusi pérthézban dr. Várkonyi László tanácstag tart beszámolót. — Ezt hallgassák meg — mondta — ez lesz az igazi. Most hallottam meg a harang szavábóL Megütötte egy hang a fülemet. Ezt hallgatsák meg! Azonnal húzni kezdte s maga énekelt hozzá ..." A történet hiteléhez tartozik, hogy akkoriban az alsóvárosi harangok fis-mollban, a palánki harangok a-mollban kondultak meg. A palánki templom harangjai közül csak kettő szólalt meg, a harmadik elkésett. A két első hang ragadhatta meg Dankó Pista figyelmét. Csongor Győző (Folytatjuk.) Á Kodály-módszer eredményei Kecskemét több általános iskolájában évekig tanulmá. nyozták a szakemberek a Kodály-módszer szerinti ének-zeneoktatás pszichológiai hatását. A kísérletbe be. vont tanulócsoportok különböztek egymástól a zenei egyéniségére, és közösségi magatartására? Egyebek között megállapították, hogy a kodályi elvekre alapozott zenetanításon részt vevő tanulók általában aktívabbak mint a többiek, s fogékonyabban sajátítják el más képességet illetően, másrészt tantárgyak anyagait is. abban a körülményben ls, hogy eltérő óraszámban tanulták az éneket. A fő kérdés az volt: a zeneoktatás, mint nevelési eszköz milyen hatással van a gyerekek tanulságos felmérés eredményeit közkinccsé teszik. A kecskeméti kísérletről- kiadvány készült, amely rövidé-. sen nyomtatásban is megjelenik-