Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-17 / 65. szám

Péntek, 1978. március 17. 5 A szocialista magyar társadalom születése Nyitott és mobil társadalom Hasonlóan a város és a falu közötti különbség csök­kenéséhes a szocialista fejlő­dés időszakában óriási lé­pést tettünk előre a külön­böző társadalmi helyzeteket elválasztó falak ledöntésé­ben, társadalmi szerkeze­tünk nyitottabbá tételében. A két világháború közötti időszakban a magyar társa­dalom szerkezete rendkívül zárt volt, « különböző tár­sadalmi rétegok közötti moz­gás csak szórványosan és egyénileg volt lehetséges. Mint arra már többször utaltunk, a szocialista építés kezdeteitől igen nagymérvű társadalmi helyzetválto­zás, társadalmi mobilitás indult meg Magyarországon. A KSH Andorka Rudolf ve­zette mobilitáskutatásaiból kitűnik, hogy a felszabadu­lást követő 30 évben a la­kosság mintegy kétharmadá­nak társadalmi helyzete megváltozott Örökölt mobilitási esélyele Ennek ellenére ma ls vi­szonylag nagy különbségek vannak a különböző szárma­zású fiatalok mobilitási esé­lyei között Mai értelmisé­günk 62 százaléka fizikai dolgozó gyermeke, és ez vi­tathatatlanul az értelmiségi réteg nyitottságát mutatja. Ugyanakkor azonban az ér­telmiségi apák gyermekei­nek értelmiségivé válására több mint ötször akkora esé­lyük volt mint a szakmun­kások éa több, mint húsz­szor nagyobb esélyük volt, mint a segédmunkás fiai­nak. Mindez erőteljesen össze­függésben van az iskojai esé­lyek egyenlőtlenségével is. A társadalmi mobilitás fő csatornája ugyanis az ötve­nes évek végétől az iskola­rendszeren keresztül vezet és mai iskolarendszerünk — mint ezt elsősorban Ferge Zsuzsa és Gazsó Ferenc ku­tatásai bizonyították — min­den törekvésünk ellenére sem képes esökkenteni a különböző származású gyer­mekek kösött meglevő, tár­sadalmilag determinált kü­lönbségeket Tények, adatok Jól bizonyítja ezt, hogy a különböző származású gye­rekek tanulmányi eredmé­nye kőzött már az általános Iskolában jelentős különbsé­gek vannak, és ezek a kü­lönbségek az általános isko­lai képzés során még vala­melyest növekszenek is. A két szélső csoportot fi­gyelembe véve azt tapasztal­juk, hogy a 2. osztályban az értelmiségi gyerekek között 2.8-szor nagyobb a jó tanu­lók aránya, mint a segéd­munkás gyerekek között, és ez a különbség a 8. osztály­ra 4,2-szeresre emelkedik. Ebből következik, hogy az általános Iskola után tovább nem tanulók között, vala­mint az alacsonyabb presz­tízsű szakmákat tanuló szak­munkástanulók között első­sorban szakképzetlen dolgo­fcók gyerekelt találjuk. A középfokú oktatásban a szakmunkásképző Intézetek tanulóinak mintegy 80, a szakközépiskolai tanulóknak tóbb mint 60, az egyetemre leginkább felkészülő gimná­ziumi tanulóknak pedig csak 40 százaléka fizikai dolgozó gyermeke. A munkás- és pa­raszt.fiatalok felsőfokú ta­nulásban való arányos rész­vételére való minden törek­vésünk ellenére ls a felső­fokon tanulóknak csak 43 •zúzaléka fizikai dolgozó gyermeke, jóllehet a hasonló életkorúakon belül minteey 73 százalékos a fizikai dol­gozók gyermekeinek aránya. Természetesen ez a 43 százalékos arány lényegesen magasabb a háború előtti 5 százalékos aránynál, vagy a fejlett kapitalista országok jelenlegi 10 százalék körüli arányánál, és ez azt mutat­ja, hogy e téren azért óriási eredményeket értünk el. Az átalakulás folyamatában Mindazonáltal az esélykü­lönbségek azért jelentenek társadalmi problémát, mert a szocialista építés jelenlegi időszakában és várhatóan a belátható jövőben is a fenn­álló társadalmi különbségek igen erősen kapcsolódnak a képzettséghez, és a megfele­lő képzettség birtokában el­érhető munkamegosztási po­zícióhoz. Nyilvánvaló, hogy a tár­sadalmi egyenlőtlenségek csökkentése perspektivikusan a társadalmi munkamegosz­tásnak, a munka társadalmi szervezetének átalakulási folyamatában valósulhat csak meg. Társadalmunk je­lenlegi fejlettségi szintjén a különböző munkamegosztási pozíciók, a társadalmi újra­termelési folyamat feletti el­térő rendelkezési és befolyá­solási lehetőségek még vi­szonylag jelentős társadalmi különbségek hordozói, A mijnka szerinti elosztás el­véből következően pedig mindez az életviszonyok, az anyagi lehetőségek egyenlőt­lenségét is eredményezi. Másfelől a családok anya­gi lehetőségeit nemcsak a munkabérek különbségei, hanem a „másodlagos gazda­ságba" való bekapcsolódás lehetőségei, az örökölt anya­gi különbségek és nem utol­sósorban a család nagysága is meghatározzák. Kozma Ferenc kutatásai kimutatták, hogy a szocialis­ta építés első időszakában amputáltuk a jövedelmi és fogyasztási szint szélsősége­it és egy különbségeket hor­dozó, de túlkiegyenlített Jö­vedelmi és fogyasztási mo­dellt hoztunk létre. Az el­múlt tizenöt-húsz évben a jövedelmek és fogyasztási lehetőségek egyrészt emel. kedtek, másrészt valamelyest differenciálódtak is — bár nem kellő mértékben, és a különbségek nyilvánosab­bakká váltak. Ennek ered­ményeként olyan jövedelmi modell alakult ki, amelynek centrumát a szerény életmód és a szerény jómód határán élő többség alkotja. Differenciálás és közelítés dialektikája A legmagasabb és a leg­alacsonyabb jövedelmi szin­ten élő családok egy tagjára jutó fogyasztási lehetőségek közötti mintegy kétszeres különbség mai fejlettségi szintünkön nem mondható egészségtelennek, és nem tűzhetjük kl célul általában a jövedelmek nivellálását. Ellenkezőleg, bizonyos terü­leteken éppen a nem kellő differenciálás, a munka sze­rinti elosztás elvének meg­sértése további fejlődésünk akadálya ls lehet. Távlatilag azonban a legalacsonyabb jövedelmi kategóriák anyagi gyarapodásának kell a leg­nagyobb mérvűnek lennie ahhoz, hogy megvalósuljék a párt életszínvonal-politikájá­nak hármas célkitűzése: az egész nép jólétének fejlesz­tése, a munka szerinti jöve­delmi differenciálás és a családi jövedelmek különb­ségének mérséklése. A mai magyar társadalom még sok vonatkozásban egyenlőtlenségeket hordozó társadalom. Szocialista épí­tésünk harminc esztendejé­ben vitathatatlanul óriási eredményeket értünk el mind a tőkés társadalomtól örökölt osztályszerkezet fel­bontásában, mind pedig a kirívó társadalmi egyenlőt­lenségek csökkentésében. Az egyes társadalmi rétegek életviszonyának eltéréseivel, a falu és a város, a fizikai és a szellemi munka különb­ségével, a különböző oktatá­si és mobilitási esélyekkel kapcsolatos gondjaink mi­nőségileg más típusú gon­dok, mint akár a felszaba­dulás előtti, akár a tőkés vi­lágban ma is tapasztalható társadalmi egyenlőtlenségek, antagonizmusok. össztársadalmi érdek alapján A párt és az állam legfel­sőbb szervei rendszeresen napirendre tűzik az itt jel­zett kérdéseket, és a tovább­fejlődést elősegítő határoza­tokat hoznak. Az egyes konkrét intézkedéseken túl az MSZMP XI. kongresszu­sán elfogadott programnyi­latkozat pedig hosszabb táv­ra is meghatározza társadal­mi szerkezetünk fejlődésé­nek alaptendenciáját. Tár­sadalmunk osztályainak és rétegeinek alapvető érdekei azonosak. Szocialista fejlő­désünk során részérdekeik is mind közelebb kerülnek egy. máshoz. Az eltérő részérde. kek közelítése, egyeztetése csak az össztársadalmi ér­dek alapján oldható meg. Ezen az alapon erősödik a munkásosztály, a termelőszö­vetkezeti parasztság, az ér­telmiség, s az ország többi dolgozó rétegének szövetsé­ge, társadalmunk erkölcsi és politikai egysége. Céljaink tettekben megnyilvánuló el­fogadásával — kommunisták és pártonkívüliek, eltérő vi­lágnézetű emberek összefo­gásával — halad előre az ország, és épül a fejlett szo­cialista társadalom. Mind­ezen folyamatok eredmé­nyeként jutunk majd el ar. ra a szintre, ahel fokozato­san létrejönnek az osztály, különbségek teljes és végle. gea megszűnésének feltételei. Kolosi Tamás Szovjet kitüntetést kaptak A szocialista munkaverseny győztesei Amikor megalakult a bri­gád, ő volt a legfiatalabb. Ám nagyon kevés időnek kellett eltelni ahhoz, hogy Kispéter Mária véleményére mindenki odafigyeljen- ötle­tei voltak, melyekről kide­rült, hogy jók, javaslatai, melyekről, hogy hasznosak. 1966. óta dolgozik a Dél­magyarországi Áramszolgál­tató Vállalat mórahalmi ki­rendeltségénél. Adminisztrá­tor. Tíz esztendővel ezelőtt kezdtek felfigyelni az ő kol­lektívájukra, a Ságvári End­re brigádra. Az országban el­sők között vállalták, hogy segítik a tanyai Iskolák vil­lamosításának munkáját, óvodákat, bölcsődéket patro. nálnak, támogatják az egye­dülálló, Idős embereket. Nem műszaki ember, mégis jelentős munkát vállalt ab­ban. hogy fellendüljön az újítómozgalom. Ő indítvá­nyozta, hogy a brigád évente három-négy újítást adjon be. Néhány az elismerések kö­zül, amiben neki is része van. Brigádjuk 1974-ben el­nyerte a kiváló címet, egy évre ró a Parlamentben ve­hették át az Állami Díj má­sodik fokozatát. Kispéter Mária 1974-ben a vállalat Kiváló Dolgozója lett, 1975­ben tűzték mellére a Nehéz­ipar Kiváló Dolgozója jel­vényt. Ha valakiről, akkor róla el lehet mondani: közéleti em­ber. Mindenütt ott van, ahol kollégáiért tehet valamit. Nincs olyan probléma, amely iránt közömbös maradna. Ebben az évben újabb szov­jet kitüntetés kerül a vitrin­jébe: a szocialista munkaver­seny 1977. évi győztese. A titulusa: biztonságtech­nikai felülvizsgáló. Nem túl gyakori szakma. Az Elektro­mos Ipari Szövetkezetben dolgozik. — Az Országos Energiafel­ügyelet két tanfolyamát vé­geztem el -t- mondja Jegyi­nák Ferenc —, U éve dol­gozom ebben a munkakör­ben. Kezdetben jártam a? országot. Én vizsgáltam felül a debreceni Biogál Gyógy­szergyár elektromos vezeté­keit, a Bábolnai Állami Gaz­daság több üzemét. Három éve csak Csongrád megyében dolgozom. Az én feladatom az elektromos vezetékek és készülékek állapotát meg­ítélni a gyárakban; szabvá­nyosak-e, nem veszélyesek-e az emberi életre. — Nehéz munka? — Hogy nehéz-e? Felelős­ségteljes, én inkább ezt mon­danám. Ha egy-egy vizsgálat után aláírom a jegyzőköny­vet, tudom, hogy minden té­vedésem emberéletekbe vagy milliókba kerülhet. Furcsa Az öntözéses gazdálkodás­nak kihasználatlan tartalékai vannak; azon túl. hogy az öntözésre berendezett terü­letek sem kapják meg min­den évben a mesterséges csa­padékot, n vízzel ellátott ré­szeken nem optimális a hasz­nosítás — állapították meg az Országos Vízügyi Hivatal­ban csütörtökön megrende­zett szakmai tanácskozáson, amelyen a MÉM által tudo­mányos kutatók bevonásával elkészített, a legutóbbi hat év öntözéses gazdálkodását elemző tanulmányt vitatták meg összefüggésben az idei feladatokkal. Az elmúlt évi viszonylag kedvező csapadékellátással ugyan részben magyarázható, hogy az öntözési lehetősége­ket nem teljesen használták ki a termelök —bár itt előre­lépést jelent, hogy ugyan­akkora területet láttak el vízzel, mint az egy évvel Kispéter Mária szakma az enyém. Naponta kell vitáznom, s meg keli győznöm az embereket arról, hogy az ő érdekükben va­gyok kényszerűen szigorú. Jegyinák Ferencet sokan ismerik, különösen Szegeden. Labdarúgó volt, hosszú éve­kig védett a Vasutasban. Sportpályafutását egy sérü­lés szakította meg. Bánata, Jegyinák Ferene hogy 15 éves fia jobban sze­reti a lemezeket, mint a lab­dát. Öröme, hogy a Novem­ber 7-e szocialista brigád, melynek tíz éve tagja, egy éve vezetője, megszerezte az aranykoszorús fokozatot. S ő is megkapta „A szocialista munkaverseny győztese** szovjet kitüntetést P.F. Két este — négy produkció Szegeden vendégszerepel a Szarajevói Balett korábbi aszályos időszakban —, az azonban figyelmeztető, hogy egyes megyék, de kü­lönösen a gazdaságok között az eredményekben nagy kü­lönbségek mutatkoznak. Azt, hogy érdemes öntözni, az adatok egyértelműen bizo­nyítják; a paradicsom 31, a burgonya 60, a fűszerpaprika pedig 23 mázsával nagyobb hektáronkénti termést adott az elmúlt hat évben az ön­tözött területeken, mint a „száraz vidékeken". A vízügyi szervek és a MÉM együttes intézkedéssel készültek fel az idei öntö­zési szezonra, a gazdaságok előreláthatóan a kívánt mennyiségben vehetik igény­be az öntözővizet, amelynek felhasználását idén hamar meg kell kezdeniük, ugyanis az agrometeorológiai mérések szerint a téli csapadék jelen­tősen elmaradt az átlagostól. Régi hagyomány már, hogy a szegedi színházban kö­szönthetjük Jugoszlávia szín­házművészeit. Rendszeresen vendégszerepel a szegedi deszkákon a Szabudkai Nép­színház, az újvidéki együt­tes, ezen a hétvégén pedig Jugoszlávia legfiatalabb táncegyüttesét, a Szarajevói Balettet láthatjuk. Az együt­tes tagjai a magyar—jugo­szláv kulturális egyezmény keretében vendégszerepeinek hazánkban. Két este Pécsett mutatták be műsorukat, szombaton és vasárnap pe­dig a szegedi közönség előtt lépnek fel. Szombaton a Sá­tán című kétrészes balettet, vasárnap este pedig három egyfelvonásost — Párbaj, Ofélia, Bolero — mutatnak be. £ Szarajevói Balett 27 évvel ezelőtt alakult Bosz­nia fővárosában. Az ottani színháznak már akkor a sze­gedihez hasonlóan három ta­gozata volt, ehhez társult a legfiatalabb műfaj, a balett, mely Bosznia első és azóta is egyetlen hivatásos tánc­együttese. A Szarajevói Ba­lett a köztársaság másik négy városában működő pró­zai színházakban, valamint több, jól felszerelt, korszerű művelődést házban játszik. Az együttes tagjai a klasszi­kus baletten nőttek fel, majd jó évtizeddel ezelőtt művelni kezdték a modernebb irány­zatokat. is. Művészetüket át meg átszövik a boszniai folklór elemei. Ezek adják a Szarajevói Balett sajátosan egyéni arculatát Külföldön is jól ismerik a társulatot. Az együttes ez­idáig tizenkét alkalommal szerepelt Olaszországban, ezenkívül az Egyiptom, Tu­nisz, NSZK éa Románia négyszögében szinte vala­mennyi országban sikerrel mutatkozott be. A mostani magyarországi vendégszerep­lés a Pécsi Balett két évvel ezelőtti fellépésének viszon­zása ós a magyar—Jugoszláv kulturális kapcsolatok ápolá. sa, fejlesztése jegyében szü­letett A vendégszereplés első estjén, szombaton, három egyfelvonásost mutat be a balett-társulat A program a Párbaj című darabbal kez­dődik, amely Tankred és Chlorinda párviadaláról szól, a koreográfus Dimitrije Par­iiét Ra/aelo de Bamfleld muzsikájára tervezte a tán­cokat Hant Ulrich Engel­monn Ofélia cimü zenemü­vére tervezett balettet Dro­oo Boldin. A befejező pro­dukció Ravel Bolerója, mely­nek koreográfusa ugyancsak Drago Boldin. A vasárnap este műsorra kerülő Sátán cimü balett ze­neszerzője Voin Kamadina, aki hazája egyik ismert ze­neszerzője, a szarajevói te­levízió szerkesztője. Hat éve írta ezt a balettet amely nem köthető konkrét térhez és időhöz, egy általános gon­dolkodási kísérlet az emberi lét és társadalom kapcsola­táról. A nyolc képből álló balett táncosai különböző fo­galmakat személyesítenek meg. A darab zenei nyelve­zetében mai, modern irány­zatok és folklórelemek szin­tézise. Erősen épít a play back megoldásokra, a kom­pozíció hangszalagra rögzí­tett, élő zenekarral nem játszható. A balett koreográ­fusa Szlavko Pervan. Földessy Dénes Motel épül Tokajban Tokajban, a Tisza és a Bodrog összefolyásánál le­vő területen új,. 96 szemé­lyes motel építését kezdték meg. A csaknem 40 millió forintba kerülő idegenfor­galmi létesítmény a tervek szerint jövőre készül eL A vendégek étkeztetéséről a közeli halászcsárda gondos­kodik majd. A Tokajt mind nagyobb számban felkereső hazai és külföldi vendég ké­nyelmét szolgálja majd a Tisza- és a Bodrog-part ren­" " is. 5 »

Next

/
Oldalképek
Tartalom